Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-18 / 216. szám

fILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 3* 'té WQSVX*' Ára: 80 fillér | AZ MSZMP SOM OG Y MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA* XXV. évfolyam, 216. szám 1969. szeptember 18., csütörtök Eli itazott A béke ügyében a lannvnl fisnál omonti Ifiilrinttcon a iciiypi pun oIllESSSI! UuIUüUoCy Az Országos Béketanács tu­dományos bizottsága levelet Tegnap délután elutazott a lengyel parlamenti küldött­ség, amely Czeslaw Wycech, a szejm elnökének vezetésével az országgyűlés meghívására baráti látogatást tett hazánk­ban. A küldöttségeit a Ferihegyi repülőtéren Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke, továbbá az országgyű­lés tisztikarának több tagja. több országgyűlési képviselő és a Külügyminisztérium kép­viselői búcsúztatták. Jelen volt a búcsúztatásnál Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete és a nagykövetség több tagja. (MTI) KÖZLEMÉNY a Lengyel Népköztársaság parlamenti küldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Népköztársaság országgyűlésének meghívására szeptember 10—17 között Czeslaw Wycech elnök veze­tésével hivatalos baráti látoga­tást tett Magyarországon a Len,gyei Népköztársaság szejm- jének küldöttsége. Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke és az országgyűlés más tagjai beható eszmecseré­ket folytattak a lengyel kül­döttséggel. A küldöttséget fogadta Lo­soncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsáoak elnöke és Fock Jenő, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke. Magyarországi tartózkodása során a küldöttség megismer­kedett Budapest nevezetessé­geivel. Ellátogatott több me­gyébe, megtekintettek több gyárat, üzemet és állami gaz­daságot, . továbbá történelmi műemlékeket és kulturális in­tézményeket Látogatása során a szejm küldöttségének alkalma volt ismerkedni a magyar nép éle­téved. őszinte és szívélyes esz­mecserét folytatott országgyű­lési képviselőkkel, munká­sokkal, parasztokkal, értelmi­ségiekkel. A megbeszélések rá­világítottak arra, hogy a két nép közötti évszázados barát­ság és a szocialista interna­cionalizmus jegyében kialakí­tott. kölcsönösen előnyös együttműködés további lehe­tőségeket nyújt politikai, gaz­dasági és kulturális téren egy- aránt. A szívélyes, baráti légkörű tárgyalásokon a küldöttségek tájékoztatták egymást orszá­guk politikai, társadalmi, gaz­dasági és kulturális életének időszerű kérdéseiről, továbbá parlamentjük működéséről, te­vékenységéről. A tárgyalások során örömmel állapították meg, hogy a Magyar Népköz-• társaság országgyűlése és a Lengyel Népköztársaság szejm- je között a körös érdekeket érintő minden lényeges kérdés­ben teljes a nézetazonosság. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország par­lamentjeinek kapcsolatai, a képviselők eszmecseréi és ta­pasztalataik kicserélése jelen­tősen erősíti a sokoldalú, köl­csönösen előnyös magyar—len­gyel együttműködést. A Lengyel Népköztársaság negyedszázados fennállására emlékezve a magyar fél nagy­ra értékelte azokat a kimagas­ló politikai, gazdasági, tudo­mányos, kulturális eredménye­ket, amelyeket a szocialista Lengyelország ebben az idő­szakban elért. A lengyel delegáció magyar- országi látogatása során meg­ismerkedett a Magyar Népköz- társaságnak huszonöt eszten­dős fennállása alatt elért ha­talmas eredményeivel. A küldöttségek széles körű véleménycserét folytatlak a nemzetközi problémákról. A két ország parlamentjének szi­lárd elhatározása, hogy aktí­van fellép a nemzetközi impe­rializmus agresszív politikája ellen, s tevékenyein részt vállal a világbéke megszilárdításáért, a népek és államok közti egyenjogú kapcsolatokért foly­tatott harcban. Rámutattak arra, hogy a magyar és a lengyel nép leg­főbb feladatának a szocializ­mus építését, a szocialista or­szágokhoz fűződő barátság és együttműködés elmélyítését te­kinti. Szükségesnek tartják, hogy a szocialista közösség or­szágai összehangolják tervei­ket és tevékenységüket, fo­kozzák együttmúködésiüket, és erősítsék védelmi erejűket. Egyöntetűen megállapították, hogy az egyetemes béke hely­reállítása és valamennyi nép érdekében véget kell vetni az amerikai imperializmus em­bertelen agressziójának Viet­namban. A nemzetközi helyzet lényegesebben nem enyhülhet mindaddig, amíg ez az agresz- szió tart. A két küldöttség ki­fejezte azt a reményét, hogy a Párizsban folyó tárgyalások eredményre vezetnek, és előse­gítik a politikai megoldást. Egyben ismételten teljes szo­lidaritásukat nyílvánították a nemzeti függetlenségéért és a társadalmi haladásért igazsá­gos harcát vívó hős vietnami néppel: kifejezték meggyőző­désüket, hogy Vietnam népe valóra váltja nagy vezetőjé­nek, Ho Si Minh-nck. végaka­ratát. Támogatásukról biztosítot­ták az igresszió ellen küzdő arab népeket, és kifejezték szolidaritásukat irántuk. Hang­súlyozták, hogy a közel-keleti válság rendezésének lényeges feltétele az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatának maradéktalan végrehajtása. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek az európai kontines biztonságának és az európai országok együttműködéséinek. Ezzel kapcsolatban rámutat­tak arra, hogy a két ország politikája a feszültség csök­kentésére, a nyugatnémet ural­kodó körök imperialista törek­véseinek megakadályozására, az államok közötti jószom­szédi kapcsolatok és együtt­működés kialakítására irányul. Az államközi kapcsolatok­ban a 11. világháború után ki­alakult realitások elismerése, az ere alkalmazásáról való le­mondás, az atomfegyverek to­vábbi elterjesztésének megaka­dályozása, egy európai bizton­sági rendszer megteremtése lényegesen elősegítheti a nem­zetközi kapcsolatok általános rendezését, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok kö­zötti normális kapcsolatokat és hatékony együttműködést Mindkét fél megelégedéssel vette tudomásul, hogy a Var­sói Szerződés tagállamainak nagy jelentőségű budapesti fel­hívása általánosságban pozitív visszhangot váltott iá az álla­mok és népek körében. Hang­súlyozták azt a meggyőződé­süket, hogy lankadatlanul to­vább kell folytatni azokat a diplomáciai erőfeszítéseket amelyek a biztonsági konfe­rencia összehívását európai államok kollektív biztonsági rendszerének megteremtését célozzák. Üdvözölték a Né­met Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerése terén elért jelentős eredményeket és kifejezték azon meggyőződé­süket, hogy az első szuverén német munkás-paraszt állam léte, következetes békepoliti­kája a nemzetközi béke és biz­tonság fontos tényezője. A felek hangsúlyozták, hogy a békéért és a szocializmusért vívott harcban nagy jelentősé­ge van a szocialista államok testvéri szolidaritásának és a nemzetközi kommunista moz­galom egységének. A felek leszögezték, hogy a két ország parlamentjét a min­dennapos gyakorlati tevékeny­ségben az a törekvés vezérli, hogy szélesítsék és mélyítsék a két ország sokoldalú, baráti kapcsolatait és a Szovjetunió­hoz, valamint a többi testvéri szocialista országhoz fűződő kapcsolataikat. küldött New Yorkba Angie Brooks asszonynak, az ENSZ- elnökének abból az alkalom­ból, hogy tíz évvel ezelőtt a Szovjetunió előterjesztette a világszervezetben az általános és teljes leszerelésről szóló ja­vaslatot. A magyar békemozgalom­ban résztvevő tudósok véle­ménye szerint — írják egye­bek között a levélben — az Egyesült Nemzetek Szervezete — fennállásának negyedszáza­da alatt •— szüntelenül ráirá­nyította a figyelmet a leszere­lés fontosságára és időszerű­ségére, döntő lépést tenni azonban nem tudott a reális történelmi feladat, a leszerelés megvalósítása útján. Itt az ide­je, hogy az emberiség tanács­adója végre az értelem legyen: ne fenyegesse a világot a há­borútól való rettegés! A béke ügyét szívükön vi­selő magyar tudósok remélik, hogy az ENSZ mostani fóruma újabb gátcet emelhet a veszé­lyes méreteket öltő nukleáris és hagyományos fegyverkezési hajsza útjába. (MTI) Kállai Gyula fogadta az EAR béketanácsának főtitkárát Kállai Gyula, az országgyűlés és a Hazafias Népfront el­nöke tegnap hivatalában fogadta Ithaled Mohéi el Din-t, a Béke-világtanács tagját, az Egyesült Arab Köztársaság bé­ketanácsának főtitkárát. „ . (Képtáviron érk. — MTI—KS) A negyedik ötéves terv és a gázipar Hazánkban az energiahoirdo- zók között egyre nagyobb size rephez jut a földgáz. Az állan­dóan fokozódó igények kielé­gítése céljából az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt­nek nagyarányú beruházások­ra kell felkészülnie. A jövő évben a Dunai Kőolajipari Vállalatot bekötik az országos gázhálózatba, 1971-ben pedig megkezdik a is, de ezek ma még nem te­kinthetők véglegesnek, hiszen például egy új gázmező felfe­dezése teljesen felboríthatja a leggondosabban kidolgozott terveket is. Az eddigi ismere­tek birtokában azonban az OKGT illetékesei arra készül­nek, hogy — az 1971. évi beru­házásokat is számításba véve — 1975-ig bezárólag — mint­egy 3,5 milliárd forintot for­nagylengyeli—devecseri olaj- dítanak az országos gázveze­vezeték átalakítását, hogy amennyiben az olaj szállításá­hoz már nem lesz rá szükség, felhasználható legyein a gáz továbbítására. Kialakultak a negyedik öt­éves terv gázipari beruházá­saira vonatkozó elképzelések ték-rendszer létesítményeinek továbbfejlesztésére. Ennek a hatalmas beruhá­zási programnak a végrehajtá­sát előreláthatólag jelentős mértékben egyszerűsíti majd a rövidesen az országgyűlés elé kerülő gázenergia-törvény. A neonácizmus veszélyei Nyugat-Németországbem Győrffy Tibor, az MTI tu­dósítója jelenti: Albert Norden, a Német Szocialista Egységpárt Politi­kai Bizottságának tagja, az NDK nemzeti frontjának or­szágos tanácsa által tegnap rendezett berlini nemzetközi sajtókonferencián, a nyugatné­met választások küszöbén is­mét ráirányította a nemzetkö­zi közvélemény figyelmét a neonácizmus veszélyes kifejlő­désére a Német Szövetségi Köztársaságban. Norden rámutatott, hogy a neonácizmus előretörését nagy­mértékben támogatta a máso­dik világháború végkimenete status quo megváltoztatására irányuló, Slrausst, Kiesingert — és mint hangsúlyozta — sajnálatosan Brandtot is ma­gában foglaló kormánypoliti­ka. Titkos tárgyalásokat tar­tanak arról, hogy az új parla­mentben a CDU—CSU és az íÍFD együttműködjék. A jelenlevő újságírók nagy érdeklődése közepette Norden kijelentette, hogy az NSZK- ban egy szélsőjobboldali politi­kai, gazdasági és katonai erőkből álló szervezet a hata­lom átvételére tör. Ez a cso­port, amelynek gerincét a CDU—CSU szélsőjobboldali — litikusai alkotják, a Bundes­wehr tábornokaival tervet dolgozott ki egy úgynevezett hideg puccsal történő hata­lomátvételre. A »07-03« fedő­szám alatt futó terv szerint a diktatúra megvalósítása után polgári kormány alakulna Strauss-szal az élen. Ez a dik­tatúra — a tervek szerint — közvetlen terrorral felszámol­ná a polgári demokrácia ma­radványait, és csírájában el­fojtana minden haladó törek­vést Nyugat-Németországban. Norden kiemelte, hogy a nyugatnémet jobboldal katonai kalandor-politikát folytat. Atomfegyverek, biológiai és A szocialista országok akadémiáinak értekezlete mindenekelőtt Franz Josef _ lét semmibe vevő, az európai Strauss körül tömörülő — po- vegyifegyverek előállítására ___________________________________________________________törekszik, és az 1937-es német b irodalmi határokat akarja visszaállítani. Albert Norden összefogásra szólította fel az európai népe­ket és Nyugat-Németország demokratikus erőit a neonáci tendencia és a nagymértékű fegyverkezés nyomán jelentke­ző veszélyek elhárítására. Ezzel összefüggésben hang­súlyozta: az európai biztonság érdekei megkövetelik, hogy az NSZK mondjon le kizárólagos képviseleti igényéről, az atom­fegyverkezésről és lépjen a le­szerelés útjára, A két német állam viszo­nyáról szólva kijelentette: az NDK-nak és az NSZK-nak szerződést kell kötnie egymás­sal kapcsolatai normalizálásá­ról — úgy, ahogyan azt Willy Stoph miniszterelnök 1967. szeptember 12-i levelében ja­vasolta. Ebben a két ország egyenjogúságán és független­ségén alapuló szerződésben meg kellene állapodni az erő­szakos megoldások kiküszöbö­léséről, továbbá a jelenleg európai határok, így a két né­met állam közötti határ, vala­mint az Odera—Neisse határ elismeréséről. Ezekre a javaslatokra még mindig várják a választ az NDK-ban — hangoztatta Al­bert Norden. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ünnepélyesen megnyitották a szocia­lista országok akadémiáinak értekezletét. A nagy jelentőségű tanácskozáson — amelyet kétévenként más-más országokban rendeznek — Rusznyák István, az Akadémia elnöke üdvözölte az értekezlet külföldi és hazai részvevőit. \ (MTI fotó — Molnár Edit felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom