Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-07 / 284. szám
I. Mit énekel a mai falu ? Egy somogyi népdalgyűjtés tanulságaiból A közelmúltban módom volt Somogy megye több községében népzenei gyűjtést végezni. Ilyen alkalmakkor. ; általában; ősi, még ismeretlen dal változatok följegyzésére törekedtem. Ezek a gyűjtőutak is sok tapasztalatot adtak népzenénk mai helyzetéről, de a világosabb, részletezőbb képhez mélyrehatóbb kutatás volt szükséges. Ebből a szándékból indítottam meg Büssü községben az úgynevezett monografikus célgyüjtést. Ebben egy átlagos parasztcsalád teljes dalanyagának összegyűjtését tűztem ki célul. Tehát nemcsak a népdalokat jegyeztem föl, hanem a műdalt, tandalt, egyházi éneket, kortesnótát, indulót, slágert, kupiét stb., a romlott változatokat is. Az így összegyűlt anyag rendszerezéséből, statisztikai adataiból általános következtetéseket vonhatunk le. Például: a mai falu dallaméletére vonatkozólag szinte százaléknyi pontossággal kimutathatjuk az egyes műfajok arányát; lehetőségünk nyílik az egyes nemzedékek dalkincsének összehasonlítására,, s nem utolsósorban népdalaink jövőjére is következtethetünk belőle. A továbbiakban ilyen irányú tapasztalataimat írom le. I . A mai népdalgyűjtő csak 1 * aláhúzhatja Bartók megállapítását: »...a régi stílus kiveszőfélben van..., dallamait majdnem kizárólag csak idősebb emberektől tudjuk megszerezni, akiknek kedvük sincs az éneklésre, és akiket emlékezetük is sokszor cserbenhagy ...., örülünk, ha a faj Útban egyáltalán találunk va- j 1 lakit, aki még tud régi dallamosat*'. (Bartók: Magyar népdal,- Bp. 1924.) Bartók megállapítása óta eltelt majd fél évszázadnyi időben természetesen nem javult a helyzet, hanem tovább folytatódott a fent vázolt folyamat Üj dalok, keletkeztek az ősiek helyett, ezek közül azcm- tün a legszebbek sem érik el atr, régiek tartalmi, érzelmi mélységét. Mi lehet ennek az oka? A XX században teljesen megváltozott a magyar' falu képe, a léfolyt társadalmi átalakulások nagy hatással voltak a falusi emberekre is. Qyopsabb lett az élettempó, a mai parasztember modernebb, többet lát, szélesebb érdeklődési körű. Más lett a viszonyuk egymáshoz és a körülöttük levő világhoz is. Bánatos hangú rubato-dalok ma már nem keletkeznek, s további fennmaradásuknak sincs a mai körülmények között érzelmi indítéka. És ami igen fontos: eltűntek a régi dalolási alkalmak, a kendernyomás, a kukorica- és tollfosztás, a fonóestek, ezekkel együtt pedig kivesznek a kedveit dalok is. Neríi azt akarom ezzel bizonyítani, hogy ma nem énekel a falusi ember, mert igenis énekel. Például a tsz-ben munka közben, különösen az asszonyok. Csak nem az ilyenfélé dalókat, mint:. Béres vagyok, béres; Fekete föld termi a jó búzát; Dömötör felé jár az idő; Fehér László lovat lopott stb., hiszen »eíaíádna a kj&ßnk, ha ityénekgi énekelnénk — mondta az egyik ?sz- Szony —nem ilyen kell oda, hanem gz, hogy Ritka árpa, ritka búza, ritka rozs — árrá aztán megy a munka.«. Megváltozott tehát a dal funkciója is: vidám, nagyobb teljesítményre ösztönző dalok kerülnek elő leginkább. Aztán énekelnek még tsz-kiránduláso- kón, lakodalmakon, közös mulatságokon, de sajnos igen ke- vés köztük á népdal; ősi stílusú parlando — rubato nem is éijad. 2 Nagyon felszínen van- nak még Iviszont az új stílusú népdalok. Könnyen fel- idéződik szövegük és dallamuk egyaránt, mert gyakran éneklik őket. Táncszerű vagy menetelő, kötött ritmusa révén szervesen kapcsolódik a fiatalság együttlé tőnek különböző alkalmaihoz. Különösen érvényes ez a karikázókra. Régen a fiatalok vasárnap délután összegyűltek a falu valamelyik torén, legtöbbször á temn’orn előtt, összefogód ztak, egyik dalt a másik után kezdték el, és az énekszóra táncoltak, Legények a karikázás- ban nem vettek részt, de a gyerekekkel és idősebbekkel együtt nézőként segíthettek az éneklésben. Ezért ismerik a férfiak is a karikázó dallamokat. Mindenki igen sajnálja, hogy ez a szép szokás eltűnt a falu életéből. 5 A karikázók mellett na- gyón közkedveltek az I. és II. világháborús katonadalok is. Ezt nem csak a büssüi, hanem a környező falvakban tett gyűjtőútjaimon is tapasztaltam. Kérdezés nélkül minden esetben többet is énekeltek közülük, természetesen főleg a férfiak, még olyanok is, akik sohasem voltak katonák. A 44-es gyalogezred somogyi »rosseb bakái« nagyon híresek voltak dalolásukról. 4. 6. E Nagyon élt irjedtek ezenkívül a tréfás szövegű, csúfolódó pajzán népdalok és népies dalok. Mulatságokban, bálokban jóformán minden alkalommal éneklik ezeket, nagyokat nevetnek rajtuk, jól szórakoznak segítségükkel. A Hej, Dunáról fúj a szél-t az általam vizsgált falvak mindegyikében »feküggy mellém, majd nem ér« második sorral éneklik, sőt néhol a 3—4. sor szövege is annyira sikamlós, hogy nehezen tűmé meg a nyomdafestéket. Előfordulhat, hogy régi dallamok pontosan a kétértelmű szöveg miatt maradnak fenn, s tartoznak továbbra is az aktív dallamkincsbe. (Pl.: a Hej. Dunáról esetében is elképzelhető ez a feltevés.) C Rendkívül kedveltek, . közismertek a falusi emberek körében a népies dalok. Adatközlőim összegyűjtött dalai is igazolják ezt a megállapítást. Néhány népies dal kérdezésekor ki is nevették, mondván: ezt aztán mindenki tudja.. Általában, magukénak, népdalnak érzik őket, bálok, mulatságok leggyakoribb mű- sorszámai voltak és lesznek is még egy darabig. Értékesebb darabjai mégbecsülendökSokan szeretik — főként hallgatni, mintesem énekelni — a magyar nótákat Élterjesztésükben óriási szerepe volt a rádiónak, különösen a »szív küldi«-nek. Szentimentális, giccsés szövegükkel, egészen szabad, kötetlen, ru- báto előadásmódjukkal hatnak az emberek érzelmeire, képviselvén a »sírva vigad a magyar« eszmét. Éneklésükbe beleadhatják minden szenvedélyességüket, kiereszthetik hangjukat, a kezdésnél és a sorok végén elérzékenyülhet- nek, tehát van alkalom a »sírva vigadásra«. »A hallgató nóta az érzésekkel való nagyképű kérdés; mintha a hivalkodásra (hatásosság hajhászása az előadásban) azért volna szükség, hogy az előadás mögött húzódó dallam tartalmat- lanságát, a dallam hangjai mögött rejtőző lélek szegénységéi palástolja.« (Járdányi Pál: A kidéi magyarság világi zenéje.) A hallgató a magyar népdalhoz viszonyítva teljesen idegenszerű alakulat: a sok moduláció, a nagy hangköz, ritmusingadozás nehezen tanulhatóvá teszi, Nagyon sokan — szerencsére -i~ csak az első két sort tudják elénekelni, a többit nem (éppen nehézsége miatt). Ennek ellenére mégis kedvelik,, különösen a 40-es, 50-es nemzedék. A rádió és a tv sok nótaműsort sugároz. Mostanában az ilyen adások összeállításánál is pozitív tendencia jelentkezik: a leggiccsesebb, legérzelgősebb nótákat »kivonják a forgalomból- helyettük a viszonylag ízlésesebbeket, valamint a népdalformához közelebb álló csárdásokat iktatják be. A vidéki rádióállomások is megszívlelhetnék ezt a törekvést. A dalok előadásmódja teljesen leegyszerűsödött. Legtöbbször nincs ornamentika, és hiányzik az éneklés feszültsége. Ahogy nyelvünkben is egyre gyűrűinek a kettőshangzók és az egyéb nyelvjárási jellegzetességek, úgy lesz előadásmódjuk is mindig köznapibbá, egységesebbé, egyben szürkébbé. Az egyes dallamsorokat ide- oda váltásokkal, oktávugrá- sokkal éneklik, félő, hogy ez lesz a népdal romlásának egyik oka. Ugyanis sokan, pl. idegenek is, már eleve ilyen váltogató« formában tanulják meg a népdalt. Sokan az úgynevezett »magyarnóta-stílus- ban« énekelnek; sajnos népdalokat is. összegezésképpen megállapíthatjuk, hogy a mai falu népzenei anyaga lényegesen átalakult, az ősi népdalok száma egyre csökken. »A nép életéből lassan, de kérlelhetetlenül irtja a hagyományt maga az élet. Ezzel szembeszállni, egy természetes történeti folyamat elé gátat vetni: hiábavaló törekvés volna.« (Kodály: Magyar népzene. Bp., 1952. 68.) Q Mégis, e pesszimista szí- nezetű kép után, reménykedve tapasztaljuk, hogy a népzenei hagyományok megSOKÁIG DÖRÖGTEK AZ ÁGYÚK Barcs felszabadításáért hullatták vérüket Barcs lakossága már 1941 tavaszán tanúja lett a második világháború eseményeinek. 1941. április 6-án a két barcsi Dráva-hídon indultak rohamra a német csapatok Jugoszlávia leigázására. Majd három év múlva ugyanez a sors érte hazánkat is. 1944. március 19-én Jugoszlávia felől e két hídon törtek rá a fasiszta csapatok országunkra. Az ellenálló barcsi honvédeket letartóztatták, tisztjeiket megszégyení tették. A megszállás után azonnal megkezdték a baloldali elemek letartóztatását, internálását, majd a »zsidókérdés megoldásához« fogtak. Április 26-án az esti, illetve éjszakai órákban háromszázhat zsidót adtak át a német hatóságoknak. Barcsról Kaposvárra szállítót1 ------------- — ici öAcu-ix t ák őket, majd júliusban tojelentős dolgok történnek. Az általános iskolai és gimnáziumi tankönyveknek alapanyagát a népdalok alkotják, ezek között pedig megtalálhatjuk a legszebb, legősibb darabokat Is. Így biztosítják, hogy a felnövekvő nemzedék is megismerje és megszeresse népzenénk tartalmilag és formailag is legtökéletesebb alkotásait. Segít ebben a munkában a rádió és a televízió is, mégpedig jelentős mértékben. A hét minden napján szerepelnek a rádió műsorában népzenei adások, amelyek összeállítására, változatosságára, minőségi kivitelére mostanában mindjobban ügyelnek; nem véletlenül, hiszen rengetegen hallgatják szerte az országban. Nagyon nehéz olyan falusi házat találni, ahol nincsen rádió. Az igényes népzenei műsorok, mint pl. a Népzenei magazin, a Tv-szőttes a zenei ízlésnevelésben igen lényeges funkciót töltenek ’ be. Büs- süben pl. a Tv-szőttes (a Nótacsokor mellett) a legkedveltebb műsorszám. ilyenkor a tv-tulajdonos szobájában többen összegyűlnek, és együtt nézik végig az adást. Ezeket az összeállításokat népi táncokkal teszik színesebbé. tarkává, tényleg szőttesszerűvé, és így a Szemet is gyönyörködtetpyé. Ezenkívül jó ízlésű, stílusosan éneklő előadók szerepeltetésére is törekszenek, ilyen céllal rendezte meg a tv legutóbb a Nyílik a rózsa vetélkedőt is. A népdaléneklés megszerettetésére az eddigi leghatásosabb akció napjainkban indult meg. A Röpülj páva című televíziós népdalversenyre megyénkből majdnem százan jelentkeztek. A vetélkedő döntő szakaszában a közönség kevéssé ismert, friss gyűjtésű népdalokkal, variánsokkal szavazhat kedvenceire. Reméljük, hogy ily módon Somogybán is valóságos társadalmi méretű népzenekutatás bontakozik ld, csatlakozva a megyei tanács művelődésügyi osztálya által meghirdetett felhíváshoz. Péter Mária vább Auschwitzba. A nyilasok hatalomra jutása után újra letartóztatták a baloldali embereket. Szigetvárra, Kaposvárra hurcolták őket, de ekkor már közel jártak ai szovjet csapatok, és az elfogattak hamarosan hazakerültek. 1944 november elején a Dráva torkolatától északra, Apatin és Batina körzetében, a 3. Ukrán Front állományába tartozó 57. hadsereg egységei átkeltek a Dunán. Decemberben kiterjesztették a támadást Magyarország területén. »Főleg Kaposvár—Nagykanizsa és az erők egy részével a Dráva ászaki partján Barcs irányába«. December 5-én a csapatok Barcs térségébe értek. »Súlyos harcokat kéllett ’ vívnunk Szigetvárért és . Barcsért, melyeket a hitleristák nagyon fontosnak tartottak, mivel rajtuk keresztül vezettek a Jugoszláviában harcoló német . csapatok legközelebbi • útjai, ahonnan csapást mérhettek a szovjet csapatok fő csoportosításaira« —. emlékezik vissza Sarolt in altábornagy, az 57. hadsereg 6. gárdaiö'véázhadtestének parahesnoka, A szoVjet csapátok közeledésének hírére a németek elvitték a községből szinte a teljes lóállományt, aláaknázták a Zi- mona patak hídját. a bares— somogyszobi vasútvonal Ri- nya-hídjét,. a barcsi vasútállomás váltóit. December 6-án reggel 8—9 óra között százhat robbanás jelezte a német csapatok vandál pusztítását. 1944. december 6-án 9 óra körül Darány felől Barcsra ért az 57. hadsereg kötelékébe tartozó szovjet előőrs, majd őket követték a további alegységek. A község elöljárósága a templom előtti téren várta a bevonuló szovjet csapatokat, amelyek fél tíz körül értek oda. Barcs felszabadult. 7. A Kaposvári Cukorgyár azonnali belépéssel felvesz férfi és női dolgozókat Kereseti lehetőség munkahelytől függően: női dolgozóknak 1400 Ft-tól 1700 Ft-ig, férfi dolgozóknak 2000 Ft-tól 3000 Ft-ig. Ideiglenes dolgozóinknak üzem után a kéthetenkénti szabad szombatot utólag adjuk ki. Dolgozóinknak utazási költséghozzájárulást, munkaruhát, szállást és kedvezményes üzemi étkezést biztosítunk. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán MAGVAR CUKORIPAR KAPOSVÁRI CUKQRGVAKA (9474) A szovjet katonákat a lakosságnál szállásolták el, ebben már segítséget nyújtott az elöljáróság is. A parancsnokság a mai pártszékház épületében foglalt helyet, majd később a mai Bajcsy-Zsilinszky utca 105. sz. házba költözött A III. jugoszláv népfelsza- baditó hadsereg a szovjet csapatokkal együttműködve szabadította fel a Dráva , északi partján levő területeket, és Barccsal szemben, a folyó déli partján hídfőállást létesített. A partizáncsapatok is bevonultak Barcsra december elején és a Petőfi u. 10. szám alatti házban rendezték be parancsnokságukat. Sajnos, a község felszabadulása nem jelentette a Barcs körzetében folyó hadműveletek beszüntetését. A német csapatok visszavonultak és elfoglalták előre berendezett állásaikat Balatonkeresztúr, Nagybajom és Vízvár között, s megállították a szovjet csapatok előnyomulását A hosz- szú és hullámzó hadműveletek miatt a polgári lakosság biztonságba helyezése érdekében, a szovjet parancsnokság utasítására, az alispán december 26-án elrendelte Barcs teljes kiürítését. A lakosság — javait hátrahagyva — özönlött keletre, Darány, Szigetvár felé. Január első napjaitól a magyar antifasisztákból álló Petőfi Sándor partizánbrigád is részt vett a barcsi hídfő körüli harcokban. Január 12-én a magyar alegységek Barcsnál át. keltek a Dráván, és az Adói fővártól nyugatra levő csatorna- meuténj védelmi állásokat foglaltak ej. Az itt vívott ..védelmi harcok jelentős szerepet játszottak a szovjet csapatok budapesti hadműveleteinek szempontjából. Január 21-én az. 1- boigá’- hadsereg csapatai felváltották az* itt állomásozó szovjet és jugoszláv csapatokat, A had sereg törzse Szigetvárra települt, a barcsi bolgár parancsnokság a Bajcsy-Zsilinszky u. 50. számú- házban’ Volt. A bolgár csapatok bevonulása lehetővé tette, hogy a Petőfi brigád elébe menjen a Balkán felől közeledő 25. német hadosztálynak, s a jugoszláv partizánbrigádokkal együttműködve lassítsa és fékezze a Dráva félé tartó előnyomulást, veszteségeket okozzon neki, elvágja az utánpótlási vonalait. Az óriási túlerővel, szemben a Petőfi brigád harcosai hősiesen ellenálltak, de kénytelenek voltak visszavonulni, követve a jugoszláv partizánegységeket:. A partizánok a felrobbantott barcsi közúti híd kiegészítéseként épített pon- tonhídon keltek át a Dráva, bal partjára, tiogy csatlakozzanak az oft elhelyezkedő bolgár csapatokhoz, és a Drávát természetes: védelmi vártáiként felhasználva akadályozzak, meg a német előretörést. A kis teherbírású pontonhi- don nagyon lassan ment az átkelés, ezért mire sor került volna a Petőfi brigád átvonulására, ,a; némpt .erők már anyájára rhegközelítették a hidat, hogy gyalogsági fegyverrel is lőhettek. Fennállt a veszély hogy a németek átjutnak a hídon, s megvetik lábukat a Dráva partján. A brigád parancsnoka önként jelentkezőket kért a híd felrobbantására; Többen jelentkeztek, így sorshúzással döntötték él, hogy ki hajtja végre a feladatot. Fábián Bála tizenhat éves mániái bányászfiúra esett a sorshúzás. A magára kötött robbanóanyaggal a pontonhíd alá úszott, és a partról felrobbantották a hidat. A robbantásnál Fábián Bála hősi hálált halt. A híd felrobbantásával a Petőfi brigád megakadályozta a német gépesített hadosztály átkelését, lehetővé tette a Dráva déli partján maradt két magyar zászlóalj megmentését, visszavonulását, melyhez a Barcson táborozó bolgár egységek motorcsónakokkal nyújtottak segítséget. Február 10-én a brigád már Barcson volt, majd innen pihenőre vonult Darányba. Márciusban már a bolmányi véres harcokban vett részt. Az elvesztett drávai hídfő visszaszerzésére február 12-én egy bolgár század harcfelderítést hajtott végre, majd március elején sikerült hídfőt is létesíteni a folyó déli partján 1945. március 29-én megindult a szovjet és a bolgár csapatok murai támadó hadművelete, melynek eredményeképp egy bolgár rohamcsoport felszabadította a' járás legnyugatibb községét, Bélavárt is. o 1945. április 4-én közli a megyei lap az alispán felhívását: »Felhívom... az összes kitelepített lakosságot, hogy lakóhelyére azonnal menjen vissza és a termelő munkát haladéktalanul kezdje meg.« A községtől délre, a Dráva jobb partján azonban még súlyos harcok folytak, ezért a lakosságot a bolgár katonai parancsnokság még április i6-án sem engedte visszatelepülni. A község lakói csak április végén, május elején költözhettek vissza december végén elhagyott otthonaikba. A háború pusztításai nagy anyagi veszteségeket okoztak Barcson is. A l>ét práva-híd használhatatlanná vált, a raktárak, a fűrészüzem épületei, a lakóházak megrongálódtak, a gazdasági fölszerelések nagy része elpusztult. Súlyosan érintette , a lakosság vagyoni állapotát egyes felelőtlen személyek garázdálkodása. Az élet nehezen indult meg. Az első szervezett erő, amely a községben talpra állt, a kommunista párt volt. Megalakítják a községi földigénylő bizottságot, melynek első elnöke a kommunista Horváth József, a két világháború közti barcsi munkásmozgalom vezető alakja volt. A kommunisták munkájának elismerését, az irántuk megnyilvánuló bizalmat mutatják az 1945-ös őszi választások eredményei. A Magyar Kommunista Párt a községben, a szavazatok több mint 18 százalékát kapta a megyei 6 százalékkal szemben Ez a 18 százalék nemcsak a megyei, hanem a dunántúli átlagot is messze meghaladta. A barcsi volt cselédek és nincstelenek megkezdték a munkát, az újjáépítést. Az élet megindult, melyért szovjet és bolgár katonák, jugoszláv és magyar partizánok hősi halált haltak, melyért a barcsi munkásmozgalom harcosai küzdöttek, szenvedtek. Kovács József As iharosherényi kisár uházunkba január l-i belépéssel szakképzett boltvezetőt keresünk. Havi forgalom 350 000 Ft. Fizetés megegyezés szerint. Útiköltséget alkalmazás esetén térítünk. Csurgói Járási ÁFÉSZ Telefon: Csurgó 46. (9249) SOMOGYI JíEPLAF Vasárnap, 1969. december 7.
