Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-26 / 274. szám
Hit adjunk enni a tüdőbetegnek? OTTHON CSALAD Igaz ugyan, hogy a tbc ma rfiár nem számit népbetegségnek, de azért még elég gyakran előfordul. Hála az antibiotikumos kezelésnek, úgyszólván minden esetben kigyógyítható. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a tüdőbetegek gyógyulását megfelelő étkezéssel nagyban elősegíthetjük. Lényeg az, hogy a beteg a nap folyamán négy-öt alkalommal ízletes, étvágygerjesztő ételek formájában megfelelő mennyiségű és tápértékű vegyes táplálékot kapjon. Helytelen lenne azt gondolni, hogy a tüdőbetegnek naA gyümölcsösök és konyhakertek őszi meszezése A NÖVÉNYEK FEJLŐDÉSÜK FOLYAMÁN nagyrészt a talajból veszik föl azokat a tápanyagokat, amelyek sejtjeik és egész szervezetük fölépítéséhez szükségesek. A nitrogén, a foszfor és a kálium a legszükségesebb tápanyagok, azonban ezeken kívül még sokféle nyomelemet igényelnek egészséges fejlődésükhöz. Ezúttal elsősorban a mész szerepéről szeretnénk sziólni. A termőföld mésztartahna a talaj termékenység fenntartásának alapvető feltétele. Mész- hiány esetén a talaj szerkezete rohamosan leromlik, amit a növények fejlődésében is észre leihet venni. A mész- hiány a gyökéren és a hajtás tenyészcsúcsán gyors elhalást okoz. A savanyú talajok mészhiá- nyosak. Az ilyen talajon termesztett növények betegségeit, hiánytüneteit, illetve fogyatékos fejlődését vagy meddőségüket nemcsak a mész- hlány okozza, hanem egyéb olyan tényezők is, amelyek a talaj mészihiánya következtéMeghosszabbíthatjuk a szőnyegek élettartamát iflÜ hogyha szakszerűen kezeljük. Szőnyeget nem egy évre vásárol az ember, ezért ajánlatos óvatosan bánni vele. Jól tudjuk, hogy a bolyhos szőnyegnek árt a gyakori porszívózás, mert kihúzódnak az apró, finom szálacskák. A spárga- és buklészőnyegelcet nyugodtan porszívózhatjuk. A szőnyegeket időnként poroljuk ki, azután enyhén ecetes vízbe mártott kefével keféljük jól át. Ügyeljünk arra, hogy ne vigyünk a szőnyegre túl sok vizet. Ha a kelleténél jobban benedvesedett, tiszta ruhával töröljük szárazra, és csak így terítsük a padlóra. A szőnyegtisztítás nyáron egyszerűbb, mert a szabadban -megszáríthatjuk. Az őszi és téli hónapokban erre nincs módunk. Tehát olyankor végezzük ezt a munkát, amikor a családtagok nincsenek otthon, hogy a még kissé nedves, frissen tisztított szőnyegen ne kelljen járnunk, amíg meg nem szárad. A jól fűtött szobában 1—2 óra elegendő erre. Óvjuk a szőnyeget a fölösleges megkárosodástól. Ne húzogassuk rajta takarításkor a bútordarabokat, napközben a széket, a fotelt. A heti takarítás során a nagyobb bútordarabokat (szekrény, vitrin, könyvállvány stb.) általában nem mozdítjuk el a helyéről, a heverőt, a fotelt, az asztalt, a virágállványt, a széket viszont nem probléma fölemelni. Ellenőrizzük a bútorok lábait (különösen a székekét, fotelokét), hogy nem karcolják-e a szőnyeget. Ajánlatos a bútorok lábára vastagabb posztóból vagy filcből kivágott darabot ragasztani. Erre a célra jól megfelel a speciális műanyagragasztó. ben jutnak érvényre. Például a kötött savanyú talajban alumínium- vagy más különböző nehézfém-ionok szabadulnak fel. Ha ezek nagyobb mennyiségben a növénybe kerülnek, vasklorózist vagy egyéb mérgezési tüneteket idézhetnek elő. Ezenkívül a talaj el-ava- nyodása rontja a talaj szerkezetét, tomöttségét, iszapo- dást idéz elő, ami a hajtások és a gyökérzet fejlődését gátolja. A savanyú talajban csökken a baktériumtevékenység is, és ezzel együtt a szerves kötésű tápanyagok elsavanyo- dása sem tökéletes. A mezőgazdaságilag hasznosított területeink mésztrágyázása — így a háztáji kerteké is — az elmondottakból következtetve okvetlenül fontos. Mint ismeretes, a gyümölcsfák közül nagyobb mészigé- nyűek a csonthéjasok (szilva, cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack) és a héjas gyü- mölcsűek (dió, mogyoró). A csonthéjas telepítések termő gyümölcseinek közepes termése is kb. 400 kg meszet használ el a talajból hektáronként Hiánya mézgásodást idéz elő és növeli a rákosodá- si hajlamot. KONYHAKERTI NÖVÉNYEINK KÖZÜL nagyobb mészmennyiséget hasznosítanak a káposztafélék (káposzta, karfiol, karalábé), valamint a hüvelyesek: borsó, bab stb. A paradicsom, a sárgarépa és a spárga is mészigényes növény. Általában a konyhakerti növények érzékenyen reagálnak a talaj mésztartalmára, jobban, mint a szántóföldi növények. A gyümölcsösökben, kertészetekben és háztáji kertekben egyre nagyobb teret hódit az öntözéses gazdálkodás, ennek következtében azonban a talaj mészmennyiségének egy része az altalajba kerül. A ta- lajszerkezet romlásának megakadályozása céljából a talaj rendszeres meszezése nélkülözhetetlen. A gyümölcs- és zöldségtermesztésre hasznosított Jóidét — főként a már megnevezett növények esetében — a vetésforgó ciklusának idején egyszer kell meszelünk, a gyümölcsösök talaját pedig 5—6 évenként. Legjobb két szervestrágyázás (istálló- vagy kamposztrágya) közötti időszakban. Ilyenkor hektáronként ajánlatos 25—30 mázsa meszet egyszerre bedolgozni a talajba. Erre legalkalmasabb az őrölt mészliszt, megfelel azonban az oltott mész és a cukorgyári mész- iszap is. Legjobb ezt a műveletet ősszel elvégezni, a fák lombhullását követő időszakban, vagy kora tavasszal, a fák mechanikai tisztítása és metszése után. Meszezéssel — főként ősz idején — eredményesen irtjuk a talajba húzódó kórokozókat, azok lárváit, a gombák áttelelő spóráit. Az újonnan telepített gyümölcsösök esetében elég csak a fasorok sávját meszezni a korona szélességében. Az idősebb, termő gyümölcsösökben, amikor a lombkorona majdnem összeér, az egész földterületet meszezzük meg. Helytelen elképzelés, hogy a fa tövébe juttatott mész hasznos lehet. Ismeretes, hogy csak a hajszálgyökerek tudják fölvenni a talajból a vízben és a savakban oldott tápanyagot, márpedig a legtöbb ilyen gyökér a korona csurgójában helyezkedik eL ÖSSZEGEZVE AZ ELMONDOTTAKAT, kijelenthetjük: a mész nemcsak mint tápanyag, hanem mint fontos nö- vényfiz-ológiai folyamatok katalizátora is szerepel, ezért ne feledkezzünk meg rendszeres pótlásáróL ponta rendkívül nagy meny- nyiságű húsra van. szüksége. Bár a hús fogyasztásával a szervezet értékes tápanyagokhoz jut, azonban számos olyan élelmiszerünk van, amely azonos vagy hasonló értékes tápanyagokat1 tartalmaz, és a szervezet emésztésüket, feldolgozásukat könnyebben végzi. Ilyen élelmiszerünk pl. a tej és a belőle készült 1 tejtermékek. A tüdőbetegek étrendjében egyik legfontosabb élelmiszer a tej. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a beteggel rendes napi táplálékain kívül 4—5 liter tejet fogyasztassunk el. Ez az óriási tejmennyiség folyadék formájában elfogyasztva erősen igénybe veszi a szívet, a vesét, és feltöltve a gyomrot, étvágyrontó hatása is van. Jó, ha a beteg reggelire, uzsonnára és lefekvés előtt tejet fogyaszt, de a tej értékes alkotóelemeit egyéb étkezések alkalmával, tejtermékek formájában is megkaphatja. A tejet a beteg ne igya üresen, kevés kenyeret vagy kétszersültet, kekszet egyen hozzá. A tej másik felhasználási módja az, hogy a beteg sűrű ételeit tejjel habarjuk be, tejföllel ízesítjük. Elismerten jó hatásúak a tüdőbetegek táplálkozásában a savanyú tejkészítmények: az aludttej, a joghurt, a kefir, a tejföl, vagy ezeknek a tejkészítményeknek tojássárgájával elhabart változatai. Az édes tejföl, a tejszín, a tehéntúró, a tejszínből készített krémsajtok, a vajjal vagy tejföllel kevert körözöttek változatos és kedvelt ételek. A sajtok különféle változatait fő fogásként is adhatjuk. Vacsora után kimentünk mindnyájan az udvarra, és körülültük a katlant. Csöndesek voltak a nyári esték, és fejünk fölött halkan suttogott a bólogató akac. Anyám ide-oda szaladgált: rakott a tűzre, tiszta ruhákat hozott ki, teknőt készített elő. Ahogy néha rávetődtek a vörösen fellobbanó lángok, olyan voít, mint a fény körül szédülten bukdácsoló, kopott szárnyú kis pillangó. Jani bácsi kötelességének tartotta, ■ hogy meghálálja anyám vendégszeretetét, hát. dicsérő szónoklatba kezdeti az apámról, bátyáimhoz intézve a rengetegszer elmondott szavakat: — Milyen derék ember is volt szegény megboldogult! Hogy tudott az dolgozni! Nemhiába: szerették is a gazdái. Tudom, egyszer együtt arattunk, Béreséknél a Tavi-dűlőben. Próbáltuk, hogy melyikünk bírja jobban. Három renden keresztül hajtottuk es' .....’-t Egyikünk sem tudta e lhagyni a másikat. A többiek messze elmaradtak ... Bátyáim szótlanul hallgatták. Nem voltak beszédesek, meg kívülről tudták már egész legendát. Anyám közben kiürítette a zsákjukat. A darab száraz kenyerek mellett néhány cső tejes kukoricát is talált, amit a tanyák közül hoztak magukkal. Mindjárt nyársat faragtam, ráhúztam, és sütögettem a parázsnál. Jóleső örömmel hallgattam, hogy hatalmas durrogással repedeztek az érettebb szemek, és a közeli élvezetre gondolva, összefutott számban a nyál. — Hallottátok? — hajolt a bátyáimhoz óvatos suttogással Veréb Jani bácsi. Közben még lopva körül is nézett, nehogy valaki illetéktelen kihallgassa a titkot, — Azt mondják, újra kezdődik a háború. Visznek benneteket is. Még majd oda- maradtok, mint szegény apátok .. . Ezt is elmondta minden alkalommal,’ ugyanilyen ti tokra ban a körülöttem élő emberek mindig Ismételgettek, miképp egész életük se volt más, mint egyforma napjaik szakadatlan ismétlése. Hogy bátyáim nem feleltek, Jani bácsd még megkérdezte: — Hogy fizet holdja? Ezt már a gabonára értette, hogy mennyi terem. Azután nemsokára elköszönt, és elment A csöndes estében még az utcáról is visszahallottuk a suta faláb biccenő kop- 32 panásait, mintha így taktuso- zott volna: ve-réb... ve-réb... Bátyáim megmosakodtak, tisztát vettek, és lefeküdtek, móniáztak a csillagok. A meg- pihenés órái voltak ezek. A szélesre tárt konyhaajtóin kiszűrődött a bátyáim jóízű, egyenletes szuszogása. — Fáradtak lehetnek szegények — mondta anyám végtelen jósággal, mintha a hangjával akarná őket megsimogatni. Egyszerre csak kifordult a szájából a falat, és utána a csendes sírás. a fogadalom csak keserű szó maradi Tavasszal, nyáron még csak könnyű volt őket ellátni. Ä faluszéli árokparton dúsan nőtt a kosárral. A tejbenfőtteknek i* nagy szerepük van a beteg táplálásában. Tej bedarál tejebrizst, tejben főtt tojásos tarhonyát, zabkását, tejlevest a nap bármelyik étkezésekor tálalhatunk. Tápértékük növelésére vajat, tojásságárját, tejszínt, . mézet, cukrot, gyümölcsbefőttet, szörpöt, friss gyümöL csőt, gyümölcsízt, csokoládéi kakaót stb. keverhetünk hozzá vagy adhatunk mellé. A tejes ételek nagy részét melegen is és hidegen is tálalhatjuk. Értékes élelmiszerünk még a tojás. Kis mennyiségben is nagy tápértékű. Változatos ételek készíthetők belőle. Minden évszakban gondos, kodnunk kell arról, hogy a tüdőbeteg valamelyik étkezés során friss vagy tartósított zöldfőzelékhez jusson, továbbá elegendő nyers salátafélét fogyasszon. A gyümölcsök felhasználása terén ugyanezt az elvet kövessük, és naponta kerüljön friss gyümölcs a beteg asztalára. Télen jó szolgálatai tesznek a fagyasztott gyümölcsök és a kisajtolt gyümölcslé Ne felejtsük el, hogy a C-vita... \ min nélkülözhetetlen a beteg fu. Téptünk belőle néhány» felépütóséheZt & növeli szer- ►sárral, es jóllakott az egesz# , vezetőnek ellenállóképességét A kenyér és a főtt tésztái fogyasztását nem ajánljuk. A. korszerű orvostudomány bebizonyította, hogy a túl nagj mennyiségben fogyasztott keállatállomány. Júliusban érni kezdett az eper és sárga tarlók nyúltak már a horizontba. Kihajtottam a libákat, a malacot, és eltelve térhettek nyuS°rzÍ?- ,, , -5 nyér és tésztafélék keményítő__Szesénv aoátok hoav ezt ■ \° anyámnak, tartalmának feldolgozása a tü. mS Th ' S 5 dőbeteg szervezetére fölöslege,- .1 -í* Twi-cj hr>7 ^ néU ember. a ka*?'^ munkát ró. és közérzeté« Keservesen sírdogalt. Pedig hoz, s négy hónap múlva márj nincs kedvező hatással, tudtam- hoev bol- meg is szaoorodik — man do- \ A népi hiedelem sne szerencséje legyen az ember- ] rint a tbc rémek ellenszere i nek. hatot-hetet is pottyanthat. Esetleg nyolcat is. A kismalacnak mindig jó ára van ... Nem nyugodott, míg egyik malacot addig nevelte, hogy határozottan tudtam, Hogy bol- meg is szaporodik — mondo- nyugosztani egész héten eltörő- dog, megelégedett napjai ke- gáttá mindig. — Csak egy kis dött testüket. Rövid az éjsza- vesének egyike ez a mostani, ka és holnap délután újra elő- mert talán lesz elegendő ke- áll a kocsi, hogy vigye őket az nyér. Akkor, az anyám sírásá- új hét nehéz robotja elé. bői éreztem meg először, hogy Anyámmal, a mozgalmas nekünk még az örömünk sem nap izgalmaitól újraéhezve, el- lehet tiszta, háborítatlan’ mert majszolgattuk még a sült ku- sötét karjaival fölöttünk hado- . ________ k oricát és egy-egy darab tész- nászik valami kegyetlen ellen- betöltésére. Örömünnep volt az tát. Míg evett, messzire nézett, ség ... és a két falat között kicsúszott Nyáron, mikor szünetelt az belőle egy megelégedett sóhaj- iskola, az volt a dolgom, hogy tás: legeltettem kisszámú jószá— Az idén talán megkeresik gainkat. Anyámnak szenvedé- a kenyérnek valót. Elég szépen lye volt a jószágneveles. Tá- fizet a búza, úgy mondja Mi- gas udvarunkon mindig szabály ... ladgált néhány káráló tyúk, Eszegettünk, és hallgattunk, gágogó liba és legalább 'egy Csend volt. Már a lombok is malac, ha akkora is, mint az aludtak, és közöttük a fészek’- öklöm. Sokszor nem tudott ne vöröshagyma. Kétségtelen hogy az sok vitamint tartalmaz, azonban magában vév< még nem gyógyszer, és sokak, nak gyomorsavtúltengést okoz alkalmas lett az anyai hivatás f másoknál viszont puffadás' betöltésére, örömünnep volt az á idéz elő. Hasonló nézet ala a nap, amikor elhajtottuk a i kult ki a tojásfészekből kivanhoz. utána néhány napig « vett és még melegen, nyerser aggodalmasan figyelte. f elfogyasztott tojás gyógyít! — Nem búg az — újságolta f hatásáról is. A nyers tojáí mindenkinek örömmel. — Meg-1 tápláló és sokféle hatóanya ogta elsőre ... A terhes anyát ( kot tartalmaz, azonban kára Hn^1á°VZíletÍ^ ol‘Van gon- t is lehet az egészségre, ha főtelte Má™LtVette™eite £ g'aSztá.Sa hogy a malacok közül lS»t 5 f f°Vatosan- a to^ meghagy, szép lassan etetgeti \ legt<>bb esetben trágyává re lelt madarak is. csak valahol kik enni adni, mert elfogyott őket, hogy télire legyen hízó. f Szennyezett, amely tele var P C 7 rvtÍT C 7.Órl főn L-i nmAffn+t m i n rl on olonórt ón wói-. - .v; ^ 1. ,.o A tnhKíoil/ol „ ;... A klíiTlS Hs Vtón 1 trilrtl.-L n 1 T»«UÓ< a szomszédos fán kurrogott minden eleség és pénzünk se esőt jövendőiden egy levelibéka. A nyári este öléről ezernyi tossággal. Az enyéim nem is illat tódult felénk, és szédítő is ütköztek meg ezen. Általá- magasságban ünneplésén oerevolt. Ilyenkor sírva hallgatta éhes könyörgésüket, és megfogadta, hogy soha nem tart belőlük egy darabot sem. Persze, A többieket eladja, mert a pénz is kell. Így, ilyen jövőt színező tervek között éldegélt. (Folytatjuk,) f káros baktériumokkal. Tehá: r a tojást fogyasztás előtt ala- J posan meg kell mosni. meg 0 törölni és csak azután szabaí fogyasztani. SOMOGll NÉPLAP Szerda, 1869, november *8.
