Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

Szoafet (Ui) at ./ ! OTTHON ÉS CSALÁD „Árulkodó” étkezési szokások A PSZICHOLÖGUSOK AZ EMBER valamennyi tevékeny­ségét elemzés tárgyává teszik, így étkezési szokásait is, hogy azokból az egyén belső életé­nek titkaira következtessenek. A jellembeli tulaj donságokra utaló, tudósok által összeáll! tott ún. étkezési tesztek ta­pasztalataiból ragadtuk ki az alábbi néhány példát. Aki a finom falatot az étke zés végére tartogatja: módsze rés ember, kiegyensúlyozot! megbízható, néha kissé egois­Szőrmivel bélült, téliesített Tarka szőrű, elegáns borjúbő: műbőr kabát, fehér nutria gal- bunda. lérral A szovjet divattervezők ’eg- újabb divatkollekciójából mu­tatjuk be ezt a néhány csinos téli modellt. A nagy orosz te­lekhez alkalmazkodva tervez­ték ezeket a meleg, de modern, divatos vonalú bundákat, ame­lyekhez a műbőrtől kezdve a legnemesebb prémekig sokféle szőrmét és bőrárut használnak fel. A divat az bizony divat, s a bundák ennek megfelelően rövidek. Amint azonban lat juk, a tervezők jó hosszú szá­rú csizmákkal toldották meg a meleg öltözékeket. A barkácsolás veszélyei Divat lett a barkácsolás, szabad. Sem rádiót, sem tv-ke­Divatos, nagy fémcsattal, fém gombokkal, szőrmével díszített irhabunda, s díszítésében népi hagyományokat őrző irhakosz- lüm. mert csak ritkán lehet szak­embert találni, aki a háztartás­ban néhány forintos javítás elvégezzen. Ezért terjed a fő városban és vidéken is a «-Csi­náld magad« mozgalom. Vidék centrumokban, megyeszékhe­lyeken :s egyre másra nyílnak a barkácsolást elősegítő boltok, ahol például méretre vágják, megmunkálják az enyvezett falemezeket, dekorit lapokat, sőt olyan műhelyekről is tu dunk, amelyek a vásárlók kí­vánságára széklábakat, ülőké két, támlát, karfát munkálnak ki, s azokat otthon csak össze kell állítani. Például Budapes­ten berendeztek egy olyan bar­kácsoló műhelyt, ahol bútor gyárakból megmaradt bútoral­katrészeket lehet vásárolni, amelyekből otthon könyvállvá­nyok, szekrények, vagy egyéb egyszerű bútordarabok készít­hetők. Tudomásunk szerint majd minden megyeszékhe­lyen akarnak ilyen barkácsoló műhelyt nyitni. Az otthoni javítások, barká­csolások végzéséhez szerszá­mok kellenek. Elsősorban ké­ziszerszámok: egy jól megre- szielt fűrész, néhány kalapács, agy-egy csavarhúzó. szeghúzó harapófogó és így tovább. Szaküzletekben, igaz nagyon drágán, árulnak azonban már olyan villanyfúrót is, amivel csiszolni is lehet, olyan asztali esztergapadot, amellyel menet­vágásokat is el lehet végezni. Ezekhez azonban mégis szak­értelem szükséges. Nem veszélyesek-e az ottho­ni javítások, a barkácsolás egyes műveletei? Bizony veszélyesek lehetnek. Villamos készülékekhez, leg­alábbis belső szerkezetükhöz nyúlni szakértelem nélkül nem szüléket, mosógépet és a más elektromos háztartási gépet nem szabad avatatlan kéznek javítani. Miért? Életveszélyes áramütés* okozhatnak. Gyári­lag ugyan rendszerint kétszer szigetelnek, de ha nem kép­zett elektromos szakember sze­reli, könnyen megsértheti a biztonsági berendezéseket. A megisérült kapcsolók rendbe­hozatala is szakembert kíván, s ezek csak áramtalanílás után javíthatók. A 220-as elektro­mos áram nagyon könnyen ha­lálos áramütést okozhat. De ugyanilyen veszélyt hordoznak magukban a háztartási gépek megsérült, toldozott-foldozott kábelei is. Ezeket toldozgatás- foldozgatás helyett ki kell cse­rélni. Aki netán villanyfúrót használ, az is nagyon ügyeljen. A villanyfúrókhoz azelőtt transzformátor kellett, mert 24 voltosak voltak. Ma ehhez is, mint minden elektromos ház­tartási géphez, 220-as áriam kell. Így tehát otthon csak azo­kat a műveleteket végezzük, amelyekhez egyszerű kéziszer­szám kell. Kulcsreszeléshez például elég, ha van egy kész­let tűreszelőnk és néhány ki­sebb reszelünk. A cinnel való forrasztást is elvégezhetjük egyszerű bronzpákával. Marad­junk meg a kéziszerszámoknál inkább, amelyekkel sokféle vas- és famunkát, ajlózsaniro- zást, vízvezetékcsap-bőrözést, egyéb javítást, fúrást-faragást elvégezhetünk. És bár a gya­korlat tesz mesterré — úgy mondják, de a csakugyan szak­értelmet kívánó elektromos munkákhoz mégis keressünk szakembert. Ne feledjük el, hogy a barkácsolás, ha szük­ségszerűen »divattá« lett is, nem mindig veszélytelen. ta. Aki viszont mindjárt az étkezés elején megeszi a legfi­nomabb falatokat: félelmek ál­tal gyötört ember, akinek ke­vés az önbizalma, retteg tőle, hogy megrövidítik az eíetben; megbízhatóságához kétség fér­het, neurotikus ónkínzíisra hajlamos. Speciális típus az ún. rituá­lis étkező, aki megköveteli hogy mindig percre pontosan tegyék eléje az ételt, mer t kú lönben tönkremegj' az egész napja. Boldogtalan, ha rendkí­vüli körülmények folytán le kell mondania akár egyetlen meleg ételről is. Nos, a rituá­lis étkező jellemileg gátlásos — mondják a pszichológusok —. pedáns, veszekedő típus aki »a kakán is csomót keres«. HADD EMIÍTSÜK MEG AZT A TÍPUST IS, alá csaló­dásaiért az evésben keres kár­pótlást. Ki nem ismer például olyan kövér, gyermektelen asz- szoinyt, aki délutánonként — orvosa szigorú tilalma ellené­re — megjelenik a cukrászdá­ban és ott bánatos tekintet­tel egyik kréinest a másik után kebelezi be. Jellemrajzát akár az olvasó is össze tudja állíta­ni. Róluk még annyit, hogy ér­dekes módon az édességet min­dig előnyben részesítik a hús­ételekkel .széniben. A »közönyös« étkező kineve­ti a gasztronómiát, és az étke zést szükséges, de időtrabló, az emberhez méltatlan elfoglalt­ságának tekinti. Gyorsan étke­zik, nem válogatós, és étrend­je szerfölött egyhangú. A mo­dem pszichológia a közönyös étkezőben passzív embert lát, alánok nincs esztétikai és ze­nei érzéke, egyaránt képtelen a mély szeretette és az intenzív gyűlöletre. i Az sem hízelgő tulajdonság, ha valaki túlzott figyelmet fordít az étkezésre, s állan­dóan a táplálkozássá! foglal­kozó könyveket és cikkeket bújja. Aki mindig a kalóriák­ról, a vitaminokról, az emész­tésről. az elfogyasztott ételek ilyen vagy olyan tartalmáról elmélkedik, az hilpochondriás jellem: túlságosan sokai törő­dik önmagával. Vannak emberek, akik — vélt vagy tényleges — bünös- ségórzetükből fakadóan önma­gukat büntetik, nem fogyaszt­ják kedvenc ételeiket, hanem rendszereden olyasmit esznek, amit nem szeretnek. Ez bizony komoly lelki sérülésről tanús» kodó tünet! De a családi és anyagi gon­doktól gyötört embereknél is megfigyeltek bizonyos jelleg­zetességeket: feltűnő módon vágynak az élességekre, külö­nösen a csokoládéféleségekre. Az étkezési tesztek azonban más, »intimebb« titkokat is elárulnak, mégpedig a házi­asszonyról, aki férje számára az ételt elkészíti. Így megtud­juk, hogy a feleségek, akik rosszul élnek férjükkel, aka­ratlanul is olyan fogásolrat tá­lalnak elé, amelyeket az nem szeret A pszichológusok hang­súlyozzák. hogy ez kifejezetten tudatalatti eljárás, amidőn a feleség vagy »nem találja« fér­je kedvenc ételét a piacon, vagy pedig azt állítja, hogy az »túl gyorsan romlik«, illetve »elkészítése nagyon sok mun­kával jár«. Ki HITTE VOLNA, hogy a gasztronómia ilyen szoros ösz- szeíüggésben van a lélektan­nal! Nos. a fentiek alapján ér­demes szétnézni saját »aszta­lunkon«. Sört vagy rántottlevest? Mitől lesz több teje a szoptató nőnek TASI LÁSZLÓ DALIÁS IDŐK rvss ÍSj*'1' C& trs «SW? Pesti utca tSORSTRAGÉDIA ' EGY FELVONÁSBAN) Ez a dráma a Visegrádi ut­ca és a Sziget utca sarkán ját­szódik, fényes nappal. 1945 májusában. Sem máskor, sem máshol nem történhet meg! l'eket ok alános: (a falhoz tá­maszkodva áll az utcán). A rrh-’s: (karján egy férfi- narlrjogai el akar menni el'ite). Felről '' ".lapos (karonfogja, mer állítja): Mit leér? A ruhás: Fagyjon, jó ember, nem elajló. Feketekalapos (erélyesen): N«"i azt kérdeztem, eladó-e vagy sem. Azt kérdeztem, mit kér érte? A ruhás: Ugyan kérem! Va­salni vis^m ide a szabóhoz. (Tovább altar menni.) Feketekalapos (még edélyeseb- ben): Ne vitázzunk sokat! Négyszázhúsz, és kész. A nadrág kopott. Azt hiszi, milliókat ér? A ruhás (ordít): Nem eladó! Nem eladó! Viszem vasaltat­ni. /iöldkalapos (jön, megáll): Mit kér érte az ipse? Feketekalapos: N égyszázhú­szért nem adja. Zöldkalapos (felháborodva): Négyszázhúszért nem adja? Le kell bunkózni az ilyen gazembert! Ezek miatt van a nyomorúság! (A ruháshoz): Négyszázötven. Na? A ruhás: A ménkű csapjon magukba! Nem értik, hogy vasaltatni viszem? Zöldkalapos: Na és? Azért még nem kell sarokházal szerez­nie rajta! A ruhás (toporzékol): De én nem adom el. (Sír.) Értsék meg, hogy vasaltatni viszem! Barnakalapos (Jön, megáll. Zöldkalcvposhoz): Mit kér ér­te a hapsi? Zöldkalapos: Négyszázötvenért nem adja. Bamakalapos: Micsoda? _ És maguk nem hívnak rendőrt? Fel kell akasztani az ilyen Szürkekalapos: Hallja, maga t csibészt! Az első lámpavas- szemét! Azért, mert a szabó­ra! Ezek miatt van a nyomo- nak több pénze van? Mert a rúság! Ezek szipolyozzák a szabó valutázik? Magának vérünket (A ruháshoz) Ma- köszönheti az ország, hogy ga piszok! Maga aljadék! itt tartunk! (Kiabál) Rendőr! Rendőr! Zöldkalapos: Az emberiség sa- (Hirtelen nyugodtan) Négy- lakja! száznyolcvan. Na? Feketekalapos: Sterilizálni kel­A ruhás: Értse meg... Vasal- lene az ilyen hiénát (Leköpi.) tatni viszem, nem eladó! Bamakalapos: Süljön ki a sze- (Menni akar.) me! (Leköpi.) Feketekalapos (visszatartja): Szürkekalapos (gyomron vág- Hallja, maga piszok fráter! ja): Nesze, te piszok! Majd Másnak egy nadrágja sincs, adok én neked feketézni! Te maga meg a karján is visel pióca! Pfúj! (Leköpi.) egyet? Azt hiszi, lehet ezt A ruhás (kitépi magát és el­egy demokráciában? rohan). Zöldkalapos: Biztos, hogy nyi- Feketekalapos és zöldkalapos) alább fél litert igyon az anya, las volt! (utánarohannak). t de ha szereti és jólesik, akár Barnakalapos: Vagy zsidó! Barnakalapos (szurkekalapos-i ... ’ , ’ Feketekalapos: Mételye a tár- hoz): Látja, Amerikában ez) e3V litert is megihat. Úgy is sadalomnak! Ki kell irtani lehetetlen... Ott meglincse-f szokták mondani, hogy annyi az ilyet! lik az ilyet! t tejet igyon meg a mama na­Zöldkalapos: Fel kell koncol- A tulaj (jön balról, alsónadrág-é panta> amennyit babájának--------—- Bocsánat, iiratet.. 0 szoptatásakor átad. — M i van veled, Valikám? A múltkoriban még olyan telt és csinoska voltál, mint. az igazi szép kismamák. — Sokat fogytam, mert na­gyon lehúz a baba. Egy-két héttel ezelőtt még kevesebbet szopott, most már kétszer any- nyit kíván. Sajnos, nem eleg a tejem, pedig állandóan sok rántott levest és sört is fo­gyasztok. Nem is tudom, mit kellene még ennem, hogy elég lejem legyen. Hát még ma is vannak ilyen naiv asszonyok, akik rántott levestől várjak a gyarapodást? Hisz az nem más, mint pörköli liszt vízzel! Hát képződhet ab­ból nemes anyatej? Téves hiedelmek ezek! Tévhit azt is, hogy a sörnek serkentő hatása van a tejelvá­lasztásra. Sőt, alkoholtartalma miatt káros az anyára és ba­bájára is. Az igaz, hogy a szoptató nő­nek több folyadékot kell innia, mint azelőtt. De az is igaz, hogy a többletei nem rántott levessel és sörrel kell pótolni. Helyesebb sok gyümölcsöt en­ni és gyümölcslevet inni. Sör­nél a tea is jobb, különösen a csipkebogyó tea, mert sok C- vitamint tartalmaz. Az orosz tea kevésbé ajánlatos, esetleg egészen világosra főzve. A szoptatás útján elvesztett tápanyagok pótlásául legjobb a tehéntej. Ebből naponta lég­ről (A ruháshoz) Azt hiszi, maga senkiházi, hogy szív­hatja a dolgozók vérét? A ruhás: De én nem akarok szívni semmit. Viszem a sza­bóhoz ... Barnakalapos: Az a világ el­múlt. Szürkekalapos (Jön, megáll): Mit kér érte a pasas? Barnakalapos: Négyszáznyolc­vanért nem adja. A ruhás: Mert viszem a sza­bóhoz. ban): Bocsánat, uraim. Rettenetes tragédia történté velem. A barna nadrágom i kint lógott az előszobában... Valaki elvitte... Könyörgöm, ( nem láttak egy embert a * nadrágommal? Az én drága1 szép nadrágommal? Bamakalapos (mutatja): Ebben1 a percben ment el arra. A tulaj (utánarohan): Jaj, is-' tenem! Bamakalapos: Na? Ehhez mit' szól? Lopta, és mégsem akar-' ta eladni? S mit egyen az anya, ha nem szereti a tejet. Van, aki azt állítja, hogy hasmenése van tőle, sőt azt is hallani, hogy némelyik nő egy­szerűen kihányja. Erőltetni természetesen nem, szabad. Nem is fontos, hiszen tejet lehet fogyasztani más formában is. Ott vannak a tej­termékek, a vaj, a túró, jog­hurt, savanyú tej, sajt slb. Va­lamelyiket bizonyára szereti az anya. Ezenkívül tejjel sokféle ételt is készíthetünk; tejbeda- rát, tejberizst, madártejet és a különféle főzelékeket. A szoptató nő helyes táplál­kozása nem különbözik lénye­gében attól, amit egészséges táplálkozásnak tartunk. Min­den jó étvággyal elfogyasztott, egészséges étel jótékonyan be­folyásolja a tejelválasztást. Az anya egyen kívánsága szerint, hiszen a szervezet érzékeny, finom műszer és mindig azt xívánja, amire szüksége van. A szoptatás időszakában a nő nagyobb mennyiséget fo­gyaszt, mint amennyit általá­ban szokott enni. Vigyázni kell azonban arra is, hogy ne híz­zék el, meri az elhízott szer­vezet mirigyre ndszere rosz- szabbul műleödik, mint az egészségesé, így kevesebb te­jet is képes termelni. Receptek FEJTETT BAB DEBRECENI MÓDRA Hozzávalók: 60 deka nagyszemű fejtett bab, 2 pár debreceni, 6 deka füstölt szalonna, 10 deka aprított vöröshagyma, fél deka pirospap­rika, 2—3 zöldpaprika, 1 nagy friss paradicsom, só. A hagymát az apró kockákra vágott füstölt szalonnával zsemle­színűre pirítjuk, megpaprikázzuk és hozzáadjuk a megmosott fejtett babot. Ezután a pörkölt készítésé­hez hasonlóan mindig csak kevés vizet öntünk alá, fedő alatt puhára pároljuk, majd megsózzuk. Amikor már puhulófélben van, hozzáadjuk a vékony karikára vágott debrece­nit, a kicsumázott és gerezdekre vágott zöldpaprikát, valamint a pa­radicsomot. Az egészet még együtt 8—10 percig pároljuk. Petrezsely­mes burgonyával tálaljuk. RIZSES HAL Negyed kiló rizst zsíron megpi­rítva, vízzel felengedve a szokásos módon megnárolunk. Két-három paradicsomból és ugyanannyi zöld­paprikából hagyma nélkül lecsót készítünk, vigyázva, hogy a pap­rika szét ne főjön, összekeverjük a rizsse!. Közben másik edényben zsíron kevés vízzel fél kiló tonhal­szeletet párolunk fedő alatt. Ha a hal megpuhult, kanállal óvatosan rátesszük a rizsre, leöntjük 2 deci tejfelle; és néhány percre fórrá sütőbe tesszük. 1 iOMOGYI NÉPLAP őzerda, 1969. november 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom