Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

Ol z Ui Ui _J »J'uj X GO 30. — Nézze, Anna! (így hív­tak a nőt.) Én ma estére meg vagyok híva egy tiszt bará­tomhoz, aki azt állítja, hogy feleségét soha nem csalta meg, és nincs a világon az a nő, aki őt le tudná venni a lábá­ról. ön, mint az én húgom fog szerepelni. Ügy is kell majd viselkednie, mint egy katonatiszt húgának. Én is tiszt vagyok. — A célom per­sze az, hogy csakugyan ve­gye le a lábáról »a baráto­mat«. A »húgomnak« tetszett ado- log. Főleg az, hogy siker ese­tén kap tőlem ezer koronát. (Abban az időben ez nagy pénznek számított.) Előlegként azonnal adtam is neki kétszáz koronát. E megállapodás után felhív­tam Hamburgert, és röviden l)í rínak és városközpontok ai NDK-ban Kegyetlen szerelem Két kötet novella a húszas évek szovjet irodalmából. Ez önmagában nem sokat mond. A} mái nagyobb az olvasó iz­galma, ha megízleli a forron­gó és alakuló szovjet világ élet-halál küzdelmét. Veszjolij cánadó novellája, a Kegyet- lep szerelem sem a szerelem kegyetlenségéről mesél, ha­nem a kegyetlen időknek azokról a szerelmeseiről, akik a polgárháborúban lehetőve tették a Vörös Hadsereg győ­zelmét. Ez a korai szovjet próza — mintegy 50 novella — szól most hozzánk 40—50 év táv­latából. Az összkép a húszas évek nem kisebb jelenségét tárja fel előttünk, mint a szovjet forradalom fiatalságát az irodalomban, az első évek merész alkotni akarását az élet és művészet számos terü­letén. Bármelyik novellát ol­vassuk el, előttünk áll az új világot birtokba vevő, az új­ban először körültekintő, ezt az élményt először átélő em­ber. Rendkívül fiatal irodalom volt ez egy olyan korban, amikor hihetetlen tempóban zajlott az irodalom fejlődése Oroszországban. A leningrádi Művészetek Háza mint a mág­nes vonzotta a kezdők töme­gét. Az újonnan jelentkezők mindegyike megviselt táskájá­ban, kis kofferében, nyűtt mappájában elbeszélésekkel, karcolatokkal, novellákkal sű­rűn teleírt papírlapokat őr­zött. Az újak tehát nemcsak újak voltak, hanem akkor még na­gyon fiatalok is. Az újra fel­fedezés örömét növeli, hogy a korai szovjet próza napjaink­ban beérkezett a világiroda­lomba. Ennek reprezentatív kiadása az Európa Kiadó no- velláskötete, amelynek szerzői közül talán elég ha kiemeljük Paszternák, Pausztevszkij, Ba- ,bel, Solohov, Gorkij, Zoscsen- ko, Katajev és- Ehrenburg ne­vét. Aki valaha régen ismerte Di.-.zeiat, megcsodálta műkin­cseit, s gyönyörködött építő­művészeiének és elbűvölő tá­jának pompái összhangjában, aligha tudta elninni, hogy ez a város romokban hever: értel­metlenül szétrombolták az an­gol—amerikai bombák .. má­sodik világháború szinte hu­szonnegyedik órájában, ami­kor a fasizmust már lényegé­ben leverték. így voltam én is. és az esztelen pusztítástól ké­szült felvételek láttán szinte elképzelik tétlennek tartottam, hogy a vátos még egyszer fel­támadhat romjaiból. És Drez­da, alig negyedszázad eltelté­vel, nemcsak újjászületett, de elevenebb, lüktetőbb életet é1 mint valaha: szocialista nagy­várossá ‘‘ejlődött. Szívós, kitartó munkává ■vógvílják be a háború ütötte A 600 ágyas rostocki kórház modern épületeivel impozánsan illeszkedik be a városképbe. vázoltam neki az esetet, és azt is, hogy azonnal jövök. Ekkor már délután négyre járt az idő. A nő megkért, hogy menjek föl vele a laká­sára, mert át akar öltözni. Szerinte a rajta levő ruha el­árulja a »foglalkozását«, nem illdomos egy családi kárá- csonyestre sem. Igen ám, de nekem erre már nem futotta az időmből. Egyedül viszont nem akar­tam hagyni, mert attól tartot­tam, hogy a már nála levő kétszáz koronával meglép. Hamburgerhoz viszont nem v’ hettem föl. így a következő javaslatot tettem neki: — Nézze Anne, nekem még sürgős elintéznivalóim van­nak, ezért nem kísérhetem el. De adok magának még két darab százast, viszont azt a már előzőleg kapott két da­rab százassal együtt kétfelé szakítom. így egyikünk sem tudja a pénzt a másiknál levő darabok nélkül felhasználni. Végül is én kockáztatok és nem maga. Megígértem még azt is, hogy ha a dolog sikerül (»ami elsősorban az ön ügyességétől függ!«), átcserélem a kettété­pett százasokat egész dara­bokra. »Húgom« az ajánlatot elfo­gadta. Abban állapodtunk meg, hogy fél nyolcra érte megyek a lakására, a Fil- grader Gasse 17. szám alá. Taxiba ültünk, s a bizton­ság kedvéért elvittem az adott címre. Csakugyan ott lakott Miután mindenfelől biztosí­tottam az akciót, Hamburger­hoz mentem a Hörlgasse 4-be. Ott az első kérdésem az volt, van-e az orvosi táskájá­ban — ő ugyanis orvos volt — annyi altatószer, amennyi­ből öt üveg borba bele tudok keverni olyan adagot, hogy legalább négy-öt órán át hás­son. Sajnos nem volt így aztán Hamburger kiállított néhány receptet, s ezekkel három gyógyszertárba ás el kellett szaladnom, mire összeszedtem lentés szerepelt. így hát volt? ellátott tér, ahol szép számmal o b-iTrónf m on rn'í r Arf/I f Peivtnlr : J _i j m . , . , . .. . -« /• .i r j . r ií időnk elegendő. Éjjel tizenkét óra felé per­sze már az álmosság jelei mutatkoztak »húgomon« és a kapitányon, amit úgy ellensú­lyoztunk, hogy mi is megját­szottak az álmosat. Elérkezett az éjfél. A kapitány felállt, és rá­zendített a népszerű karácso­nyi énekre, a »Stille Nacht, heilige Nacht«-ra. Mi is vei- énekeltünk. (Én ugyan csak a számat mozgattam, mert nem ismertem a szövegét.) Az első strófa végeztével a kapitány újra elkezdte a dalt, ám befejezni már nem tudta, mert elszédült, és a székre roggyant A »húgom« vízzel próbálta élesztgetni, de nem sok si­kerrel, mert közben ő is el­terült Hatott az altató. gőt 1945 márciusában ebben a proletárvárosban is elszaba­dult a pokol: kilencszáz angol —amerikai repülőgép kioldott bombáinak záporában 72 ezer lakás, sok gyár és iskola pusz­tult eL Vigasztalan látványt nyújtott a város. És milyen az új Chemnitz, amelyet a város munkásosztálya érdemeinek elismeréseként 1953 májusában az NDK kormánya Kori-Marx- Stadtra változtatott? Ragyogó áruházak, üzletek, irodaházak, luxushotelek, intézmények és lakóházak sorakoznak itt. Üti- társaimmal együtt megállapít­hattuk, hogy a Chemnitz folyó partján még nagyvárosiasabb, elegánsabb az építkezés, mint az NDK sok más városában. Az NŐK városainak és város­központjainak kialakításánál nyoma sincs uniformizálásnak, tág teret hagynak az építészek fantáziájának, a különböző építési elvek és módok érvé­nyesülésének. A várost méltán reprezentálja főútvonala, a Strasse der Nationen (Nemze­tek útja). Innen nyílik a karl- marx-stádtiak kedvenc pihenő­helye, a Rosenhof (Rózsaudvar), ez az örökké virágdíszbe öltö­zött, padokkal, karosszékekkel a kívánt mennyiséget. Ennek megtörténte után a nyolc bo­rosüvegből négyet felbontot­tunk, és elkészítettük a »báj­italt«. Majd újból szépen be­dugaszoltuk. Az altatószerrel kevert üve­geket megjegyeztük, nehogy összetévesszem őket és mi aludjunk el — a kapitány meg a »húgom« helyett. Indulás előtt az állomáson felhívtam Müllert, és közöl­tem vele, hogy nyolckor ott leszünk. Fél nyolckor a »húgomnál« voltam. Már türelmetlenül várt Pont nyolcra a távíróállo­máshoz érkeztünk. A kapi­tány már a kapuban állt a szükséges belépési engedély- lyeL A szokásos üdvözlés és kéz­csók után egy igen ízlésesen berendezett szobába mentünk, ban mindkettőjüket egy pár-' találunk üzleteket, vendéglátó üzemeket is. Már most impo­záns a város, de a karl-marx- stadtiak az elismerő szavakra csak így válaszolnak: »Ez még semmi, nézzétek majd meg öt év múlva!« S ki csodálkozhat azon, hogy hangjukból a jogos büszkeség csendül kii Halle megye székhelyétől, Haliétól nyugatra, a földeken 1963 nyárutóján és őszén ta­karították be utoljára a ter­mést. A szántó traktorok he­lyett földmérők tűntek föl majd megérkeztek a földgya­luk és a kotrógépek. Ezen a területen azóta új város épül: ha teljesen elkészül, négy lakó­telepből áll majd, egyenként 5000 lakással és 15—20 ezer la­kóval Hat év telt el a munkálatok megindulása óta, s az építők eddig 15 000 lakáskulcsot adtak át az új béri öltnek. Jelenleg 50 ezer lakost tartanak nyilván Halle-Neustadtban, a vegyipari dolgozók új városában. A La­kóházakkal egy időben épültek az üzletek, szórakozóhelyek, szolgáltató üzemek, rendelő­intézetek, iskolák és óvodák. Az utóbbiak között találhat­juk a 140 férőhelyes, gyűrű alakú óvodát, s itt építették föl az NT)j< legnagyobb vásárcsar­nokát Az NDK építkezéseire álta­lában jellemző, hogy már a tervezésnél tekintettel vannak mindazokra a szükségletekre, amelyeket a jövendő városkép kialakításánál figyelembe kell venni. A várostervezők külö­nösen ügyelnek például arra, hogy gyér forgalmú utak ve­zessenek az iskolákhoz, s he­lyesen osszák el a szociális in­tézményeket, az orvosi rende­lőket, bölcsődéket, óvodákat stb. Nem feledkeznek meg a bevásárlási centrumokról, a különböző szolgáltató üzemek elhelyezéséről, a kulturális in­tézményekről, sporttelepekről szállodákról sem. Az ilyenfajta építkezések jó példáit találjuk a már említetteken kívül Ber­linben, az NDK fővárosában, Rostoch új Városnegyedében, Lütten-Kleinben, Eisenhütten- stadtban, Magdeburgban, Ho- yerswerdában és még többfelé az országban. Minden városépítési tervet, mielőtt azt az illetékes városi képviselőtestület, tanács jóvá­hagyná, a lakosság elé tárnak megvitatásra, hogy az érdekel­tek megtehessék észrevételei­ket, felhívhassák a figyelmet az esetleges hiányosságokra, és javaslatot tehessenek előnyös megoldásokra. Csak ezeknek a vitáknak az alapos értékelése után kezdenek hozzá a tervek realizálásához, s mint az em­lített példák is mutatják: ki­tűnő eredménnyel. H. T. a biztonság kedvéért azon-J Növényvédelmi tájékoztató A kapitány azonnal felbontott aperetifként egy üveg- fran­cia konyakot. Előételnek koc­kára vágott sajtot és sonkát szolgált fel. Engedelmet kértem, hogy én is segíthessek, s máris 3 Pocokfertőzés fenyeget A növényvédő állomás labo­szor pofon ütegettem, nem ébrednek-e föL Ettől nem kellett tartani, r mert úgy aludtak, mint aj holtak. f meddig tart majd az altató^rint az őszi gabonákat károsí- felbontottam a szarvasmáj- hatása, s aggódni kezdtem,^tó csócsároló fertőzése a ve- pástétomos dobozokat. A va- hogy mi történik, ha idő előttiszélyességi küszöbértéket meg- csorón — rajtam kívül — a magukhoz térnek. J haladja a megye több részén, három távírász, a »húgom« és »A húgomat« illetően ugyani főként a siófoki járásban. A a kapitány vett részt. Igen. jó néni voltak komoly aggá- J kártevő figyelésének — a ve­vőit a hangulat. Ki-ki elme- lyaim, mert szükség esetén tésfigyelő szolgálat útján — sélte harctéri élményeit s bezártuk volna a távú-ászok folyamatosnak kell lennie a bizony Háry János hozzá ké- szobájába. S gabonatáblákon, s ha négyzet­pest kismiska lett volna. De ha a kapitány ébred föl * méterenként két élő csócsáro­Az altatószeres borból csak akkor mi lesz? J lót vagy két károsított nö­»a húgomnak« és a kapitány- Azzal nyugtattam meg ma-; vényt találni, a vegyszeres vé­nák töltögettem. Ök már a gam: szükség esetén valami-^dekezést haladéktalanul elkeli vei majd fejbe ütöm, hogy ■ végezni. Érre használható a »tovább aludjon«. Erre azon-J DL—7 18 kg/kh, a Hungária bán nem került sor. A két elalélt »szerelmest« bevittük a kapitány szolgálati szobájába, ahol egy heverőre tettük őket. Schurl és a töb- Is. biek kimentek, én pedig szép óvatosan leszedtem róluk a fölösleges ruhát. A kapitányon és a »húgomon« csak az alsó- Az éjjeli adásban — nyíl- ruhát hagytam, hogy »félre- ván a szent estére való tekin- érthetetlen« helyzetben éb vacsora kezdetén nagyon el voltak foglalva egymással. A kapitány udvariasságból, »a húgom« pedig a megbeszélt terv szerint főzte a másikat. Aztán egyre jobban belemele­gedtek, és szinte komolynak látszott az udvarlás. Ez tervünket segítette. mennyiségben tettel — csak az időjárásié- redjeoek. ) L—2 15 kg/kh )kiporozva. ) A vetésfigyelő szolgálat tag­jait a teimelőüzem vezetője a dolgozók közül jelöli ki, s fe­lel a megszervezésen túl a [ dolgozók kioktatásáért is. A mezei pocok az erősebben l f ertőzött északi területeken az ' őszi gabonaféléket is veszé- | lyeztetheti kártételével,' az (Folytatjuk) t évelő pillangósokon és a füves helyeken kívül. A siófoki já­rásban szembetűnően emelke­dett' egyed sűrűségük az évelő pillangósokban. A védekezést célszerű az alacsony fertőzött- ségeknél is elvégezni, de ha ősszel 100 négyzetméterenként két járt lyukat találni, a vé­dekezés már kötelező! A kár­tevő táplálkozásváltása (ami­kor áttér a zöld részekről a száraz anyagra) előtt eredmé­nyes a Thiodan vagy a Thio- nex 2 kg/kh-s adagja, holdan­ként háromszáz liter vízzel kipermetezve. A szer erős mé­reg, használatát körzeti orvos­nak, községi tanácsnak, va­dásztársaságnak be kell jelen­teni, és gondoskodni kell a kezelt területek őriztetéséről. Várakozási ideje 30 nap. A szőlő szüretelésekor a szürkepenészes rothadás kór­okozója által erősen fertőzött fürtöket a betegségek meg­előzésének érdekében ajánla­tos külön szüretelni. sebeket, s ezzel párhuzamosan épülnek az új üzemek, lakóte­lepek. Helyreállították a világ­hírű Zwingert, a katedrálist. újjáépítették a Brühlscnen-te- raszon — Európa erkélyén — a Secundogemiturt, ezt a pom­pás barokk házal dolgoznak a Georgentoron és a Schlossturm is visszakapja csúcsát. A folyó partjának képét szépen egészí­tik ki az új toronyház-épitkezé- sek, s a háttérben büszkén ma­gasodik a közelmúltban elké­szüli 250 méteres televíziós to­rony. Az új főútvonalán. a Thäl­mann Strassen felépült a mű­vészet és a kultúra legújabb otthona, egy ragyogó kultúrpa­lota. amely az NDK születésé­nek huszadik évfordulóján nyitja meg kapuit. A Haupt­bahnhoff és az Altmariit kö­zött gyors ütemben emelkedik egy szép, korszerű városne­gyed. Ezen a területen már el­készült a Prager Strasse egy része, Lakóházakkal, és három impozáns szállodával; rövide­sen ötre egészítik ki, összesen 3300 ággyaL S miként újjászületett és ro­hamosan fejlődik Elba-Firenze — ahogy a németek nevezik Drezdát —, olyan lázas ütem ben folyik az építés szerte az egész NDK-ban. Nincs messzire Drezdától az a város, amely egykor ponto­san az ellentéte volt a művé­szetek városának: a sivár bér- kaszámyákról, szűk hátsó ud­varairól és utcáiról vigasztala­nul szürke, egészségtelen gyá­rairól ismeretes Chemnitz, a német munkásmozgalom egyik fellegvára. A város kellős kö­zepén meredező gyárkémények sokasága gázzal, füsttel és szál­ló pernyével mérgezte a leve­A híres Rosenhof (Rózsaudvar), a karl-marx-stadtiak ked­venc pihenőhelye. H SOMOGYI NÉPLAP Péntek. 1969. október 10. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom