Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-26 / 223. szám
£\ K 0 /V J ^A PQS'J VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fittér Somogyi Néplap AZ M $ Z M F SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM. 1969. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK Véget ért az országgyűlés ülésszaka A béke a nemzetek összefogását jelenti! Megyei békeaktívát tartottak Kaposváron Tegnap délelőtt zsúfolásig megtelt a megyei tanács nagyterme. A Hazafias Népfront és a magyar békemoz- galcrm kétszázötven aktivistája ült össze, hogy meghallgassák Varga Károlynak, a Hazafias Népfront megyei titkárának beszámolóját az elmúlt hat év alatt végzett bé- kemunkáróL Az ülést Sándor Lajosné, a Hazafias Népfront megyei elnökhelyettese nyitotta meg, köszöntötte a részvevőket, az elnökségben helyet foglaló dr. Gervai Bélát, az Országos Béketanács elnökségének tagját, a KIOSZ elnökét és Bíró Gyulát, a megyei pártbizottság titkárát. Ezután Varga Károly emelkedett szólásra. Tegnap délelőtt a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a 'Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyét. Az elnöklő Kállai Gyula először Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának adta meg a szót. GÁSPÁR SÁNDOR: Az új törvény gazdaságirányítási rendszerünk reformjához kapcsolódik Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának felszólalása a szakmunkásképzésről beterjesztett törvényjavaslat vitájában. Tisztelt Országgyűlés! A szakmunkásképzésről szóló új törvény megalkotását időszerűnek, szükségesnek tartjuk. Az új törvényt az országunk társadalmi, politikai, gazdasági életében végbement változások indokolják. A régi törvény jóváhagyásának időszakában a szakmunkásképzés — az akkori viszonyoknak megfelelően — a mennyiségi igényeknek volt alárendelve. Az elmúlt két évtizedben azonban társadalmunk egészében, ezen belül a tudomány, a technika és különösképpen a technológiák' terén forradalmi és minőségi változások következtek be. Így a szakmunkásképzésben is magasabb — alapvetően minőségi — követelmények kerültek előtérbe. — Társadalmi igény, hogy olyan szocialista szakembereket képezzünk és neveljünk, akikben él a jövő iránti felelősségérzet; s tehetségük, képességük, tudásuk, erejük legjavát adva munkálkodnak a szocializmus építésében. — A beterjesztett törvény- javaslat célul tűzi ki, hogy a munkásifjúság teljesítse hivatását: eszmeiségben, szaktudásban és emberségben legyen méltó a munkásosztály történelmi, politikai küldetéséhez. — Mit várunk az új törvénytől? Mindenekelőtt azt, hogy a szakmunkásképzéssel szervezettebben és intézményesebben foglalkozzanak, s hogy a mai kor igényeit, az egyre növekvő szükségleteket magas színvonalon kielégítsék. Továbbá az új törvénytől, s annak végrehajtásától a fizikai munka, ezen belül is a szakmunka nagyobb megbecsülését, rangjának növelését várjuk. Ügy ítéljük meg, hogy a szaktudás, a szakmai képzettség ma már nem egyszerűen megélhetési lehetőség, mint a múltban volt, hanem társadalmi értelemben vett nemzeti kincs. Az egyén számára ugyanakkor továbbra is a jobb élet alapvető feltétele. — Azt várjuk a törvénytől, hogy a holnap munkásnemzedéke, a mai if jú szakmunkás- tanulók generációja nhgyobb felelősséget érezzen szocialista rendszerünk iránt. Ez jusson kifejezésre tevékenységükben is, oly módon, hogy munkájuk nyomán is növekedjék a nemzeti jövedelem, gyarapodjon az ország gazdasági ereje, megteremtődjenek az életszínvonal gyorsabb ütemű növelésének anyagi feltételei. — A törvény végrehajtásával úgy formáljuk a szakmunkástanuló ifjúság jellemvonásait, hogy azokban a munkás- osztály pozitív tulajdonságai, a becsületes és szorgalmas munka, a fegyelem és a munka-szervezettség igénye, a szaktudás és az új technika iránti érdeklődés váljék uralkodóvá. A munkásifjúságban — mint a munkásosztály utánpótlásában — fejlesszük ki a politikai tudatosság, az osztályhűség, az áldozatvállalás, a közösségi érzés, a szocialista erkölcs és hazafiság, a proletár nemzetköziség tulajdonságait. — Gazdaságpolitikai törekvéseinket nem tudjuk eredVarga Károly beszéde — Politikai és társadalmi életünk jelentős eseményére, a VII. magyar békekongresz- szusra készülünk. Hat esztendő választ el bennünket a legutóbbi kongresszustól, ezért időszerű és szükséges megvizsgálni megyénk békemozgalmának tevékenységét, mely szerves része az egész magyar békemozgalomnák. Előkészületeinknek az a körülmény kölcsönöz nagy jelentőséget, hogy két évtizeddel ezelőtt alakult meg a béke-vi- lágmozgalom, majd ezt követően a magyar békemozgalom is. Kevés hasonló szava van sok nyelvű világunknak, amelyet olyan melegséggel, mély érzéssel mondanak ki az emberek, mint azt a szót, hogy béke. Fogalma túllép országhatárokon, világrészeken, átfogja az egész világot, egész emberiséget. az A háború elkerülhető ményesen megvalósítani a szakmunkásképzés korszerűsítése nélkül — mondta ezután. — Másfél esztendő nencj nagy idő. De elegendő annak megállapítására, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja szükséges és helyes lépés volt. Céljainknak megfelelően a szocialista társadal mi és termelési viszonyok erősítését, fejlesztését, tökéletesítését szolgálja. — Az eddig megtett út alapjaiban jónak bizonyult. Vannak azonban gondjaink, problémáink,. megoldásra váró feladataink. Nem titkoljuk,1 hogy a különböző érdekek ma még gyakran helytelenül jutnak . kifejezésre. — Az utóbbi időben érezhetően lazult a munkafegyelem és stagnál a munka termelékenysége is. Tudjuk, ebben szerepük van bizonyos központi szabályozóknak is. Ismeretes azonban, hogy a szóban forgó problémáknak számos egyéb összetevőjük van. r— Mindezek, továbbá az anyagellátásban és a munka- szervezésben még meglevő rendellenességek az okai a fegyelem lazulásának is. Joggal teszik szóvá a bírált jelenségeket a törzsgárda tagok, a szocialista brigádok, az öntudatos, fegyelmezetten dolgozó munkások. — De nem elegendő csupán a kedvezőtlen jelenségek okainak megállapítása. Jól megfontolt, megalapozott intézkedésekre van elsősorban szükség. Az állami szerveknek — a párt-, szakszervezeti és KISZ-szervek közreműködésével — olyan intézkedéseket kell kidolgozniuk és foganato(Folytatás a 2. oldalon) »■Mi az emberiség története?« kérdezi Petőfi Sándor, és válaszol rá: »Vérfolyam...« Az emberiség eddig ismert története folyamán 14 513 háború zajlott le, és ezekben 3640 millió ember vesztette életét, s ez a szám nagyobb, mint a földön ma élő emberiség lélekszáma. Halál és szenvedés, küzdelem és harc az ember élete — az emberré válástól a modern civilizációig, a mi korunkig. S mindez mérhetetlen fájdalommal és könnyel, pusztulással és keserves újjászületéssel járt A világ népei kivétel nélkül ugyanezt az utat járták azért, hogy az értelmes lény, a legnagyszerűbb természeti alkotás gondolkodó emberként tudjon dolgozni és élni. A második világháború befejezéséig általános jelenség volt, hogy a békeóhaj a harcok idején, a háború befejezése érdekében nyilvánult meg. Húsz esztendővel ezelőtt, 1949 áprilisában Párizsban, az első béke-világkongresszuson azonban a béketörekvések más megfogalmazást nyertek. Üj alapokat raktak le, mért kimondták, hogy »a háború nem elkerülhetetlen«. S ez a történelmi mérföldkövet jelentő párizsi kongresszus kiáltványában mind a mai napig hatóan, sőt tovább mutatóan jelölte meg a cselekvés útját. így többek között: — az ENSZ alapokmánya szellemében elítélte a háborúval fenyegető katonai egyezményeket, — elítélte a fegyverkezési hajszát, mert nyomorba dönti a népeket, — követelte az atomfegyverek, a tömegpusztító eszközök betiltását, a fegyveres erők csökkentését és az atom békés célokra történő használatát, — síkraszállt minden nép nemzeti függetlenségéért, a háborús propaganda betiltásáért. A párizsi világkongresszus felhívása mély visszhangot váltott ki a magyar közvéleményből. Itthon 1949. június 17—18-án tanácskozásra ültek össze a magyar társadalom képviselői és kimondották: A békéért vívott harc mindennapos, rendszeres munka. El kell érnünk, hogy e tevékenység áthassa közéletünk minden területét; nálunk a békeharc elsőrendű féladata az ország felvirágoztatása és a szocialista társadalom felépítése. A hatékonyabb munkát volt hivatva szolgálni az a döntő változás is, hogy 1959 februárjában a népfrontmozgalom és a békemozgalom egybeolvadt Néptömegek a békemozgalomban Az 1963 júniusában ülésező VI. magyar békekongresszus már arról adhatott számot, hogy a békemozgalom nagy néptömegeket mozgatott meg. Azóta hat esztendő telt el munkában a termelés területén, “örömben az elért nemzeti, megyei és helyi eredmények nyomán. Fejlődött,. erősödött szocialista mezőgazdaságunk, nőtt ipari termelésünk és az ipari foglalkoztatottak száma, javult kulturális, egészségügyi és szociális ellátottságunk. Mindezek jól érzékelhetők Somogy határain belül is. Éppen ezeket látva és az eredmények hatását érezve váltott ki megyénk lakosaiból is mély aggodalmat a nemzetközi politikában időnként bekövetkezett feszültség, egyes népek szabadságvágyának visszaszorítása, vérbe fojtása és a helyi háborúk ki robbantása. Az eltelt hat esztendő alatt tovább erősödött a háború befejezésével megkezdődött folyamat, a harmadik világ lát rejötte. A gyarmati népek fel- szabadulása és önállósága pedig jelentősen gyengítette az imperialista tábor erejét. Ezé két a tényezőket figyelembe véve folytattuk megyénkben is békemozgalmi munkánkat. Fő feladatunknak azt tekintettük, hogy következetesen megvalósítsuk az együttműködést a különböző társadalmi szervezetekkel. Akcióink egyik fő formája a békegyűlés. Ezeket általában az egyes nemzetközi eseményekhez kapcsolódva rendeztük, de nagy számban szerveztük a 3, 4, 5 vagy 8 héten át tartó úgynevezett tavaszi békekampányok idején. Az első ilyen rendezvénysorozatot a VI. békekongresszus előtti évben, 1962-ben szerveztük, majd 1963-ban, 1964-ben »leszerelési hónapnak« neveztük, és minden törekvésünk arra irányult, hogy a háború elhárítása és a béke megőrzése érdekében a fegyverkezési verseny csökkentésének szükségességéről és lehetőségeiről tájékoztassuk közvéleményünket. Megyénkben évről évre mintegy nyolcvan községben megtartott békegyüléseken párt-, állami és társadalmi szervek vezetői, országos, megyei és járási tisztségviselők szóltak a falvak és az üzemek dolgozóihoz, ismertetve a békeharc és a nemzetközi élet időszerű eseményeit. A gyűlések és nagygyűlések mellett a különböző szervezetek tagsága foglalkozott a tavaszi békekampányban célul tűzött kérdésekkel. Esetenként a különböző foglalkozású értelmiségi dolgozók, pl. orvosok, pedagógusok részvételével szakmai tanácskozásokat rendeztünk annak megbeszélésére, hogy tevékenységükkel hogyan tudják szolgálni a béke ügyét, így az ismétlődő rendezvényeken megyénkben negyven-ötvenezer fő vett részt. Kádár János, Biszkn Béla és Gáspár Sándor az ülésteremben. Szolidaritás Vietnammal Az Országos Béketanács 1966-ban a hősi szabadságharcát vívó vietnami nép melletti szolidaritást tűzte ki célul. Azon kívül, hogy a lakosság megjelenésével fejezte ki szolidaritását, a nagygyűlésekről és kisebb üzemi, munkahelyi rendezvényekről levelek, táviratok százaiban küldték meg tiltakozásukat az USA budapesti nagykövetségének. Jelentős anyagi támogatásban is megnyilvánult az együttérzés, a segíteni akarás. Az országos »Egy kórház — egy iskola Vietnamnak« akció 17 millió forintos eredményében ott voltak megyénk ipari, mezőgazdasági, és hivatali dolgozóinak, 'fiataloknak és nyugdíjasoknak, a földművesszövetkezetek dolgozóinak forintjai. Külön figyelemre és elismerésre méltó volt a KISZ-esek »Kerékpárt Vietnamnak« és a tranzisztoros rádiók gyűjtését szervező akciója Megyénk lakossága erkölcsi és politikai magatartásával, anyagi áldozatvállalásával is kiállt a hős vietnami nép szabadsága és függetlensége mellett, elítélve a háborús politikát folytató Egyesült Államokat. Békegyüléseink és különböző akcióink országosan, de itt a mi, somogyi tájunkon is megmutatták, hogy népünk nagyon jól tudja, melyik oldalon van a helye, amikor a világot aszerint osztályozzuk, ki akar békét és ki akar háborút Barátsági rendezvények9 nemzetiségi politika Megyénk békemozgalni munkájában nagy jelentőséget tu- lapdonítottunk az elmúlt érvekben annak, hogy tovább erősítsük népűnk és a testvéri szocialista országok népeinek barátságát Évenként 15—20 községben és Kaposváron ba(Foly tatás a 3. oldalon)
