Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-20 / 218. szám
Gromiko felszólalása az ENSZ közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) fegyvereket, és katonai csoportok állnak egymással szemben. Gromiko ismételten felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amelyet a német militarizmus és revansizmus újjászületése jelent. Ezek az erők ma már nyíltan előálltak, s a küszöbön álló választásokon »anti- bolsevista« programmal lépnek fel. »A szovjet kormány, annak a felelősségnek alapján, amely reá hárul az új német agresszió megakadályozásában, s amelyre azoknak az embermillióknak áldozata kötelezi, akik életüket adták a szabadság és a demokrácia győzelméért, a hitleri birodalom elnyomó politikája elleni háborúban, újra és újra felhívja a figyelmet ezekre a tényekre — mondotta Gromiko. -Közös érdekünk és feladatunk, hogy megállítsuk a veszélyes tendenciákat az NSZK fejlődésében, megállítsuk és szétzúzzuk az ismét hatalomra törő neonácizmust.« A szovjet külügyminiszter, határozottan leszögezte, hogy »nem az NSZK-nak, mint államnak léte ellen« foglal állást. A Szovjetunió fejleszteni akarja kapcsolatait az NSZK-val is, mert ez megfelel az európai béke és minden ország érdekeinek. Az ilyen fejlődésre azonban csak akkor van lehetőség, ha az NSZK tiszteletben tartja az európai békét, a szovjet kormánynak és'- barátainak érdekeit, ha realitásként fogadja el az Európában kialakult helyzetet. Beleértve azt az elvitathatatlan tényt is, hogy fennáll a Német Demokratikus Köztársaság. »Ennek a német államnak létezése realitás, amelyen senki sem változtathat. A szovjet kormány határozottan állást foglal az NSZK politikájának azon tényezői ellen, amelyek veszélyeztetik a világ békéjét. »A szövetségi köztársaságnak elkerülhetetlenül arra a következtetésre kell jutnia, hogy az NSZK jövője nem a további feszültségben rejlik, hanem kizárólag a más államokkal kialakított békés kapcsolatok fejlesztésében, a _ kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokban, a jószomszédi viszony légkörének megteremtésében« — jelentette ki Andrej Gromiko. Ebben az összefüggésben a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a Varsói Szerződésben részt vevő államok által javasolt európai biztonsági konferenciának. E javaslat megvalósítása előmozdítaná Európa politikai légkörének megjavítását, a nemzetközi feszültség csökkentését. A Szovjetunió kész minden országgal együttműködni a békés kapcsolatok fejlesztése érdekében, Európában és Európán kívül is — állapította meg Gromiko. Felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencia iránt az európai államok körében mind nagyobb érdeklődés mutatkozik. Ezzel összefüggésben elismeréssel szólt a finn kormány erőfeszítéseiről. A leszerelés kérdéseiről szólva a szovjet külügyminiszter megállapította: nem a Szovjetuniót és a szocialista államokat terheli a felelősség a nukleáris fegyverkezési versenyért. A szovjet kormány leszerelési intézkedéseket kíván megvalósítani. »A szovjet kormány már kifejtette álláspontját az úgynevezett stratégiai fegyverekkel kapcsolatban, s ez az álláspont változatlan. Nagy jelentőséget tulajdonítunk azoknak a lépéseknek, amelyek hátráltatják a stratégiai fegyverkezés terén a versenyt, bár megfigyelésünk szerint egyáltalán nem kevés az ilyen lépések ellenfeleinek száma sem« — mondotta. »Ha a fegyverkezési versenyt sikerülne megállítani, akkor ezzel nemcsak az ilyen fegyverekkel rendelkező országok nyernének, hanem minden állam, mert ez a lépés erősítené a nemzetközi biztonságot.« Gromiko felhívta a figyelmet más leszerelési intézkedésekre is, így például a nukleáris fegyverek gyártásának teljes eltiltására, a föld alatti kísérletek eltiltására, a tengerfenék katonai célokra történő kihasználásának megakadályozására. Állást foglalt a vegyi és bakteriológiai fegyverek eltiltása mellett, s beterjesztette a szocialista országok erre vonatkozó javaslatait. Beszédében a szovjet külügyminiszter érintette a szovjet-amerikai kapcsolatokat is. »Ä szovjet kormány már kifejtette véleményét az amerikai kormány nyilatkozatáról azzal kapcsolatban, hogy véleménye szerint a konfrontáció korszaka után most a tárgyalások korszaka jött el. Mi a tárgyalások melleit vagyunk, amellett, hogy határozott erőfeszítéseket tegyünk a Szovjetunió, az Egyesült Államok és minden ország előtt álló nemzetközi problémák megoldása érdekében. »A szovjet kormány minden ország javaslatait támogatja, amelyek a nemzetközi biztonság érdekeit szolgálják, az államok közötti békés együttműködés'célját tűzik maguk elé. Készek vagyunk arra, hogy leüljünk a tárgyalóasztalhoz, amikor ez elősegíti a vitás kérdések békés megoldását. De az agresszió áldozatai, a szabadságukért küzdő népek mindig aktív támogatásra találtak éj találnak a Szovjetunió részéről« — hangoztatta Gromiko. Beszéde nagy részében a szovjet külügyminiszter a nemzetközi biztonság megszilárdítására vonatkozó szovjet javaslatot ismertette, és rámutatott: ennek elfogadása egyben az ENSZ szerepének növekedését is jelenti. Gromi- kp a szovjet kormány nevében a világszervezet legfontosabb feladatának minősítette a béke megszilárdítását, 'és hangoztatta: »Mint eddig, a jövőben is mindennemű támogatást megadunk ehhez.« METRÓ-SZTRÁJK PÁRIZSRA« A párizsiak ezrei gyalog mennek hivatalukba, munkahelyükre, minthogy a Metro dolgozói sztrájkba léptek. (Telefotó: AP—MTI—KS) Vegyifegyverek gyártása as NSZK-ban A Szocialisten című dán folyóirat legújabb száma cikket közöl, amely kifejti, hogy azok a gyárak, amelyek a hitleri Németországban a koncentrációs táborok gázkamrái számára készítették a mérgező anyagokat, most újra teljes kapacitással dolgoznak és vegyi fegyverekkel látják el az Egyesült Államokat. Nyugat-Németor,szagot és a NATO más országait. 1945 óta az Egyesült Államok a nemzetközi egyezmények megsértésével — a világ tudósainak intelmeit semmibe véve — nemcsak vegyi- és baktériumfegyvereket gyárt, és hatalmas összegeket szán erre, hanem kísérleteket is végez e fegyverek használatára vonatkozólag. Vietnamban és a világ más részeiben napról napra folynak ilyen kísérletek — írja a lap. A cikkíró reményének ad kifejezést, hogy a dán államférfiak gondoskodnak arról, hogy az ország területén .emrni körülmények között ne helyezzenek el vegyi és baktériumfegyvereket. ------------- ------1 ---------—■ N SZK CSENDÉLET NYIIGAT-RERLINBEN Malasaetsisi am@riicai sfil&isfoan Csúcsforgalmi időben a garázsban sorakoznak a nyugatberlini autóbuszok, mert a vállalat alkalmazottai sztrájkolnak. (Telefotó: AP—MTI—KS) Az arab politikát támogatja Libia is NSZK-ban most kíváncsian várják, milyen kihatása lesz a küzdelemre a CDU—CSU és az SPD politikusok utolsó látványos összecsapásának. Az NSZK-ban egyébként az idén igazi amerikai stílusú választási kampány folyik. A hatalomért vetélkedő legnagyobb pártok neves reklámügynökségeket bízták meg azzal, hogy a választók érzelmeire leginkább ható jelmondatokat és plakátokat alkossanak. Szintén választási meggondolásokat tükröz Kiesingemek Leo Cadieux kanadai külügyminiszter pénteken sajtóértekezleten jelentette be, hogy országa 1970 végéig a jelenlegi 9800 főről 5000 főre csökkerati Nyugat-Európában állomásozó szárazföldi és légi haderőit. Mint mondotta. Kanada beható tárgyalásokat folytatott NATO-partnereivel a tervezett létszámcsökkentésről. A nyugatnémet kormány még a nap folyamán nagy sietséggel reagált a kanadai döntésre, és csalódását fejezti a Braunschweiger Zeitung számára adott nyilatkozata. A kereszténydemokraták vezető politikusa ebben azt hangoztatja, hogy készen áll a lengyel kormánnyal folytatandó tárgyalásokra, de ugyanakkor képtelen feltételeket szab Abban reménykedik, hogy Gortiulka osztja majd Bonn nézeteit, miszerint javítani lehet a két ország kapcsolatait anélkül, hogy Nyugat-Német- oiszág lemondana az Odera— Neisse vonalától keletre eső területekre támasztott igényéről. ki, hogy Kanada csaknem felére csökkenti az NSZK-ban állomásozó fegyveres erőit. A bonni szövetségi sajtóiroda által kiadott nyilatkozat ugyanakkor méltatja, hpgy Kanada továbbra is kész »hozzájárulni a hyugati védelmi erő fenntartásához«. Manilo Brosio, a NATO főtitkára tegnap nyilatkozatot adott ki, s ebben követeli, hpgy a NATO mielőbb tegyen intézkedéseket a kanadai csapatkivonások ellensúlyozására. (MTI) Líbiában a belpolitikai helyzet konszolidálódott. A köz- társasági forradalmi kormánynak nincs szándékában, hogy bármiféle bosszúhadjáratot intézzen a bukott rendszer vezetői ellen. Jól bánnak velük, és mindaddig ártatlannak tekintik őket, amíg egy bíróság ellenkező értelmű döntést nem hoz — jelentette ki Maghrebi miniszterelnök egy sajtónyilatkozatban. — A régi rendszer azonban — mondotta Maghrebr — súlyos terheket hagyott a köztársaságra. »Nincs varázspálcánk, s így időre van szükség ahhoz, hogy a problémák megoldódjanak.« A miniszterelnök végül kijelentette: más, arab országokkal meg fogják vitatni Palesztina felszabadításának lehetőségeit és módozatait, s Líbia kész arra, hogy mindent megtegyen e cél érdekében. Moammer el-Kadhafi, a Líbiai Forradalmi Tanács elnöke Líbia arab politikáját vázolta. Kijelentette, hogy a forradalmi rendszer támogatja a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatát a Kőzel-Keletről; teljesíti a khartoumi arab csúcskonferencia határozatai nyomán vállalt kötelezettségeit az arab nemzet megerősítésére, míg csak az agresszió következményeit fel nem számolják; és támogatja azt az álláspontot, hogy az arab országok nem ismerhetik el Izraelt. • * • Az AFP a MENA egyiptomi hírügynökség Tripoliból keltezett legfrissebb jelentésére hivatkozva közli: Maghrebi, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnöke bejelentette, hogy az egyezmények és megállapodások lejártával nem újítják meg a Líbia területén levő angol és amerikai katonai támaszpontok használati jogát. (MTI) Kanadai csapatkivonások Nyugat-Németországból Gazdasági növekedés es a KGST reformja A SZOCIALISTA ORSZÁGOKAT majdnem két évtizedig úgy ismerte a világ, mint igen gyorsan fejlődő országokat. S valóban gyors 1950—1 Szocialista országok 13,4 Fejlett tőkés országok 5,9 A szántok -'gazolják, hogy a növekedés ütemében nagy az eltérés a tőkés és a szocialista országok között. Keleten és Nyugaton egyaránt elismerik, hogy a gyors fejlődésben része volt a szocialista országok gazdasági együttműködésének. Ez természetszerű, mivel az együttműködésnek piacbővítő hatása van. Egyszerű az összefüggés: a nagy ütemű gazda- 'sági gyarapodással növekszik a külkereskedelem, ami visz- szahat a termelés további fejlesztésére, s az ismét bővíti a külkereskedelmet, aminek visszahatása érvényesül ismét a fejlődésben és így tovább. A külkereskedelem bővülése egyértelmű a nagyobb piaci, nagyobb eladási lehetőségekkel. Ha viszont többet lehet eladni, akkor érdemes a termelést még tovább bővíteni. Ez a kölcsönhatás a KGST keretében megszervezett együttműködésben jól érvényesült. Különösen lényeges a fenti összefüggés azoknak az országoknak, amelyeknek népgazdaságában a külKereskedelem hányada nagy. Így Magyarország nemzeti jövedelméből a külkereskedelem részaránya 36—38 százalék. A Szovjetuniót kivéve a többi európai szocialista országban is ha- spnló ez az arány. Ezek az országok intenzív külkereskedelmi tevékenység nélkül képtelenek lennének fejlődni, de még megélni is. Közismert, hogy a KGST keretében az együttműködés volt gazdasági fejlődésük, amit az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme mutat: 5 1955—1960 1960—65 10,6 9,0 4,2 5,8 gyakorlati fő formája a külkereskedelem. S másfél-két. évtizedig a közvetlen árucsere valóban jó hatással volt a gazdasági növekedésre Minden KGST-tagországnak szüksége volt a többiek áruira, s meg is vásárolta azokat. A FEJLŐDÉS EGYIK SAJÁTOSSÁGA azonban, hogy a gyors gazdasági növekedés megköveteli az import jelentős bővítését. Hiszen az új vállalatok létesítéséhez gépekre, felszerelésekre van szükség, • a korszerűsítés ugyancsak igényli azokat. Emellett az új, vagy a mind többet termelő régi vállalatok csak akkor képesek növelni termelésüket, ha több nyersanyagot, félkészterméket kapnak, amit általában az importból lehet fedezni. Az import termékekért természetesen fizetni kell, azaz növelni szükséges az exportot is. Ez azonban nem egyszerű feladat. Nyilvánvaló, hogy csak azt lehet külföldön eladni, exportálni, amire a külföldi országnak szüksége van. Vagyis, ha el akarunk adni, ismerni kell a külföldi oi'szágok szükségleteit, és a kívánt árukat kell termelni. A legtöbb KGST-ország azonban gyakran lényegében ugyanazokat az iparágakat fejlesztette, és mind nagyobb szériában ugyanazokat a termékeket kínálta eladásra. A KGST-országokban tehát ún. párhuzamos kapacitások létesültek, a gazdaság szerkezete, az ipar struktúrája lényegében azonossá vált a tagállamokban. Ezért mind több gondot okozott a megtermelt cikkek egymás országaiban való értékesítése. S világos, hogy ez nemcsak az exportban, hanem az importban is tükröződött. Hiszen ha Magyarország importálni kíván, akkor részben a magyar gazdaság által termelt termékeket ajánlották a szomszédos országok is. Amikor pedig exportálni akarunk, akkor mi is hasonló cikkeket kínálunk eladásra. A többi között ezzel magyarázható — s vessünk ismét egy pillantást a cikk elején levő táblázatra —, hogy a KGST-országok ipari termelésének növekedési üteme fokozatosan csökkent. Igaz, hogy még mindig nagyobb, mint a tőkés országoké, de a csökkenő irányzat világos. MEGFORDÍTANI E FOLYAMATOT az együttműködés formáinak és hatékonyságának változtatásával lehet. Ha igaz az, hogy a gyors fejlődés az importot növeli, és ha ezért fizetni kell, akkor olyan cikkekkel szükséges megjelenni a KGST-országok piacain, amelyek eladhatók — és akkor , az is igaz, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködést ehhez kell igazítani. Hogyan? Ügy, hogy az együttműködésben részt vevő országok egymás szükségleteinek tökéletesebb kielégítését szem előtt tartva fejlesztik gazdaságukat. Erre szolgál a többi között a tervek egyeztetése. Vagyis a KGST- államok kölcsönösen megismerkednek egymás gazdaság- fejlesztési elképzeléseivel és megkísérlik koordinálni a terveket, hogy a fejlődés harmonikus legyen. Azonban ez sem volt egyszerű: az egyeztetésre kerülő tervek lényegében kialakult, arányos gazdasági fejlesztési irányelvek. Többnyire alig módosíthatók. Ezért arra van szükség, hogy a gazdaságpolitikai elképzeléseket egyeztessék, és ezek még a tervek elkészülte előtt, alapján készüljenek a tervek. Ennek előkészítése most folyik a KGST különböző szerveiben. Ennél is tovább kell menni. A gazdasági fejlődés és a külkereskedelem összefüggése és szoros kölcsönhatása megköveteli, hogy ne csak a tervekben, ne csak a közvetlen árucserében legyen összhang és váljék hatékonyabbá az együttműködés, hanem más területeken is. Különösen azért, mert néhány országban — mindenekelőtt Magyarországon és Csehszlovákiában — az új gazdaságirányítási rendszer keretében a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, ivem közvetlen tervutasítások alapján termelnek, hanem önállóan döntenek a termelésről, a piac felvevőképességének ismeretében. A terv a keretet biztosítja, és a szükséges gazdaságpolitikai döntéseket irányozza elő. Ha a vállalat dönt, akkor szükség van rá, hogy a vállalatok között nemzetközi méretekben is közvetlen kapcsolatok alakuljanak ki. Ezen a szinten döntsék el, mit, hova szállítanak, és kitől mit vásárolnak. Mindezen túl a vállalatok között nemzetközi kooperáció is kialakulhat, ami még további lépés az együttműködésben. AZ ELMONDOTTAK CSAK ÍZELÍTŐT adnak abból, hogy a gazdasági együttműködés bonyolult dolog és sok szinten kell létrehozni.» megszervezni. Főleg azért, mert a korábbi formák ösztönző ereje kimerülőben van, és meg kell keresni az új formákat. A fejlődés növekedési ütemének csökkenő irányzata figyelmeztet erre. 2 SOMOGYI néplap Szombat, 1969. szeptember 20. /
