Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-02 / 202. szám
Kiváló munkásőrök tanácskozása: Helytállni a szolgálatban és a munkáltán is Olyan munkásőrök ülnek a pasztalni ezt. Elsősorban ott — teremben, akik többségükben az elsők között fogtak fegyvert néphatalmunk védelmére. Valamennyien kiváló parancsnokok, munkásőrök; helytállásukkal bizonyították, hogy minden áldozatra készek, ha szocialista építőmunkánk biztonságáról van szó. Róluk és társaikról beszélt Zelenka Béla, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese. — — A munkásőrségben folyó szocialista verseny igen nagy ■egítséget nyújtott a fegyelem megszilárdításához, a kiképzési eredmények növeléséhez. Társaik nevelésében, elsősorban a fiatal munkásőröknek az egységekbe való beilleszkedésében a kiválóak igen nagy munkát végeztek. A kilenc éve tartó szocialista versenynek eredménye az is, hogy az utóbbi öt esztendőben 336 munkásőr és 124 parancsnok kapta meg a kiváló jelvényt. Zelenka elvtárs ezután ' a munkásőrök megbecsüléséről beszélt — Számos helyen a párt- és gazdasági, társadalmi vezetők megértették, milyen fontos munkát végeznek, s ezért a kiváló munkásőröket, akik gazdasági feladatukat is eredményesen látják el, külön is megjutalmazzák. A Siófoki Kőolajvezeték Vállalatnál, a Nagyatádi Konzervgyárban, a Víz- és Csatornamű Vállalatnál, és még több helyen tahangoztatta —, ahol jó a kapcsolat a munkásőrség vezetőivel. Sajnos, erre nem mindenütt fordítanak gondot. Munkásőreinktől, a kiválóktól, de a többiektől is elvárjuk, hogy a szolgálat példás ellátása mellett üzemükben, a termelő- szövetkezetekben és a hivatalokban a jövőben is helytálla- nak. Az előadást követő tanácskozáson arról folyt a vita, hogyan tehetnék a megye munkásőrségének tevékenységét még eredményesebbé. — Kezdetben a versenyt értékelő, a kiváló jelvényt odaítélő bizottság túlságosan szubjektív alapokon hozta meg döntéseit. Ma már csak az a munkásőr lehet kiváló egységünknél, aki a lövészetben, a szolgálat ellátásában és a munkahelyón is példamutató. Helyes lenne, jobban ösztönözne, segítené a versenymozgalmat és az emberek formálását is, ha kiváló jelvényt csak a munkásőrségben eltöltött hosz- szabb, kifogástalan tevékenység után kaphatna valaki — javasolta Molnár János fonyó- di szakaszparancsnok. Hiffner Ferenc kaposvári munkásőr arról számolt be. hogy több kaposvári vállalatnál követésre méltó módon ismerik el a munkásőrök áldozatos tevékenységét — A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál és az Állami Építőipari Vállalatnál Vitaindító előadást tart nok-helyettes. Zelenka Béla megyei parancsElőkészületek a VII. békekongresszusra a kollektív szerződésben rögzítették, hogy a kiváló munkásőrök az év végén 10 százalékkal magasabb részesedést kapnak. Ezenkívül az egység vezetői a kiváló munkásőrök hozzátartozóinak levélben mondanak köszönetét, amiért segítettek, részt vállaltak a munkásőrség feladatának ellátásából. A szocialista versenymozgalomnak igen nagy szerepe van testületünkön belül a szocialista ember formálásában Kétszeres kiváló híradó rajunk -közösen látogatta meg a kórházban felevő társunkat, egy másiknak a házépítésben segített. Hasznos javaslatot tett még Tamásián János Marcaliból, Vörös Lajos Siófokról, Kiss Emil Csurgóról, Füle István Barcsról, Vajda László Nagyatádról. Valamennyi felszólaló egyeU értett abban: olyan szellemet kell kialakítani a munkásőrségben, amely mindenki számára kötelezővé teszi, hogy a szolgálatban, munkahelyén és a magánéletben is példát mutasson. Sz. L. ‘l »Eljött az ideje annak, hogy hatalmas ellenállási mozgalom induljon a fegyverkezési verseny és minden háborús előkészület ellen ... Ha mindanny ian cselekszünk, és ha mindannyian barátságban cselekszünk, megnyitjuk az utat közös célunk, a maradandó béke felé ...« (Részlet az 1962-es moszkvai Béke-világkongresszus üzenetéből.) Amióta 1949 áprilisában Párizsban összeült a béke híveinek világkongresszusa, hatalmas változásokat élt meg az emberiség. A jó szándékú emberek röviddel a második Világháború után azonnal felismerték, hogy csak akkor lehet a népek .békeakaratát megvalósítani, ha szervezetten lépnek fel a háború ellen. Ennek most húsz esztendeje. Jubileumot ünnepel a nemzetközi békemozgalom. így a magyar is. A tavaszi békeakciók bevezették, előkészítették a nagy eseményt, a VII. békekongresszust. Erről érdeklődtünk Varga Károlynál, a Hazafias Népfront megyei titkáránál. — Korábban önállóan, most már azonban a népfrontmozgalom kereteit és lehetőségeit felhasználva tevékenykedik a békemozgalom. Miért volt erre szükség? — 1954-ben, tizenöt évvel ezelőtt tartotta meg első kongresszusát a Hazafias Népfront, ebben az évben kapcsolódott össze a békemozgalom a népfrontmunkával. A Hazafias Népfront ugyanis saját szervezetével és aktivistáival nagyobb lehetőséget adott a békemozgalmi munka kiszélesítéséhez és ahhoz, hogy a békeagitáció minden csoporthoz és réteghez eljusson, mint az egyesülés előtt. — A tavaszi békeakció sikerrel zárult, megyénkben is több rendezvény, nagygyűlés, szolidaritási akció hívta fel a figyelmet a béke megőrzésének fontosságára. Terveznek-e hasonló megmozdulásokat az ősz folyamán? — A kongresszus előtt csupán szervezeti intézkedésekre kerül majd sor, de októbertől továbbra is folyamatosan megtartjuk a népfront-rendezvényekkel együtt a béke- és szolidaritási rendezvényeket. Az előkészületek során elsősorban az eddig végzett munka értékelése és a békemunka további módozatainak meghatározása legfontosabb feladatunk. Napjainkban es a húszéves békemozgalom történetében már többször változtak a módszerek úgy. ahogyan ezt korunk követelményei magukkal hozták. Ez természetesen nem jelenti és nem is jelentheti elveink feladását, csupán olyan új utakat és területeket jelölnek ki, ahol hatékonyabban lehet harcolni a háború, és a békés egymás mellett élés gondolatának félremagyarázása ellen. — Milyen testület foglalkozik a kongresszus előkészítésével? — Megyei népfrontelnökségünk már a tavasszal létrehozta a májusi békekampány szervezésére és lebonyolítására az operatív bizottságot, amely most újabb -nagy feladatok előtt áll. Előkészíti a szeptemberben sorra kerülő megyei aktívaülést, és segíti azt a munkabizottságot, amelynek tagjai a bákemunka egy aktuális témakörében készítenek tájékoztató jellegű anyagot a kongresszus részére. Megyénkben a társadalmi és tömegszervezetek most értékelik a VI. békekongresszus óta végzett munkát, ezt ösz- szegezi majd a megyei akti- vaülés. — Mikor kezdődik a kongresszus? — Október 4|-én, szombaton plenáris üléssel, majd vasarnap munkabizottságokban folytatja tevékenységét. S. G. A kiváló munkásőrök egy csoportja. Egy járás állattenyésztése Gondok és lehetőségek A természeti adottságok kedvezőek a növénytermesztéshez a barcsi járásban. Ezek ;eljes kihasználásához elengedhetetlenül szükséges az ál- attenyésztés színvonalának fejlesztése. Erről a kérdésről ;árgyalt legutóbbi ülésén a Barcsi Járási Tanács Végre- lajtó Bizottsága. Az ülésen több hozzászóló jeszélt az állattenyésztő telepek létrehozásának jelentőségéről. A termelőszóvetkeze- ;ek egyesülésével párhuzamon áll az állattenyésztő te- .epek alakulása, ami egyben irra is mutat, hogy a közös gazdaságok állattenyésztésében i koncentráció elve érvényesül. A tenyésztelepek köz- pontosítása a harmadik ötíves terv időszakában következett be. A további kon - sentráció azokban az üzemekben került előtérbe, amelyek p szakosított tehenészeti telep úalakítását már megkezdték. Ilyen termelőszövetkezet a árasban a barcsi Vörös Csillag. Folyik a darányi Űj Élet szakosított telepének tervezése is. A távlati tervek már megemlítik Babócsa, Csoko- nyavisonta, Homokszentgyorgy, Kálmáncsa és Szülök nevét. A koncentrált telepeken teremtődik meg a lehetőség a tenyésztői munka javítására, korszerűsítésére. Éppen ezért l tehenészet mellett szakosított sertéstelepek építésének gondolata is egyre gyakrabban előtérbe kerül. Koncentrált sertéstenyésztő telep építését eddig a komiósdi Béke Tsz kezdte meg. Az előkészítés stádiumában van a barcsi Vörös Csillag Tsz telepe is. Az egyéb állatfajok esetében üzemgazdasági okokból kiindulva a koncentráció nem érvényesül. A hozzászólók közül többen is szóltak arról, hogy a közös gazdaságok állatállománya mellett nemi szabad megfeledkezni a háztáji gazdaságokéról sem. A statisztikai adatok összehasonlításából megállapítható, hogy a háztáji állattartást támogató kormányhatározatok a barcsi járásban nem érték el a maximális eredményt. Az állatállomány í 960-tól kezdődően évről évre csökkent. A visszaesés üteme különösen nagy a tehéntartásnál. Ennek egyik oka a korábbi felmérések szerint az volt, hogy a szövetkezetek vezetői a lehetőségek határain belül sem segítették elő a háztáji gazdálkodást. Ma már inkább tapasztalható, hogy a közös gazdaságok irányítói _ a termelőszövetkezeti gazdálkodás kiegészítőjeként kezelik és különböző módon támogatják a háztáji állattartást. Felmerültek a felvásárlásokkal kapcsolatos problémák is. Ba- bócsán például az átvételeket is a tsz segítségével oldják meg. Helyenként takarmányozási gondok is adódtak. 1968-tól ez megoldódott,, mert a termelőszövetkezetektől és egyéb szervektől korlátlan mennyiségben lehetett abraktakarmányt vásárolni. A szálas takarmányok termesztését a közös gazdaságok vezetői a művelési mód megváltoztatásával, vagy a részesedés növelésével segítették. A barcsi járásban a háztáji gazdaságok közfogyasztásra főként vágómarhát, tejet, tojást adnak. Az egyéb termékek elsősorban önellátási szükségleteket elégítenek ki. Kedvező és követésre méltó, hogy néhány tsz táp juttatásával igyekezett segíteni a háztáji gazdaságok fejlesztését. Hogyan fejlődhet tovább a járás állattenyésztése? A színvonal emelkedése csak akkor várható, ha a szövetkezetek állattenyésztésére a korszerűség lesz jellemző. Az új beruházások tervezésénél és kivitelezésénél a korszerűségi szempontoknak már előtérbe kell kerülniük. Természetesen a tenyésztői munka javulása azt is megkívánja* hogy megfelelő végzettségű szakemberek álljanak rendelkezésre. Leskó László Naponta 940 ezerért ruha Több mint 2200-an dolgoznak már a megyeszékhely egyik legnagyobb üzemében, a Kaposvári Ruhagyárban. A gyár, amely egyre jobban erősödik és dinamikusan fejlődik különösen az új mechanizmus bevezetése óta lépett előre. A 200 munkahelyes kadarkúti telephely beindítása nagy erőfeszítéseket követelt a törzsgárda tagjaitól, a vezetőktől és a társadalmi szervektől. S az idei célkitűzésük, hogy nyolc- szazzal emeljék a foglalkoztatottak számát, sem kis gond. Líbiába és Libanonba Akadozva indult az 1969-es év. Erről beszélt Müller László, a gyár igazgatója is; elmondta, hogy a belkereskedelem kevés megrendelése miatt a korábbinál sokkal több szállítást vállaltak exportra. 1968-ban százezer, ebben az évben pedig már kétszázezer ruhát gyártanak a baráti országok részére. Ezenkívül mintegy 40 000 öltöny készül nyugati megrendelésre. A vevők között nyugatnémet és norvég cégeken kívül libanoni és líbiai üzletemberek is vannak, elsősorban gyermekruhákat, fiú- és leánykabátokat vásárolnak. Közben a belkereskedelem is növelte igényeit. A ruhagyáriak állják a rohamot, s nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy minél többet szállítsanak a nagykereskedelmi raktárakba és a ruházati boltokba. A választékot is növelték. Az igazgató elmondta, hogy a hagyományos cikkeken kívül az idén bakfis átmeneti és télikabátokat is készítenek, illetve szállítanak a magyar üzletekbe. A gyár termékösszetételében is változás történt: növelték a szintetikus és gyapjú alapanyagokból, illetve keverékekből készült termékek arányát. Lépést tartanak a divattal; jelenleg a műszőrmével bélelt, szőrmegallérral díszített kabátoknak van sikerük, s ezt hordják legszívesebben a fiatalok. Nincs elbizakodottság Annak ellenére, hogy 1969- ben 60 százalékkal kevesebb szubvenciót kapnak gyártmányaik után, s a csökkentett munkaidő bevezetésével sok munkaóra esett ki a termelésből, a ruhagyár az első félévben eredményesen dolgozott. A 15 millió forintos nyereséget nagy munkával érték eL Szinte a gyár minden dolgozója tisztában van azzal, hogy a műit év maximális nyereségrészesedése az idén is becsületes helytállásra kötelezi a kollektívát. Bár az eddigi eredmények nem lebecsülendők, a gyár vezetői mégsem elégedettek: nincs elbizakodottság a gyárban. Tudják, hogy a heresznyei, a barcsi, a kadarkúti és a kaposvári telephelyeken, de bent a központi gyárrészlegben is van még javítanivaló. Módszeresen, alaposan készülnek a jövő esztendőre: exportjuk az eddigi lekötések alapján meghaladja majd a 300 000 darabot. Csak a Szovjetunió kereskedelmi szervei kétszázezer ruhát rendeltek 1970-re a Kaposvári Ruhagyárból. 1970-ben a vállalat termelési értéke újabb 30 millióval nő. (Pedig már most is 270 millió forinton felüli az üzem termelési értéke. Naponta átlag 940 ezer forint értékű áru fut le a szalagokról.) Előbbre lépnek az oktatásban is. Az iparitanuló-képzés mellett új osztályt indítanak 30 hallgatóval a ruhaipari technikumban. Ebben az év-* ben először vettek fel leányokat is ipari tanulónak. Műszerésztanulókat is képez ki az üzem, s átképzősökkel növelik a műszerészek számát Fluktuáció, szűk helyiségek A szép tervek és eredmények ellenére nagy gondot okoz a munkaerő-vándorlás. Az év első hét hónapjában 270 dolgozó hagyta el a ruhagyárat. A fluktuáció 2,1 százalékkal volt nagyobb, mint 1968 hasonló időszakában. Ez a tény növeli a gondokat, hiszen az új munkások betanítása sok energiát vesz igénybe a szakemberektől. Szűk már a szabászat, a laboratórium, nagyobb tanműhely és tmk kellene, s rendkívül kicsik a gyár létszámához képest a szociális létesítmények. Látják ezt a gyár gazdasági vezetői is. A hiányosságok megszüntetésére októberre készülnek el a kiviteli tervek, s a rekonstrukció mintegy 20 millió forintba kerül. Ezt az elképzelést a megye vezetői is támogatják. A gyáriak bíznak abban, hogy néhány éven belül nagyot javítanak ezzel a rekonstrukcióval a munkahelyeken is. Fonai László SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1369. szeptember 2. 0
