Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

J Szobanövények és a tél hűvösebb Éjszakák, BÜVIDEBB NAPPALOK és gyengülő napfény jellemzi az ősz és a lél hónapjait. Késő ősszel a dísznövények növeke­dése lelassul, és készülnek a számukra legnehezebb évszak­ra, a télre. A nyárhoz viszo­nyítva az ápolásuk is módosul, "lost mar ne öntözzük tápol- datokkal — ez ugyanis újabb növekedésre serkenti őket —. mert a gyérül ő napfény követ­keztében felnyurgult hajtásai nőnének. Az öntözést is csök­kenteni kell. A szokásos nyári locsolásra nagyon érzékenyek ebben az időben már a kaktu­szok, szukkulensek és a san- sa verák fajtái. Gyökérrotha­dás következeiében elpusztul­hatnak. A még előforduló verőfénye nappalokon. huzatmentese szellőztessünk, hogy dísznövé­nyeink edződjenek és felké­szüljenek a hűvösebb időszak­ra. A szellőztetéskor azonban legyünk óvatosak. A fikusz és a Dieffanbachis érzékeny a légmozgásra. A huzat levélsár- gulást, végső esetben pusztu­lásokat okozhat. Erkélyeinken tartott kaktu­szainkat és a szukkulenseket már októberben tegyük telelő- helyükre. Ez a helyiség legyen szellőztethető, huzatmentes és hűvösebb, kb. 8—10 C hőmér­sékletű. Ezeknek a dísznövé­nyeknek a tél folyamán fej­lődniük, növekedniük nem sza­bad. Az öntözést náluk is a minimumra csökkentsük (hogy tapintásra a talajuk kissé nyir­kos legyen!, és rendszeres el­lenőrzésekkel óvjuk meg őket a kórokozók elszaporodásától. Mivel szabanö vényeiről fény­igénye nem egyforma, ne a díszítés, hanem környezeti igé­nyük figyelembevételével he­lyezzük el őket a déli fekvésű ablakok közelében. A fény irá­nya felől számítva a kisebb növényei-: után sorakoztassuk a nagyobb-,’-ni. Fordított eset­ben az e -■ árnyékolással megvonná fényigény eseb- bektől az amúgy is gyérülő napfényt. A tél beállta előtt alaposan vizsgáljuk át dísznövényeinket kézi nagyítóval, nehogy ta­kácsatkák. levél te tveiy pajzs- tetvek legyenek rajtuk. Ala­posan tisztítsuk meg őket. mert a fütött szoba szárazabb levegője kedvező ezek gyors elszaporodására. Később már csak vegyszerekkel védekez­hetünk ellenük, ez pedig bo­nyolítaná munkánkat. A vi- rágcserepek tömött földjének felső rétegét Ids botocskával rendszeresen tegyük porha- nyóssá, levegőssé. A BROMÉLIA-FÉLÉK CSALÁDJÁBA TARTÓZÓ Aeahmeák, Crytanthusok, Bill- bergiák. Vriesseák melegigényű növényeit, ezért a világos, jól fűtött helyiségben érzik jól magukat. Ilyenkor, ha csök­kentett mértékben is, de rend­szeresen gondoskodjunk tala­juk nedvességéről, hogy az el­párolgott vizet pótolni tudják. A tölcséres levelű dísznövé­nyek öntözését úgy végezzük, hogy a tölcsérben ne marad­jon víz, főleg éjszakára. Új szobanövények beszerzé­sére a késő ósz még alkalmas, mert a kertészek ilyenkor is értékesítik a nyár folyamán felnevelt dísznövényeket. Azonban a vásárláskor le­gyünk óvatosak. Főleg a fóku­szokra ügyeljünk. Frissen ül­tetett növényt ne vegyünk, mert ezek rendszerint pár hét rlatt tönkremennek. Csak olyat vásároljunk, amelynek gyökérzete a cseréphez simu­ló földet már kissé benőtte. Ha nem megbízható helyen vásá­rolunk, úgy vetessük ki a nö­vényt a cserépből, hogy meg győződhessünk gyökérzete fej­lettségéről. Ha ezt a kérésün­ket nem teljesítenék, inkább ne vegyük meg. HA KEDVEZŐ FELTÉTÉ I-F.KET biztosítunk disznóvá - nyeinknek a tél folyamán is ezek károsodás nélkül vészelik át ezt a számunkra is legked­vezőtlenebb időszakot. o Az érszűkületről OTTHON CSALAD Amikor az orvos érszű­kületről beszél, akkor két elvi meghatározója van ennek a fogalomnak a betegség az ütő­ereket (artériákat) támadja meg és nem a visssereket (vé­nákat), amelyek — ellenkező­leg — visszértágulásokat szok­tak okozni. A másik jellemzője a fogalomnak, hogy az orvos az alsó végtagok ütőereire szokta azt vonatkoztatni, ha­bár más szervek, belső szer ­vek erei is beszűkülhetnek, de „Önkiszolgáló" autómosó tan Cu csűri le Az őszi nagy takarítás során az ablakredőnyöket és a fűtő­testek terdóit is alaposan meg kell tisztítanunk a portól. Erre a célra nagyon jól -meg­felel a hosszú szőrzetű mű­anyag kefe, mivel ezzel köny- nyen hozzáférünk a résekhez. Először szárazon keféljük végig a redőny léceit vagy a fűtőtest bordáit, azután a ke­iét mossuk ki, majd Ultrával kevert vízbe mártsuk be és ez­zel dörzsöljük át a tisztítandó holmit. Még tiszta vízzel is öb­lítsük le és töröljük szárazra. A műanyagból készült kézi­kefét ezenkívül szőnyegtisztí- tash'- ís használhatjuk. A forgókefes auijómosógépek gyorsan dolgoznak ugyan, de nem valami kíméletesek a gépkocsival szemben, megesik, hogy a díszlécekét leszakítják a karosszériáról. Sokkal ked­veltebbek az erős vízsugarat kibocsátó autómosó-állványok, mint amilyen a képen is lát­előnye is megvan, hogy segéd­személyzet nélkül működtet­hető. Az autótulajdonos bedob a készülék mellett álló szek­rénykébe egy pénzdarabot, ami a vízsugarak munkájának tíz percnyi díja. Ezalatt a vezető­nek elóre-hátra kell hajtania a ható. E típusnak még az az kocsival annak megtisztulá­sáig. Ha kiszállva az autóból kézbe veszi a szekrény olda­lára akasztott hosszú nyelű kefét, a víz útja megváltozik, tisztítószerrel keveredve az üreges nyélen keresztül kezd áramolni. Ezután a végső öb­lítés következhet az autót »•körülölelő« vízsugarakkal. A borok palackozásának „tudománya“ A szakszerű borkezelés egyik legnagyobb problémája a pa­lackozott borok biológiai stabi­litásának biztosítása. Ezen be­lül pedig — az erjedetlem, cuk­rot tartalmazó — édes borok utólagos erjedésének a meg­akadályozása. Éppen ezért me­rültek fel a legkülönbözőbb elgondolások a bor stabilitásá­nak elérésére. Egyik megoldás a csírátlanító szűrés beiktatá­sa, az úgynevezett steril pa­lackozás alkalmazása volt. Sajnos a gyakorlatban igen nehéz olyan fokú sterilitást biztosítani, amely garantálná a biológiai stabilitás elérését. Hajlanak a borászok az egy­szerű megoldások alkalmazá­sára is. Ezek a különböző kon zerváló szerek, amelyeknek be vezetése azonban tiltott és ta­a bornak. A rövid, hirtelen pasztőrözéssel kezelt és vissza- nűtött borok pedig ki vannak téve az utólagos fertőzésnek. A legjobb megoldásnak a kutatók nagy része a melegen palackozást tartja. A gyü­mölcslé- és söriparban már ál­talánosan bevezetett eljárás ez. Német kutatók kísérletei iga­zolták az eljárás előnyeit. A borokat 5 C fokos lépcsőnként 45—65 C fokra fölmelegítve töltötték pa Lackókba, előtte pedig a palackokat széndioxid gázzal telítették. Egy-két hó­nap múlva kiderült, hogy a melegen palackozott borok sem zamatokat, sem az illatokat vagy a szénsavtartalmukat és üdeségüket illetően nem ma­radtak el a hidegen, csirátlani- tó szűréssel palackozott borok­tól. Bebizonyosodott, hogy a meleg palackozás biztosítja a biológiai stabilitást és csök­kenti a kockázatot. Végül, de nem utolsósorban olcsóbb, mint a régi pasztőrözési eljá­rás. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy meg kell ke­resnünk a leggazdaságosabb, legjobban bevált módszereket, hiszen a palackozás a borászat egyik kulcskérdése, amely a közfogyasztásban is egyre na­gyobb szerepet kap. akkor az orvos nem beszél egy­szerűen -éi-szűkület«-ről, ha­nem megjelöli diagnózisában a megtámadott szervet is (szív- érszűkület. agyérszűkület stb.). Tehát az alsó végtagok ér­szűkületéről van szó. A betegségnek kétféle for­mája van, aszerint, hogy mi okozza. Ha a betegség az ér­elmeszesedés életkorában, te­hát 45—50 éven felül lép fel, az orvos — ha nem is száz- százaléicban — biztos abban, .‘hogy ez az érelmeszesedés a betegség oka. A fiatalabb vagy éppen fiaiai korban fellépő formának, az esetek 90 száza­lékában — a dohányzás az oka. A többi 10 százaléknál az or­vosok valamilyen kiállott fer­tőző betegséget, leginkább a kl- áHott kiütéses tífuszt okolják. Még mindig marad elég szép számban ismeretlen okból fel­lépő érszűkület. Bármelyik ok­ból lép fel a betegség, lefolyá­sán az előidéző ok nem vál­toztat, a dohányzás pedig min­den esetben szigorúan és vég­legesen tilos, alkunak helye nincs! A betegség legismertebb kezdeti tünete az ún. inter- mittáló sántítás; járás közben a lábikrában, lábfejben vagy ujjakbam erős. néha görcsszerű fájdalom lép fél, amely meg­állásra (néha csak lassításra) kényszerít, mire a fájdalom lassacskán megszűnik, hogy az­után újra fellépjen több vagy kevesebb lépés után. A fájda­lom némely betegnél csak a járás kezdetén jelentkezik, s ha kivárta, míg elmúlik, az­után járhat sokáig, anélkül, hogy a fájdalom újra fellépne. Ebben a kezdeti stádiumban a betegség évekig vagy évtize­dekig megállapodhatik. Gyako­ribb azonban, hogy több vagy kevesebb buzgósággal tovább fejlődik. A végső szakasz a teljes érelzáródás okozta szö­vetelhalás, üszkösödés, amely­nek nólia az amputálás az egyetlen lehetséges megoldása. S nem egyszer az amputált végtag csonkján újra megjele­nik az üszkösödés és most mái- magasabb helyen újra amputálni kell. Az in termi ttáló sántításról a betegség már az elején fel­ismerhető. Orvosnak és beteg­nek egyaránt tudnia kell azon­ban, hogy nem minden lábik­ragörcs érszűkület jele, s fő­leg akkor nem, ha nem járás­kor, hanem éjjel vagy ébredés után nyújtózkodáskor stb. lép fel. Ez egészséges erek mellett is előfordulhat, tágult vissz- erek elősegíthetik, úgyszintén, a szervezet erős kiszáradása pl. túlerős izzadás vagy vize- letelhajfók használata követ­keztében stb. Az orvosi vizs­gálatnak nem okoz nehézséget a kétféle lábikra fájdalom megkülönböztetése. Az OrVOS azt is tudj«, hogy az érszűkület említett fiatalkori f(járnájánál (»Wini­warter—Bürger«-kómak ne­vezik) visszerek és ütőerek összhangban vannak és egy­más közt elosztják a munkát: többször Ismétlődő visszér- gyulladások az alszáran évek­kel megelőzik az érszűkület megjelenését Dr. K, R. Nincs időnk sütni? A dolgozó nők jól tudják, hogy a második műszak, vagy­is a háztartási munka meny­nyire igénybe veszi a szabad időket Ezért igyekezzünk azt gazdaságosan beosztani. Ha nin-cs időnk, sütni, de mégis akarunk adni a gyerekeknek valami édességet, készítsünk -hideg tésztákat«. KÓKUSZOS TEKERCS Hozzávalók: 13 dkg porcu­kor, 13 dkg kókuszreszelék, 1 tojásfehérje, 1 evőkanál rum. lekvár. A kókuszreszeléket mákda- rálón megdaráljuk, hozzáke­verjük a megszitált porcukrot a tojásfehérjét, a rumot, és az egészet jól összekeverjük. A gyúródeszkát porcukorral be­hintjük, rátesszük a masszát, és cipót formálunk belőle. Az­tán ismét megcukrozzuk a deszkát, kinyújtjuk a tésztát, lekvárral megkenjük, és egy hosszú, széles pengéjű kés se­gítségével óvatosan összeteker­jük, majd .kókuszreszelékben meghempergetjük. Hűvös he­lyen állni hagyjuk, majd vas­tagabb szeletekre vágva tálal­juk. GESZTENYEROLÄD Hozzávalók: 50 dkg kész gesztenyemassza (vagy főtt gesztenye), 7 dkg mogyoró, 5 dkg friss teavaj, 10 dkg por­cukor, 1 csomag vaníliás cu­kor, 1 kanál'rum, 1 tojássár­gája. A gesztenyemasszát ferump- iiprésen átnyomjuk a beleke­vert darált mogyoróval együtt azután hozzáadjuk a porcuk­rot, a rumot és a tojássárgá­ját. Az egészet nagyon jól ösz- szekeverjük, rudat formáluni belőle és csókoládémázzal be­vonjuk. Csokoládémáz: 10 dkg csoko­ládét 10 dkg porcukorral fét dl vízben addig főzünk, ami? megsűrűsödik, azután ráönt­jük a gesztenyerúdra. MAZSOLÁS GOLYÓK Hozzávalók: 30 dkg szára: keksz (nem zsíros), 5 dkg ma zsola, 5 dkg friss vaj, fél dec erős rum. A kekszet megdaráljúk é belekeverjük az előzőleg víz ben áztatott és jól megmosol mazsolát, amelyet tiszta szál vétán megszárítottunk, továb bá a vajat és a rumot. Az égé szét jól összekeverjük, kis go lyókat formálunk belőle, na gyón finom kristálycukorba: megforgatjuk, tálra tesszük, é hűvös helyen kissé állni hagy júk. ián még inkább titkolt. Igazi boros ga «ia vagy borászati f szakenüier erre azonban nem J vetemedhet. Idegen a vitele érintheti a bo. telét, -állagát«. Marad teiial a * tobbi megoldás, illetve új meg- J oldások keresése. i Újabban besugárzásos eljá­rást is folytatnak, amely azon­ban még nem lépte túl a ki- ^ sérletezés szakaszát. A gva- <f korlatban tehát erre még nem ( számíthatunk. Így egyelőre J meg kell elégednünk az eddig legjobban bevált módszerrel: a hőkezeléssel elért csírátlanítás­sal. Régóta alkalmazzák a bo­rászatban is a pasztőrözést. Nem könnyű azonban a palac­kozott borok pasztőrözése, elég drága és gyakran »fött­TABI LÁSZLÓ DALIÁS W IDŐK én tizenkét Bella nénitől, esztendő után New Yorkból. Levél Amerikából hálaistennek valamennyien jól vagyunk, s lakunk egy nagyon szép házban itt, ahol van min­den szobának külön ajtaja. És Harry azt mondja hogy sze­retne már látni titeket, illik tudni, hogy volt neki kötöhár- tyagyultadása, és bekötött szemmel fekszik három napja óta. Minden héten megyünk mozi és színház, ami nekem nagyon jól áll. Hogy szegény Zsigát kivé­gezték. az nagyon bosszantó. De Itt az élet eléggé szórakoz­tató, és van most a hamis ék­szereknek egy jó szezonja, ami nekünk nagyon jól áll. Tizenkét esztendő végre levelet kaptam ízt ad i után Bella nénitől New Yorkból. Én ezt a levelet most szárul szóra ide­írom, hadd lássa mindenki, hogy milyen levelet kaptam Te Kedves Rokonok! Amikor Hanzi nekem írta meg Detroitból, hogy vagytok meg valamennyiem otthon, én nagyon boldogultam. Én most közlöm veletek, hogy én tizen­két év alatt semmit sem lettem öreg, éppolyan csinos és kívá­nás vagyok, mint aki voltam odahaza, bár az én alak lett egy kicsikét elteltebb, de a ha­jam szép szőke, és senki se nem mondaná, hogy ez így nincs van rosszul. Én most is élek Harryval, i?v»- <«. <■*** ««. és visz engem mindig szálló- n,a?y.or! ío*:' ^an, neKlk ,1S kaptátok, akkor küldünk úji férj, aki dolgozik es keres sze- fogpaszta, rágógumi meg ilye pem Vasyok velük sokat és mi És ha a)car kijötmj az e é, csodáljuk egymást, hogy olyan család_ ^ írjatok ^ bátran, mi majd imádkozun: be a televíziós telefon, arr drága, de megéri, mert olcsi Mi valamennyien gondolun sókat rátok, és nincsen észter dő, hogy eszünkbe bele ne ju( nátok, ahol tinektek van m gyón jó helyetek. Hogy szegény Matildék égés családja kiirtották, az nagyo érdekes. Aliszkának volt m« influenza, de jött három dől tor, és most már van minder ki egészség. Te kedves Rokonok! Mi most össze fogjuk szec ni, ami van ócska holmi, < küldjük el nektek csórna: B dákba. Mindenki mondja, hogy fiatalabb vagyok, mint az anyád volt, pedig ó is egy na­gyon szép asszony, de én most vagyak nagyon kívánós, és biz­tosan örüljétek, hogy ezt hall­játok tőlem. Az, amit tett veletek Hitler, volt nagyon kényelmetlen. Mi hogy sikerüljön. fiatalok maradtunk pai háború dacára is. Hogy Artúr bácsi és az ő kedves felesége megégtek Csókolunk mindenkinek Lengyelországban, az roppant szája: zsanáns. Mi most vezettettük Belláék. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. november 19.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom