Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

Vita a Bundestagban Polgár Dé­nes, az MTI tudósítója je­lenti: A Bundestag tegnap délelőtt megkezdte a vitát Brandt kancellárnak »a nemzet helyzetéről« szóló szerdai beszámolójá­ról. A CDU— CSU vezérszó­noka, kiesin­ger volt kan­cellár »bárdo- latlannak« és “-félrevezető­nek« nevezte azokat a meg­állapításokat, amelyeket a Brandt beszédéhez fűzött mel­léklet tartalmak Különösen ki­fogásolhatónak minősítette, hogy Brandt csak á nemzeti egységet és egyúttal nem az ál­lami egységet is hangsúlyozta. — «-A mi célunk — mondotta — mind a nemzeti, mind pedig -az állami egység helyreállítá­sa Németországban«. S miután szépen hangzó jel­szavakat hangoztatott »-béké­ről« és »európai rendezésről«, Kiesinger óvott attól, hogy az A NÉMET BÉKEIiNIÍ KÖVETELÉSE A Német Békeunió vezetősé­ge levélben fordult az NSZK kormányához, valamint a szo­ciáldemokrata pórt és a Sza­bad Demokrata Párt bundes- tagbelí frakciójához. Ebben Brandt kancellárnak, »a nem­zet helyzetével« foglalkozó nyi­latkozatával összefüggésben is­mételten követeli, hogy kezd­jenek tárgyalásokat az NDK kormányával, a Német Demok­ratikus Köztársaság nemzetkö­zi jogi elismerése céljából. Brandt kancellár beszedet mondott a »nem­zet helyzetéről« á nyugatnémet szövetségi gyűlésben. Az NDK-val való kapcsolatokról szólva újból elzárkózott az elől, hogy nem­zetközi jogilag elismerje a német munkás­paraszt államot. (Telefotó: AP—MTI—KS) NDK-t (amelyet »államhoz ha­sonló képződménynek« neve­zett) elismerjék. A továbbiakban hangoztatta, hogy két olyan német állam létezése, amelyek egymás szá­mára nem minősülnek külföld­nek, nem egyéb, mint zavart keltő »mágikus formula«. Kie­singer követelte a kancellártól, hogy továbbra is tartson ki »az NDK és harmadik álla­mok közti kapcsolatok elhárí­tása« mellett. . A Lengyelországgal való kapcsolatról Kiesinger azt mondotta, »mindig is megértet­te, hogy Lengyelország bizto­sított határok között akar él­ni«, de megismételte a már annyiszor hangoztatott felté­telt, amely szerint a határkér­dést csak a.német békeszerző­dés keretében lehet megoldani. Az FDP nevében Wolfgang Mischnick szemére vetette Kie- singemek, hogy semmiféle konstruktív gondolatot sem hozott fel. — A kormány — mondotta — kész tárgyalásokra az NDK- val, tekintet nélkül a két ál­lam különböző társadalmi rendszerére. Misohnick azt is kijelentette, hogy pártja teljes mértékben támogatja Brandt politikáját, mert az »nemcsak a tényekre van tekintettel, ha­nem a jövendő fejlődésre is nyújt támpontokat«. Az SPD nevében Herbert Wehner is teljes támogatásáról biztosította a kancellár politi­káját. Wehner »történelmi mu­lasztást vetett Adenauer sze­mére, amiért 1952-ben elutasí­totta a Szovjetunió javaslatait. Adenauer — szerinte — arra számított, hogy később jobb ajánlatokat tesznek majd neki. Ez volt az utóbbi húsz eszten­dő legsúlyosabb politikai hibá­ja — mondotta. A délutáni vita első szóno­ka, Egon Francke, a belnérnet kapcsolatok minisztere, han­goztatta, hogy »akár körömmel is igyekszik kikaparni ered­ményeket — a legkisebb ered­ményeket is — a két német állam viszonyának megjavítá­sa terén«. Franz Josef Strauss szólalt fel ezután. A CSU elnöke a vártnál ke­vésbé élesen támadta Brandt beszédét. Általánosságokra szorítkozott, s hangoztatta: a kancellár több kérdést hagyott nyitva, mint amennyire vála­szolt. A politikai megfigyelők vé­leménye szerint Strauss hang­nemében azért volt viszonylag tartózkodó, mert felismerte, hogy túlságosan éles és ide- iétmúlt kirohanásai, amelye­ket az utóbbi időben elhang­zott nyilatkozatai tartalmaz­tak. mélyítették a szakadékot a CSU és a CDU tekintélyes cso- portiai között. Látható, hogy miután nem tudta átvenni a vezetést a CDU—CSU-ban, most védekezik az elszigetelő­dés ellen. (MTI) Sikertelen támadások az EAK ellen Három izraeli támadást hiú­sított meg tegnap az Egyesült Arab Köztársaság légvédelme. A MEN A hírügynökség je­lentése szerint az izraeli bom­bázók a délelőtti órákban két ízben kíséreltek meg támadást egyiptomi célpontok ellen, de az EAK vadászgépei a táma­dókat elűzték. A harmadik támadás az Iz- niailiában létesített állások el­len irányult Egy kairói szóvi­vő közlése szerint az EAK lég­védelmi ütegei az izraeli bom­bázókat menekülésre kénysze- rítették * » * Riad egyiptomi és Rifai Jor­dániái külügyminiszter tegnap Kairóban kétórás tanácskozást folytatott. A két külügymi­niszter véleményt cserélt a kö­zel-keleti helyzettel kapcsola­tos négyhatalmi tanácskozások 'eddigi menetéről és a válság rendezésére előterjesztett ja­vaslatokról. Emlékünnepségek az USA-ban King halálának évfordulóján Kiss Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: A polgárjogi szervezetek kezdeményezésére tegnap az Egyesült Államokban ország­szerte megemlékeztek a néger mozgalom nagy mártírja, Mar-, tin Luther King .születésének 41. évfordulójáról. New York-ban, Baltimore- ban és Philadelphiában tegnap zárva maradtak az iskolák és a városi hivatalok, másutt megemlékezéseket tartottak a Nobel-békedíjjal kitüntetett polgárjogi vezetőről, akit 1968 tavaszán gyilkoltak meg Mem­phisben. A King-emléknap ünnepsé­geibe bekapcsolódtak a külön­böző háborúellenes csoportosu­lások is, amelyek tegnap tar­tották meg a vietnami mora­tórium januári megmozdulá­sainak egész sorát. A georgiai Atlanta városban nagyszabású megemlékezést rendeztek, s ennek keretében országos moz­galmat indítottak, hogy Atlan­tában létrehozzák a Martin Luther King-alapítvány köz­pontját a polgárjogi küzdelem előmozdítására. New Yorkban, a Central Parkban rendezett emlékün­nepségen felszólalt King utó­da. Ralph Abernathy lelkész, valamint John Lindsay, a met­ropolis polgármestere. Az amerikai fővárosban, Wa­shingtonban ugyancsak a pol­gármester, Walter Washington mondott beszédet az emlék­ünnepségen. Az országszerte megrende­zett emlékünnepségeken a fel­szólalók követelték. hogy a Ni- zon-kormány határozott és fél­reérthetetlen intézkedésekkel biztosítsa a négerek polgári jo­gait és tegyen gyakorlati lépé­seket a négerek helyzetének megjavítására. (MTI) A béke hívei - bíróság előtt Washington egyik bírósá­ga megkezdte annak a 186 háborúéi! enes tüntetőnek előzetes ki­hallgató iát, akiket tavaly novemberben az amerikai hadügyminisz­tériumnál tar­tóztattak le. Képünkön: Néhány vád­lott — élükön Crowther lel­késszel, (Telefotó: AP—MTI—KS) McCarthy borúlátó McCarthy amerikai demok­rata párti szenátor — Moszk­vában, majd Párizsban tett látogatása befejeztével — szerdán visszaérkezett Wa­shingtoniba. McCarthy tegnap számolt be a külügyminisztérium ve­zetőinek moszkvai megbeszé­léseiről és a Vietnammal foglalkozó párizsi tárgyalások küldöttségeivel folytatott esz­mecserékről. McCarthy egyébként a pá­rizsi tárgyalások kilátásairól meglehetősen borúlátóan nyi­latkozott. Új kormány Portugáliában Marcello Caetano portugál miniszterelnök közzétette át­alakított kormányának névso­rát. Az eddigi 14 helyett az új kormányban 10 miniszter lát­ja el a korábbi feladatot Cae­tano 1968 augusztusában vette át a miniszterelnöki tisztséget Salazartól. Az új kormány legjelentő­sebb változása az, hogy Caeta­no m<v»vált a külügyminiszte­ri tisztségtől és eddigi helyet­tesét, Rüi Patríciát nevezte ki külügyminiszterré. Az összevont hadseregügyi és hadügyminisztérium élén Saviana Rebelo, a korábbi hadügyminiszter áll. Caetano kijelentette: az új kormány legfontosabb feladata a tengerntúli területek katonai védelme és a gazdasági hely­zet javítása, ezen belül az infláció megfékezése. (MTI) Amerikai ügynök Lengyelországban A lengyel katonai főügyész­ség a sziléziai, körzet katonai bírósága elé * utalta Gerard Cichy amerikai ügynök énen! '.vádiratát Cichy állandó , lakhelye Franciaországban van.' Mint az egvik. francia Utazási iroda .utaskísérője gyakran járt Lengyelországban. ahol az amerikai kémszolgálat utasí­tásába a többi között adatokat -gyűjtött a lengyel védelmi erőkről. A vádlott a nyomozás so­rán beismerte, hogy együtt­működött az amerikai felderí­tő szolgálattal, s feltárta an­nak érdeklődési körét és te­vékenységi módszereit. Cichy pere a napokban kez­dődik meg. (MTI) A nigériai polgárháború Lapban aláírták a fegyverletételt Három nappal a biafrai csapatok rádión bejelentett kapi­tulációja után tegnap Laposban első ízben találkozott o tár­gyalóasztalnál Gowon tábornok, nigériai államfő a nigériai fővárosba érkezett biafrai küldöttséggel. Egyórás tárgyalás után Effiong tábornok, a biafrai csa­patok főparancsnoka kijelentet te: »A Biafrai Köztársaság nincs többé. Elfogadjuk Nigéria jelenlegi államszövetségi szerkezetét-«. Gowon nigériai államfő közölte a biafraij küldöttséggel, hogy a központi kormány gond oskodni fog Nigéria ibo lakos­ságának jólétéről és biztonságáról. Háromórás tanácskozás után aláírták a fegyverletételi megállapodást, amely hivatalo san véget vet az Ojukwu által 1967. május 30-án kikiáltott Biafrai Köztársaságnak. 1970. január 12-én Philip Effiong, a biafrai hadsereg fő­parancsnoka a szekadárok ne­gyedik székhelyének, Owerri- nek és az utánpótlást biztosító Üli repülőterének feladása után fegyverletételre szólította fel csapatait. Így az 1967. má­jus 31-e óta tartó polgárhábo­rú lényegében véget ért. A csaknem három évvel ez­előtt megalakult Biafra Köz­társaság mintegy 76 000 négy­zetkilométer területet és kb. 14—15 milliónyi lakost szakí­tott el Nigériától. A nyílt színen errplegetett ok akkoriban a * legnagyobb törzsek közé tartozó hausza és ibo törzsek ellentéte volt, de a háttérben Nyugat-Afrika legjelentősj'1' lajkincse húzó­dd. r.icp, amelynek kéthar­mad része Biafra ellenőrzésé alá került. Biafra mondhatta magáénak Nigéria legfonto­sabb kikötőjét, Port Harcourt- ot és az Enugu közelében ki­épült ipari körzetet is. 1967 júliusában az olajille­téket a külföldi olajmonopó­liumok (a holland—brit Shell Petroleum Co. mellett ameri­kai, olasz és francia érdekelt­ségek) Biafrának fizették ki. Megindult a fegyveres harc. •A fegyveres összecsapások 3 háború első szakaszában biafrai sikereket hoztak. Szep­tember közepén a megszállt Középnyugati tartomány terü­letén megalakult egy másik szeparatista állan\ is, a rövid életű Benin Köztársaság. Ni­géria a teljes bomlás szélén állt. A folyamatot a Lagosban székelő központi kormány el-, lenoffenzívája állította meg: Port Harcourt elfoglalásával elszigetelték a szakadárokat. Biafra eredeti székhelyét, Enugut még 1967 októberében feladták, és a kőolajbányászat központjába, Abába helyezték át. Miután pedig az olajvidé­ket is kiürítették, 1969 máju­sáig Umuahia volt Biafra fő­városa. Az elszigetelt terület külvi­lággal való kapcsolatát légi híddal igyekeztek biztosítani. A légi hidat a Nemzetközi Vö­röskereszt tartotta fenn, de mint lúderült, nem csak az éhező lakosság nyomorának enyhítésére használták. Ame­rikai, francia, nyugatnémet és dél-afrikai »segélyszervezetek« igyekeztek a repülőgépeken fegyvereket is eljuttatni Biaf- rába. Ezzel magyarázható, hogy a megújuló béketárgya­lások (Kampala, Niamey, Ad­dis Abeba) nem vezettek si­kerre. Az utolsó, 1969 decem­berében meghiúsult kísérlet után indult meg az az offen- zíva, amely előbb kettévágta a biafrai kézen lévő terüelete- ket, majd a szakadár kor­mány összeomlásához vezetett. Mi is az a „kölcsönösség“? Lehet Miklós, az MTI tudó­sítója jelenti Párizsból: . A Vietnammal foglalkozó párizsi négyes konferencia csütörtökön megtartott 50, tel­jes ülése is alacsonyabb szín­vonalon (a teljes felhatalma­zással rendelkező küldöttség­vezetők távollétében) zajlott le. Din h Ba Thi, a vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének helyettes veze­tője. az amerikai küldöttnek válaszolva, rámutatott, hogy mit is jelent voltaképpen az amerikai küldöttség által szaj­kózott »kölcsönösség«. Az ame­rikaiak ugyanis lényegében azt követelik, hogy az amerikai csapatokkal egyidőben ma­guk. a vietnamiak is »vonulja­nak ki« saját országukból, S hogy a dél-vietnami lakosság fogadja el az Egyesült Álla­mok által rákényszerített Thieu—Ky—Klem bábkor­mányzatot. Vagyis: amit az ameriakiak 15 év alatt nem tudtak kiharcolni a harcmező­kön, azt most a tárgyalóasztal­nál szeretnék elérni. Február elején Új nyilvános vizsgálat az USA vietnami politikájáról Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága William Fulb- right elnökletével február ele­jén kezdi meg többször is el­halasztott, új, nyilvános vizs­gálatát az Egyesült Államok vietnami politikájáról. A vitát eddig többször is — így a szenátus legutóbbi ülés­szakán Is”— eflhalasztották az­zal az indoklással, hogy a a Nixon-kormányzatnak időre van szüksége a vietnami poli­tika módosítására. Wildam Rogers külügymi­niszter legújabb tv-nyilalko- zatában kijelentette, hogy fe­leslegesnek tartja a szenátusi bizottság vizsgálatát. Emlékezetes, hogy a Fulb- right-bizottság vizsgálatai a Johnson-kormányzat idején rendkívül kiélezték az orszá­gos vitát a vietnami háború­ról, és a háborúellenes moz­galom megélénkülését ered­ményezték. (MTI) A CGT sikere a népszavazáson Lehel Miklós, az MTI tudó­sítója jelenti Párizsból: Vitathatatlan sikert ért el a CGT a francia elektromos és gázművek dolgozói körében szerdán tartott »népszavazá­son«. A csak egyedül a CGT ál­tal szervezett konzultációban a többi szakszervezet heves el­lenpropagandája közepette (amelyet a rádió, a televízió és az egész burzsoá sajtó támo­gatott) a vállalat csaknem 130 ezer dolgozójának több mint 60 százaléka adta le szavaza­tát. Óriási többségük a CGT javaslatának megfelelően a zöld szavazólapot választotta, azaz jelenlegi-formájában el­vetette az igazgatóság és a ki­sebbséget képviselő többi s szervezet által aláírt két bérszerződést. A CGT azért szervezte < szavazást, mert december zepén a dolgozók kisebbs képviselő négy másik szaks vezet az egész vállalatra é nyes módon kétéves bérsze dést írt alá az igazgatósa), Ezt pedig a nagy szakizs zeti központ és — mint r kiderült — a dolgozók töb ge nem tartja kielégítői sem a bérek tekintetében pedig azért, mert az sztráj got korlátozó intézkedési foglal magában. A csütörtöki francia la többsége is megállapítja 1 a CGT sikert aratott (MTI SOMOGYI NÉPLAP v Péntek, 1970. január ML

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom