Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

Amig a pakura megérkezik . A korszerűbb Harminc éve dolgozik itt De- csi István. lítja meg D'eesi. — Tudod, harminc éve vagyok itt A szakmában. — Én meg harminchárom éve — mondja az igazgató. — No, nem is azért, Lajcsi­kéin. Öreg kinizsisek vagyunk. Nevetnek, és topognak a hó­iéban. Várnak. — Nem haragszol a Lajcsi­id ámért? —: néz az igazgatóra, akinek már komoly a tekin­tete. Nem a Lajcsikám miatt. Ha­nem inkább a Kinizsi miatt... De. az .is lehet, hogy töpreng. Hol lehet a másik pakurásko- csi? Tröszt Tibor A gyár lelkilsmerele: Baksa 1 A gyár élete néha olyan, mint az emberé. — Nekünk ez a kezdődő ol­vadás okozta a legtöbb gondot — mondta Tóth Lajos, a lukorgyár igazgatója. — Ke­res a répa, az úsztatóba gyűlt i szelet, nem tudtuk ki száll í- ami. És nincs pakura. Leg­alábbis nincs elég... A vére kevés a gyárnak. De segítettek a kaposvári üze­nek, — a Villamossági Gyár, i kórház meg a Sütőipari Vál- alat. jön a mészkő- rakóhoz. Teg­nap még az irodásck is lemt voltak se­gíteni. Az szb- titkár és a nők is. Rakták a dömpereket A mészkő- rakők kevesen vannak. Néha csak a fele dolgozott itt a szükséges munkaerőnek. — Helyettük is dolgoztunk, de nem tudjuk, hogy megkap­juk-e a bérüket. — Nem Én is úgy hallottam. Ak­kor lekerül a kendő az embe­rek arcáról. És kivezetik a szállongó mészport. A pakurástartályok mellett cigarettáznak már. — Ha nem kaptuk volna meg időben, talán délre már le kellett vólná állni. De se­gítettek a többiek. — Mennyi idő alatt kapcsol­taik .rá a nagy tartályra? — Tíz perc alatt.. — Reméljük, jón majd a vonat is — mondja az igaz­gató, mert lejött a tartályok­hoz. Bemutattam az újságíró­— Most itt, a föhadiszállá- lon van — néz körül az iro- lábain a szüntelenül csengő elefonok között az igazgató. Kztán az ablakon át kifelé nutat. És .kint vannak a írón­ak. Lemehet akár az úszta- ókhoz, a réparakókhoz vagy i mészkőhordókhoz. Ott az a >rigád is, amelyik a pakura- aistályt fogadja. Ott találja 3aksát. Majd az eligazítja. Dlyan nagy bajusza van. Megtaláltuk Baksa Lajos érmestert. Amikor a fényké­pezőgép lencséje feléje for- lult, hátat fordított. — Nem fényképezni kell nőst, és nem éngem. Sok itt . munka. — Nem is a vezéreket, ha­em a dolgozókat kell fotóz- 1! — mondja nevetve egy mnkás. Hogy mennyire tré- ának szánta, azt bizonyítja z is, hogy átfogta a térmes- er vállát és szinte odaerősza- :olta a lencse elé. ­— Fényképezzék csak le, iszen ő itt a léiikiismeret — íondja Decsi István. — A legnagyobb probléma pakura. Ez kell. Már indu­ik is a kórházihoz a tartály- ocsával... Decsi Istvánhoz fordulok. — Harminc éve dolgozom ;t Megmutatom magának, ogy hol a legnehezebb. Jöj­Az oltóhenger mellett — Orsós Ferenc és Takács Béla. gozni, igaz?— kérdezi tőlem valaki. — Igaz. Figyelem a zötyögő régi csillét, a csörömpölő fel­vonót, a kifényesedett villa­nyelet. Bent az oltóban két .fiatal­ember áll a henger mellett. — Felsőmocsoládról járok be — mondja Takács Béla. — Mikor kel? — Hajnali háromkor. — Pihenőnap? — Majd szezon után. Ez nem baj. Csak ehhez a mun­kához talán kevés a nyolc- forintos órabér. Három gyerek van otthon. Elhiheti, hogy nagyon sokat dolgozunk — mondja. — Ügy hallottam, jö­vőre átépítik ezt a részleget. Az ügyész szemével A rendőr jogairól, védelméről A rendőrök nehéz szol- szolgálafcuk során sok gorom­baságot, ‘ gyakori szitkokat kapnak érdemtelenül. Igaz, nem a kulturált helyeken, in­kább olyan »félámyékos«, ne- gyedosztályü szórakozóhelye­ken tapasztalható gyakran, hogy a rendőri felszólításra az illető gorombán reagál. Szót kell emelnem azért is, mert az egyébként törvényt és erkölcsi normákat tisztelő ál­lampolgáraink egy része sem tudja, miként illik, hogyan kell viselkedni a rendőrrel szemben Kiindulási alap min­dig az kell legyen: rendőreink a szocialista állam képviselői. Velük szemben tanúsított ma­gatartásunkkal jelét adjuk egész társadalmi rendünkhöz való viszonyunknak. A rendőri intézkedéseknek megvannak az írásos szabá­lyokban is lefektetett formái. A rendőri intézkedés célját és módját szabály határozza meg. A rendőr felel az intézkedés egészéért. A helyes magatar­tás az, ha á rendőri intézke­désnek alávetjük magunkat. Gyakran adódik probléma ab. ból — és ez az események el- inlítójává váliik —, hogy a rendőri intézkedés kezdetén a felszólításnak nem engedel­meskednek. Előfordult olyan eset is — legutóbb Buzsák községiben - —, hogy a körzeti megbízott rendőrt, állítólag jó szándéktól vezérelve, ketten is akadályozták a rend helyreállítására, a kocsmai ve­rekedés megszüntetésére tett intézkedése soián. A vereke­dést a rendőr megérkezéséig beavatkozás nélkül szemlélő két férfi, ahelyett, hogy a rend­őrnek segített volna, akadá­lyozta őt. Az egyik átkarolva lefogta a rendőrt, a másik pedig a gumiibotot ragadta mpg. Ezzel a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét kö­vették eL Néhány sorban megemlítem az intézkedő rendőr jogait, kötelességeit. A leglényege­sebbek: a rendőr köteles iga­zoltatni azokat, alak gyanúsam- viselkednek, akiknek kiléte és személyazonosságának megál­lapítása a rendőri intézkedés közben szükséges, akik ellen a rendőr szabálysértés vagy bűntett miatt följelentést akar tenni. A személyazonosság iga­zolására felszóliott egyén kö­teles engedelmeskedni. Ennél? megtagadása már súlyosabb következményekkel jár. Mert — ha csak átmenetileg is — ez a következmény érinti a személyes szabadságot. A sze­mélyazonosság igazolását meg­tagadó állampolgárt ugyanis elő kell állítani. Ugyanígy elő kell állítani azt, aki kétesnek vagy hamisnak látszó szemé­lyi igazolványt mutat fel, akj a szabálysértést rendőri fi­gyelmeztetés ellenére is foly­tatja, aki garázdaságot követ el. Elő kell állítani a nyilvá- . nos helyen botrányt okozó ré­szeget is. A rendőr ezt közli az előállítandó személlyel, és ha a felszólításnak ez utóbbi nem tesz eleget, kényszert al­kalmaz. A közrend és a közbia­tonság megszilárdítása érde­kében állami szerveinknek, különösen pedig bűnüldöző szerveinknek az eddiginél ha­tározottabban és nagyobb szi­gorral kell fellépniük. Bíró­sága :k az ítélkezés során most már jobban figyelembe veszik az ilyen cselekmények gyakoriságát. A garázdaságot elkövetőkkel sízemben fellépő rendőreinket az eddiginél fo­kozottabb büntetőjogi véde­lemben részesítik. Az utóbbi időben hozott ítéletek azt mu­tatják, hogy bíróságaink meg­felelő ítélkezéssel biztosítják rendőreink zavartalan tevé­kenységét. Dr. Horváth Keren* főügyészségi ügyésa • • Ütem szerint A Budapesti Vegyigépgyár tabi gyárának építéséről ta­nácskoztak a község és a sió foki járás vezetői. Szekrényes László, a vállalat műszaki fej lesztési előadója ismertette az üzem telepítésének, tervezésé­nek eddigi eredményeit. Ki emelte, hogy Somogy megye és a Fővárosi Tanács jelentő: I — 20—20 millió forintos — támogatást biztosított. Az üzem termelési értéke 17C millió forintot tesz majd Jd, s megindítását 1971, végére ter­vezik. Addig épül egy 5000 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok, segédüzemekkel, szociális és adminisztrációs helyiségekkel, raktárakkal és iparvágánnyal. A berendezés egy részét Budapestről szál­lítják, s a gépek, lángvágó­hegesztő automaták, megmun­káló gépek és kisegítő eszkö­zök értélre mintegy húszmillió forint. mezőgazdasági biztosításért o O Életre szóló élmény Verőcére, Libanonba A MEZŐGAZDASÁGI BIZ- OSlTAS TOVÄBBFEJLESZ­'ÉSE, korszerűsítése a biz- jsításügy egyik központi kér­ése. A gazdasági mechandz- ius reformjával egy időben ipett életbe az új rendszerű lezőgazdasági vagyonhiztosí- ís. A korábbihoz viszonyítva lámottevő előrelépést jelen­íti ez, de az eltelt idő ho- ott olyan tapasztalatokat is, ogy ez a módszer nem oldott íeg minden problémát. A íechanizmus új szelleme a iztosítástól is további előre- ipést vár, a biztosítottaktól edig megfontoltabb közgaz- asági gondolkodást követel. Együttesen kialakítani a orszerűbb módszereket — jen fontos feladat ez. Ezért .gyelemreméltó az Állami íiztosító folyóiratának és a iztosító megyei igazgatóságá- ak egy kezdeményezése. A biztosítási Szemle 10—11. ösz- zevont száma kizárólag csak mezőgazdasági biztosítás érdeseivel foglalkozik, aktuá- :S cikkeket, tanulmányokat özöl ezzel kapcsolatban. Ezt számot az Állami Biztosító amogy megyei Igazgatósága Lküldte megyénk mezőgazda­ági vezetőinek, valamennyi írmelőszövetkezetnek és álla­ti gazdaságnak. A cél az, hogy azok, akik özvetlenül érintettek ebben a imában, a Szemle tanulmá- yozása során megismerked­hessenek a fejlesztési *4gan- dolásakkaL Ezzel utaltunk arra is, hogy ezek a közölt cikkek csak tervezetek, nem tekinthetők véglegeseknek, in­kább vitaindító közlemények. Helyes az a felismerés — más vonalon is sok tapasztalat iga­zolja ezt —, hogy a feladatot s keresen megoldani csak szé­les körű és sokoldalú tapasz­talatokra támaszkodó munká­val lehet. Ahogy a közölt ta­nulmányok is tükrözik, a mzőgazdasági biztosítás mód­szereivel kapcsolatban vannak felfogásbeli különbségek, tisz­tázásra váró, vitatott kérdé­sek. . • .: j ; Az Állami Biztosító megyei Igazgatósága azért küldte meg minden mezőgazdasággal fog­lalkozó irányítónak a Biztosí­tási Szemlének ezt a számát, hoav ki-ki elmondhassa észre­vételét, véleményét, kiegészítő javaslatát A biztosítási ter­vezettel kapcsolatos állásfog­lalást akár a szerkesztőségünk­nek, akár a biztosító megyei igazgatóságának megküldhetik mezőgazdasági szakembereink, vezetőink. KÖZÖS ÉRDEKRŐL, KÖ­ZÖS ÜGYRŐL VAN SZŐ, remélhetően ez a hasznos kez­deményezés is hozzájárul ah­hoz, hogy mezőgazdasági biztosítási rendszerünk való­ban az új körülményeknek I megfelelően fejlődjön tovább. N em csupán a forgalom fellendülését jelenti, hogy az idén több so­mogyi fiatal utazott külföldre, mint az előző években. Ez egészséges érdeklődést tükröz, no meg azt is, hogy a közép- iskolás diákoktól a fiatal szakmunkásokig mindenkinek lehetősége van az utazásra. Az Express Ijúsági és Diák Utazási Iroda Somogy megyei kirendeltségén elkészült az L969-es statisztika. A számok­ról, érdekességekről Balázs Agnes kirendeltségvezetőt kér­deztük meg. — Ha már a számoknál tar­tunk: 1958-ban hatszáznyolc- irannégy somogyi fiatal utazott az Express szervezésében kül­földre, az idén pedig nyolc­száztíz. Szép ez az emelkedés, persze elégedettek nem lehe­tünk. Szeretnénk, ha a jövő­ben még több fiatal élvezné az utazást, a fölfedezés örö­meit. Az utazás aztán szenve­déllyé válik; aiki egyszer be­lekóstolt, nem tudja abba­hagyni Több iskola és üzem szerve­zett csoportot az Express se­gítségével. Például a felső­fokú mezőgazdasági techni­kum fiataljai Jugoszláviában, a MÁV fűtőháziak a Német Demokratikus Köztársaságban, a fonyódi járásiak Ausztriá­ban jártaik. Ezekkel az utak­kal tóként a legjobbakat ju­talmazták, de akadtak válla­latok, ahol asért szerveztek csoportot, hogy a szabadsá­gukat ü együtt tölthessék. — A legtöbb fiatal az idén az NDK-ban járt. Népszerűek a lengyelországi, a szovjet­unióbeli, a csehszlovákiai, és a romániai útjaink is. — Milyen nyugati orszá- gokban jártak somogyi fia- talok az Express szervezé- sében? — Negyvenötén Ausztriát, tizenöten Franciaországot ke- resétk föl. De eljutottak Ja­pánba, az Egyesült Arab Köz­társaságba és Angliába is. — Elsősorban kik ntar- nak? — Diákok és értelmiségiek. A munkásfiatalok érdeklődé­sét nagyobb mértékben fel kell keltenünk, sokan közülük nem is tudják: életre szóló él­ményt szerez egy jól sikerült külföldi út — Egy kényes kérdés: nem drágák az utak? — A kérdés nem kényes, bár nem szeretném, ha meg­vádolnának azzal, hogy »ha- zabeszélek«. Tessék összeha­sonlítani az árakat a többi utazási irodáéval. Helyettem is beszélnek. Igaz, valamivel kisebb a luxus, de hát a fia­talokat elsősorban a látniva­lók, a barátkozási alkalmak érdekük, nem pedig az, hogy milyen csiszolt üvegből ké­szült a szállodai szobában a csillár. A fiatalokért vagyunk így az ő zsebükhöz méretez­tük az áraikat — Mi újság a belföldi utazásokkal? — Ezerkétszáz somogyi fia­tal utazott szervezésünkben az ország minden tájára. Amit el kell mondanom: a Vo­lán nem minden esetben tud autóbuszt adni, de reméljük jövőre megváltozik a helyzet. Terveinkben szerepel a téli Balaton bemutatása, különvo­nat indítása középiskolások­nak és úttörőknek a nógrád- verőcei nemzetközi üdülőtá­borba, egyhetes budapesti üdü­lést is szervezünk, és persze ahova még igénylik. — Milyen érdekességek várhatók 1970-ben? — »Csemegének« ígérke­zik a szíriai, libanoni, tuniszi és egyiptomi utunk — ezek mind a hagyományos prog­ramon kívül indulnak. Nagy energiával szervezzük a Ba­rátság különvonattal a Szov­jetunióba induló csoportokat iS. P. D. A különféle vegyi anyagok tárolására nagyméretű tartá­lyokat szerelnek fel. A kivi­teli terveket 1970 elejétől sza­kaszosan szállítja a VEGYI- TERV. Kivitelezője pedig a Somogy megyei Állapi Építő­ipari Vállalat. Az ütem sze­rint 1970-ben a magasépítési munkálatokat kell elvégezni a vállalatnak mintegy 40 mil- Uó forint értékben. Végh Béla, a vállalat vezér- igazgatója beszélt a - tanmű­hely építéséről, a szakmun­kásképzés biztosításáról: el­mondta, hogy a vezető mű­szaki gárdát a megye terüle­téről kívánják beállítani. Virovccz József, a Siófökd Járási Tanács vb-elnöke ele­mezte a feladatokat, köszöne­tét fejezte ki a vália'atnak a jó együttműködését, a kiváló szervező munkáért. A község vezetői nevében Szabó Károly vb-elnak mon­dott köszönetét a vállalat ve­zetőségének őszinte segíteni akarásukért. Bemutatták az új tanmű­helyt is, amelyet a vállalat műszaki gárdájának tervei alapján másfél hónap alatt 1,5 millió forintos költséggel ala­kított át a megszünteti pénz­ügyőrség épületében a tab1 TÖVAL. Itt most negyven diáik tanul: géplakatos, eszter­gályos és hegesztő szakmun­kásokat képeznek. A tanmű­hely korszemen berendezett, világos, az oktatás követelmé­nyeinek és a munkavédelmi előírásoknak mindenben meg­felel. SOMOGYI NÉPLAP ▼«sánutp, 1969. december 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom