Somogyi Néplap, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

Küzdelmes élet La 8 sa n szinte kényelme­sen bandukolva teszi meg a bolttól a lakásig tartó rövid utat. Mégis, amikor helyet fog­lal az asztal mellett, fájdalmas arccal szorítja szívére a kezét. — Sajnos, egyre többször ki­hagy a motor ... Hiába, elhasz­nálódott, a mögöttem levő hat­vanegy esztendő nem múlt el nyomtalanul. De hát ilyen az élet.. Pedig voltam Balaton- fiireden a szívkórházban is, csodát azonban ott sem tud­nak csinálni. Egy hosszú élet bölcsessége mondatja e szavakat Klujber Ferenccel, a nagyszakácsi köz­ségi pártvezetőség legöregebb tagjával. Annak azonban, hogy szíve elhasználódott, tönkre­ment, s idő előtt nyugdíjazhat­nia kellett magát, nemcsak a hatvanegy esztendő az oka. Sokkal. inkább részese az a kor, nincstelenség, a nélkülözés idő­szaka, almáikor alig tízéves fej­jel munkát kel­lett vállalnia, hogy az első vi­lágháború pok­lát járó édes­apa helyett elő­teremtse a ke­véske ' kenyeret beteg édesany­jának, testvé­rének. A nagyszaká­csi kulákoktól a nincstelen zsellér gyerek­nek csak a munkából ju­tott bőven. Ko­ra hajnaliban kelni, késő éj­szakáig dolgoz­ni szinte ina- szakadtáig, és mindez kegye­lemkenyérért. Ettől szeretett volna szaba­dulni. Szakmát'tanult egy asz­talosmesternél, holott az fize­tést sem adott neki meg a be- tegsegélyzőbe sem jelentette be. Viszont hozzájárult, hogy tanonckodása idején minden nyáron hat hétig arathatott, csépelhetett, segíthetett a csa­ládnak a kenyér megkeresésé­ben. A húszas évék közepe már Budapesten találta Klujber Ferencet. Szabadulni akart a falu fojtó, nincstelen világától, s korán megismerte a nagy­város munkanélkülijeinek életét. Neki még szerencséje volt, mert ha kevés pénzért is. de munkát kapott egy kisipa­rosnál. A társaival vállalt kö­zösség azonban hamar össze­hozta azokkal, akik változtat­ni szerettek volna ezen a hely­zeten. 1930 szeptemberében ő is ott menetelt a munkát-ke- myeret követelőik seregében. S amikor 1933--ban több más társával együtt letartóztatták, mint kommunista, a rendszer ellensége került a vádlottak padjára. Két és fél esztendő Szegeden a Csülagbörtönben. De az ott töltött idő nem gyen­gítette, hanem erősítette benne a párthoz való tartozást. Szabadulása után Nagysza­kácsiba tért vissza, ott ten­gette életét beteg édesanyjá­val. Hiszen a hír, , hogy mi­lyen »-veszedelmes«, »felfor­gató« ember, már jóval előtte megérkezett. S ki is merne munkát adni, kenyeret aján­lani ebben az időben a kul-á- kók dirigálta Nagyszakácsi­ban? A kommunisták, a ki­zsákmányotókra veszélyes em­berek összegyűjtésekor róla sem feledkeztek el. Különböző lágerek után Dachauba került. Csantsoványra, harminchat ki­lóra fogyott le, mire 1945. áp­rilis 29-én felszabadult a tá­boruké Alig várta, hogy falujába visszatérhessen, de ez csak 1945 augusztusában sikerült. S azok, akik korábban a Hor- tihy-rendszer majd a nyilas párt szószólói voltaik, akkor a Kisgazda Párt saraiban han­goskodtak. Volt azért néhány, Klujber Ferenchez hasonló gondolkozá­sig ember a községben. Ezeket kereste föl, de csak hetet si­került meggyőznie arról, hogy szükség van náluk is a Kom­munista Pártra. Nem is enged­ték a járás akkori kisgazda ve­zetői a párt hivatalos megala­kulását, amíg legalább tízen nem jelentkeztek... Javult a társadalombiztosítási ellátás Több az üzemi kifizetőhely — Minden hetedik somogyi nyugdíjas 66 millió gyógyszerre Ám hiába vélt a gáncso&ko- dás, a Kommunista Párt 1945 augusztusában mégis megala­kult, s titkárrá Klujber Fe­rencet választotta. — Sajnos, az alapítóikból kí­vülem ma már senki nem él. Páka János, Szita Lajos. Kiss László és a többiek helyébe már mások léptek.. De azt az időt ők is megérhették, ami­kor becsülete, tekintélye lett a pártnak, a kommunistáknak. Majd húsz évig volt titkára a községi pártszervezetnek, s ma betegen is tagja a veze­tőségnek. Egy ideig ellátta a bírói, aztán a tanácselnöki tisztséget, a tsz-elnökséget most mint pártnyugdíjas dol­gozgat kis szőlőjében... Az ablakból éppen a közeli mellékutcába Váltani. Pöfögő pótkocsis vontatók álldogálnák ott, s a padokon vidám asszo­nyok, leányok üldögélnek, munkába indulnak. — Kukoricát törnek a tsz- ben. Majdnem annyit keresnek most egy nap, mint én vala­mikor a gazdáknál hónapok alatt. S látja, milyen örömmel mennek. Jókedvük érthető, mert a szövetkezet évről évre gazdagabb lesz... Látni, érezni szavaiból, hogy szeretne ő is köztük lenni, de fájó, rakoncátlankod ó szíve nem engedi. Ám a községben az idősebbek és a fiatalok jól tudják, hogy mai megválto­zott életüket Klujber Ferenc­nek és a többi, társadalmun­kért önzetlenül dolgozó, fára­dozó kommunistának köszön­hetik. Ezért köszöntötték szere­tettel, amikor néhány évvel ezelőtt megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet; ezért .gratuláltak neki őszinte szív­vel november 7-én, amikor küzdelmes élete elismeréséül a Parlamentben átvette a Mun­ka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. Szalai László Cél: az ötvenezer Égy esztendeje éppen, hogy olvasóinktól véleményt kér­tünk a Somogyi Néplapról. A kérdőívekből altkor több mint tízezer érkezett vissza szerkesztőségünkbe, s a válaszokban szereplő bírá­latok, javaslatok számottevő segítséget nyújtottak lapunk tartalmi sokoldalúságának ki­alakításához. Gyümölcsöző kapcsolataink­nak ez a lánca azóta sem sza­kadt meg. Tucatjával érkez­nek hozzánk napjainkban is olyan levelek, melyeitben a megye dolgozói kritikai észre­vételükkel, érdeklődési irá­nyuk feltárásával támogatást nyújtanak a szerkesztés mun­kájához. Ez a lap iránt megnyilvá­nuló széles körű érdeklődés híven jelzi, hogy a hazánk­ban végbement nagy társa­dalmi átalakulás eredménye­ként itt. Somogybán is tízez­rek váltak rendszeres újság­olvasókká. Ma már nemcsak a városokban, üzemekben, járá­si székhelyeken tartozik a sajtból vasas az emberek min­dennapi. természetes tenniva­lói közé; kaput nyitottak a Miss hírek, a megbízható tá­jékoztatás előtt a kis falvak portáin is. S mert az emberek a »nagy politika«, a világ- és országos események mellett arra is kíváncsiak, hogy mi történik körülöttük — a szomszédos tsz-ben. vállalat­nál, a távolabbi somogyi tája­kon, vagy éppen a megyeszék - helyen —, szívesen veszik kézibe a Somogyi Néplapot Lapunk olvasótáborának száma a 45 000 közelében jár, s ezzel az adattal az országos statisztikában sincs szégyen­kezni valónk: a megyék sajtó- oivasottsági rangsorában So­mogy a hatodik helyen áll. Most szeretnénk mégis előbbre lépni. Nemcsak attól indíttatva, hogy öt megye a lapterjesztésben előttünk jár, s nem is csupán azért, hogy innen-onnan, rendszertelenül jelen tkező előfizetési igénye­ket végre átfogóan kielégít­sük. hanem, mert -meggyőző­désünk: a gyors hírszolgálat, a tényeknek megfelelő, hiteles tájékoztatás fontos eszköze annak, hogy közvéleményünk megértse és magáénak vallja a szocialista társadalom épa- ■ téséneic feladatait. A következő napokban, he­tekben — városon és falun egyaránt — társadalmi aktí­vák kopognak be sok-sok csa­ládhoz, s hívni fogják őket: lépjenek a Somogyi Néplap olvasói közé. Jó szándékú, baráti invitálás lesz ez, s cse­lekvő válasz is egyben azokra a sürgetésekre, melyek a lap elöfizetésgyiijtését szorgal­mazzák. Vannak üzemeli, községek, melyek dolgozói személyesen is szeretnének találkozni az újságírókkal. Erőnkhöz mér­ten eleget teszünk ezeknek a kívánságoknak, abban a re­ményben, hogy a közvetlen eszmecserék erősítik tömeg- kapcsclatainfcat, hozzásegxte- ‘nek az olvasói várakozások még alaposabb megismerésé­hez. Többször beszámolunk majd lapunk hasábjain az előfize­tők számának alakulásáról, tudósításokban, riportokban nyomon követjük a lapter­jesztés munkáját, s közread­juk ennek hasznos tapasztala­tait. Vagyis lehetőségeinkhez igazodva mindent elkövetünk azért, hogy a Somogyi Néplap olvasóinak száma elérje az ötvenezret. Mert a kitűzött cél: napi öt­venezer Somogyi Néplap. Há­rom évvel ezelőtt a megyei pártértekezlet állította ezt feladatként a sajtó, a lapter­jesztés dolgozói, a pártszerve­zetek tagjai élé. A megyeszer- te most kibontakozó előfize- tésgyüjtő kampány igen so­kat tehet e cél eléréséért. És jelentős eseménye lenne a somogyi sajtónak, ha az 50 000. előfizetőnket még a jövő évi megyei pártértekezlet előtt köszön thetnénk. Egyre több üzemben és ter­melőszövetkezetben működik kifizetőhely. A társadalombiz­tosítás decentralizálásának megfelelően harmincegy ter­melőszövetkezetben fizetik ki sajat maguk a családi pótlé­kot. Közülük tizennégyben az útiköltséget, a temetkezési és szülési segélyeket is helyben fizetik ki. Kevesen ismerik az igali kedvezményt A statisztika néha meghök­kentő adattal szolgál. Ilyen az is, hogy Somogyiban miniden hetédik ember nyugdíjas vagy járadékos. ötvenezer-három­száz somogyi, azaz a megye népességének tizennégy száza­léka kapott nyugdíjat és já­radékot a múlt év utolsó nap­ján egy fölmérés szerint. Ta­valy és az idén megsokszoro­zódott a nyugdíjazását kérő ter­melőszövetkezeti tagok száma. 1967-ben még ezeregyszázhet- vennyolc, tavaly pedig kétezer- negyvenkilenc tsz-tag adott be ilyen kérelmet. A nyugdíjak gyorsabb intézése végett har­mincegy tsz-ben megszervezték a munkahelyi nyugdíj-előké­szítést. Az SZMT szociális bi­zottsága mellett megalakítot­ták a termelőszövetkezeti nyugdíjügyi szakbizottságot. Ez a döntési jogkörrel felru­házott szakbizottság bírálja el a termelőszövetkezeti nyugdíj- fellebbezéseket. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy huszonkét nap az elinté­zési idejük a munkahelyen előkészített nyugdíjügyeknek, míg az előkészítetleneké har­mincegy nap. Ezt a legfris­sebb, szeptemberi adat bizo­nyltja. Guth József, az SZMT szo­ciális bizottságának vezetője elmondta, hogy az összes meg­betegedésen belül tíz-tizenkét százalékos a reumás és moz­gásszervi megbetegedések ará­nya. Ezért kérte az SZMT el­nöksége a SZOT-tói, hogy a beteg dolgozók térítés nélkül vehessék igénybe az igali für­dő szolgáltatásait Érdemes megemlíteni azt a kedvez­ményt is, hogy hanniirackilo- méteres körzeten belül megté­rítik a dolgozók és családtag­jaik utazási költségeit. Hét hó­nap tapasztalata alapján azon­ban elmondható, hogy nem ismerik az emberek ezt a na­gyon kedvező szociális jutta­tást. Sajnos, az egészségügyi szervek sem élnek a beutalás lehetőségével. A megyében kö­rülbelül harmincnyolcezer em­ber szorul balneoterápiás ke­zelésre. A közelmúltban meg­nyílt nagyatádi gyógyfürdőben kezelt beteg szállodai költsége évenként egymillióra rúgna. Az SZMT szociális bizottsága a költségvetést most átdolgoz­za, s újra a Pénzügyminiszté­rium szociálpolitikai főosztá­lya elé terjeszti. Felülvizsgálják a házipatikákat Továbbemelkedett a megyé­ben a gyógyszerfogyasztás. Két évvel ezelőtt több mint három és fél millió receptet írtak az orvosok a megyében, s erre csaknem hatvanegymillió fo­rintot fizetett az állam. Tavaly százíkilencvenötezerrel több vényt váltottak be a gyógy­szertárakban, s a hozzájárulás összege több mint ötmillió­val emelkedett. A beváltott receptek szá­mának növekedésével párhu­zamosan felduzzad a házipa­tikák készlete. Országos moz­galom indult annak felülvizs­gálására, milyen gyógyszere­ket őriznek otthon a családok, mert előfordult baleset, mér­gezés a nem megfelelő vagy romlott gyógyszertől Me­gyénkben eddig csaknem ezer család házipatikáját ellenőriz­ték főképpen vidéken. Guth József elmondta, hogy megyénkben a nyugdíjak át­lagos összege alacsonyabb, mint az országos átlag. Rész­iben azért dolgozik sok nyug­díjas az üzemekben. Amikor megkérdezték, a nyugdíjasok nyolcvanöt százaléka úgy vála­szolt, hogy a jobb megélhetés végett vállal munkát. A múlt óv decemberében megjelent kormányrendelet szerint hat­ezer forintot kereshetnek, évente a nyugdíjasok. Ez ked­vezően hatott a nyugdíjasok elhelyezkedésére, enyhített az idényüzemek munkaerőgond­jain. Sajnos, egy év alatt száz­hetvenhétezer forint összegű nyugdíjat jogtalanul vettek föl a megyében, mert nem je­lentették a munkába lépést, vagy a havi és évi kereset meghaladta az engedélyezettet. Az SZMT szociális bizottsága huszonegyezer forint túlfize­tés visszatérítésétől eltekintett, tizennégyezret a vállalatokkal, hetvenötezret pedig a nyugdí­jasokkal téríttett meg. Hat­vanezer forint ügyében a kö­zeljövőben döntenek. L. G. A jő piacokért Méltó versenytársak A VÁLLALAT MAGA KE­RESSEN PIACOT gyártmá­nyainak. A gazdaságirányítás­nak ez az elve már jó néhány üzemnél a megvalósulás útján halad. Mi kell a piackutatás­hoz? Elsősorban olyan ter­mék, amelyik megállja helyét a külföldi és a belföldi ver­senyben egyaránt. És olyan szakemberek, akik értenek a piackutatáshoz. A nagyvállala­toknál külön apparátus foglal­kozik ezzel. De mi a helyzet a középvállalatoknál, melyeiknek szintén létszükségletük a piac­kutatás, de ehhez külön szak­embereket nem foglalkoztat­nak? A Kaposvári Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál is így van ez. Sebők József ke­reskedelmi vezető elmondta, hogy a piackutatók a gazdasági vezetők. Aki .külföldön jár gé­pet venni vagy tamümány­Jó ha tudnak róla: Rendelet a jég kitermeléséről és felhasználásáról Somogybán számos halastó­ból, víztárolóból, valamint a Balatonból nagy mennyiségű jeget termelnek ki telenként. Ezért itt különös figyelmet ér­demel az a rendelet, melyet a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi, az egészségügyi, és a bel­kereskedelmi miniszter együt­tesen hozott október 6-án a természetes jég kitermeléséről, forgalomba hozataláról és fel- használásáról. Eszerint természetes jeget csak a kijelölt jégnyerőhelyen szabad kitermelni, ezt a he­lyet szakigazgatási szervek ja­vaslatára, az illetékes Állami Közegészségügyi, Járványügyi Felügyelőség véleménye alap­ján jelölik ki. A rendelet egye­bek között azt is kimondja, hogy a természetes jég tárolá­sa közben nem fertőződhet és nem szennyeződhet, s csak olyan járművön szabad szállí­tani, amelyen nincs kitéve ilyen veszélynek. Ezért szállí­tás alatt a jeget le kell takar­ni. Jó tudni még azt is — de az egész rendeletet érdemes ala­posan megismerni mindazok­nak. akiknek a munkájával összefügg —, hogy természetes jeget háztartási célokra nem szabad árusítani. úton, az tájékozódik az eladás lehetőségeiről. A külföldi piac differenciált. Igényt tartanak a hagyomá­nyos, jó minőségű természetes anyagból készült kefeárura, de felhasználnák tömegcikkgyár- táshoz műanyagot is. A válla­lat szállít Hollandiába, s a hol­land partneren keresztül Nyu- gat-Németországba is eljut a kaposvári áru. A partnerekkel kiépített intenzív (kapcsolat nagy léhetőséget jelent — hangsúlyozta az igazgatóhe­lyettes. így lehet csak tájéko­zódni a termékek világpiaci éráról, az ár mozgásáról. így léhet kapcsolatba kerülni má,s kontinensek termékeivel, és a kapcsolatok nyomán új piacok körvonalazódnak. Az az alap­elv tehát, hogy a külföldi utak­ból mindent »ki kell hozni«, amit csak léhet. A KAPOSVÁRI TERMÉ­KEK JÖL MEGÁLLJÁK a he­lyüket, ezt bizonyítja az idei 30 százalékos exportnövekedés is. Ehhez hozzájárul az is, hogy együttműködnék a külkereske­delmi vállalatokkal, és a kül­földi kapcsolatok egy része rajtuk keresztül épül ki. Milyen a belföldi piac, a belkereskedelem ? A gyökérkeféhez szükséges nyersanyagot drága pénzért vesszük Mexikóból, jóllehet helyettesíthető jó minőségű, jól ellenálló stabil műanyagszállal. De azt mondják, hogy konzer­vatív a magyar fogyasztó, mert a régit keresi. A vállalat ugyan kínálja az új műanyag árut is, de az idei óv első felének mér­lege azt mutatja, hogy a keres­kedelem ebből rendkívül óva­tosan rendel. .így aztán érthe­tő, hogy konzervatív a fogyasz­tó. ha nincs megfelelő kínálat Ebben a félévben már rrteg- r.övekedebt a rendelés. Ezt a kapacitás növelésével próbál-. ja kielégíteni a vállalat, mert közben más piacok után né­zett. Érthető is. Az aktív piac­kutatás megteremtette a lehe­tőségét annak, hogy a mű­anyagot eladják. Hiszen a ter­mészetes kefeanyag drága, a beszerzési lehetőség eleve kor­látozott, de a műanyag egy része levegőből van — mondja az ipar. És tegyük hozzá, azért is igaza van, mert óvatosko­dik a kereskedelem. A gépek másfajta műszálat is elő tud­nák állítani, és miért ne hasz­nálják ki ezt. A vállalatok kö­zötti kooperáció piaci lehető­ség is egyszersmind. Kapcso­latba léptek az Országos Gumi­ipari Vállalattal, az Elzett Mű­vekkel, amely lekötötte az or- sózórészleg kapacitásának egy részét. De kooperálnak a pesl- lőrinci csipkegyárira! is. így a termelés volumene több mint húszszázalékos növekedést mu­tat a tavalyihoz képest. Azt írtam., hogy a vállalatok közti kooperáció piaci lehető­ség. Az adatok bizonyítják. És tanulságosak, hiszen szinte egy esztendő mérlege az a ta­pasztalat, amely tulajdonkép­pen előleg a jövőre. AZT HISZEM TANULSÁG A KERESKEDELEMNEK IS, mert a vállalatuk kihasznál­nak minden piaci lehetőséget, minden eszközt a termelés ér­dekében. Ezért igyekeznek tar­tani a jó minőséget, ezért já­ratják a külföldi szaklapokat, ezért használják ki a legjob­ban gépeiket. Hiszen az'a cél vezeti ezt a vállalatot is, hogy termékei megbecsült áruk le­gyenek a hazai piacon, és mél­tó versenytársaik külföldön. Tröszt Tibor somogyi néplap Szard», 1969. november 19. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom