Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-28 / 225. szám

Egy hét a világpolitikában A finn államfő hazánkban — Kontinensünk békéjéért Tőzsdeháború Bonnban Ezen a héten »házhoz jött« a világpolitika: Kekkemen finn államelnök személyében ma­gas vendéget köszönthetünk hazánkban. Az elnök nem elő­ször jár országunkban, de el­ső ízben fordul elő, hogy a Finn Köztársaság államfője hivatalos látogatást tesz a Ma­gyar Népköztársaságban. A magyar—finn tárgyalá­sokra olyan' időszakban kerül sor, amikor a két ország kö­zött igen kedvezően alakulnak a kapcsolatok. Bár különböző társadalmi rendszerben élünk, lehetőnek tartjuk a kölcsönö­sen előnyös békés egymás mellett élést, s ezt a gyakor­latban sikeresen rpegvalósít- juk. Értékeljük a finn kül­politika pozitív törekvéseit, s különösen nagyra becsüljük annak jelentőségét, hogy Finn­ország — az európai béke je­lentős tényezőjeként — jó­szomszédi viszonyt alakított ki a Szovjetunióval. A kétoldalú kapcsolatok részletes áttekintése mellett — ahol szóba kerül majd, hogy a gazdasági együttműkö­dés és az ipari kooperáció te­rületén vannak még kihaszná­latlan tartalékok — a tanács­kozóasztalnál minden bizony­nyal különös súlyt kapnak majd az Európa biztonságával kapcsolatos problémák. Az idén márciusban hazánk fő­városából hangzott el a var­sói csúcs nagy jelentőségű kez­deményezése: a budapesti fel­hívás. Ehhez kapcsolódott, öt­ven nap múlva, az a finn me­morandum, amely konkrét ja­vaslatot tett: tartsák Helsinki­ben az össz-európai biztonsági értekezletet. Ezek a lépések mozgásba hozták ezt a rendkívül fon­tos témát, s az elmúlt hóna­pokban különös súlyt kapott kontinensünk békéjének és Jl[ztonságának kérdése. A magyar és finn diplomácia egyaránt jelentős szerepet ját­szott az előrehaladásban: Kek- konen elnök nemrég például Londonban folytatott megbe­széléseket, Karjalainen kül­ügyminiszter pedig amerikai kollégájával, Rogersszel tár­gyalt. Eddig huszonkét ország adott választ a \budapesti fel­hívás nyomán született hel­sinki memorandumra, s egyet­len egy sem akadt, amely nyíltan tagadta volna az össz­európai értekezlet szükségessé­gét. (Természetesen nincsenek mint Nasszer távolmaradtak; illúzióink, vannak NATO-tag- államok, amelyek csakis a közvéleményre való tekintettel nem mernek nyíltan szembe­fordulni a tárgyalások javasla­tával, s azt remélik, hogy majd szócséplésbe lehet ful- lasztani az ügyet. Mégis meg­állapíthatjuk: az európai kon­ferencia megvalósulása a kö­zeljövő sürgető feladatai közé tartozik.) Éppen ezért hasznos az előkészítő munka szem­pontjából, ha a budapesti ma­gyar—finn megbeszéléseken áttekintik: ilyen lépések tör­téntek eddig, s milyen továb­biakra volna szükség a kon­ferencia realizálására. Kontinensünk képének ki­alakításában, ez a mai vasár­nap különben sem játszik lé­nyegtelen szerepet. Nyugat- Európa gazdaságilag legerő­sebb és politilcailag legproble­matikusabb országában, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban parlamenti választásokat tartanak. Az újságok egyik kedvelt időtöltése manapság a várható bonni formációk fel­rajzolása, azaz, milyen nagy- és kiskoalíciós variánsok van­nak. Nem látszik valószínű­nek, hogy a lehetőségek bár­melyike lényeges változást hozzon Nyugat-Németország ma nagyon is korlátolt politi­kájában. Hasonlóképpen nyílt kérdés: vajon a neonácik ké­pesek lesznek-e bejutni a par­lamentbe, illetve (ha kívül re­kednek), miként próbálják majd mégis befolyásolni a nagy pártokat. Az utolsó hetvenkét óra mindenesetre meghozta a ma­ga botrányát A választási harc tőzsdeháborúvá fajult, az eddigi nagykoalícióban együtt­működő két partner összecsa­pott a márka jövőjének kér­désében. Szinte alig lehetett követni az eseményeket. A kancellár utasítást adott a de­vizatőzsdék bezárására: Brandt rendkívüli kormányülést sür­getett; hathónapos valuta­fegyverszünetet kötöttek, meg­erősítették, majd felrúgták — egyszóval zajlott az élet. A nyugatnémet választópolgár elsősorban azt a következte­tést vonhatta le, hogy a két viszálykodó párt hajlamos volt az ország gazdasági stabilitá­sát kortesfogásként felhasz­nálni kétnapos vita dúlt az indiai részvétel ügyében. Kitűnt tehát, hogy az iszlám országok korántsem képezhet­nek egy minden vonatkozás­ban egységes tömböt, hiszen nagy különbségek vannak olyan részvevők között, mint Indonézia, Törökország, Pa­kisztán, az EAK, Szudán, vagy Dél-Jemen. A konferencia mégis egyhangúlag döntést tu­dott hozni olyan kérdésekben, mint az izraeli csapatok visz- szavonásának követelése; Je­ruzsálem korábbi státusának visszaállítása és a Palesztinái nép jogainak biztosítása. Éz értékes támogatás az arab népek számára. Az elmúlt napokban külön­ben is előtérbe került a közel- keleti válság rendezése. Ez állt a New York-i nagyhatal­mi megbeszélések középpont­jában, s a probléma elsőbb­séget kapott az ENSZ köz­gyűlése ülésszakának vitájá­ban is. Folytatódnak az arab diplomácia kezdeményezései: így egyiptomi—amerikai kül­ügyminiszteri találkozóra ke­rült sor annak előestéjén, hogy az izraeli kormányfő Washingtonba látogatott. KÖZEL-KELET Ismétlődő izraeli légitámadások Izraeli légikötelékek tegnap déliben is támadták a Szuezi- csatorna térségében az egyip­tomi állásokat. Mint a koráb­bi napokiban, ez allcalommal is az »egyiptomiak folytatódó agresszivitásával« próbálták az izraeli hadsereg képviselői indokolni a bombázásokat, amelyek szeptember eleje óta szinte menetrendszerűen meg­ismétlődnek a csatorna-övezet déli részén. Egyelőre sem izraeli, sem egyiptomi részről nem közöl­tek részleteket az újabb iz­raeli légitámadásról. • * * Az egyiptomi tüzérség teg nap egy órán át tüzelt a Szuezi-csatorna déli szaka­szán létesített izraeli állások­ra — közölte Kairóban egy egyiptomi szóvivő. Két órával később több iz raeli repülőgép támadást kí­sérelt meg az ugyanebben a térségben elhelyezett egyipto­mi állások ellen. Az EAK légelhárító ütegei azonban el­űzték a betolakodókat (MTI) A rabaíi csúcs mérlege A hét körképéhez tartozik a rabati iszlám csúcsról szóló beszámoló. Harminckét nappal a jeruzsálemi A1 Aksza-me- cset felgyújtása után, a ma­rokkói Rabatban összeült a mohamedán országok vezetői­nek értekezlete. Nem volt tel­jes: olyan országok, mint Irak és Szíria, s olyan vezetők, A francia katonai költségvetés Több mint 27 milliárd fran­kos rekordmagasságot ér el a francia katonai költségvetés 1970-ben. A Pamutfonó-iparl Vállalat Kaposvári Gyára FlSLifBEsae 16—4j éves korig női átképzős tanulófiat 44 órás munkahét. Korszerű női munkásszállást, kedvez­ményes étkezést, utazá.t biztosítunk. Rövid betanulá­si Idővel magas kereseti le­helőség. Jelentkezésüket várja a PAMUTFONO-IPARI vál­lalat kaposvári GYÁ­RA. Kaposvár, Jutái út 6. Ez derül ki abból a tájé­koztatóból, amelyet Michel Debré hadügyi állammimszter adott pénteken a francia nem­zetgyűlés hadügyi bizottságá­nak. Az állami kiadások meg­szorítása ellenére a katonai kiadások 4,5 százalékkal nőnek 1969-hez képest. Michel Debré expozéjában a többi között azt is elmon­dotta, hogy a stratégiai nuk­leáris erők felállítása kielégítő feltételek között folyik. A programhoz képest mindössze néhány havi késedelem álla­pítható meg. A miniszter azt is megerősítette, hogy a jövő nyáron a tervezett időpontban megtartják a csendes-óceáni hidrogénbomba-robbantási kí­sérleteket. (MTI) FINNORSZÁG Az »ezer tó országa« néven tásban fa ,és cellulózé termé- ismert földet (337 032 km21 keivel kapcsolódott be: ez az területéből 31 552 km2 a víz- iparág adja az ipari termelés felület) 4 688 000 ember lakja; 140 százalékát, kivitelének 80 százalékát. A finn gazdaság az utóbbi 25 évben jc'entős szerkezeti változásokon ment át: kiépítette vízi erőműháló- zatát, fejlesztette bányászatát és nehéziparát, az összes ipa­ri termelés értékét négyszere­sére növelte. Jelentősen fej­lesztette külkereskedelmét, hiszen a társadalmi összter­mék jelentős hányadát kül­földön értékesíti. Bár 1961- től az EFTA társult tagja, a társulás többi tagjához ha­sonló kedvezményekben ré­szesíti a Szovjetuniót, mint második számú kereskedelmi partnerét, és a többi szocia- ista országgal szemben is a ’zölcsönös előnyök alapján Vitette ki külkereskedelmét. Hazánk 1968-ban 5,4 millió ollár értékben hengerelt- írut, timföldet és mezőgazda­sági terméket adott el Finn­országnak, onnan viszont 5,2 millió dollár értékben fa- és -.ellulóze ipari termékeket és berendezéseket vásárolt. A finn—magyar külkereskede­lem növekedését az 1969-ben megkötött hosszúlejáratú áru- csereforgalmi egyezmény biz­tosítja. Djszerű formája az együttműködésnek a lábatlani cellulózegyár is, amelyet Finnországból származó be­rendezésekkel szerelnek fel. ennek 92 százaléka finn, 7 százaléka svéd anyanyelvű. Az északi erdőövezetben el­helyezkedő ipari-agrár ország a nemzetközi munkamegosz­II Ma 25 esztendeje, hogy megjelent az illegális Szabad Nép Csak a mi lapunk emelt szét..." Napjainkban a kommunista napisajtó, a hírközlés, a nyomdatechnika modern esz­közeivel, a Népszabadság és a megyei pártlapok másfél- milliós példányszámával ha­talmas erőt reprezentál. A Népszabadság Blaha Lujza téri székhazának az előcsarnokában a fehérmár­vány emléktábla, Rózsa Fe­rencnek, a Szabad Nép (a (Népszabadság előfutára) mártírhalált halt első szer­kesztőjének emlékét örökíti meg. Az üvegvitrin alatt pi­henő nyomdagép pedig azokét a bátor nyomdászokét, akik 1944 őszétől januárjáig ezen a gépen nyomták a lapot 1942. február 1-én jelenik meg az illegális Szabad Nép első száma. Egyszerű szívó- papírom. kezdetleges sokszo­rosítással. E lapnak szerkesz­tői, nyomdászai és terjesztői ellen a hírhedt horthysta po­litikai rendőrség és csendőr­ség a legjobb erőit mozgósí­totta. 1942 májusában a csendőr- kopók nyomára jutottak a Magyar Kommunista Párt illegális szervezeteinek. A nagyarányú letartóztatások miatt hosszú időn keresztül nem jelent meg a Szabad Nép. 1944 szeptemberében, a párt újjászervezésével egy időben újra hallat magáról a kom­munista sajtó. Ma 25 esz­tendeje, hogy újra megjelent az illegális Szabad Nép. Most már nem kezdetleges sokszo­rosítással, hanem nyomtatás­ban- A puszta létében fenye­getett magyar nép ellenállá­sának eszmei ihietője és ve­zetője a Kommunista Párt, s a Szabad Nép is, mint a párt lapja, minden sorát ennek a küzdelemnek szentelte. Az 1944-es első szám vezércikke »A kommunista párt újra az élen« címmel jelent meg. A következőket írta: »Majdnem két és fél év telt el a Szabad Nép utolsó számának megjelenése óta. A liáború köztpóu voltunk. A németek akkor indították győzelemittas roliamukat a Kaukázusba, Sztálingrádba, a halálba. Nálunk is újjongiak a fasiszták.' Zúgott a nóta: »Édes Erdély itt vagyunk...« És alig volt, aki észrevette, hogy a magyar honvédek százezrei pusztulnak el a Don mellett a németekért. Csak a mi pártunk küz­dött, csak a mi lapunk emelt szót ez ellen. Csak a mi ak­cióinkban, jelszavainkban: »Egy magyar katonát se Hit­lernek!«, »Ki a háromhatalmi szövetségből«, csak ezekben pislákolt a nemzet élniakará- sa a legsötétebb időkben ... A munkásság háborút be­fejező és új világot építő ro­hamát ismét a Kommunista Párt vezeti — a Szovjetunió és a szabadságért küzdő né­pek oldalán. Itt a végső pil­lanat, hogy 'minden munkás, minden magyar csatlakozzék harcunkhoz.« • * * A felszabadulásig öt száma jelent meg a Szabad Nép 1944-es évfolyamának. Az utolsó néhány szám Budapes­ten, a Bezerédi utcában, az Astoria nyomdában készült. A nyomdászok este sötétedés után a lezárt üzemről leszed­ték a lakatot, és a papírtö- megek mögött éjjel készítet­ték a Szabad Népet Ezt a nyomdát már kommunista őrség Is védte. Az illegális Szabad Nép el­sősorban a kommunistákhoz szólt, de hangja rajtuk ke­resztül eljutott a háborút el­lenző antifasiszta tömegek­hez. Az illegális Szabad Nép útját egyik oldalon a mártí­rok sora és a börtön kísér­te, a másik oldalon pedig a fasizmus szörnyű kegyetlensé­gétől, a haláltól vissza nem riadó kommunista önfeláldo­zás s az újért való harc, amely a magyar népet ki­emelte az évszázados elnyo­másból, s elindította a boldo­gabb jövő felé vezető úton. Gromiko és Rogers találkozója New Yorkban a Waldorf Astoria szállóban pénteken es­te újabb három és fél őrás találkozó volt Gromiko szovjet és R,ogers amerikai külügymi­niszter között. A munkaebéd formájában megrendezett esz­mecsere után Rogers közölte a sajtó képviselőivel, hogy az idő nagy részében a közel- keleti helyzetről volt szó. Hozzáfűzte, hogy a német kér­dést is megvitatták. A tárgya­lások részleteiről már nem volt hajlandó nyilatkozni. A TASZSZ szerint a külügymi­niszterek eszmecserét folytat­tak a szovjet—amerikai vi­Bolívia a nacionalizmus útján A nyugati hírügynökségek általában párhuzamba állít­ják a bolíviai fordulatot a perui katonai rendszer fejlő­désével. »Óvandó tábornokot« soha sem tartották baloldalinak, hanem inkább »Nasszer típu­sú nacionalistának tekintet­ték« — írja az UPI. Kormányában számos jól ism rt baloldali értelmi­ségi van, és rendszerének első nyilatkozatai azt jel­zik, hogy Bolíviái olyan irányba akarja vezetni, mint Perut Alvarado tá­bornok ... A Reuter a kőolajtörvény eltörlését úgy értékeli, ez az első lépés az összes olajkincsek államosítására. Bolíviában az összes olajkon­cessziókat a Gulf Oil ameri­kai társaság birtokolja — jegyzi meg a Reuter. A tudósítás szerint az or­szág »erőteljesen nacionalis­ta« útra tért. A Reuter meg­jegyzi, hogy a La Paz-I megfigyelők a helyzetet a peruihoz ha­sonlítják, és ezzel kapcsolatban utal arra, hogy Peru politikája komoly feszültségekre veze­tett az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokban. Az AP rámutat, hogy a bolíviai hatalomátvé­tellel kilencre emelkedett a közvetlen katonai kor­mányzat alatt álló latin­amerikai országok száma. A másik nyolc ország: Bra­zília, Argentina, El Salvador, Honduras, Nicaragua, Pana­ma, Paraguay és Peru. Domi­nikában ugyan polgári sze­mély az elnök, de igen erős a katonai befolyás. Ezekben az országokban él Latin- Amerika 240 milliós lakossá­gának több mint fele. (MTI) JÓM! szonyról és néhány nemzet­közi problémáról. A washingtoni kormánytiszt­viselők pozitív jelnek tekintik, hogy Gromiko és Rogers a jövő héten harmadszor is ta­lálkozik egymással. A harma­dik tanácskozás előkészítése­ként holnap ismét eszmecseré­re kerül sor a közel-keleti problémáról Dobrinyin szovjet nagykövet és Sisco külügyi ál­lamtitkár között. Az eddigi találkozók alap­ján az a meggyőződés alakult ki, hogy a két külügyminisz­ter a közel-keleti válság ren­dezésével kapcsolatban jutott előre a megbeszélések során. A szovjet és az amerikai kül­döttek a hírek szerint, a ren­dezési javaslatok tartalmát, s a megoldás formáját igyekez­nek kidolgozni. Szocialista diplomaták köré­ben erőteljesen hangsúlyozzák, hogy a szovjet—amerikai meg­beszélések során szovjet rész­ről elutasították a »vietnami közvetítésre« irányuló ameri­kai kéréseket. Az újságírók értesülése sze­rint a szovjet és az amerikai külügyminiszter eszmecseréje más kérdéseket is érintett, el­sősorban a két ország kölcsö­nös kapcsolatait és a leszere­lés, illetve a stratégiai fegy­verek korlátozására irányuló tárgyalások problémáját. (MTI) JÜHM M CSiireus Luxembourg i ? Transzvili-pályán október 4-3-6-7-én. A műsor kiemelkedő számai: Huspita Go-Go eörlök a tokiói tv -sztárok, anakonda óriáskígyók, berber oroszlánok és még 15 világszám. 8 ’ * tokl01 lv Az előadások kezdete minden este 12 8 órakor, vasárnap délután 1/2 4 órakor is. Október 7 én í nntnr jegyek ^lovetelben válthatók a színházi jegyirodában. Májas 1. M. sz” Tefefo£ n^3 ? fOT^ NÉZOTÉR SOMOGYI néplap Vasárnap, 1959, szeptember 28.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom