Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-21 / 244. szám
Az átlagbérszint alakulása AZOKÄL a vállalatoknál, ahol a téli időszakban az időjárási viszonyok miatt csökken a termelés, évek óta visszatérő gond a szakemberek megtartása. Az építőipar a munkák legjobb téliesítése mellett sem tudja foglalkoztatni minden dolgozóját. Ha foglalkoztatná, akkor se tudna minden egyes ember olyan teljesítményt elérni, mint a nyári időszakban. Mivel a legjobb munkaerők télen is találnának jó keresetet biztosító munkát, a vállalatok inkább magas bért fizetnek akkor is, ha ezek mögött az összegek mögött nincs meg a szükséges teljesítmény. Az ilyen bérgazdálkodás viszont könnyen oda vezethet, hogy a vállalat alaposan túllépi bér- színvonalát. Ellensúlyozásképpen növelik a létszámot, és néhány száz forintért olyan munkaerőket alkalmaznak, akiktől éppen az alacsony bér miatt nehéz megkövetelni a tisztességes munkát. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál félévkor több mint 110 százalékra emelkedett a bérszínvonal, és ez a túllépés nem volt arányban a termelékenységgel — Az új szabályozók várható kihatásait az év elején nem vettük elég komolyan — mondta Gebhardt György termelési főosztályvezető. — A félévi műszaki konferencia után általános vizsgálatot terveztünk közösen a munkaügyi osztállyal. Azt akartuk, hogy a munkahelyeken is megértsék, a tíz százalék fedezetlen bérért is meg kellett volna dolgozni. Előírtuk és be is tartjuk a havonkénti vizsgálatokat. — Felelősségre vontak valakit az indokolatlan túllépésért? ' — Nem. Maguk a munkahelyi vezetők elismerték, hogy a termelés érdekében, a jobb szakmunkások differenciáltabb anyagi megbecsülése érdekében jártak el így. — Mutatkozik-e azóta valami javulás? — Kisebb-nagyobb eredményekről máris beszámolhatunk. Ügy látszik, hogy az év végére már elfogadható képet mutat az átlagunk. — A vizsgálódások során milyen tapasztalatokat szereztek? — Munkaszervezési problémák is hozzájárultak ahhoz, hogy az átlagbérszint így alakult. Mondani sem kell, menynyit ront a termelékenységen az olyan létszámbővítés, amely kizárólag a jobb szakemberek magasabb bérezését szolgálja. Az így fölvett dolgozók mögött alig van valami munka, és nemegyszer még a többieket is hátráltatják, rontják a munkafegyelmet stb. Az első félévben nagy volt a fluktuáció is a vállalatnál, de még több a belépők száma. mint a kilépőké. Azok közül, akik megváltak az Állatni Építőipari Vállalattól, sokan a TÖVÁL-oknál kerestek munkát. a bérszínvonal túllépése a nyereségrészesedés rovására megy, és a teljesítménnyel nem fedezett bérek a nyereség összegét csökkentik. Ezért nem közömbös, hogy az egyéb gazdasági mutatók mellett hogyan figyelnek oda a bérgazdálkodásra a vállalatnál. A 10 százalék »-homokot", ahogy közgazdászok mondják, jobb munka- szervezéssel, nagyobb munkafegyelemmel kell kiszűrni. Nagy József Milyen a kenyér? Prepatalálkozó és iíszünnepség Csurgón MAI KOMMENTÁRUNK Párbeszéd Melyek a továbbfejlődés lehetőségei? Hogyan lehet az adottságoknak leginkább megfelelő ipari szerkezetet kialakítani? Melyek a területfejlesztés leg járhatóbb útjai? Milyen elképzeléseket jűzött ki a megye a negyedik ötéves tervben? Hogyan illeszkednek bele ezek a tervjavaslatok az országos koncepcióba ? Ezek és ehhez hasonló izgalmas kérdések szerepeltek két napon keresztül a megyei tanács nagytermében a területfejlesztéssel foglalkozó tanácskozás napirendjén. A somogyi gondokat, elképzeléseket az országos gondok és elképzelések tükrében vizsgálták a szakemberek. Elmondták véleményüket a hasonló gazdasági adottságokkal rendelkező megyék képviselői is. És szóltak a lehetőségekről a közgazdaságtudomány képviselői: az iparilag, gazdaságilag fejlettebb országok tapasztalatait mondták el jelezve, hogy a járható út nálunk is hasonló. A kétnapos tanácskozás ideje alatt többször is elhangzott a megállapítás: jó úton jár Somogy, területfejlesztési elképzelései megegyeznek az országos elgondolásokkal. Az a kétnapos párbeszéd, melyet a tudomány, az Országos Tervhivatal képviselői folytattak a gazdaságilag elmaradott megyék képviselőivel, természetesen nem adhatott minden kérdésre választ. De gondolatokat ébresztett, s mindenképpen kiindulópontja lehet az eddiginél is pezsgőbb közgazdasági élet megteremtésének. A fórum, amelyet oly sokszor reklamáltak a megyében élő közgazdászok, most adva volt. S ezen beszéltek azokról az elképzelésekről is. amelyeket a negyedik ötéves terv során akarnak megyénkben megvalósítani. S itt elhangzott az óhaj is; azok az emberek, akik szívükön viselik a megye gazdasági fejlődését, mondják el véleményüket ezekről az elképzelésekről, vizsgálják a tervjavaslatokat saját üzemük terveinek tükrében, és segítsenek a negyedik ötéves terv elkészítésében észrevételeikkel, javaslataikkal. Ha ez valóra válik, akkor nem volt haszontalan a kétnapost tanácskozás. Pedig a gazdag program ennél többet is adott. Csokorba gyűjtötte, s az országos vezetőkhöz juttatta el a fejlődést gátló tényezőket. A vidék iparosítását még most is nehezíti például, hogy lassan költöznek ki a vállalatok a fővárosból. Ennek a meggyorsítása közös érdek. Mint ahogy közös érdek nemcsak az országon belüli, hanem a megyén belüli kooperáció megteremtése is. A megyében létrejött nagy ipari üzemek nem képesek arra — s ez nem is lenne gazdaságos —, hogy minden alkatrészt maguk gyártsanak. Meg kell keresni tehát a lehetőségét annak, hogy a kis szériákat és a gyakran változó alkatrészeket kis üzemekben, a megyén belül készítsék.' Ennek a kooperációnak a csiráival már lehet találkozni Somogybán. Jelentőségét a mostani tanácskozás is hangsúlyozta, megteremtése azonban a megyében dolgozó ipari vezetőkre, gyakorló közgazdászokra vár. A párbeszéd tehát feladatokat is adott. S ezeknek a feladatoknak a megvalósítását egyszer érdemes lesz majd összegezni. A kezdeményezés hasznos volt. Reméljük, a folytatása som marad el. Kercza Imre Leszokott a kenyér címkézéséről a somogyi sütőipar, és emiatt reklamáció esetén nehéz megállapítani, hogy melyik üzemben sütötték a rossz minőségű kenyeret Pedig az utóbbi időben volt elég reklamáció, ezért is indított általános vizsgálatot a Somogy megyei Minőségvizsgáló Intézet. Munkatársai egy kenyérgyári ellenőrzés alapján megállapították, hogy a kétkilós kenyérnek ötvenhét százaléka csak az elfogadható minősítést érte eL Nem cserepesedett a héj, lapos volt, és a megszokottnál kisebb a térfogata is. A vizsgált kenyér a gyárból vicékre indult: ömlesztve szállították a gépkocsin, s ez tovább rontotta a minőségét. Az ömlesztve szállított kenyér már eleve nem lehet fries, meleg, amilyet a fogyasztó a boltban, vár. A minőségellenőrök megállapították azt is, hogy a kenyérgyár műszaki adottságai nem teszik lehetővé kiváló minősítésű termék készítését, de nagyobb gondossággal a mostaninál jobbat is süthenémek. Egyik ilyen javaslatuk, hogy próbálkozzanak a próbasütés- seL Ez a módszer lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyék a liszt minőségét, s ennek megfelelő technológiát dolgozzanak ki. Sok gondot okoz, hagy néhány dolgozójuk — ötletszerűen — egy-egy napon nem jelentkezik munkára, és ennek a következményeként túlérik a tészta. A sütőüzemektől a boltig kísérték a kiflik és zsemlék útját a minőségellenörök. Megállapították, hogy nagyon lassú a szállítás. Az előző nap délután kisült áru csak másnap reggel jutott el a fogyasztóhoz. Közben kosarakban pihent, aztán magába szívta a hajnal nyirkos levegőjét a boltok előtt, s nem hiányzott róla az utca pora sem. Ez is oka annak, hogy a fogyasztó fakó színű, fénytelen pékárut kap. A mási k ok pedi g, hogy a liszt nem pihen sem a malmok, sem a péküzemek raktáraiban. Gyakran szűkön is mérnek a pékek. Emiatt a vizsgált zsemle és tejeskifli kisebb súlyú volt. Nagyon sok termék vagy az alsó súlyhatáron vagy annak közvetlen közelében van. A somogyi tanitöKepzes százéves jubileumára rendezett ünnepségsorozat szombat délutáni programjának Csurgó volt a színhelye. A száz évvel ezelőtt itt megszületett tanítóképző falai előtt, az »Öreg kollégiuminál találkoztak az ünnepség részvevői, akik között már ott láthattuk a volt tanintézet növendékeit, a prepákat is. Egy páros nyakkendős tanuló virágcsokorral és meleg szavakkal fogadta a Kaposvárról autóbusszal érkező vendégeket, majd Pókos Ferenc gimnáziumi tanár vezetésével bejárták azokat a már történelmi nevezetességű helyeket, ahol Csokonai tanított, illetve a csurgói tanítóképző valaha működött A csurgói séta a gimnáziumba vezetett, ott Gál Ambrus igazgató tartott tájékoztatót az iskola történetéről és jelenéről; arról a tö- rekvésTŐl, hogy az iskolapadból mind több művelt tanulót í>ocsássanak ki fizikai dolgozónak, s az egyetemi előkészítés követelményeinek is megfeleljenek. Az I. számú általános iskola volt a hajdani tanítóképző utolsó otthona. A késő délutánba nyúló séta itt egy néprajzi, iskolatörténeti kiállítás megtekintésével ért véget Két év óta készült Somogy a tanítóképzés száz esztendejének méltó megünneplésére. Látványosságban talán nem tükrözte ezt az ünnepségsorozat, de jelentős kutatómunka elindítására adott ösztönzést, és a somogyi iskolamúzeum mielőbbi létrehozásának gondolata is e készülődéskor született meg. A csoportba verődő prepák alig kezdtek beszélgetni, visz- szaemlékezni a park dús lombú fái alatt, amikor az esti díszünnepségre szólította a vendégeket a program. Svenda Istvánnak, a Csurgód Járás; Tanács elnökének megnyitó szavai után a Csokonai Gimnázium, az I. számú általános iskola tanulói és a Kaposvári Tanítóképző Intézet tanárainak, hallgatóinak műsora következett. A műsor nagyobb része Csokonainak és a tanítókért mindig kiálló, gyermekszerető Gárdonyi Gézáinak állított emléket A csurgói tanítóképzés éveire Csajághy Károly általános iskolai igazgató emlékezett vissza, majd közvetlenebbül áradtak a megindult gondolatok a díszvacsora közben, s amíg tartott a szó, ünnepelték a vendégek, a volt csurgói prepák a somogyi tanítóképzés századik évfordulóját H. B. Évek, emlékek... „Minden év új kezdet...“ Bordó pulóver van rajta, ez adja meg külsejének alaptónusát Barna haját simán lefésülte. Szemei kékek. — Zárkózott típus vágj'ok — mondja magáról. — Ha valami bánt, nem tudom kibeszélni magamból. Esténként gondolkodom a problémákon. Most nem tudok szabadulni a gondtól: mi lesz, ha az idő rosszra fordul. Dr. Baráth György né, a tahi Egyetértés Termelőszövetkezet kertészeti agronómusa. — Budapesten, az agrar- egyetem kertészeti karán végeztem 1952-ben. Az édesapám tanító volt, szerették volna, ha én is az lettem volna. Nagy- megyeren laktunk. Az egyetemről jöttek diákokat toborozni. Ösztöndíjat ígértek. Régi vágyam teljesült, amikor fölvettek. Az egyetem elvégzése után Taksonyba menten, az erőspusztai ötvenhoidas kertészetet vezettem. Tabra 1955- ben kerültem. A férjem akkor a járási ügyészségen dolgozott. A gépállomáson ag- lonómusként tevékenykedtem. 1956- tól 59-ig a Bábonymegye- ri Községi Tanács mezőgazdasági felügyelője voltam. Tíz éve lesz január elsején, hogy a tabi termelőszövetkezethez kerültem. Tavaly télen háromhónapos pártiskolán vettem részt Egy év óta én vagyok a tsz pár Ritkára. Az évről évre javuló terméseredményekről beszéd, fölidézve az első időket amikor még csak tizenhét forintot ért a munkaegység. Erre az évre 47 forintot terveztek. — Amikor a két tabi szövetkezet egyesült, Ajzert Jenő lett az elnök. Az ő megfontoltsága, tenniakarása segített át bennünket az első nehézségeken. Csak egy eredményt említek, ami azt hiszem alapvető. Megváltozott a munkamorál a sízö- vetkezetben. így aztán az ag- ronámus munkája is könnyebb lett. Kérem, beszéljen gondjairól. — Olyannal kezdem, ami tulajdonképpen nem is gond. A korai kelés. Hatkor már indulok a kertészetbe. A gyerekek természetesen később indulnak í az iskolába, így elkerüljük egymást. Rendszerint csak este találkozunk. Egy kicsit hiányzik náluk a szülői felügyelet. Igaz, nogy így önállóságuk nő. István elsős gimnazista, az általános iskolában végig kitűnő volt, Gyurka, a kisebbik, nyolcadikos. 4,7—4,8 átlagú bizonyítványt szokott hazahozni, önállóságukra jellemző, hogy egyedül utaztak Csehszlovákiába nagyszülőikhez. — Hogyan látja a női agro- imisok helyzetét? Nem kell sokat gondolkodnia a válaszon, látszik, hogy evvel a kérdéssel már foglalkozott régebben is. — Az agronómusok részére szervezett téli tanfolyamokon régebben hét-nyolc agronó- musnő is megjelent. Tavaly tavalyelőtt már csak egyedül képviseltem nememet. Volt két gyakornok kislányunk a tsz- ben is, de elmentek. Nem folytatnak gyakorlati munkát. A fűtött szoba, a nyolcórás munkaidő jobban vonzotta őket. Pedig a mezőgazdaságban dolgozni szép feladat. Hivatásnak érzem ezt. Minden év új kezdet, meg kell birkózni a föld del, termővé kényszeríteni. Itt nem lehet sablonmunkát vé- ’gezni. Nehéz lesz egyszer abbahagyni. Most a legutolsó téli tanfolyamon már találkoztam néhány új arccal. Talán majd ők ... Maga elé néz a befejezetlen mondat után, töpreng még egy ideig. Aztán az idei évi termésről beszél: —• Kedden rakunk be egy vagonnyi exportkáposztát. Ter- ményeinik egy részének értékesítésére szerződésünk van. Húszholdas a kertészet, körülbelül húsz kertészeti dolgozó kellene. De csak hat-hét jár rendszeresen dolgozni. Nyáron iskolásgyerekek segítettek a kapálásban és a termes leszedésében. Már a jövő foglalkoztatja; — Ha a vermelésekkel végzünk, melegágyi takarót készítünk. káposztát savanyítunk. Novemberben újra megkezdjük a primőrtenmesztési előkészületeket. A tennivalók sokaságában mennyi a szabad ideje — erről faggatom. — Csak vasárnap érek rá az otthoni munkára. Akkor kiadós ebéddel kell meglepnem a családot. Mosok, takarítok. — Ha egy mesebeli jó tündér mekérdezné, mi a legnagyobb kívánsága, mit válaszolna? — Lakást kérnék tőle. nagyot, tágasat — válaszolja. Leskó László Országos konferencia a városi közlekedésről Dr Csanádi György közlekedés- és poistaügyi miniszter, a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke nyitotta meg hétfőn azt a konferenciát, amelyen három napon át több száz hazai és 22 országból mintegy 150 szakember tanácskozik a városi közlekedéspolitika és a közlekedési üzemek időszerű , kér ■ déseiről. Dr. Csanádi György miniszter emlékeztetett, hogy az országgyűlésén egy évvel ezelőtt tárgyalt és elfogadott közlekedéspolitikai koncepció elsősorban a távolsági közlekedéssel foglalkozott, s csak érintette a városi forgalmat, a mostani tanácskozás viszont jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy most már a városi közlekedés fejlesztési koncepciója is kialakuljon, és ennek alapján kerüljön sok a gyakor ■ lati problémáit megoldására. A konferencián hétfőn négy előadás hangzott el. A háromnapos tanácskozáson összesen 13 hazai és külföldi előadó beszámolója alapján vitatják meg a városi kozleke"’és fejlesztésének légion', o elvi és gyakorlati probl SOMOGII NÉPLAP 1969. október 21.
