Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-11 / 210. szám
{gLifó (fif'd ás játékkal A rohanás korszakát éljük: kapkodva étkezünk, idegeskedünk, nyugtalanul alszunk, így aztán gyakran fáradtan ébredünk. Érthető: amíg a közelmúlt évtizedekben a tbc volt a népbetegség, úgy egyre inkább előtérbe lép a megbetegedések statisztikájában a különböző idegbetegség. De tulajdonképpen mikor is kezdődik a megbetegedés? Felnőttkorban? Az idegbelegségek kortörténete többnyire a gyermekkorra nyúlik vissza. Mint minden tudományágban. a gyermek-ideggyógyászatban is 'található több nagy felkészültségű és vállalkozó kedvű orvosegyéniség, köztük dr. Schnell János, aki mintegy fél évszázada a gyermekidegrendszer tanulmányozására és gyógyítására fordítja energiáját. Az 6 nevéhez fűződik a Központi Gyermekideggondozó Intézet megszervezése is. A szülők, sajnos, idegenkedtek és még ma is idegenkednek a fejlődési rendellenességekkel küszködő gyermekeiket ideggyógyászati rendelésre vinni. Ha a gyermek hasa vagy torka fáj, már gondolkodás nélkül orvoshoz fordulunk. A lélek, az idegrendszer meg betegedésével kapcsolatban még mindig latolgatjuk az orvos fontosságát. A központi intézet példa lehet minden tekintetben: hatalmas. tágas folyosók, pasztellszínű falak, s a falakon keljek, rajzok. A rajzok tematikusán egy-egy ismert gyermekmegnyilvánulást ábrázolnak. A közelmúltban fiatal házaspár hozta el 5 éves gyermekét. Elpanaszolták, hogy rosszul eszik, hánykolódva alszik, gyakran sír a gyerek. Kiderült, hogy nemrég született a kis húgocska... A falon egy rajzot mutatott a vizsgáló pszichológus, a család a lámpa alatt áll, kezében az újszülött, ugrál körülötte még a macska és a kutya is, de az elsőszülött kisfiú a sarokban ül, nemcsak a szeretet, de még a lámpa fénye sem jut el hozzá. A beszélgetés után döbbentek rá a szülők, hogy sürgősen igazságossá kell tenni a -szeretet- elosztást«. A várószoba is fontos szerepet tolt be a vizsgálatok szempontjából. Valóságos kis játék-meseország. Mindenféle kedvelt játék, építőkockától kezdve felhúzható autókig a gyerekek rendelkezésére áll. Kiss házban családosdit játszhatnak, lassanként feloldódik a várható vizsgálatok izgalmaitól a gyermek. Játék közben teljes egyéniségében meg- nyilatkoák. Már itt pszichológus figyeli és feljegyzi az észrevételeit. Izgalmas kísérlet a pancsoló terápia. Nem ördöngösség, — régi fürdőszobából alakították át. Itt a gyerekek kedvükre kiélhetik romboló hajlamaikat is. Telefirkálhatják a falat, homokozhatnak, lo- csolhotják a vizet. De lehetőségük nyílik agyagból, homokból a rombolással ellenkező tevékenységre: építésre, alkotásra. Mindez ismét új adalék a pszichológus számára. Az egyik vizsgálószobában mindazt megtalálhatják a gyerekek kicsiben, ami az életben létezik. Iskolák, tantermek, padokkal, tanárokkal, diákokkal. Családi körülményt, lakást, nagyapával, nagymamával, kutyával és cicával. Városokat házakkal, fákkal, autókkal és emberekkel. Itt a feladatuk az, hogy fantáziájuk és értelmi képességük szerint építsék fel saját kis világukat. Az egyik kislány a lakást egykét székkel rendezi be, és állandóan kihagyja, ötödszörre és hatodszorra is az embereket. Már a beszélgetés előtt kiderül, hogy nagyon sokat van egyedül a gyermek, szenved a magányosságtól, ezért szomorú, sokat sír. A gyermek-ideggondozás rendkívül összetett terület, ahol együtt dolgozik orvos, pszichológus és pedagógus. Csak az ő közös munkájuk eredménye lehet, hogy minél kevesebb, még nem beteg, de idegbetegségre hajlamos gyermek gyógyuljon meg, és hasznos felnőtt tagja legyen társadalmunknak. R. I. A tv-antennákról CSALAD FÉRFIDIVAT Hiába vészük meg a legdrágább tv-készüléket, rosz- szul méretezett vagy hibásan elhelyezett antennával nem érhetünk el jó vételt. Sokan azt hiszik, hogy a televízió üzembe helyezésénél is éppolyan egyszerű a helyzet, mint a rádió esetében, mely »-magától-«, antenna nélki^ is megszólaltatja az egyes állomásokat. A televíziós műsorszóráshoz világszerte ultrarövid hullámokat használnak, melyeknek terjedése hasonlít a fénysugarakéhoz, vagyis közelítően egyenes vonalú. Az útjukba eső akadályokon nem képesek átjutni, visszaverődnek róluk, illetve megtörnek rajtuk. A legkedvezőbb vételre tehát akkor számíthatunk, ha a vevőantenna közvetlenül »rálát« az adótoronyra. A vétel általában annál jobb, minél nagyobb az antenna révén nyert ún. jelfeszültség. Az adóállomás által létesített elektromágneses erőtér Az orosz stílusú zakó a modern irányzatok egyik képviselője. Az előző klasszikus fazonnal ellentétben itt a kabát nagyon testre szabott, két lapos, borított mellzseb bel. Anyaga fekete Codilex posztó. A gallérja magasan felszabott. A modell főként fiataloknak előnyös. az adóantennától távolodva csökken. A Föld görbületét figyelembe >yéve, megbízható vételre sík terepen 80—120 km távolságig számíthatunk. Igaz ugyan, hogy — az adó teljesítményétől függően — még több száz kilométeres távolságban is kimutatható a szórt elektromágneses erőtér, azonban a térerősség már olyan kicsi, hogy aligha »áll össze« élvezhető kép a vevőkészülék ernyőjén. Városokban azonban az erőtér változása nemcsak a távolság függvénye. Sűrűn lakott helyeken, nagy épületek, háztömbök »árnyékában« a térerősség az adóállomáshoz közel is nagy különbségeket mutathat. Ez abból adódik, hogy a közvetlenül vett és az épületekről visszavert hullámok »lerontják«, illetve »feljavítják« egymást. Ilyenkor gyakori a szellemkép, mely a fő képtől jobbra eltolva jelentkezik. Az egyes országok televízió-adótornyai többnyire vízszintes síkú hullámokat sugároznak ki Erre való tekintettel a maximális jelerősséget akkor kapjuk, ha a vevőantenna síkja Is vízszintes. Elvileg az lenne a szabály, hogy az antennát az adóállomás irányába mutató képze- letbeni egyenesre kell elhelyezni, de ez nem mindig eredményez kifogástalan vételt, mivel az ultrarövid hullámok terjedését számos tényező — domborzat, talaj minősége, levegő hőmérséklete és páratartalma stb. — befolyásolja. Szobaantenna használata esetében előfordulhat, hogy a legjobb vételt éppen elfordított, a szabályostól eltérően elhelyezett antennával kapjuk. Ilyen esetben a szoba faláról sokszorosan visszaverődő hang- és képhordozó hullámok befolyásolják a vételi feltételeket. A szobaantenna helyét és irányát tehát gondosan ki kell kísérletezni, s ha ennek ellenére sem kapunk jó képet és hangot, csak megfelelő tetőantenna segíthet a bajon. Legegyszerűbb tv-antenna az ún. botantenna (ezt alkalmazzák a hordozható vevőkészülékeken), amelynek hossza a vermi 'kívánt hullámhossz negyede kell, legyen. Egyszerű és olcsó a szalagkábel antenna is, mely úgy fogható fel, mintha két botantenna lenne, ennek megfelelően a hosszának a veni kívánt hullámhossz felével kell egyenlőnek lennie. Sokkal megbízhatóbbak a különböző típusú, ipari gyártmányú, talpazatba szerelt szobaantennák — szarv alakú, teleszkópos stb. kivitelben —, amelyek a vevő- készülékre helyezve könnyen elfordíthatok, irányíthatók. Az a jó, ha a szárhossz és a szárak közötti nyílásszög változtatható, így mód nyílik -* ftpgjobb beállítás kikísérletezésére. A tetőre legmegfelelőbb a többnyire egyszerű vagy hajlított dipól-antenna Az utóbbi egy önmagával párhuzamosan visszahajlított alumínium cső, amelynek hossza szintén a vett hullámhossz felével egyenlő. A dipól-antennát úgy lehet nagyobb teljesítményre »serkenti«, ha mögötte párhuzamosan — megfelelő távolságra — egy további elemet helyezünk el (az ún. reflektort), és előtte egy hasonló kiképzésű elemet, ' az ún. direktort. A reflektor hossza valamivel nagyobb, a direktoré pedig valamivel kisebb, mint a dipólé. Azokat a sokelemes — sokszor 8—9 direktort és reflektort is tartalmazó — antennákat, amelyeket a vételi minőségre nagyon kényes tv-tu- iajdonosok szereltetnek fel a háztetőre, Yagi-antennáknak is nevezik. Kétségtelen, hogy sokkal jobb képet és hangot biztosítanak, mint az egyszerű antennák, különösen az adóállomástól távol eső területeken szembetűnő a minőségi különbség. Néha előfordul, hogy egy- egy igen távoli ország televíziójának a monoszkópja jelenik meg a készülék képernyőjén valamelyik csatorna kapcsolásakor. Ennek a sokak által megcsodált jelenségnek a magyarázata az, hogy az ultrarövid hullámok általában áthatolnak a Földet körülvevő ionoszférán, és kijutnak a vl- lághűrbe. Az ionoszféra ionkoncentrációja azonban néha annyi megnövekedett — főleg nyáron és fokozott napfolttevékenység idején —, hogy a beesési szöggel azonos szögben visszaveri a Föld irányába, egy távolabbi földrész felé a hullámokat A visszaverő ionoszféra réteg magasságától és a hullámok beesési szögétől függően az ultrarövid hullámok az adótól 1000—2500 km távolságra juthatnak vissza a Földre. Az ilyen nagy távolságú vételi lehetőség csak esetleges, gyakorlati jelentősége nincs, inkább csak érdekességnek számít Gyorsan elkészíthető horgolt ruha 5. Megtudtam azt is, hogy a vizsgálóbíró nam tartja elég bizonyítéknak a Kleits feljelentésében foglalt vádakat. Tanú nincs, az egyetlen bizonyíték a röplap lett volna, de itt még a kísérletet sem lehetett bizonyítani, mert szerencsére Kleits maga írta meg a följelentésében, hogy a röplapokból semmi sem lett elosztva. így még arra sem volt bizonyíték, hogy egyáltalán mi hoztuk. Pavelics megnyugtatott: ha akármilyen súlyos ítéletet is hoznának az első fokon, ne törődjek vele, mert a feílebb- viteli bíróságon csupa Ra- dics-ember ül, és nem fogadják el a perrendszerűen alá nem támasztott vádakat. Egyik nap a még mindig rajtam levő bilincsekkel felvittek a vizsgálóbíróhoz, ahol Kleits-csel szembesítettek. Kleits gépiesen elimételte a már ismert vádakat. A vizsgálóbíró kérdésére, hogy mivel bizonyítja állításait, in- dignálódva felelte: — Bíró úr, egy Száva-diví- ziós elhárító tiszt szava és állítása elég bizonyíték. A bíró azonban újabb kérdést tett fel. — Mivel bizonyítja ön, hogy a Száva-divízió tisztje? Kleits erre itadta igazoló papírjait. A vizsgálóbíró megnézte, visszaadta, és azt kérdezte: — Honnan ismeri .ön Alter Lászlót? Kleits híven elmondta, Kun Bélával Pór Ernővel és Hajdú Gyulával történt' találkozásunkat. A vizsgálóbíró erre hozzám fordult: — Tényleg így történt az eset? A következőket mondtam: — Ennek az embernek minden állítása valótlan. Kiss és én a zágrábi vonaton találkoztunk vele. Éppen arról beszélgettünk, hogy vajon kapunk-e Zágrábban ingnek való anyagot, amikor ez az ember csaltakozott hozzánk, és felajánlotta segítségét a bevásárláshoz és elszállásolásunkhoz. Kleits dermedten állt ekkora »szemtelenség« hallatára, a bíró pedig felemelt egy- egy röplapot, amelyet Kleits szerint mi hoztunk magunkkal, hogy a francia, illetve az anamita katonák közt szétosszuk. Megkértem a bírót, adja csak a kezembe. Hosszú ideig vizsgálgattam a röplapot, majd kijelentettem: — Íme, vizsgálóbíró úr, itt a bizonyíték, hogy Kleits valótlant állított. Ezek a röplapok nem is szólhattak az itt állomásozó csapatoknak, hiszen ez arabul van írva. A bíró megkérdezte, vajon tudok-e arabul? Azt feleltem, hogy nem, de ismerem az arab írást, mint ahogy oroszul sem tudok, de ismerem a cirillbetűket. A pesti elvtársak tévedésének tehát megvolt az a haszna, hogy felborította Kleits röplap-vádját No persze, a dolgot azért még nem úsztam meg. A bíró megkérdezte Kleitset, hogy miképpen jöttünk el Magyar országról? Kleits megismétel te, amit már elmondott és ami (mint tudjuk) igaz isi volt. A bíró jóindulatúnak mu tatkozott. Kijelentette, hogy amit Kleits mond, az nem bizonyíték, de beveszi a jegy zőköíiyvbe. Ezután felállt, ki nyitotta az ajtót, és utasítást adott a kint álló őrnek, hogy ne eresszen se ki, se bé senkit, és rövid időre eltávozott A szobában a gépírónő, f Kleits és én maradtunk csakh Körülbelül 70—80 deka kétazálas Kleits — aki bácskai volt és ? zef£ríona1, va6V ennek megfelelő t/Skélp+oson __i vastagságú szintetikus fonal és toKe* j _en beszelt magyarul f 3-as horgolótű szükséges hozzá. — Odajött hozzam és aztí Készítsük el a megfelelő szabás- mondta: f mintát. A ruha elején és hátán is-T. iá szoknya alján kezdjük a mun— Nezze, KlemeilS, hiába is A kát a megfelelő hosszúságú lánctagad, a börtönt úgysem ke-?sz?mme1» ame|yet azonban négyrülheti el Talán a bőtől 0+f szalas fonalb°l készítsünk, fcgyerumeu el. tálán a köteletVnesen horgolunk egészen a karölsem ... \ tóig, ahonnan azután a szabásmin_______ fiának megfelelően fogyasztunk és i készítjük el a nyakkivágást Is. A i háromnegyedes ujjakhoz az alsó Sajnos, majdnem igaza lett.,karnak megfelelő bőséget vegyük, Július végén a bíróság a m"nká,v?1 fi v4!lak ,i,é h‘<la' ^ , 3 clunk. A ruhánál sem oldalt, sem TTIQT ISTTMZTtstett vádak alap- a karnál nem kell ráhagyni. A ján kötél általi hdlálrd ítélt. J pontos méretet mindenütt tartsuk a „ ii z. fbe» h°fy az összedolgozás egyszeA védőm egyre csak hajto-Arübb legyen, gáttá a megszokott mondóké-5 Minta: Az első sornál minden iát: “Ne törődjön vele, az'^“ofunkY kétráha^°s eál' ítéletet nem fogják végrehaj- i 2. sor: 10 kétráhajtásos pálca, tani!«... Stb. ikét láncszemet kihagyva, a harf madikba 2 kétráhajtásos pálcát (FnUi+si tini* \ i horgolunk, majd két láncszemet (Folytatjuk) f készítünk. Ezután ugyanoda viszszaöltve ismét 2 kétráhajtásos pálca következik. Két láncszemet kihagyva ismét 10 kétráhajtásos pálca következik. Ismétlés. 3. sor: A 10 kétráhajtásos pálcára pálcákat horgolunk, majd a 2 kétráhajtásos pálcát, közötte a két láncszemmel, az előző sor négy különpálcájának közepébe öltjük. Ide öltjük a következő 2 kétráhajtásos pálcát. Ezáltal egy érdekes pálcacsoportot kapunk, amely díszíti a ruhát. A nyakat azonos fonalból pa- ten[kötéssel kötjük, és kézzel dolgozzuk az összeállított ruhára. A kötés így an rugalmas, mégis ajánlatos hátul rési hagyni a gombolásnak. A ruha oldalait, az újlakat ráhajtás nélküli pálcákkal horgoljuk össze. így dolgozzuk be a befercelt ujjat is. A ruha oldalaiba ezután danubia szalagot fércelünk, hogy ne nyúljon meg, és annak ellenére, hogv elég sűrű mintájú, be is bélelhetjük, mert így biztosan nem üljük ki. (Heu- rcs Claires modell.) Derékban befűzött horgolt övvel karcsúsítjuk. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. szeptember 1L
