Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-18 / 216. szám

Munkában az ENSZ-közgyűlés közel-keleti válságról kíván tárgyalni Gro- mikóval, ha­nem amerikai részről azt sze­retnék, ha a Szovjetunió mintegy közve­títő szerepet vállalna magá­ra a vietnami kérdés rende­zésében. Szovjet rész­ről már több­ször kijelentet­ték, hogy az Egyesült Álla­moknak magá­nak kell meg­találnia a meg­oldást és a tárgyalási le- A New York-ban megkezdődött ENSZ- h közgyűlés 24. ülésszakának elnökévé a li­bériái külügyminiszter-helyettest, Eugie adottak, csu- Brooks asszonyt választották. A Képen; Az pán Washing- ENSZ első nő elnöke az elnöki székben, fon magatartá- Mögötte U Thant főtitkár látható. sán múlik (Telefotó — AP—KS) A cseh belügyminiszter nyilatkozata A NATO szervezte az augusztusi ellenforradalmat Az ENSZ-közgyűlés üléssza ­kának második napja még mindig az érdemi munka elő­készítésével telt el. Délelőtt a közgyűlés teljes ülése az ülés­szak alelnökeit választotta meg, délután pedig az általá­nos ügyrendi bizottság a napi rendi javaslatokkal foglalko­zott Az ülésszak elnöke, a 41 éves Angie Elisabeth Brooks libériái külügyminiszter-he­lyettes az Egyesült Államok­ban járt egyetemre. Szakkép­zettsége jogász, és hazájában egy ideig igazsagügyminiszter- helyettes volt, miközben a li­bériái egyetem jogi fakultásán is tanított. Különböző tisztsé­geket tölt be az ország politi­kai és társadalmi szervezetei­ben és több év óta vesz részt az ENSZ munkájában. A közgyűlésen ma kezdődik meg az általános politikai vi­ta. Az első felszólalót, Brazília delegátusát mindjárt Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke követi. (Hagyomány, hogy a közgyűlésen az általá­nos politikai vitát minden év­ben Brazília képviselője nyit­ja meg. — A szerk.) Nixon ENSZ-felszólalására magyar idő szerint a késő délutáni órákban kerül sor. Egyelőre még nem kezdőd­tek meg teljes erővel a két­oldalú diplomáciai tanácskozá­sok, a legjelentősebb ilyen esz­mecserékre a jövő héten ke­rülhet sor, amikor Gromiko két alkalommal találkozik Rogers amerikai külügymi­niszterrel. , A New York Times tegnap nagy terjedelemben foglalko­zott azzal, hogy az amerikai külügyminiszter nemcsak a kétoldalú kapcsolatokról, a leszerelési kérdésekről és a azok sikere. Ugyancsak a New York Ti­mes jelenti azt is, hogy Rogers és Riad EAK-külügyminiszter tárgyalásain szó lehet a kél ország közötti diplomáciai kapcsolat helyreállításáról. Az EAK a diplomáciai kaposolat helyreállításának legfőbb aka­dályát abban látja, hogy ame­rikai részről hatékony támo­gatást nyújtanak Izraelnek, mind politikailag és gazdasá­gilag, mind pedig katonailag. Abba Eban izraeli külügy­miniszter, aki tegnapelőtt este érkezett New Yorkba, azt mondotta, hogy *o közel-keleti béke helyreállításának lehető­ségei ma igen rosszak«. • • • Az ENSZ-közgyűlés tegnapi ülésén megválasztotta az ülésszak 17 alelnökét. Közöt­tük van a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, akiket hagyományosan mindig meg­választanak alelnöknek. A Szovjetunió 117 szavazatot kapott Nyugat-Európa képvi­seletében Luxemburgot és Dániát, Kelet-Európa képvi­seletében pedig Jugoszláviát választották meg. A két német állam tárgyalásai Az NDK-ban hivatalos je­lentést adtak ki az NDK és az NSZK közlekedési minisz­tériumainak képviselői között Berlinben lefolyt megbeszé­lésről. A jelentés szerint a tárgya­lások, amelyek a két ország közötti határokon átmenő for­galom kérdéseivel foglalkoz­tak, adott időpontban tovább folytatódnak. A tegnapi NDK-lapok a je­lentés mellett közük az NDK közlekedési minisztériumának közleményét. E szerint az NDK ismét engedélyezte a forgalmat a nyugatnémet vasút egyik — az NDK te­rületén áthaladó és 1967 óta a közlekedés elől elzárt — szakaszán, miután a nyugat­németek rendezik a vonal igénybevételével kapcsolatos régebbi tartozásaikat, és fi­zetni fognak a vonal haszná­latáért. (MTI) Az AP összefoglaló jelenté­se szerint tegnap egymilliónál több dolgozó sztrájkolt Olasz­országban. A sztrájkmozgalom egyre terjed. Kedden az államosított kohászati üzemek 190 000 dolgozója, valamint a. vegy- és gyógyszeripari gyárak 200 000 munkása kezdett sztrájkot. A milánói Pirelli- művek dolgozói kedden négy­órás lépcsőzetes sztrájkot J. Grösser, a cseh belügy­miniszter kedden felszólalt a csehországi trutnovi körzet kommunista aktívájának ülé­sén. A belügyminiszter kije­lentette: a biztonsági szervek olyan dokumentumokkal ren­delkeznek, amelyek azt tá­masztják alá, hogy a külön­böző ellenforradalmi csopor­tok tevékenységét az idén augusztusban titkos doku­mentum alapján hangolták egybe. E titkos okmányt a NATO katonai szervezete kü­lönböző vezetőinek értekezle­tén fogadták el. E terv értelmében a cseh­szlovákiai ellenforradalmár erőknek tömegkampányok szervezésével olyan benyo­mást kellett volna kelteniük, hogy a csehszlovák rendszer ingatag, a párt nem képes el­lenőrizni a belső helyzetet, és a kommunista pártnak erős ellenzéke van. kezdtek, az üzemnek mintegy 2500 dolgozója pedig a város központjában tartott tüntető felvonulást. A magánkézen lévő kohá­szati üzemek 1,3 millió dolgo­zója »amerikázik« az ország­ban. A sztrájkok célja a munka­bérek emelésének és rövi- debb munkahétnek a kiharco­lása. • Grösser miniszter tények­kel támasztotta alá, hogy az ellenforradalmár erők vezetői együttműködtek a külfölddel, és augusztusban olyan kam­pány szervezését készítették elő, amelynek az volt a cél­ja, hogy félrevezesse a cseh­szlovákiai közvéleményt. A belügyminiszter foglalko­zott az augusztusi események menetével. A két lehetséges megoldás — a fegyverek al­kalmazása és a tankok beve­tése — közül a második al­ternatívát fogadtuk el — mondotta. — A tankegységek könnyen szétzúzták a bariká­dokat. »Az ellenforradalmat az ut­cáról lesöpörték, de nem sza­bad elfelejteni, hogy az el­lenforradalom illegalitásba vonultk — hangoztatta. A közeljövő feladataival foglalkozva Grösser rámuta­tott, hogy minél előbb helyre kell állítani a párt vezető szerepét, és olyan következe­tes intézkedéseket kell hozni, amelyek eredményeként a népgazdaság stabiüzálódik, az állami funkciók megszilárdul­nak, és a Szovjetunióval, va­lamint a többi szocialista or­szággal és testvérpárttal meg­felelő kapcsolatok jönnek létre. A szónok befejezésül hang­súlyozta, hogy a pártot meg kell tisztítani a jobbodaü opportunista irányzatoktól, és olyan személyekre kell tá­maszkodni, akik a múltban tanúbizonyságot tettek szi­lárdságukról. Líbia az arab úton Líbiai vezetők nyilatkozata Sztrájkok Olaszországban Még túl sok katona marad Dél-Vietnamban Kis Csaba, az MTI tudósító­ja jelenti: Nixon elnöknek az amerikai csapatoknak Dél-Vietnamból történő kivonásáról szóló beje­lentése rendkívül vegyes fo­gadtatásra talált az Egyesült Államokban. Míg a politiku­sok egy része az elnök »Őszinte szándékainak« megnyilvánulá­sát látja ebben, mások határo­zottan azon a véleményen van­nak, hogy az intézkedés ko­rántsem kielégítő, és Nixon még saját korábbi ígéreteit sem teljesítette. A megfigyelők külön felhív­ják a figyelmet arra, hogy a korábbi hasonló javaslatoktól eltérően Nixon ezúttal még csak nem is utalt arra, hogy mikor és milyen formában kí­vánja folytatni a csapatok ki­vonását. A fehér házi körök megis­mételték, hogy az ilyen lépé­sek a korábbi három amerikai feltétel megvalósulásától füg­genek: a dél-vietnami had­sereg megerősödésétől, a pá­rizsi tárgyalásokon történő előrehaladástól és a hadmű­veletek szintjének csökkené­sétől. Ez adott estben bőséges helyet biztosít az újabb dön­tésekkel kapcsolatos manőve­rekre. Ugyanakkor az elnök­höz közelálló személyiségek erőteljesen hangsúlyozzák, hogy Washington nem hajlan­dó egyoldalúan végrehajtani a továbbiakban ilyen jellegű lé­péseket, és a csapatkivonások terén van egy alsó határ, amely alá nem csökkentik az erők létszámát, amíg csak át­fogó megegyezés nem jön létre. Ennék alapján több megfigye-| lő arra a következtetésre jut, hogy Washington vietnami po­litikájában újabb megmereve­dés mutatkozik, és az újabb csapatkivonások bejelentése csupán a közvélemény meg­nyugtatására szolgál. Az elnök környezetében egyébként közölték, ^hogy a most kivonásra kerülő ameri­kai egységeknek mintegy fele kerül ki közvetlen frontala­kulatok közül, a többi az ellátó, utánpótló és más ala­kulatok katonája lesz. • * * »Üjabb elmulasztott lehető­ség« címmel foglalkozik a New York Times tegnapi száma Nixon elnöknek azzal a beje­lentésével, hogy további 35 000 amerikai katonát vonnak ki Vietnamból. Nixon elnök ismét csak el­mulasztotta a lehetőséget arra, hogy erélyesen intézkedjen a béke érdekében. Nyilvánvaló­an azoknak a Saigonban szol­gálatot teljesítő amerikai és vietnami tábornokoknak en­gedett, akik változatlanul a katonai győzelem hiú ábránd­ját kergetik — írja a lap. A cikkíró megállapítása sze­rint a Vietnamból ez évben kivont illetve kivonásra kerü­lő — összesen 60 000 — ame­rikai katonánál sokkal súlyo­sabban esik latba az a 484 000 katona, aki továbbra is a harcmezőn marad. A lap emlékeztet arra, hogy Nixont olyan ígéret alapján választották meg, amely sze­rint hamarosan befejezi a viet­nami háborút. »Az említett 484 000 katona túl sok a poli­tikai megegyezéshez és túl sok annak a feltételezésnek alátá­masztásához, hogy a dél-viet­nami kormány végfel is haj­landó megvívni saját csatáit«. Moammer Kadhafi, a Líbi­ai Forradalmi Tanács elnöke kedden Benghazihan egy poli­tikai nagygyűlésen beszédet mondott »Szabadság, szocializ­mus és egység — ezek forra­dalmunk elvei« — jelentette ki. Elmondta: ahhoz, hogy or­szágában felépüljön az »isz­lám-szocializmus« a Líbiai Arab Köztársaságot meg kell védeni ellenségeitől. Ugyancsak kedden Maghrebi, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnöke interjút adott az AFP hírügynökség tudósí­tójának. Elmondotta, hogy a forradalom célja a líbiai szo­cializmus felépítése, de ebben nem óhajtanak egyetlen kül­földi sémához sem igazodni. »Számunkra a szocializmus a társadalmi igazságosságot je­lenti« — hangoztatta. A Líbiában lévő külföldi érdekeltségekre vonatkozóan a miniszterelnök elmondta, hogy a forradalmi rendszer vezető­inek szándékában áll az együttműködés az olajtársasá­gokkal, de csak azzal a felté­tellel, ha azok a líbiai nép ér­dekeit is figyelembe veszik. Ez azt jelenti, hogy Líbia ha­tékonyabban fogja ellenőrizni a területén működő külföldi olajtársaságokat, és hatéko­nyabbá kívánja tenni a líbiai nemzeti olajtársaság tevékeny­ségét is. Két hír Angliából Az angliai Gallup intézet legújabb szeptember 11—14 között végzett közvélemény­kutatása szerint tovább javult a brit munkáspárt bizonyítvá­nya: 12,5 százalékról 9,5 szá­zalékra csökkent a konzerva­tív vezetés a két nagy párt népszerűségének összehasonlí­tásában. A munkáspárti kor­mány eddigi tevékenységével 28 százalék elégedett és 56 szá­zalék elégedetlen (augusztus­ban 25, illetve 58). A munkás­párt népszerűségének fokozó­dása kétségkívül Wilsont fog­ja erősíteni Brightonban a (szeptember 29-én kezdődő) pártkongresszuson, annál is inkább, hiszen a munkáspárt támogatóinak 83 százaléka őt tartja a legmegfelelőbb minisz- terelnöknek. A brit kormány hivatalos adatai szerint jelenleg 18 790 ember van a szigetországban lakás nélkül. Az adatok azon­ban csupán azokat tüntetik fel, akik igénybe veszik a jó­tékonysági és egyéb szerveze­tek éjjeli menedékhelyeit. A hajléktalanok érdekeinek vé­delmével foglalkozó »Shelter« (Menedék) nevű szervezet a való helyzet szépítésével vá­dolja a kormányt, és azt állít­ja hogy az országban körülbe­lül egymillió a hajléktalanok száma. A Shelter hajléktalannak számítja mindazokat, akik egészségtelen, emberi szállásra alkalmatlan viskóban, pincék­ben tengődnek. Mozambiki szabadságharcosok Mozambik népe évek óta sikeres harcot folytat a por­tugál gyarmatosítók ellen. A képen: Mozambiki szabad­ságharcosok gyakorlatoznak. __ ( Rádiót el efotó — AP—KS) Az interjú végén az arab- izrael viszonyról esett szó. Az araboknak közös érdeke — mondotta a miniszterelnök —, hogy Palesztina felszabadul­jon. »Lehetetlen számunkra éppen ezért Izrael létének az elismerése. Nem vagyunk a zsidók ellen, de Palesztina a mi földünk«. A francia nemzetgyűlés A francia nemzetgyűlés teg­nap a kora hajnali órákban 369 szavazattal 85 ellenében, 8 tartózkodás mellett jóváhagy­ta Chaban-Delmas miniszter­elnök kormányának az augusz­tus 8-án leértékelt frank vé­delmére kidolgozott gazdasági programját, amely szigorú ta­karékossági intézkedéseket irányoz elő. A szavazáskor 18 képviselő nem volt az üléste­remben. Az AFP jelentésében megál­lapítja, hogy ezúttal nemcsak a Gaulle-ista képviselők ad­ták le szavazatukat a kor­mány gazdasági poütikájára, hanem több olyan centrista képviselő is, aki idáig ellen­zéki álláspontot foglalt el a kormánnyal szemben. A hír- ügynökség ezt annál inkább a miniszterelnök sikereként könyveü el, mível Chaban- Delmas nemzetgyűlési beszé­dében igen borúlátóan beszélt Franciaország helyzetéről. * * * A francia minisztertanács tegnapi ülésén elsősorban a sztrájkhelyzettel foglalkozott. A viták végén felszólalt Geor­ges Pompidou köztársasági el­nök is, aki nyugtalanságát fe­jezte ki, hogy a munkabeszün­tetések megzavarják az állam­polgárok életét. Óva intett attól, hogy ezeket a munkabeszüntetéseket szak­mai és szakszervezeti érdekek­től függetlenül politikai célok­ra használják fel. • * » Kedden este megegyezés született a francia szakszerve­zetek és a vasútigazgatóság között a mozdonyvezetők és a kalauzok követeléseiről. A vasútigazgatóság a munkaidő­re — különösen az éjszakai munkára — vonatkozó követe­lések tekintetében lényeges engedményeket telt. A vasuta­sok tegnap országszerte gyű­léseket tartottak, és ezeken döntöttek a szakszervezetek javaslata alapián a munka új- rafelvételéről. A Metro dolgozóinak köve­teléseiről folyó tárgyalások kedden nem vezettek ered­ményre. A sztrájk továbbter­jed, és gyakorlatilag a párizsi metro-forgalom felét megbé­nította. Az autóbusz-forgalom nagyjából működik. 35 ország készül az iszlám csúcstalálkozóra A marokkói kormány szó­vivője tegnap közölte, hogy mintegy 35 ország képviselőit várják Rabatba az iszlám-or­szágok hétfőn kezdődő csúcs- találkozójára. A találkozó részvevői a jeruzsálemi Al Aksza-mecset felgyújtásának ügyével és az Izrael által megszállt Jeruzsálem helyze­tével foglalkoznak majd. Az ázsiai és afrikai moha­medán országokból már ed­dig több állam- és kormány­fő jelezte érkezését, köztük Jahja Khan pakisztáni elnök és Reza Pahlevi iram sah. Aggodalom az JSSZh-han Kari Schiller gazdaságügyi miniszter tegnap sajtóértekez­leten ismertette az NSZK je­lenlegi gazdasági helyzetét. Fejtegetéseiből az derült ki, hogy a konjunktúra túlheví­tett. A nagyobb bajokat azon­ban még el lehet kerülni. Eh­hez azonban gyors intézkedé­sekre lesz szükség az új kor­mány részéről — mondotta. Schiller kijelentéseiből az is világossá vált, hogy — meg felelő gyors ellen- intézkedések hiányában —ha­marosan nagymérvű áremel­kedéseikkel kell számolni. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP OsütSrWft, 1969. gaeptember Ml

Next

/
Oldalképek
Tartalom