Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

Egy ktsz életéből Megrendelőjük a Balaton Lent az alag­sorban, a kö­szörű szikrazá­porában, kala­pácscsattogás­ban dolgoznak a Laikatosok. Mesterek, ta­nulók együtt Hatalmas ka­puk, üzletpor­tálok, vaskere­tes ablakok ké­szülnek itt. Papp Gyula, a ktsz elnöke azt mondta ró­luk, hogy ók a derékhad. Ké­szítenek min­dent, amit a Balaton-part megrendel, ját­szótéri holmi­kat, ajtókat, ablakokat a villákhoz, vas­szerkezeteket a stégekhez, sőt még csúzdát is. Fölöttük pedig, az emeleten halkan súrlódó szerszámgépek fűrészelik, hajlítják a színes műanyag lapokat. Plexitüzem- nek nevezik még, de már min­denki a poliészterről beszél. Az a jövő. Az »ötletteli-« részleg veze­tője, Tárnái Endre lámpaer­nyőn dolgozik. — Hogyan születik meg az áj darab? — Kigondolom. Néha éjsza­ka töprengek rajta, aztán más­nap elkezdem a barkácsolást — Tanult formatervezést? Kíváncsi tekintetéből látom, hogy kutatja a kérdés okát A kérdés pedig jogos, mert az emléktárgyak finom vonala, ötletessége és felhasználható­sága (akár az irodai nehezék­re vagy a sokszínű tálcára nézek) mértéktartó ízlésre, könnyed, magabiztos formake­zelésre vall. — Kérem, én kereskedő vol­tam. De mindig jobban szeret­tem barkácsolni Az őszt emlegették a ktsz központjában. És itt a parton igazán jelen van. A vízre sűrű köd ereszkedett, a csónakok felforditott hátára leveleket ra­in jekcióstűből kerül a ragasztó a műanyag­lapra. gasztott a szél. De a ktsz csó- náküzemében most is élénk a fúrók zaja, és hangos a műhely a kalapácscsattogástól. Formá­lódnak az evezők, az összeszö- gedt deszkák már sejtetik a csónakok finom arányait. Na­gyon sok a fiatal. Nagy Gyula főkönyvelő szerint néhányuk- ra már bármilyen munkát rá lehetne bízni. Csábítják is őket dunai műhelyeikbe. De a Ba­latont jobban szeretik. A falnál egy kis komp váza áll, a Rábára készíti a ktsz. öreg mester irányítja a mun­kát, kifehéred erbt vászonzub­bonyt, simléderes sapkát visel. Komoly szavakkal, nagy szere­tettel magyaráz Nagy Ferenc. — Már az sem szép, ha a szeg egy kicsit beljebb van verve, mint a deszka felülete. Én a szép kézi munka híve vagyok ■— mondja a bemutatkozás után. — Jöjjön, nézze meg a Kalózt. A parton áTl a raktár. A hű­vös őszi szél körülfonja az öreg mestert, aki az ajtóban mesél. 1914 óta »vízi ember«. Így jel­lemzi magát. Most is segíteni jött. — Nem sza­kadok el a mű­helytől én so­ha. Ez termé­szetes is. Mert a sok csónak mellett, amit a Balatonnak ké­szítettem már, át kell adni a szakmát is... És van kinek. Igyekeznek a gyerekeik. A Kalóz na­gyon szép. Ez most a Balaton sztárja. Olcsó, könnyű vitor­lás. Magán vi­seli az öreg mester keze nyomát is. A csónaképítés történetéről kérdezem. »Nezze meg a Kalózt!' — Az 1920-as években csak másoltunk. Külföldi, német, svéd típusokat. Aztán külföld­re mentünk tanulni, mint se­gédek. Nemcsak építettük, ha­nem ki is próbáltuk. Mert én azt tartom, hogy nem jó mes­ter az, aki nem próbálja ki egymaga a vízen. A ktsz elnökének irodájában tanácskozásra készülnek. A harmadik negyedév tapasztala­tait vitatják meg. A főkönyve­lő kissé anekdotaként beszél a múltról. — 1951 óta rnűködik ez a ktsz. Olyan a sorsa, akár egy embe­ré. Voltak nehézségei, problé­Formálódik a csónak. mái bőven. Egy bizonyos: gya­rapodott. Űj termékek gyártá­sára készülünk... Kísérlete­zünk ... Figyeljük a piac igényeit Az új mechanizmus kezdetén mintha féltek volna a vállalatok a csónakvásárlástól. Mit tehettünk? A részleg gyú­rótáblával foglalkozott. Az ér­deklődés azóta ismét megnőtt a vízi járművek iránt A tek­nő cöket tervezzük már. Napo­zóvitorlásak. Reméljük, nagy sikerük lesz majd. ötletekben nincs hiány. 3em a plexitüzemben sem a esi.la­kosoknál. Mert helyére talált a ktsz-ben a barkácsolásért ra­jongó kereskedő, és még nia is szívesen jár vissza a régi mű­helybe a szakma ezernyi tit­kának ismerője, a nyugdíjas csónaképítő mester. T. T. Hogyan készül a növényvédelmi tájékoztató? A kérdést Ludván Zsolt­nak, a Növényvédő Állomás laboratóriumi vezetőjének te­szem föl. — Immár jó ideje heten­ként jelenik meg növényvé­delmi tájékoztató az újságban. Mi előzi meg egy-egy rovar­kártevést előre jelző cikk megjelenését? > — Próbálkozások már ré­gebben is voltak — válaszol Ludván Zsolt —, de elég ne­hezen jutottunk előre. Sokáig reklámnak fogták fel a nö­vényvédelmet. Csak később jöttek rá gazdasági jelentősé­gére. Már egy éve adunk rendszeres tájékoztatást. — Milyen a visszhangja en­nek a tájékoztatásnak? — Az olvasók igénylik és elégedettek vele. De megyénk mezőgazdasági jellege is meg­követeli ezt. Növényvédelem nélkül ma már nem lehet se nagyüzemben, se kisüzemben gazdálkodni. De vonatkozik ez a háztáji termelőkre is, talán itt van a legnagyobb szükség a korszerű, előrejelző felvilá­gosításra. A védőszerek rossz kezelése sok-sok értéket el­visz. — Milyen szerkezetű az elő­re jelző állomásuk? — Tizenhárom növényvédel­mi felügyelőnk különböző ter­melőszövetkezetekben műkö­dik szaktanácsadóként Ok fi­gyelik a kórokozók számának emelkedését vagy csökkenését. Erről naponta jelentést adnak. Emellett még külön öt szak­emberünk is végez megfigye­léseket. Megyénkben két fény­csapda működik. A velük be­gyűjtött rovarokat háromna- pomként kapja meg állomá­sunk. Van egy Zislawsky-ké- szülékünk, amelyet almafa- varosodás vizsgálatára hasz­nálunk, egyelőre kísérleti jel­leggel. A Kaposvári Állami Gazdaság gyümölcsösében üze­mel. Esőzés vagy öntözés után megmutatja azt, hogy mennyi ideig érte a levelet a víz. A kritikus idő 3—8 óra, a hő­mérséklettől függően. A spó­rák, amelyek a varosodást okozzák, ennyi idő alatt tud­nak fertőzni. Mivel mért idő­vel rendelkezünk, hatásosabb a védekezés is. — Ezenkívül honnan kap­nak még adatokat az előrejel­zéshez? — Helyi és országos megfi­gyelésen alapuló meteorológiai előrejelzésekből is következ­tetni tudunk egyes kártevők fellépésére, fertőzésük erőssé­gére. Hozzájárul még mun­kánkhoz a begyűjtött rovarok élettevékenységének megfi­gyelése, Ezáltal következtetni tudunk a várható károsítás idejére. — Munkájuk egy kissé va­lószínűségszámítás is? — Több az egyszerű való­színűségszámításnál, hiszen tudományos megfigyeléseken alapul Éppen ez adja meg a jelentőségét ás. Napjainkban csak úgy, gondolomformán nem lehet védekezni! — Mi az ilyen tájékoztatók értéke? — Ha •végrehajtják a pon­tos védekezést, öt-hétszerte is nagyobb lehetne a termésát­lag. Jelenleg ez az érték 2,5- szeres színvonalat jelent csu­pán. — S ezt nem lehetne emel­ni? — Lehet, kell is, de a me­chanikus szemlélet miatt ez nehezen megy. Feltétlenül emelkedik a gazdaságosság, a termelékenység, ha az egyes üzemek a gyakorlatban alkal­mazzák a tájékoztatónkat így a mi munkánk vezérfonalat jelent az egyedi védekezéshez, kialakul egy feltétlenül gyü­mölcsöző összhang. — összegezve: mit tanácsol a tájékoztató használatával kapcsolatban? — Az előbbiekből is kitű­nik, hogy ne mechanikusan kezeljék gazdaságaink az elő­rejelzést, hanem mindig saját, szűkebb területük körülmé­nyeire alkalmazva. Ez a leg­fontosabb! — Mivel télen nincs kárte­vő, ezért az üzemi előrejelzés módszereit szeretnénk heten­ként ismertetni. Főleg a me­gyénket érintő fontosabb kár­tevők szempontjából. így jö­vőre még tökéletesebbé válik előrejelzésünk. A kapott ada­tokat mi nemcsak összesítjük és értékeljük, hanem saját megfigyeléseinkkel is kiegé­szítjük. A tökéletességre való állandó törekvés újabb előre­jelzési módszerek kidolgozását követeli. Napjaink irányzata, a kevesebb védőszer haszná­lata is ezt kívánja. Meg kell ismernünk a hasznos parazi­ták életmódját, biológiai sajá­tosságait, hogy a védekezés során keveset pusztítsunk el közülük. í gy a csökkenő vegy­szeres védekezés mellett ezek egyre több feladatot kapnak. Munkába fogjuk őket a mező­gazdaság érdekében. Mészáros István ■ ■ _ __ ■■ K OSZOÜTJIIK w I H úsz esztendővel ezelőtt, 1949. október 7-én született meg a Német Demokratikus Köztársaság. Ez a nap nemcsak a német nép,,hanem egész Európa történei­mében fordulópont. Azt jelzi, hogy azon a német földön, amelyet hatalmába kerített a hitleri fasizmus, és amely a szovjet csapatok hősi harcának köszönheti felszabadulását, létrejött a világtörténelem első német bókeállama, a munká­sok és parasztok demokratikus, szocialista köztársasága. Az NDK-ban megvalósult, testet öltött a forradalmi német mun­kásmozgalom történelmi célja, vállalkozása, amelyet Német­ország legnagyobb fiai, Marx és Engels fogalmaztak meg a Kommunista Kiáltvány halhatatlan lapjain. Húsz év nem nagy idő egy nemzet történelmében, de ele­gendő ahhoz, hogy bizonyítékot és példát adjon a világnak a szocialista rend életképességéről, s fölényéből a kapitalista társadalommal szemben. Az NDK munkásosztálya, dolgozó népe egy földig rombolt, kettészakított Németország kisebbik felében fogott hozzá újjáépítő, új országot építő munkájához. Nemcsak azokra cáfolt rá, akik a fiatal munkás-paraszt állam gyors és biztos bukását jósolgatták, hanem olyan maradandó sikereket vívott ki, amelyekről szólva az ellenséges indulatú nyugati propaganda is ma már »gazdasági csodát« emleget S válóban csodával határos tény, hogy az NDK az európai i, ári államok között az ötödik, világviszonylatban pedig az előkelő kilencedik helyet foglalja el annak ellenére, hogy az NSZK 120 korszerű kohójával szemben csupán négy kiöregedett ko­hót örökölt a múltból! Az NDK ipara ma tíz hónap alatt ter­mel annyit, amennyit 1936-ban egész Németország ipara ter­melt; 1950 óta 4,7-szeresére nőtt az ország ipari termelése. A szocialista ipar fejlődésével párhuzamosan nagy utat tett meg a mezőgazdaság is. 1952-ben alakultak meg az első termelőszövetkezetek, s 1960-ban fejezték be a mezőgazdaság szocialista átszervezését A nagyüzemi, belterjes gazdálkodás színvonaláról sokat mond az az összehasonlító adat, amely szerint ma egyetlen szövetkezeti paraszt képes előállítani any- nyi értéket, amennyit húsz évvel ezelőtt négy mezőgazdasági dolgozó termelt meg. Ennek köszönhető, hogy alig két évti­zed alatt háromszorosára nőtt a mezőgazdaság részesedése a nemzeti jövedelem előállításában. A szocialista ipar és mezőgazdaság fejlődése lehetővé tette a munka- és életkörülmények fokozatos javulását. A nö­vekvő jövedelem, a szilárd árszínvonal, az ötnapos munka­hét bevezetése, a szabadságidő meghosszabbítása, a nyugdíjak emelése, a szociális és kulturális igények mind teljesebb és mind magasabb szintű kielégítése szemléletesen bizonyítja, hogy a párt és a kormány következetes politikája a dolgozó ember javát szolgálja. a szociálisra építőmunka nem nélkülözheti a békét és biztonságot. A béke és biztonság akarása mélyen gyökerezik az NDK szocialista társadalmában, hiszen ebben nincsenek olyan erők, amelyeknek érdekük volna a fegyverkezés, az agresszió, a terjeszkedés vagy más népek el­nyomása. Az európai népek számára biztató és megnyugtató tudat, hogy kontinensünk szívében, ahonnan két világháború szenvedései zúdultak az emberiségre, létezik egy olyan Né-, metország, amely őszintén akarja és keresi a békét, s amely­nek konstruktív programja is van az európai béke és bizton­ság megteremtésére. Az NDK puszta léte, a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal közös békepolitikája jelentős tényezője volt és marad a világpolitikának. Elsősorban azért, mert az európai béke és biztonság még negyedszázaddal a második világhá­ború után is veszélyben forog, hiszen Nyugat-Németország- ban újjáéledt a militarizmus, a neonácizmus és a revansíz- mus. Az NDK kezdeményezések, javaslatok sokaságával igye­kezett elősegíteni a kontinensünket fenyegető veszélyek el­hárítását A Varsód Szerződés tagállamaként és a nevezetes budapesti felhívás aláírójaként határozottan és következete­sen küzd az európai biztonsági értekezlet mielőbbi megtartá­sáért Az NDK szocialista békepolitikájának megingathatat­lan alapja a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűző­dő barátság, a szocialista közösség egységének védelme és szüntelen erősítése. A magyar nép örömmel és megelégedéssel látja, hogy az országainkat összekötő barátság és együttműködés szálai évről évre erősödnek, s ennek az az alapja, hogy pártjaink és kor­mányaink korunk valamennyi fontos kérdésében, a szocialista építés, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a bé- kebjarc feladatainak megítélésében azonos nézeteket vallanak. Az érdekek és nézetek azonossága jut kifejezésre gazdasági kapcsolataink gyümölcsöző fejlődésében is. Kereskedelmi for­galmunk 1968-ban meghaladta a 300 millió rubelt, vagyis ti­zenegyszerese volt az 1950. évinek. A legfontosabb népgazda­sági ágakban jelentős kooperációs kapcsolatokat építettünk ki. A huszadik születésnapon szívből köszöntjük a Német Demokratikus Köztársaság testvéri népét, s újabb nagy sikereket kívánunk szocialista építőmunkájá­hoz, békés erőfeszítéseihez. Pártpropagandisták tanfolyama Balatonföldyáron Ünnepélyesen megnyílt a pártpropagiandusták tanfolya­ma tegnap délelőtt a balatan- földvári pártüdülőben. Három­szor egyhetes továbbképzésen több mint hétszáz somogyi propagandistát készít fel a megyei pártbizottság az 1969— i970-es oktatási év feladatai­ra A tömegtanfolyamok veze­tőit országos és megyei vezetők tájékoztatják az időszerű bél­és külpolitikai kérdésekről. Előadásokat hallgatnak meg a párt vezetőszerepéről, a párt gazdaságpolitikájáról, Somogy megye gazdasági helyzetéről és feladatairól. Szó lesz a tanfo­lyamon arról is, milyen mód­szerekkel lehet még érdeke­sebbé, szemléletesebbé termi a foglalkozásokat. Az október 6-tól 25-ig tartó továbbképzés első csoportjá­nak Honfi István, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának mun­katársa elmondta, hogy a to­vábbképzés célja: tájékoztatni a propagandistákat az ország, a világ és a megye dolgairól, felvértezni őket elmeleti és gya­korlati tudnivalókkal, hasznos módszertani tanácsokkal ellát­ni a párt politikáját népszerű­sítő és magyarázó vezetőket. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. október 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom