Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-05 / 282. szám
Döntött a Legfelsőbb Bíróság Vita a lottónyereményen — Mikor jogtalan a lakbérpótlék? Ki fizessen az erdész tragikus gondatlanságáért ? Az Utóbbi időben több, Irányé»vüi szolgáló törvényesség! határozat h .ng U el a Legfelsőbb Bíróságén. Két torát hatévi közös lottó zás után 162 ezer fo ín lot nyert. Amikor azonban os tozkodúsra került volna a s r, az a barát aki a pénzt felvette, arra hivatkozva, hogy tár - sa már 4 hónapja nem janiit hozzá a szelvények vásárlósá- hoz, elutasította annak igényét Ezek után a hoppon marad nyertes 81 ezer forint rr.ejfi zetésére pert indított ellene Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kerü't, ámely a következőképpen döntött: A hozzájárulási költség :k nem fizetése alapja lehetett volna a közös játékra vonatkozó megállapodás felmondá sáriak. De olyan esetben, amikor hat éve közösem lottóZra' és állandó elszámolási viszonyban vannak egymással, a hozzájárulás megfizet lsének elmulasztása egymagában nem jár a társasviszony megszűnésével. Egyébként is a felmondásnak kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie. A barát, aki a nyereményt fölvette, felmondási jógiival nem élt, ilyen szándékáról a közös tár saságukhoz tartozóknak sem szólt, sőt követelését számon tartotta és behajtani ig ékezett. Mindez megerősíti, hogy játékközösségük nem szűnt meg, ezért csak a nyeremény fele illeti meg. Egy tanárt a házkezel'ség lakbérpótlék fizetésére kötelezett. A bérlő ezt kifogásolt?, arra hivatkozva, hogy lakásának egyik szobája nem fűthető. Fellebbezésének helyt adtak, de négy év múlva — anélkül, hogy a lakásban időközben bármi változás történ* volna — a házkezelőség 4 évre visszamenőlegesen ismít lakbérpótlékot rótt ki. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíró ság a következő határozatot hozta: A vonatkozó kormányren- delelet szerint csak az a helyiség minősül lakószo ának, amelyik fűthető, azaz bekötőt, füstcsatornája, vagy más helyiséggel közös fűtőberendezése (falközá kályha stb.), il'et- ve központi fűtése van. Té e- az a felfogás, hogy az a helyiség is fűthető, amely ugyan nincs bekötve a fütcsatom"ba de a bekötésnek — megfelelő átalakítással — műszaki és tűzrendésze ti lehetősége megvan. A bérlőnek csak joga, de nem ..ötéiessége a lakásban kisebb átalakítási munkálatoka) végezni. Ehhez egyébként a tulajdonos hozzá árulására, esetleg még az építésügyi hatóság engedélyére is szükség van. a költségeket pedig n:ki keli viselnie. Tehát az a körülmény, hogy a helyis' n k a füstcsatornába való lek tó é- ,iez szükséges műszaki o. .triók adottak, még nem sít ja. hogy a szoba feltó-lenül fűthető, mert az éhhez szükséges egyéb feltételek hiányozhatnak. A szóban forgó házban eredetileg központi fűtést terveztek. Ezért meg kell vizsgálni. hogy az égéstermék elvezetésére szolgáló jelenlegi .éményrendszer további fűtü- oerendezés bekapcsolás Át előír ja-e. Az ehhez szüsfges műszaki, tűzrend észeti, építésügyi hatósági vizsgálatok és engedélyek nélkül újabb kályha a kéménybe be sem köthető Nem várható el a bérlőtől, hogy a szükséges engedélyeket a saját költségén maga szerezze be, és, csak azért végeztessen a lakásban átalakításokat, hogy annak alapján lakbérpótlék fizetésére legyen kötelezhető. A lakóh lyiség fűthetőségének biztosítás a bérbeadó kötelessége. Nincs tehát akadálya annak, hogy a bérbeadó saját költségén megfelelő fűtőberendezést szereltessen föl, és a fűthetővé tétel időpontjától kezdve lakbérpótlékot igényeljen. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az illetékes államigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Az egyik állami erdőgazdaság erdésze és két alkalmazott ja elhatározta, hogy az erdőben összegyűlt farakások leltározására a helyszínen találkoznak. Elsőnek az erdész érkezett meg, és amíg várakozott, a bozótban rókát vett észre. Lekapta szolgálati vadászpuskáját és lőtt. A golyó azonban az éppen akkor odaérkező egyik gazdasági alkalmazott mellkasába fúródott és nyomban megölte. Az erdészt — foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt — 10 hónapi feliig észtét1 szabadságvesztésre ítélték. Ilyen előzmények után az SZTK megyei igazgatósága az özvegynek kifizetett temetkezési segélyt, valamint a havi 500 forint özvegyi nyugdíj 8 évi átalányösszegének visszafizetéséért fizetési meghagyást bocsátott ki az erdőgazda ág ellen. Ennek hatályon kívül helyezéséért a gazdaság peri indított. Törvényességi óvás. a a Legfelsőbb Bíróság a következő indokolással utasította el a keresetet: Az elhunyt munkaviszonyából folyó kötelezettségét akarta teljesíteni, és így a szerencsétlenség üzemi ba’esetnek minősül. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének utasítása szerint szolgá atá lőfegyvert csak akkor szabad elsütni, ha az illető a vadat felismerte, a környező területei beláthatta, és lövése sem szentélyben, sem tárgyban kárt nem okozhat. Az erdész azon- l»an a szolgálati szabályzatira' ezeket a rendelkezéseit figyelmen kívül hagyta. Minthbgy a halálos baleset a gazdaság alkalmazottjának: az érd'sznek mulasztása miatt következett be, az SZTK kiadásait a gazdaság köteles megtéríteni. Egy háromszobás laká ban kettős társbérlet volt. Két külön bejáratú, de egymásba nyíló szobában egy élettársi viszonyban álló pár lakott, a harmadikban egy háromtagú család. A kétszobás bérletben lakó asszony meghalt, élettársa engedélyt kért a tanácstól, hogy a lakást elcserélhess;. Ugyanakkor a másik társbérlő igényt jelentett be az egyik szobára. A közigazgatási hatóságok, majd az alsófokű bíróságok ellentétes döntései után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen határozott: A tanácsnál az elhunyt asszony élettársa bejei intette csereszándékát. Ilyenkor a lakást hat hónapig mentesítik az igénybevétel alól. Kivétel az az eset, ha a lakásügyi hatóság a csereszándék bejelentése “lőtt a társbérlő jogos lakásigényét meghaladó lakrészt már igénybe vette és kiutalta. Ez azonban ezúttal nem történt meg, mert amikor az egyszobás lakás bérlőjének kérelme a tanácshoz érkezett, a kétszobás lakrész egyik szobája sem igénybe véve, sem kiutalva még nem volt. Mindezekből következik, hogy az elhunyt élettárásnak meg ke l hagyni a lehetőséget a lakás elcserélésére. Létrán a lakásba Hallgatott, majd tagadott — Botlik az ember, csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik. De hogy ennyi legyen érte a büntetés, az igazságtalanság! — Nem azért ítélték el, mert munka közben »-botlott". Nem is ítélhették el emiatt, hiszen nem vállalt rendszeres munkát. így nem is hibázhatott. A rablásra gondoljon, meg a lopásra, akkor talán eszébe jut, miért került ide... — De ennyi évre, kérem! — Többszörösen büntetett előéletű, eddig nyolcszor ült a vádlottak padján. Egyáltalán nem volt válogatós, a csalásoktól a testi sértésig jó pár bűncselekményt elkövetett. — Az az én magánügyem. Azt hiszi, frappánsan megválaszolt. Magánügye. Hogy évtizedeken keresztül nem érezhette magát biztonságban a környezete: ki tudta mikor, mivel «-lepi meg« az ismerőseit, családját. Magánügye? Minden együtt van a magatartásában, jellemében, amiből kialakulhatott ez az életútja. Dolgozni nem akart, italozni annál többet, a börtönt megszokta. — Rágalom, hogy nem dolgoztam rendszeresen. Senki sem tilthatja meg, hogy arra a munkahelyre menjek, ahol többet ígérnek. Hogy gyakran váltogattam őket? Az megint csak a mágánügyem— Kőműves a szakmája, nagyon jól kereshetett volna. — Mindenki ezt mondja De én nem így képzeltem. Hogy hogyan képzelte, arról nem mond többet, de nem is szükséges. Beszélnek helyette a cselekedetei. Tavaly novemberben egyik délután a városban csavargót Fölkereste egyik ismerőrésének házát a Szigetvári utcában. Kopogott, senki sem nyitott ajtót De nem fordult vissza. Lement a lakás pincéjébe, ott egy létrára talált A ház falának támasztotta és a konyhaablakon keresztül bemászott a lakásba. Felforgatta a szobákat és »sikerrel« járt: egy vaskazettában kétezer forintot talált Kevesellte a. zsákmányt, ezért magához vett egy órát és egy lepedőt is. Már menni készült, amikor hazaért a tulajdonos. Elfogni nem tudta a tolvajt, segítségért kiabált. De Béres János akkor már messze járt December 29-én az ÉDOSZ- ban italozott, majd egy nagybajomi férfival biliárdozott. A férfi alaposan leitta magát, később kitámolygott az italboltból. Béres utánament és szó nélkül leütötte. A kábult férfi zsebéből kivette a tárcát majd elrohant ötven méterrel arrább a tárcából kiszórta az igazolványokat és nyolcszáz forinttal eltűnt az éjszakában. — Azért rabolt, mert nem volt pénze? — Nem raboltam. Semmiféle nagybajomi férfiról nem tudok, összetévesztenek valakivel. — A tanúk felismerték, minden bizonyíték maga ellen szól. — Rám fogták. Ahogy a Szigetvár utcai lopást is. Én meg tudnám mondani, hogy ki tette, de nekem nem engedik kinyomozni. — Van értelme ennek a makacsságnak? — Nem hagyom az igaza- zamat. — Több tárgyaláson megszólalni sem volt hajlandó. Hónapokig húzódott az ügye anélkül, hogy valamit is mondott volna. — Rossz volt az egészségi állapotom. Különben is, én becsületes ember vagyok. Föl voltam háborodva, hogy ilyen dolgokkal egyáltalán megvádolnak. Amikor látta, hogy sértődöttségével senkit sem hat meg, beszélni kezdett. Illetve tagadni. Most, hogy megszületett a járásbirósági ítélet, még nem döntött, hogyan viselkedjen. A Kaposvári Járásbíróság dr. Mózes Gábor tanácsa a negyvenkét éves kaposvári Béres Jánost visszaesőként elkövetett rablás, visszaesőként jogtalan behatolás útján elkövetett lopás miatt halmazati büntetésül nyolcévi szigorított börtönre ítélte és hat évre eltiltotta a közügyektől. Egyben elrendelte a bíróság, hogy kényszer-elvonókezelésnek vessék alá. Béres felmentésért (!), védőügyvédje az ítélet enyhítéséért fellebbezett. Az ítélet meghozásánál súlyosbító körülményként értékelték többek között a férfi többszörösen büntetett előéletét, italozó, rendszertelen életmódját. Megállapították, hogy Béres rendkívül veszélyes a társadalomra, az úgynevezett konok bűnözök sorába tartozik. Enyhítő körülményt nem talált a bíróság. Pintér Dezső A kapolyi Haladás Tsz kertészetében szedik a sárgarépát. A négy holdon termelt sárgarépát kiszedés után télire prizmázzák, így a környéket folyamatosan elláthatják. 10. A beszéd közben én mindig arra a napra gondoltam, amikor elfogott az utcán. Mikor a pap arról beszélt, hegy milyen kötél esiégtuió. jó hazafi volt, az ő szavai csengtek a fülembe: — Legyél mindig szófogadó, és te is kaphatsz ilyet. A rémületes emlékezés hatása alatt én is sírni kezdtem, és együtt hullattam könnyeimet anyámmal, aki eg'xe csak azt hajtogatta a pap beszéde alatt: — De szépen mondja... Istenem, de nagyon szépen mondja. Azután ez a szomorú emlék is eltemetődött bennünk, és eljött a tavasz. Szívet vidá- mító, friss zöldellésel, tüdőt tágító, langyos fuvallatokkal. Az életünk is vidámabb lett A nyomorúságunk ugyan nem lett a tavasszal sem kisebb, de kiszabadultunk a hideg szoba nyomasztó zártságából Bátyám fölásta a kertet, és anyám elk'zdett vete- ményezni. Ahogy nagy komolyain megvitatták, hogy melyik parcellába mit fognak vetni, önkéntelenül is közelebb kerültek egymáshoz, és elfelejtették a téli keserűségeket Kicsit hűvös volt még a föld, de én már mezítláb jártam. A nagy csizmákat fölvitte anyám a padlásra penészedni, hogy a következő őszön újra lehozza, mondván: — Kicsit nagyT, de legalább több kapca fér bele. Tavaszra Fuleki bécsi is kiszabadult és hazajött Sírva panaszolta el anyámnak, hogy nagyon megverték, és úgy bántak vele, akár a kutyával. Általában az anyámnak nagyon szerettek panaszkodni az emberek. Talán, mert olyan becsületes képe volt. ő, szegény, csak magába fojtotta a bánatát, sőt még a másokéval is súlyosította a magáét. Ügy beszéltük meg odahaza, hogy a húsvéti szünetben meglátogatom a bátyámat a tanyán, és legalább két-há- rom napig kint maradok nála. Előre örültem ennek a látogatásinak, talán jobban, mint az urak, akik valahol a tengerparton szándékoztak eltölteni a húsvéti ünnepeket. Nagypénteken reggel indultam. Anyám már korán fölkelt és mákostésztát főzött. A mi falunkban ez volt vallásunk szerint a nagypénteki B SOMOGYI NÉPLAP Péntek, I960, derembe» ft. eledel. Ha valamelyik háznál nem tellett rá, összekéreget- ték a hozzávalót, de annak lenni kellett. Mikor megfőtt a tészta, anyám tett belőle egy papírzacskóba, hogy majd kiviszem a bátyámnak. Valószínű, hogy Mihály gazdájánál jobbat főznek — több mákkal és több cukorral —, mégis küldött neki a saját főztébőil, hogy ezzel is kimutassa a szeretetek Magam is jóllaktam tésztával, és megindultam a tanyák felé. Természetesen csak úgy gyalogosan. Anyám megmagyarázta, hogy merre találom a tanyát, és már rá is bízott az utak futására. Gyönyörű tavaszi délelőtt volt. Bársonyos 'zölddel voltak elevenek a búzatáblák, szinte kedvem lett volna őket megsimogatni. Amott kukorica alá szántottak. Zsírosán borultak a fekete barázdák, és a nedves földből sűrű gőz szállt fölfelé az erős tavaszi napsütésben, mint az áldozati oltár füstje. Az újraóbredő élet szinte harsonázott a szertefutó földeken, és semmi sem mutatta, hogy ez tulajdonképpen a halál ünnepe. A falu felől templomi harangok zúgása jött utánam, de ezekben a szélesen zengő hangokban is több volt az örömös újjongás, mint a gyász szomorú áhítata. Most minden örömről zen- gedezett nekem. Ügy éreztem, lépésről lépésre könnyebb lesz a teltem. Mintha a vidáman sütő nap engem is felszippantott volna cseppenként, és a tavasz himnuszát énekelve beleolvadtam volna a messzi kékségbe. i Az út mentén sürgönypóz-^ nák álltak és zúgtak. Odasza-j ladtam mindhez, és rátapasztottam fülem a mohos fára, hogy kihallgassam a titkos üzeneteket. Azután belekiabáltam én is, mert azt nittem, hogy elviszi a hangomat: — Tavasz van! Megyek a tanyára a bátyámhoz... Ebben a két mondatban benne volt minden örömöm és minden vágyakozásom. . Elhatároztam, hogy ha nagyi leszek, én is elállók béresnek,? alfár a bátyám. Hiszen olyan • szép lehet az élet itt, a tanyák között. Délfelé érkeztem ki a tanyára. A bátyám gazdája elég szívesen fogadott. Mihály nemi volt bent a tanyában, kintj szántogatott a birtok túlsó vé-f gében. f Mindjárt kimentem hozzá. Mikor meglátott, örömmel i kiáltott felém, és a kalapját< lengette. — Hát te hogyan kerülsz] ide, őcskös? — kérdezte. Növényvédelmi tájékoztató Amit a vegyszerekről tudni kell (3) Kijöttem. Gyalog? Gyalog. Nem fáradtál el? — Egy csöppet .sem. i Csakugyan nem éreztem a, lábamban még egy . kis zsib- . badást sem. Szaporán lépkedtem az eke mellett, és hall- . gattam a földet hasító vas halk, surrogásút. A tarack gyökere pattanva szakadozott.. f (Folytatjuk) ? Treflán. Hatóanyaga tri- fluarin. Emulzióké pzo p_r- metezőszer. ' Felhasználható paradicsom és paprika gyomirtására. Palántázás előtt a gondosan előkészített, finom morzsái szerkezetű talajfelületre 2 kg/kh szert 150—250 liter/kh vízben kell kipermetezni, és utána azonnal 7—15 cm mélyen egyenletesen bekeverni a talajba. A bedolgozás talaj maróval vagy kétsoros tárcsával 7—10 km óra vontatási sebesség mellett történik. A permedé az elkészítés után rögtön felhasználandó, és a permetezés közben keverni kell. Méregjelzés nélküli készítmény, előírt várakozási ideje 60 nap. Egyéni védőfelszerelés: munkaruha. védőkalap, előkészítőknek védőkesztyű. Előírásos módon két évig tárolható. Imidan 50 WP. Szerves foszfát hatóanyagú, por. alakú permetezőszer. Kizárólag nagyüzemben használható! Burgonyabogár fiatal lárvái ellen 60 dkg/kh, fejlett lárvák és imágók ellen 85 dkg/kh adagolásban, a burgonya fejlettségétől függően 250—350 liter/kh víz felhasználásával alkalmazható. Kísérleti méretekben gyümölcsösben almamoly, rajzás idején kaliforniai pajzs tetű, levéltetvek, barackmoly és szilvamoly ellen 0,2 százalékos töménységben ajánlott. Lúgos készítményekkel nem keverhető. Méreg. Méhekre és halakra veszélyes. Előírt várakozási ideje 8 nap (őszibaracknál 14 nap). Egyéni védőfelszerelés: védőruha, védőkalap, előkészítőknek kolloid-betétes légzésvédő és védőkesztyű, felhasználóknak a három napot meghaladó munkában X-be- tétes ipari fálálarc. Hat folyamatos munkanapon túl ezzel a szerrel vagy egyéb szerves foszforsavészter készítmány- nyel dolgozni csak orvosi vizsgálat alapján szabad. Mérgezés gyanúja esetén késedelem nélkül orvosi, intézeti ellátást kell nyújtani. A mérgezés hatékony ellenszere az Atropin és Toxogonin, vagy PAM-kezelés. A gyomirtószer használatát a körzeti orvosnak előzetesen be kell jelenteni és a környező lakosok tudomására kell hozni. A szert vagy fel nem használt maradékát csomagolóburkolatát állóvizekbe, folyóba, vízfolyásba vagy -tárolókba juttatni tilos A felsorolt vizek partjától számított 200 méteres távolságon belül, a parti sávban csak az illetékes hatóságok engedélyével lehet felhasználni. Szabályos körülményei között két évig tárolható.
