Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-20 / 218. szám
II CÍPJAVlTÁS A VITA PERBÖTÜZÍIEH Hozzászólás a Sürgős intézkedést című cikkhez (Elgondolások) A gazdasagoktól független, külső műszaki tényezők tekintetében mélyíteni kellene a mezőgazdasági gépgyárak és a termelőszövetkezetek közvetlen kereskedelmi és gyártmánygondozási kapcsolatát. A jelenlegi átvállalásos garanciaellátás nem felél meg a mai követelményeknek. Szükséges a rugalmasabb, korszerűbb műszaki és kereskedelmi kapcsolat. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szolgáltatásai közül a gazdaságok továbbra is igénylik a felújított cseremotort, hajtóművet, járószerkezetet, kormányművet és egyéb szerkezeti egységet, de az eddiginél jobb minőségben, olcsóbb áron, hosszabb jótállási idővel és — házhoz szállítva. Ugyanez vonatkozik az állattenyésztési telepek műszaki kivitelezésére is. A pótalkatrész-ellátás jelentősen javulna, ha az AG- ROKER — bizományosi rendszerrel — még közelebb kerülne a termelőszövetkezetekhez. A megyeszékhelyen Autó- ker-lerakat létesítése még inkább indokolt, mint eddig. A termelőszövetkezetek műszaki bázisának megteremtése szükségszerű folyamat. Kívánatos, hogy a gazdaságok műszaki önállósága az eddigieknél nagyobb legyen, kevésbé függjön külső tényezőktől. Mindezt bizonyítja az állami gazdaságoknál kialakult rendszer, amit a tsz-eknek érdemes követendő példaként elfogadniuk. Új műhely építését csak a végleges üzemnagyság és a géppark megközelítő ismeretében célszerű megkezdeni. A műhely alapterületének nagyságára a 18 négyzetméter traktor mutató legyen mértékadó. A lépcsőzetes építés lehetővé teszi, hogy a javítási munkákat az építkezés végleges befejezése előtt megkezdhessék. A beruházás pénzigénye a tsz évenkénti lehetőségeihez igazítható, s itt megjegyezzük, hogy a műhelyépítési ártámogatás az egyidejűleg beszerzett műhelyberendezésekre, készülékekre, szerszámokra és szerszámgépekre is vonatkozik. A javítóműhely építési tervezéséhez kapcsolódjon a zárt és félig zárt gépszín, a szerelvényraktár, a A határidő: január 5. az igazgatási központ tervpályázatát Kiírták Kaposvár új igazgatási központjának magasépítési tervpályázatát. A pályázatról, amelynek beadási határideje 1970. január 5-e, Thurzó Lászlót, a városi tanács építési és közlekedés! osztályának vezetőjét kérdeztük. Elmondta, hogy a belváros részletes rendezési tervéből három téma emelkedik ki: egyik az új igazgatási központ, a másik a bevásárlóközpont, a harmadik pedig az állomás előtti tér kialakítása. — A bevásárlóközpont terve tulajdonképpen készen van: ez az új nagyáruházát, a különböző szolgálta óegységeket és a csemegeáruházat jelenti, s itt — a mostani megyei tanács székháza mellett — épül majd fel a huszonkét emeletes lakóház is. Az áruház helyén már megkezdték az Irányi Dániel utca bontását — Az új igazgatási központ építése a tervek szerint a jövő év őszén kezdődik a megyei könyvtár, a Béke-szálló és a Május 1. utca határolta tömbbelsőben. Ezen a részen lesz a megyei tanács új székháza, az OTP irodaháza és a tanács irányítása alá tartozó vállalatok — a Tanácsi Építőipari Vállalat, a Somogy megyei Vegyesipari Vállalat, a Kéményseprő Vállalat, a Moziüzemi Vállalat — irodaháza. Olyan megoldásban, amelyet a szükség szerint bővíteni lehet. Itt épül fel az új ifjúsági ház is, amelyben a kisdobosoktól a KISZ-esekig mindenki megtalálja a maga elfoglaltságát, szórakozását. Színpadot, tánc termet, szakköri helyiségeket építenek többek között az új épületben. A rhegyei tanács új épületének, az irodaháznak és az ifjúsági háznak lesznek közösen használt helyiségei is: hatszáz adagos üzemi konyha, kétszáz adagos önkiszolgáló étterem, és külön még egy tanácsterem tartozik majd ide. A feladat — az építészek véleménye szerint — nem köny- nyű, hiszen rájuk van bízva, hogyan oldják meg ezen a területen az épületek elhelyezését. Ennek ellenére két nap alatt több mint húsz építész jelentkezett a tervpályázat anyagáért. Yezetőségyálasztásra készülnek a nagyatádi járás KISZ-szeryezetei (Tudósítónktól.) A napokban KISZ végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalták meg Nagyatádon a vezetőségválasztás előkészítését, az intézkedési tervet. Az előkészítésről Tamás Dezsőtől, a KISZ járási bizottságának titkárától kértünk tájékoztatást. — A KISZ központi bizottsága határozatának megfelelően november 20-ig újjá kell választani az alapszervezetek vezetőségeit, a csúcsvezetőségeket, december 15-ig pedig a községi és a járási bizottságokat. Valamennyi alapszervezetünkben megkezdődtek a felkészülések a választásokra Ezt az időszakot felhasználjuk a szervezeti élet föllendítésére, munkánk színvonalának további emelésére. KISZ- szervezeteink különösen - nagy gondot fordítanak a felszabadulásunk huszonötödik és Lenin születésének: századik évfordulójára való felkészülésre. Szeptember 15-e és október 10-e között valamennyi alapszervezetünkben taggyűlést tartanak. Ezeken ismertetik a KISZ kb határozatait, az előkészítő időszak főbb tennivalóit, megválasztják a jelölő bizottságokat és a tagösszeíró csoportokat. A járási bizottság valameny- nyi alapszervezetbe aktivistákat küld, akik segítik a vezetőséget a felkészülésben. a vezetőségválasztó és a küldött- gyűlések előkészítésében és lebonyolításában is. kocsimosó, az üzemanyagkút és egyéb járulékok tervezése is — lehetőleg öt éven belüli megvalósítással. Az ártámogatás ezekre a létesítményekre is kiterjed. A tsz-közi vállalkozásban végzett gépjavításnak továbbra is létjogosultsága van ott, anol a szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak. A kívánatos műszaki szint nem érhető el felsőfokú képzettség és a szükséges gyakorlat nélkül. A termelőszövetkezet főmérnökét vagy műszaki vezetőjét tekintsék mindenütt üzemi vezetőnek, s a többi szakemberhez hasonlóan — a lehetőségek keretein beiül — számukra is biztosítsák a kulturált lakáskörülményeket. Enélkül nem lehet számítani arra, hogy a szakember véglegesen letelepszik a 'gazdaságban. A felsőfokú oktatási intézmények hallgatóival kötött ösztöndíj-szerződés bevált módja a szakemberek biztosításának. Elsősorban somogyi fiatalokkal érdemes szerződni, s arra kell törekedni, hogy a hallgatók év közi gyakorlataikat rendszeresen a szerződött gazdaságban végezzék. A nagyobb elméleti képzettséget igénylő szakmákban (motor- szerelő, forgácsoló, hálózati és jármű-villanyszerelő) jó, hj a termelőszövetkezet az erre kijelölt szakmunkásképző intézetekben képezted tagjait, vagy azok gyermekeit. Mindennél figyelembe kell venni a műhelymunkás-állomány szakmai képzettség szerinti arányait is. Hozzászólásunkban csak néhány kérdést érintettünk, nem törekedtünk teljességre. Véleményünk szerint a termelő- szövetkezetekben a műszaki fejlesztést csak komplex módon lehet megoldani. A jelenlegi helyzet a termelés további növelése szempontjából — kivételt képeznék az átlagosnál jobb körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek — nem megnyugtató. A termelőszövetkezeti vezetésben a műszaki szemléletnek javulni, korszerűsödni kell, ez feltétele a termelékenység állandó növelésének. Székely Elemér, az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, és Szűcs Imre, a szövetség munkatársa Pontyhalássat Azt mondják, ez nem igazi halászat. Igazi halászat részese nálunk, Somogybán csak a Balatonon vagy a Dráván lehet az ember. Ott van hangulata ennek az érdekes munkának, izgalom is akad, s a zsákmány fölötti öröm is teljesebb. No, ha ezt mondják, némiképp igazat kell adni. De azért a halastavak lehalászása sem mindennapi munka. Igaz, itt szinte mindent tudni lehet előre, meglepetéssel tehát alig kell számolni: ami ivadékot beletettek a tóba, nagyjából az a mennyiség tekintélyesen meghízva hálóba is kerül, s megközelítő pontossággal kiszámítható, mit hoz az őszi lehalászás. A. közelmúltban a mikéi Rákóczi Termelőszövetkezetben tanúi voltunk egy ilyen »kiszedésnek«, ‘ s meg kell mondani, ennek a halászatnak is volt neheze, öröme: gyönyörű halakat lehetett látni a merítőhálóban. j — Három tavunk van — tájékoztatott Frank Gyula tsz- elnök. — A víztükör együttvéve sém nagy, mindössze tíz hold. Egyéb célra nem használható ez a terület. Nincs sok gondunk vele, de ilyenkor jól jön a ponty, s amint most is látni, szép példányokat fogunk ki. A mikeiek az első tavat még augusztus közepe táján lehalászták. Nem sokat adott, mintegy két és fél, három mázsát,, a mostani meg négy mázsát Csak pontyot tenyésztenek, a másfél tucatnyi növényevő amur — melyet az egyik tóba telepítettek — a víz tisztítását segíti. A harmadik tó tartogatja az igazi nagy zsákmányt, ott mintegy 50 mázsa ponttyal számolnak. Abból aztán már jut majd a fogyasztási szövetkezetnek meg Nem könnyű kiemelni a jól megtermett halakat. a Halértékesítő Vállalatnak is. A mostani fogást a tagoknak adják eL — Búcsú előtt vagyunk, szívesen veszik a tagok a halat az ünnepre. Tíz-tizenöt dekás, egynyaras pontyokat raktunk a vízbe, s most egy kiló nyolc-, van dekás átlagsúllyal szedjük Értékesítés a helyszínen. ki őket. Állatgondozók az alkalmi halászok, szokásos munkaidejükön túl vállalták ezt a feladatot. Egyébként minden évben így csináljuk. A szövetkezetnek egy halászmestere van, Éder József, ő látja el a három tónál a tennivalókat. —‘ Tizennyolc esztendeje foglalkozom halászattal — mondja. — Ebből több mint másfél évtizedet töltöttem halgazdaságban. Hogy mi a véleményem erről a halászatról? Megadják a tavak, amit vártunk. Nincs itt a tsz-ben komoly szerepe a haltenyésztésnek, csak amolyan kiegészítő ágazat, de annak jól megfelel. Leggazdaságosabb a ponty, mert gyors növésű, és ami út most is látni lehet, mind elkel. A kifogott halakat a tó mellett, a helyszínen mérték ki a tagoknak. A töltésen egyik gazda a másiknak adta a helyet, ahogyan bevásárolt Csillogó pontyok kerültek szatyorba, táskába a mikei halvásáron, s mindenki elégedett volt az áru minőségével. h. r. Az eredmények biztatók — a tennivalók sürgetnek A TALAJVEDELEM, a vízrendezés, a rét- és legelő- gazdálkodás eddigi eredményeit és a további feladatokat vette számiba a minap a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Tóth Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető beszámoló jelentése elemezte a jelenlegi helyzetet A megyei párt- és tanácsvb a termelőszövetkezetek megalakulása óta rendszeresen foglalkozik Somogy meliorációs helyzetével. A feladatok végrehajtása során fontos lépés volt, hogy 1959- től kezdődően megalakultak a vízgazdálkodási társulatok, és 1967 végén -összesen hét talajvédelmi és vízgazdálkodási társulat működött a megyében. A kezdeti időszakban a szövetkezetek ez irányú tevékenységéből hiányzott a szakmai megalapozottság A harmadik ötéves terv időszakában gyökeresen megváltozott a helyzet. Egyre inkább előtérbe került a komplex meliorációs 'beavatkozások szükségessége, erre ösztönöztek a megjelenő és az állami támogatás mértékét meghatározó kormányhatározatok, szakminiszteri rendeletek. A talajvédelem területén a nagyfokú eróziós károk megszüntetése, illetve csökkentése érdekében különböző intézkedések születtek. Elkészült a megye talajvédelmi és víz- rendezési irányterve és víz gazdálkodási keretterve, valamint a Nagykoppány, a Kis- koppány és a zselici tájegység vízgyűjtőire vonatkozó átfogó tanulmányterv. Eszerint a megyében jelentős nagyságú területen, 537 000 holdon kell végezni talajvédelmi munkákat. Ez az összes mezőgazdasági hasznosítású területnek 77,3 százaléka. KEDVEZŐ VÁLTOZÁST HOZOTT az 1965. évi kormányhatározat, mely a talajvédelmi és vízrendezési feladatok végrehajtására 1966. január 1-től a tabi járás és a Zselicség területén százszázalékos támogatást biztosított. Így nagyobb ütemben kezdődhettek meg a komplex talaj- védelmi munkák. Sajnos, ez a támogatási rendszer 1968- ban megszűnt, így az üzemek nem tudták befejezni a komplex talajvédelmet. A harminc százalékos saját erőt a szövetkezetek nem tudják biztosítani. A munkálatok befejezése csak akkor lehetséges, ha az érintett községek újra állami támogatásban részesülnek, vagy saját forrásaik nagy mértékben nőnek. Erre azonban a jelenlegi közgazdasági környezet nyújt lehetőséget Rendelet írja elő, hogy 1970. január 1. után talajvédelmi és vízrendezési munkák csak ott kezdődhetnek, ahol az agronómiái előfeltételek terve elkészült Várhatóan ez év végéig mintegy ötven üzem rendelkezik majd ilyen tervvel. A VÍZRENDEZÉSI FELADATOK megoldására évről évre erőfeszítéseket tesznek. Megyei kezdeményezésre az Országos Vízügyi Hivatal 1968-ban elkészítette Somogy vízgazdálkodásának átfogó tanulmánytervét. A feladat nagyságáról tájékoztat az az adat, hogy eddig mindössze 41 százalékban rendezték folyóvizeinket. A biztonságos termelés egyik feltétele az öntözés bevezetése, illetve fejlesztése. Megyénkben jelenleg 102 különböző típusú esőztető berendezés működik. Kihasználásuk 60 százalékos. Tervek, elképzelések már vannak a negyedik ötéves terv időszakára. Egyedi tárolók megépítésével, öntözőfürtök létesítésével célszerű tovább bővíteni a kapacitást. A megyé rét- és legelőterülete takarmánytermesztés szempontjából nincs kihasználva. A hozamok alacsonemnyak, a takarmány minősége gyenge. Ennek oka a talaj kedvezőtlen tápanyagellátása, a nagymértékű elgyomosodás és elvizesedés. Korábban 61— 70 üzem részesült állami támogatásban. Ezzel a módszerrel meglehetősen szétaprózódott az erő. Hatásosabbnak, kedvezőbbnek bizonyult az, hogy 1969-től kevesebb gazdaság, de jelentősebb támogatással végzi ilyen irányú feladatát. MEGSZÍVLELENDŐ, amire Fábri István, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője hívta fel a figyelmet. Az országos átlaghoz viszonyítva a talaj minősége Somogybán gyenge. Még inkább rontja a helyzetet, hogy több mint félmillió hold erodált, s nagy területen van homoktalaj is. A feladatok sorozatosan kapcsolód, nak egymáshoz, nem elég tehát egyet-egyet kiemelve elvégezni. Á mezőgazdasági üzemek egy része nincs egészen t'sztában ennek jelentőségével. Mivel a továbbfejlődésnek egyik sarkalatos alapja a termőtalajok, a rét-legelőgazdálkodás minősége, ezért még nagyobb erőfeszítésekre, további céltudatos munkára van szükség a visszalevő nagy feladatok végrehajtásához. L. L. SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1969. szeptember 20.
