Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-24 / 221. szám

Gromiko tárgyalásai Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere hétfőn a New York-i Waldorf Asto- ria-szállóban munkaebéden ta­lálkozott Rogers amerikai kül­ügyminiszterrel. Az ebéd az amerikai és szovjet diplomá cia magas rangú képviselőnek csaknem másfél órás megbe­szélését követte. Ezen a meg­előző tárgyaláson a szovjel küldöttséget Anatoli j Dobri- nyin washingtoni nagykövet, az amerikait pedig Joseph Sisco külügyi államtitkár ve­zette. A munkaebéd után Robert McCloskey, az amerikai kül- ügyministérium szóvivője idéz­ték Gromiko szovjet külügy­miniszter szavait, aki kijelen­tette: »Rövidesen választ adunk önöknek a fegyverzet korlátozásáról folytatandó elő­zetes megbeszélések időpont­jára és helyére vonatkozóan.-« Ismeretes, hogy elvben már néhány hónapja megállapodás van a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között a nukleá­ris támadó- és védőjegyverek korlátozását célzó tárgyalások megkezdéséről, de a megbe szólések időpontját és helyét még nem tisztázták. A két külügyminiszter most egyetértett abban, hogy to­vábbi erőfeszítésekkel kell szorgalmazni a közös állás­pont kidolgozását. A brit hírügynökség szerint egy amerikai külügyminiszté- riumi tisztviselő a következő­képpen válaszolt arra a kér­désre, volt-e előrehaladás a közel-keleti rendezés irányár ban: »Néhány centivel előbb­re jutottak«. A szovjet és amerikai kül­ügyminiszter legközelebb pén­teken találkozik, amikor Gro­miko látja vendégül amerikai kollegáját. Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter hétfőn este találkozott Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A két államférfi ötven per­cen keresztül tárgyalt a szov­jet ENSZ-delegáció székhe­lyén. Brandt később úgy nyi latkozott, hogy a megbeszélés őszinte volt. Lényegében át­tekintettük a két ország kap­csolatait, az ENSZ napirend­jén szereplő kérdéseket és ál­talában a kelet—nyugat közöt­ti kapcsolatokat — mondotta Brandt. A nyugatnémet külügymi­niszter később Cornelia Ma- nescu román külügyminiszter­rel is megbeszélést folytatott, amelyről szintén megelégedés­sel nyilatkozott Brandt hétfőn a késő esti órákban már el is utazott a világszervezet székhelyéről. » • * Gromiko szovjet és Rogers amerikai külügyminiszter hét­fő esti megbeszéléseiről nem adtak ki részletes közleményt. A két külügymmiszter azon­ban utalt arra, hogy az első tanácskozáson a leszerelés és a Közel-Kelet kérdései voltak napirenden. Mindkét külügy­miniszter számos szakértőt vont be a megbeszélésbe. A pénteki második tanácskozá­son több más kérdés megvita tására is sor kerül. A kőzel-keleti problémáról előreláthatólag Dobrinyin wa­shingtoni szovjet nagykövet és Sisco amerikai külügyi állam­titkár folytatja a megkezdett eszmecserét, párhuzamosan a New Yorkban újra kezdődő négyhatalmi megbeszélésekről. Gromiko a rmmkavacsoráről távozóban csupán azt mondot­ta az újságíróknak, hogy elé­gedett a megbeszéléssel, de semmiféle megállapodás sem születeti Dél-Vietnam Harc | Az Odera-Neisse-69 hadgyakorlat az agressz^rak ellen A dél-vietna­mi felszabadító erők parancs­nokságának a »Felszabadítás« hírügynökség nyilvánosságra hozott egy köz­leményét. Eszerint au­gusztus 1-től szeptember 15- ig a dél-viet­nami felszaba­dító erők harc- képtelenné tet­ték az ellenség 65 000 katoná­ját és tisztjét, köztük 25 000 amerikait. Le­lőttek, illetve megrongáltak 795 repülőgé­pet és helikop­tert, megsem- Kemény harcban az amerikai agresszorok nősítettek 2600 és saigoni csatlósaik ellen. Az ország vég­katonai jármű- leges felszabadításáig harcban állnak a köztük BNFF alakulatai. (Képtávírón érk. — Telefotó—MTI) vet, 1450 tankot és csapatszállító páncélautót. Elsüllyesztettek illetve fel­gyújtottak 178 folyami kato­nai járművet, megsemmisítet­tek 280 nehézágyút és akna­vetőt, és felrobbantották az ellenség 80 katonai raktárát. A közlemény utal az ellen­ségnek a háború folytatására irányuló terveire. Ezzel kap­csolatban a dél-vietnami fel­szabadító erők parancsnoksá­ga felszólítja összes honfitár­sait,'kövessék Ho Si Minh el­nök végakaratát, növeljék az elért sikereket, és folytassák eltökélt harcukat az amerikai agresszor feletti teljes győze­lemig. (MTI) Az olasz kormány és a sztrájkok Az olasz kormány a lakás­hiánnyal kapcsolatos lakbér- emeltek megelőzésére tervet dolgozott ki, amelynek értel­mében a kislakások bérét a háztulajdonosok egy évig nem Pompidou sajtóértekezletének visszhangja gazdasági kozik. A tegnap reggeli francia lapok fő he­lyét Georges Pompidou köz- társasági elnök sajtóértekezle­tének ismerte­tése és kom­mentálása fog­lalja el. A la­pok vezércikk- íróit különösen az elnöknek az a bejelentése foglalkoztatja, hogy a De Gaulle tábor­nok által an­nakidején meghirdetett részesedés el­vét elsősorban a munkások közötti részvé­nyek szétosztá­sával kívánja megvalósítani. Ennek első lépéseként javas­latot tesz a kormánynak, hogy a Renault autógyár tőkéjének egy részét osszák szét az autó­gyári munkások között. A Les Echos vezércikke két­ségét fejezi ki, hogy a pénz­ügyi egyensúly szigorú helyre- állítására irányuló klasszikus módszerekkel elerhetö-e a Franciaország számára szük­séges nagyarányú ipari fejlő­dés. Nem ilyen módszerekkel jutott el Armstrong a Holdra és Japán oda, hogy harmadik világhatalommá váljék. A jobboldali Aurore, amely az utóbbi időben eléggé meg­értőén viselkedett a kormány intézkedéseivel szemben, bí­rálja az elnököt. A lap vezér­cikkében és egy glosszában is nehezményezi, a hétfői sajtó- értekezleten az elnök csak azt engedte meg, hogy a hozzá kö­zelálló újságírók tegyenek fel kérdéseket. Az Humanité vezércikkében I-aurent Salini ironikus han­gon állapít ia meg, hogy a Re­nault gvá'- munkásai most nem tud iáit. hova legyenek munkások közötti részvények szétosztásával kísérleteznek. Húsz esztendővel ezelőtt az Ugine Tröszt is béremelési követelések helyett részvénye­ket osztott szót a munkások között. A munkások viszont nagyon gyorsan túladtak eze­ken a részvényeken, mert nem papírokra, hanem pénzre volt szükségük. (MTI) emelhetnék. Az olasz kor­mány ugyancsak ígéretet tett egy másik sérelem orvoslásá­ra: el fogják törölni azt a rendelkezést, melynek értel­mében a közalkalmazottaktól egy egész napi fizetést von­nak le akkor is, ha akár csak egy órát is sztrájkolnak. Az olaszországi sztrájkmoz­galom már harmadik hete fo­lyik. Mariano Rumor miniszter­elnök megbeszélésre hívta össze a kormány több vezető tagját, megvitatja velük a sztrájkhelyzetet és a szak- szervezetek azon követelését, hogy a torinói rendőrség ne viselhessen fegyvert a város­ba csütörtükre összehívott ha­talmas munkástüntetés idején. (MTI) A kemmunizmus vívmányainak és a kékének vélelme Nyugat- és Észak nyugat­Lengyelország nagy területein, az Odera és a Neisse íolyók- nál s a Balti-tenger mellett tö­kéletesítik katonai tudásukat, fejlesztik harckészültségüket Lengyelország, a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK csa- pategységeinek katonái és tisztjei. A szárazföldi csapa­tok, a légierő és a haditenge­részet alkulatai mindent meg­tesznek az »Odera—Neissa 69« hadgyakorlat sikere érdekében — jelenti a Varsói Szerződés négy tagállama hadseregeinek közös gyakorlatáról a Zolnierz WoLniosci. A nyugat-lengyelországi Pila városában befejeződött a négy hadsereg politikai tisztjeinek munkaértekezlete, amelyen Jó­zef Wichnanowski alezredes tartott beszámolót a lengyel hadseregben végzett politika' nevelőmunkáról. V. Parhanov őrnagy, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában han­goztatta, hogy a szovjet hadse­reg fő célja a kommunizmus vívmányainak és a békének védelme. A PAP lengyel hírügynök­ség kiküldött tudósítói jelen­tik: Az Odera—Nedsse 69. had­gyakorlatokon részt vevő négy baráti hadsereg egységeinél rendszeres politikai munka fo­lyik. A parancsnokok megha­tározták a hadgyakorlatok cél­jait, hangsúlyozva annak szük­ségességét, hegy a katonák mindig készek legyenek a szo­cialista vívmányok védelmére. A bydgoszczi vajdaság terü­letén hétfőn a testvéri hadse­regek katonái az üzemek dol­gozóival és a tanulóifjúság képviselőivel találkoztak. Bydgoszcz főterén — a len­gyel katonák díszőrsége mel­lett — a baráti hadseregek képviselői megkoszorúzták a német fasiszták által tömege­sen kivégzett lengyel hazafiak emlékművét. A gyűlésen több ezren vettek részt. »A Varsói Szerződés országainak védelmi képessége a békét és a szocia­lizmust szolgálja«. »Az Odera —Neisse határ a béke határa!« — hirdették a feldíszített tér feliratai. A hadgyakorlatok alkalmá­ból Lengyelországba érkeztek a szovjet balti flotta és az NDK haditengerészeti flottá­jának hajói. A hajórajok veze­tő tisztjei Gdynia város veze­tőinél tettek látogatást. Andi ej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter tegnap a Lengyel Népköztár­saságba utazott, hogy részt ve­gyen a Varsói Szerződés tag­országai csapatainak közös hadgyakorlatán. A finn—román tárgyalások Bukarestben, a köztársasági palotában tegnap megkezdőd­tek a hivatalos tárgyalások Nicolae Ceausescu, a román államtanács elnöke és Urho Kekkonen finn köztársasági elnök között. Román részről jelen volt Ion Gheorghe Maurer, a mi­nisztertanács elnöke, Manea Manescu és Pélerfi István, az államtanács alelnökei. Finn részről Ahti Karjalainen kül­ügyminiszter és több más sze­mélyiség vett részt a megbe­szélésen. Megvitatták a román—finn kapcsolatok jelenlegi állását, a fejlődési lehetőségeket, vala­mint a nemzetközi helyzet főbb vonásait. A tárgyaló felek a béke és a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének szellemében méltatták azt a szerepet, ame­lyet az egyes országok játsz­hatnak az európai biztonság és együttműködés légkörének to­vábbi megjavításában. Ojra megerősítették, hogy mindkét ország további erőfeszítéseket fog tenni az európai biztonsági értekezlet előkészítése céljá­ból. * • * Kekkonen és kísérete pén­teken, magyar idő szerint dé­li 12 órakor indul repülőgépen Budapestre. (MTI) Pompidou francia elnök a párizsi Elysées- palotában tartott sajtóértekezletén pénzügyi, és szociális kérdésekről nyilat­(Telefotó: AP—MTI—KS) örömükben, mert — legalábbis egy részük — talán részvé­nyessé válik. Most már tudni lehet, hogy az. »új társadalom« nem jelent mást, mint a mun­kások átváltoztatását tőkések­ké. A kormányon lévő csapat blöff je még soha nem volt ennyire arcátlan, még akkor sem, amikor a legnagyobb kampány folyt a részvétel el­ve mellett. Soha nem volt ek­kora az erőfeszítés, hogy a dolgok reali ’-.át elleplezzék. Mi a dolgc realitása? Először is £ :• hogy a frank­leértékelés mi lekelőtt az összes kisembereket sújtja. Másodszor az, hogy romlik a vásárlóerő, és fokozatosan visszaveszik a dolgozók által 1968 májusában kiharcolt elő­nyöket. Harmadszor: a Gaulle-izmus monumentális kudarca, képte­lensége arra, hogy biztosítsa az ország jövőjét. A spekuláto- roknak amnesztiát adtak — állapítja meg az Humanité. A lap egy másik cikkében pedig rámutat, nem ez az első eset, hogy Franciaországban a II Pompidou-rezsim első erőpróbáié »Ha a dolgok így mennek tovább, a francia kormány oly időpontban kerül­het szembe egy széles munkásoffenzí- vával, amikor még frissek a tavalyi történelmi összecsapások emlékei, és amikor magának a kormánynak a moz­gáslehetőségeit korlátozzák leértékelési politikájának szigorú követelményei« — értékelte a francia sztrájkhelyzetet a gazdasági vezetők első számú lapja­ként hirdetett brit Financial Times. Nem csupán a brit szaklap látta egy általánossá váló sztrájkmozgalom lehe­tőségét a francia vasúti forgalmat meg­bénító, a múlt hét óta tartó mozdony­vezető-sztrájk nyomán. Hiszen máris újabb sztrájkok vannak a láthatáron. Figyelmeztető sztrájkokat tartottak a dokkmunkások és a középiskolai taná­rok. Feszült hangulatban tárgyalnak az igazgatósággal a villamossági és gáz­művek munkásai. A helyzet jóformán óráról órára változik. Közben a kor­mány nagy erőfeszítéssel úgyahogy rendezni tudja a mozdonyvezetők ügyét, de ez a párnapos késlekedés a megoldással még sokba kerülhet Pompidou rendszerének. Természetesen alapvető problémáról van szó, amelyet aligha lehet tüneti kezeléssel, vagy akár részengedmények­kel is orvosolni. Nemrég zárult le a parlamenti vita a kormány takarékos- sági programjáról, s mivel Ghaban- Delmas a bizalmi kérdést is felvetette, nagy többséget kapott az amúgy is biztosan ellenőrzött Háztól. A Le Monde mégis joggal utalt arra, hogy az ellentét korántsem a kormány és a hozzá lojális parlament, hanem a ve­zetés és a közvélemény között bonta­kozott ki. A kormányprogram rutin­szerű megszavazása — a kormány­párti többség által — mit sem változ­tat az elégedetlenség elhatalmasodá­sán. Voltaképpen arról van szó, hogy ki vállalja a gazdaság egyensúlyának helyreállításával járó terheket A fran­kot leértékelő kormány programja köz­ismerten a dolgozók nadrágszíját kí­vánja meghúzni — szigorú takarékos­ság ürügyén. Márpedig a szanálás ter­heit elsősorban a tőkéseknek kellene vállalniuk. A francia baloldal konkrét programot dolgozott ki a nagytőke megadóztatására. A szakszervezetek felkészülnek a »forró őszre«. Erre utal Séguy-nak, a baloldali CGT, a legnagyobb francia szakszervezeti szövetség főtitkárának nyilatkozata. Ebben arra is figyelmez­tette a kormányt, hogy a jelenlegi helyzetből könnyen »kedvező feltételek alakulhatnak ki egy demokratikus al­ternatíva megvalósítására«. Séguy nem csupán a tavalyi sztrájkmozgalomra emlékeztet, amely megtörte a Gaulle- izmust, hanem arra is, hogy a dolgozók nem nézhetik tétlenül a tavalyi ered­mények teljes »visszacsinálását«. Hi­szen a tavalyi béremelések jelenté­keny része elenyészett a tőkések ár­emelései folytán. S most a kormány takarékossági programja teljesen meg­semmisítené a tavaly kivívott győze­lem eredményeit. Séguy kijelentését nagyon komolyan vette a kormány is, olyannyira, hogy a múlt heti, a sztrájkhelyzettel foglal­kozó minisztertanácsi ülésen Pompi­dou szükségesnek tartotta a közvetett választ. Az elnök fenyegető hangot ütött meg, s maga is tavalyi esemé­nyekre utalt, amikor »óva intette a törvénytelenségektől és az erőszaktól« a dolgozókat. Pompidou igyekezett erélyt mútatni, hogy elébe vágjon a sztrájkhullám kibontakozásának. Pompidouval szemben Chaban-Del- mas éppen a fentiek figyelembevételé­vel próbálkozott más húrokat is pen­getni. Mindenekelőtt »bizonyos mérté­kig« elismerte a szakszervezeti köve­telések jogosságát, konkréten a moz­donyvezetőknek rugalmasabb kollektiv szerződést ígért, és a szakszervezetek szerepének elismerésere is hajlandó­ságot mutatott. Ennek fejében viszont éles szavakkal támadta a »váratlan« munkabeszüntetéseket, és csak annyi­ban minősítette jogosnak a szakszerve­zeti követeléseket, amennyiben azok nem veszélyeztetik a »kormány hely­zetét«. Mert akkor — közölte ő vészt- jóslóan — »a kemény kéz« politikája következik. Látható tehát, hogy a fe­nyegetőzést és a lebeszélést, vagyis minden eszközt bevetnek a nagy őszi sztrájkhullám meggátlúsára. Közben a frank árfolyam-védelmé­nek mítoszától megszabadult Pornpi- dou-rezsim újabb lépést tett az előd­rezsimtől való elhatárolódásra. Felte­hetőleg ezzel is az elégedetlenséget próbálja leszerelni. A kormányfő a parlamenti vitában közvetett módon elég élesen bírálta a Gaulle-izmus gaz­dasági és társadalmi politikáját, túl­zott bürokratizálódással vádolva az elődrezsimet. Ezek a jelenlegi hely­zetben kifejezetten propagandacélok­ból hangoztatott kijelentések viszont könnyen tovább élezhetik a kormány­párt belső ellentéteit. Kétségtelen, hogy Párizsban már ér­zik a forrónak ígért ősz lehelletét. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. szeptember Zi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom