Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
A bébitől a kamaszig 9 __ r T ÖBB LE6YEN B MARKOS ARD Keresik a kaposvári gyermekruhát — Küszöbön a beruházás Somogy előnyben 35G09 köbméter fát rágnak lei a kaposvári járás tsz-ei Az ország legnagyobb gyermekruhagyára Kaposváron dolgozik: a 2—12 éves korúak részére az országos szükséglet nyolcvan százalékát itt gyártják. A másfél millió gyermek- ruhából — ennyi kerül le évente a szalagokról —'jut a Szovjetunióba, Líbiába, Liba - nonba, sőt a Német Szövetség; Köztársaságba is. Árujuk nemcsak itthon, ha nem külföldön is állja a versenyt, s ez biztonságot ad. amikor a gyártásról döntenek. Ez jó dolog, az azonban már nem, hogy a gyermekruha hiánycikk. Nemcsak most, az ünnepek előtt van belőle kevés a boltokban, hanem szinte egész éven át akadozott az ellátás. Miért? A kérdésre nem lehet röviden válaszolni. Müller László igazgató a múlt évet idézi vissza: azt az időszakot, amikor sem a belkereskedelem, sem a könnyűipar nem kapott hitelt. Nem tehetett rrúLt, csökkentette a készleteit. Ez aztán tovább gyűrűzött, s eljutott a bérhez is. Az eredmény: a Kaposvári Ruhagyár, amelyik világviszonylatban is versenyképes árut gyártott, nem tudott megbirkózni az egyre növekvő fluktuációval. — Az idén két és fél ezer munkást foglalkoztatunk. Há- íqmszázhatvanöten kiléptek. Ez a munkásainknak körülbelül a tizenkét százaléka. Sok. Két százalékkal több, mint tavaly, s nem jó jelenség még akkor sem, ha figyelembe vésszük: kadarkúti telepünk a múlt év végén indult be, érthető okokboi nagyobb volt a mozgás, s tavaly vettük át a megszűnt Textilipari Vállalatot is. A belkereskedelem az Idén sem ösztönzött mindig a jobb ellátásra: az első negyedévben megrendelések helyett bonyolult árvitákkal traktálta a gyárat. S — kommentár nélkül — ide kívánkozik két adat: a múlt évben harminc- millió forint értékű árut exportált a gyár, az idén eléri a hetvenmillió forintot az export Nőtt a tőkés országokból érkezett megrendelés aránya is, s már kétszázezer dollár értékben vásárolnak Kaposvárról gyermekruhát’ Az idén nemcsak a hazai megrendelés, hanem az alapanyag is okozott fejtörést: az első félévben túlkínálat volt, a másodikban hiány. Az ok: a textilgyárak is külföldi vevő után néztek. Tehát ezért nem lehet elég gyermekruhát kapni? — Egyet nem szabad elfelejteni — mondja az igazgató — a kereskedelem december előtt nem szívesen vészei át a téli árut, mert arra nem is gondolnak, hogy novemberben is megjöhet a hó. Tárgyaltam egy nyugatnémet céggel is: ők a mostani télre szánt árut február 15-ig átvették, s nem félték attól, hogy a nyakukon marad, vagy esetleg nem lesz tél. — S ez zavarja a gyártást? — Feltétlenül, még akkor is, ha tudom, hogy az általunk készített gyermekruha márka, s százszázalékos biztonsággal dolgozhatunk, mert nem marad a termék a nya; kunkon. És gazdaságosan is termelünk. Eddigi eredményeik alapján az idén is elérjük a tavalyi maximális nyereséget annak ellenére, hogy az exportra küldött áruinknál rubelenként tizenkét forinttal csökkent a külkereskedelmi szubvenció, s emelkedett az exportra küldött termék részaránya. Nőtt valamit az alapanyagok ára is, és a telephelyek miatt nőttek a költségek. Ezek tulajdonképpen a gyár belső ügyei, de alakulásuk abban a pillanatban közüggyé válik, ha hatással vannak az árakra. A gyár árai viszont nem tükrözik ezt. A ma gondjainak megoldása éppen azért sürget, hogy a Kaposvári Ruhagyár tartani tudja a piacon elfoglalt jó helyét A gondokat röviden így fogalmazza az igazgató: — Minden ruhánkat, cipőnket kinőttük. A mostani keretek között 'a két és fél ezer munkás irányítása csak nagyon nehezen oldható meg. Aztán szű- kek a raktáraink, a laboratórium, a szabászat is kicsi, kevés a szociális helyiség, nem megfelelőek a tanműhelyek, a belső közlekedési utak, a rakodótér, korszerűtlen valamennyi üzletünk, s azt sem szabad elfelejteni, hogy a gépparkunk régóta dolgozik már napi tizenhat órában. Elkoptak ezek, s pótlásuk nagy eroxeszítesbe kerül. A gond ok sürgetik a megoldást. Hitel kell, nem is kevés. Csak gépekre tízmilliót kér a gyár. Ennek előkészítése már megkezdődött. Készülnek az új épületek kiviteli tervei is, húszmii1 ió forintot költ rájuk a gyár. A megvalósításban sokat segített és segít a városi tanács: az üzemcsarnokok helyén lakások voltak, tízet már az idén szanáltak, jövőre még kilencet kell. Ennek valamennyi költségét a tanács fedezte, s a megye az iparfejlesztési támogatásból még tízmillió forinttal járult hozzá a korszerűsítéshez. — Ennek a fejlesztésnek az lesz az eredménye, hogy a mostani létszámhoz a keretet is biztosítjuk, s a következő öt év alatt húsz-huszonöt százalékkal növelni tudjuk a termelést. Gyakorlatilag azt jelenti ez, hogy csak a hazai piacra évente 300 000 darabbal több gyermekruhát szállítanak. S hogy ez el is kel, arra a nagykereskedelem a biztosíték. A gyárnak — okulva az eddigi hibákból — most hosszú lejáratú szerződést kínálnak. Erre a vállalat is hajlandó, hiszen az exportlehetőségek ellenére — a termékek háromnegyed részét a hazai piacon hozzák forgalomba. Hogy miért? »Ha van export, akkor sem lehet ellátatlanul hagyni a belkereskedelmi vállalatokat.-« S mit várhat ettől Somogy? »Megkülönböztetett ellátásban részesítjük most is és ezután is a területi kereskedelmi vállalatokat.« Ha a további fejlődésről beszélünk, fölvetődik egy kérdés: mi történt a tavaly megszűnt Textilipari Vállalattal? Az igazgató tájékoztatója rov'd: »Tavaly deficites volt ez a cég, s az idén, a mostani eredmények alapján négymillióval járul hozzá a gyár nyereségéhez. Barcsi egységünk termelése például megduplázódott, s a munkások bére is kétszeresére nőtt, de javultak a keresetek a kaposvári és a heresznyei telepen is.« Ezért megérte a fúzió. A gyárnak is, a munkásoknak is. Kercza Imre A kaposvári járásban régen is sok pénzt hoztak, és most is számottevő bevételi forrásként szerepelnek az erdők. Többen emlékeznek még arra, hogy a tél közeledtével egymást követték a szekerek a Kaposvár felé vivő utakon. Tűzifát hoztak a megyeszékhelyre a zselicségi falvak parasztjai. A fában pénz volt, s ez van ma is, sőt úgy tetszik, ezúttal több van benne, mint valaha is volt. Ugyanis azzal, hogy szövetkezeti kezelésbe kerültek az erdőterületek, és az utóbbi evekben mindtöbb közös gazdaság alkalmaz saját erdészt a munkák irányítására, egyre kifizetődőbb az erdőgazdálkodás. Mert ez már az: erdő- gazdálkodás. A telepítéstől a kitermelésig szakszerű tevékenység folyik ezen a területen: nem a fák pusztítása a jellemző, hanem a nagyon is tudatos, szervezett erdőművelési és hasznosítási munka került előtérbe. Brigádok és gépek Szeiler Imre, a Kaposvári Járási Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa, járási erdészeti felügyelő adott tájékoztatást arról, hogyan készülnek az 1970-es erdőgazdasági évre a szövetkezetek. Megtudtuk, hogy a havazás előtt még az idei kitermelési előirányzatok teljesítésén dolgoztak a gazdaságokban, ám a hó kényszerpihenőt okozott: — Hozzányúltam a pénzhez, több ezer hiányzik ... Megindult a revízió, nincs értelme tovább hallgatni... A gazdasági igazgató félbeszakította. — Holnap az ellenőröknek a részleteket diktáld Jegyzőkönyvbe. Vállalnod kell a törvényes következményeket. Tösér Gábor, a kaposvári Csiky Gergely Színház szervezési osztályvezetője vallomását nem diktálta jegyzőkönyvbe. Másnap délelőtt már nem tartózkodott az országban. Este feleségétől azzal búcsúzott el, hogy Budapestre utazik. A jegyet azonban Jugoszláviába váltotta meg, és az éjszakai Adriatica gyorssal — érvényes helyenként az 50—SO centiméteres vastagságot is eléri a hótakaró az erdőkben. Ez szinte lehetetlenné teszi a munkánkat, nagy balesetveszélyt rejt magában, ezért aztán le is álltak a favágással. Mihelyt azonban lehet, ismét munkához látnak. 35 000 köbméter fa vár kitermelésre, ennek mintegy 35 százaléka a Zselicségben található. Húszhuszonöt gépi fűrész van a járásban, s ez jelentősen megkönnyíti a favágás egyébként nehéz, nagy fizikai erőt igénylő munkáját. A kiközelítés többnyire még hagyományos módon, fogatokkal történik, de helyenként segítenek a traktorok is. A termelőszövetkezetek túlnyomó többségében brigádokban dolgoznak az emberek az erdőn. Ez azért is előnyös, mert a szervezett csoportokat szakmailag köny- nyébb felkészíteni a feladatokra, és egyszerűbb a munkavédelmi oktatás is. A motorfűrészek kezelőinek januárban például tanfolyamot indítanak Szőcsénypusztán, hogy eredményesebben — gyorsabban, kevesebb balesetveszély- lyel és műszaki hibával — oldhassák meg feladatukat. Félkész árut értékesítenek Ez az erdei munka abban is különbözik a régitől, hogy nem érik be a kivágással és a kétfelé osztással — ipari-és tűzifa megkülönböztetésével —, hanem az ipari fának mintegy 25—30 százalékát maútlevél birtokában volt — elutazott. Ami ezután történt, arról nincsenek kétséget kizáró értesüléseink. Jugoszláviából Ausztriába disszidált) november 30-án onnan interurbán kereste feleségét. Érdeklődött, hogy vannak... »Fel a fejjel« ... tanácsolta a feleségének, akit kisgyermekével együtt jóformán egyetlen fillér nélkül hagyott itt. Harmincezer forint adósságról is beszélnek ... De mi történt előtte? Tősér Gábor bármikor belenyúlhatott a színház kasszájába. Kapcsolatban volt a vidéki művelődési házak és vállalatok szervezőivel is — ezt sem guk dolgozzák fel kész- vagy félkész áruvá, s így jelentős többletbevételhez jutnak. Folyik az ilyen áru elhelyezésére a piaekeresés, de zömmel már lekötötték a tsz-ek a megrendelőkkel a feldolgozásra kerülő fát. Tizenöt kisebb- nagyobb fafeldolgozó üzem működik a járás közös gazdaságaiban, ahol félkész vágj készárut állítanak elő. Közülük legkorszerűbb a visnyei a bárdudvamoki, a kaposfői a nagybaj omi és a zselickis- lak. üzem. A visnyeiek például készárut értékesítenek, t itt ez az ágazat jövőre várhatóan meghaladja a tízmilliós termelési értéket; a nyersanyag kisebb részét saját er deikből termelik ki, az alap anyag nagyobb részét tára gazdaságoktól és állami vállalatoktól vásárolják. Néhány évvel ezelőtt me gyénk és a kaposvári já rás vezető testületéi ez az utat jelölték meg, min a nehéz természeti viszonyol között gazdálkodó zselicség termelőszövetkezetek eredmé nyesen járható útját: az er dőkben, a fában, a kitermelé sen túl a feldolgozásban lát szott a jövedelem növelésé nek egyik legfontosabb tarta léka. Hozzáfogtak e tártaié feltárásához, s úgy tetszii sikerrel. hagyta kihasználatlanul . nagybajami művelődési hí igazgatójától az év elején t zenkétezer forintot vett át - az egyik előadás bevételét. . tizenkétezer a zsebébe vánd< roit Többször talált lehetőség« arra, hogyan »segítse ki ms gát« anyagi gondjaibóL . rendőrkapitányság az ügybe még nem fejezte be a vizsga latot, így részleteket nea írunk. Az eddigi adatok alai ján körülbelül harmincötez< forinttal károsította meg társadalmi tulajdont. Az eljárás befejeztével rés: letesen beszámolunk a vizsg; lat eredményéről Hern esz Peren Vizsgálat a Tőséx-ügyben llllll Tóth Sándor mi És jöttek a felszabadítók iiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiii 7. A 46. hadsereg támadása kezdetben jól haladt előre. Csapatai október 31-re kijutottak Tószeg—Kecskemét— Lajosmizse—Izsák—Kalocsa vonalába. A 3. magyar hadsereg csapatai a támauás elől rendezetlen visszavonulásba kezdtek. Kecskemétnél sikerült csupán az ellenállást megszervezni. Ez a város a budapesti irány kulcsa volt, a német parancsnokság tehát minden erejét megfeszítette, hogy megtarthassa. A szovjet csapatok és a 24. német, valamint 1. magyar páncélos és az 1. lovashadosztály között heves küzdelem bontakozott ki. Ennek során a 2. gárda gépesített hadtestnek november 1-én reggelre sikerült Kecskemétet teljesen megtisztítani az ellenségtől, másnapra pedig elérte Vasad, Üllő, Gomba körzetét. A 4. gárda gépesített hadtest ugyanerre az időre Rákóczi-ligetig tört előre. A német vezetés október 29- I' ét követően meggyorsította csapatainak átcsoportosítását a j búd- resti irány védelmének megerősítésére. November 2-ig öt páncélos, páncélgránátos és lovashadosztály érkezett be, s azután a német csapatok elfoglalták a kijelölt védelmi állásokat. A 3. páncélos hadtest megszállta a Budapest körül kiépített védelmi rendszer legkülső övezetét Vecsés—Dunakeszi között. Az 57. páncélos hadtest lezárta Vecsés—Cegléd vonalát, a 4. páncélos hadtest pedig Abony—Szolnok között védekezett. Néhány nap alatt tehát Budapest körzetében jelentősen megváltozott a helyzet az ellenség előnyére. Ezt a hitlerista vezérkar azonnal támadásra igyekezett kihasználni. Utasította Friessner vezérezredest: »A Dél hadseregcsoport minden erőt haladéktalanul vonjon össze Cegléd—Szolnok térségében, és erősen összpontosított támadást hajtson végre Kecskemét irányába a Budapest felé előretört ellerség szárnyára és mélyen a hátába«. A szovjet csapatok október 29-én indított támadása 100 kilométeres előretörés után, november 2-án megállt. A két gépesített hadtest előnyomuB SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap 1MB. deeember 14. lásának ütemét ugyanis csak egyetlen — gépkocsin szállított — lövészhadosztály tudta követni. A többi lövészerő még előremozgásban volt, illetve a szárnyak biztosítása foglalta el őket. Így Budapest menetből (megállás nélküli támadással) történő elfoglalására az egy lövészhadosztály ereje eleve nem lehetett elegendő, különösen azután, hogy a beérkezett páncélos hadosztályok jelentősen megerősítették a kezdetben gyenge védelmet A szovjet csapatok Pilis, Vecsés, # Öcsa-észak, Rákóczi-llget, So-# roksár-délkelet vonalában so- # rozatos csapásokkal próbálták# áttörni az ellenség állásait # A szovjet főparancsnokság # azonban felismerte, hogy ez# csupán fölösleges véráldoza- # tokhoz vezet. Ezért november# 4-én arra utasította Malinovsz-# kij marsallt, hogy. gyorsítsa# meg főerőinek átkelését a Ti-* szán, majd széles arcvonalon j észak—északkeletről és délről ^ mért csapásokkal zúzza szét az; ellenség budapesti csoportosí- . tésát ' i A -Gisela” és a „Rosa-Karola” állás ellen A főhadiszállás november 4-i utasításának megfelelően a 2. Ukrán Front főerőinek harcai — a Tiszán végrehajtott erőszakos átkelés után — Miskolc, Eger és Hatvan irányába bontakoztak ki. Ezekben az irányokban a »Dél« hadseregcsoport parancsnoksága két természetes védelmi vonalra, a »Gisela« és a »Rosa-Karola« állásra tá- maszkodova szándékozott feltartóztatni a szovjet csapatokat. A »Gisela« állás a Bodrog mögött, a Zemplén hegység vonalában -húzódott, a »Rosa-Karola« állás pedig a Mátra és a Bükk déli lejtőjén zárta le a két hegység átjáróit. Ezen a kedvező terepszakaszokon kellett szilárd védelmi arcvonalat kialakítania Otto Wöhler gyalogsági tábornoknak a 8. német és az 1. magyar hadseregből létrehozott hadműveleti csoporttal. November—december hó- ( napban a 2. Ukrán Front jóba ; szárnyán és közepén tévé- « kény kedő csapatok kedvezőt- # len körülmények között, ne-# héz harcokat vívtak a Wöhler-# csoport ellen. Erdős-hegyes te-# repen, az őszi esőzéstől fel- # ázott talajon, majd téli hoíú- # vásban kellett támadniuk, # miközben az ellenség a véde-.# lemre jól előkészített és be- # rendezett helységekben szívós # ellenállást fejtett ki. a A 40. szovjet és a 4. román J hadsereg a Csaptól Polgárig terjedő szakaszon kelt át a ■ Tiszán. Elsőként a 159 meg-# erősített körlet 361. zászlóalja-# nak egy százada szállt csónak- \ oa és tutajokra a Komorónál J kijelölt átkelőhelyen. A némc- , tek, hogy megzavarják az át- , kelést, rönköket és hatalmas faiörzseket eregettek a folyó- j ba. Ezeket a veszedelmes aka- # dályokat a tutajokat úszva kö-f vető harcosok lökdösték el az# útbóL (Folytatjuk.) # Jő kereseti tehetőség! A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, Székesfehérvár, Ady Endre u. 13. azonnali belépéssel fölvesz ÉPÍTŐ - SZAK- SZERELŐ-ÉS SEGÉDIPARI SZAKMUNKASOKAT, BETANÍTOTT MUNKASOKAT. KUBIKOSOKAT, FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT •Székesfehérvár, Herceghalom. Bicske, Vértesacsa, Martonvásár, Velence, Mér, Sárbogárd, Dég, Balatonaliga, Balatonöszöd, Balatonkenese, Tihany, Balatonfüred, Balatonszabadi-Sóstó. Káptaianfüred munkahelyeire. Munkát té!en is biztosítunk ! 44 órás munkahét. Minden szombat szabad! Bérezés: emelt teljesítménybér. A jogosultságnak megfelelően 15% Idénypótlékot, különélést és hazautazási költséghozzájárulást fizetünk. Munkásszállást, étkezést — terítés ellenében— biztosit Fölvétel esetén a■> «tatást költséget — jegy ellenében — visszatérítjük. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán és a felsorolt munkahelyeken személyesen vagy írásban. ____________________________ _______ (945
