Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-17 / 215. szám

XXV. évfolyam, 215. s-ám. Szerda, 1969. szeptember 17. VÁSÁR UTÁN Bezárt a vásár. Megszületett az első gyors­mérleg. A fogyatékosságokat is figyelembe véve kedvezők a tapasztalatok: kereskedők és gyártó cégek egyaránt azt mondják-, hogy érdemes volt részt venni az őszi vásáron, s a fogyasztó is sok cikket — ha nem is fnindent — megta­lált és meg is vásárolhatott a pavilonokban olyanok közül, amelyeket korábban hiába ke­resett. A hármas randevú — a fogyasztók, a kereskedelem és az ipar — minden egyes szereplőjének sikerült úgy előnyhöz juttatnia magát, hogy közben egy közös célt, a jobb, bővebb áruválaszték megteremtését szolgálta. A vásár színes forgatagá­ban meglehetősen élénk ke­reskedelmi élet zajlott. Azúj­Gyorsított ságok is sűrűn adtak hírt ki- sebb-nagyobb üzletkötésekről. Ennek a nagy országos kira­katnak azonban számomra volt egy szépséghibája: hiába róttam a pavilonokat, hiába böngésztem a vásárkataló­gust, alig találtam somogyi céget. Egyedül a Nagyatádi Konzervgyár volt az, amelyik nemcsak hagyományos termé­keivel, hanem újdonsággal is szolgált a vásárlátogatóknak. Elment a Városligetbe árusí­tani a Somogy megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat, mert megbecsülésnek vette, hogy a Bútorértékesítő Vál­lalat — amelyiknek évek óta bizományosa — őt kérte föl az Otthon—1970 elnevezésű kiállításon az árusításra. A folytatás itt megszakad. A könnyűipari pavilon színes ruhakavalkádjában hiába ke­ügy intézés reste a látogató például a Kaposvári Ruhagyár termé­keit. Kicsit furcsa dolog: egy cipzárakat vagy szarufésűt készítő maszeknak megérte tíz napig boltot nyitni a vá­sáron, bemutatni termékeit. Egy, az országhatárainkon túl is jó hírnévnek örvendő vál­lalatnak pedig nem volt szük­sége a vásár adta piackuta­tási lehetőségekre? Tulajdonképpen minden vállalatnak magánügye, részt vesz-e vagy sem egy országos seregszemlén. De mindenkor érdemes megtenni ezt, hiszen nem árt, ha új termékeit mi­nél gyorsabban megismeri a vásárló. Itt nemcsak a ruha­gyárról van szó, hanem pél­dául a Kefe- és üanyagipari Vállalatról, vagy olyan is­mert ktsz-ről, mint a csurgói Napsugár. Egy lehetőséget kihagytak a somogyi üzemek. A következőről még nem késtek le. (Kercza) Orvosi műszerek — Eszteryomiiól Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának Esztergomi gyáregységében nagy sorozatban készítik az agy bioára­mait vizsgáló 8 csatornás elektro-encephalographot, az EEG-t. Az ideg- és eknegyógyászatban, valamint az agy­sebészetben ma már nélkülözhetetlen elektronikus műszer­ből 110 darabot készítenek az idén. Ebből 18 darabot ha­zai kórházaink kaptak, a többit a Szovjetunióba, Brazíliá­ba és Indiába szállítják. A világszerte ismert esztergomi műszert különböző kutatási célokra is alkalmazzák az orvosok. Mit ígér a kereskedelem? Az őszi,, téli választékról Sok a hiánycikk — Százezer pár nylonharisnya Az ipar kapacitáshiánnyal küzd SSŐO^» (Zsoldos Sándor rajza) Szabó László: Vállalati piackutatás A testes, több mint hatszáz oldalas könyv már terjedel­mével érdekes kettősségre utal. Arra, hogy a gazdasági reform nagy jelentőségű té­nyezővé tette a piaci isme­reteket, s arra, hogy a piac­kutatás lényegében eddig is­meretlen volt, mint vállalati tevékenység. Ezért érthető és indokolt a terjedelmesség, mely — a szerzőt dicséri — nem csap át térj; ngősségbe. A gyakorló piackutatók és az egyetemen tanulók számá­ra egyaránt kézikönyvül szol­gáló kötet szerzője másfél évtized hazai és külföldi ta­pasztalatait összegezi. Mód­szertani útmutatásokkal ösz- szefűzve vizsgálja a piacku­tatás alapfogalmait, feltéte­leit, így a marketinget, a vál­lalati információs rendszert Ismerteti a piackutatás álta­lános módjait, az ún. meg- kérdezéses eljárás formáit, az így nyert információk fel­dolgozásának, el«- mzésének rendszerét, s bő teret szen­tel a piackutató tevékenység gyakorlati megszervezésének. A mű erénye, hogy_ nem csupán a termelő, hanem az értékesítő, szolgáltató vállala­tok számára is fölrajzolja a piackutatás megszervezésének útját, igen sok és meggyőző példával igazolja e tevékeny­ség gazdasági hasznát. A bő­séges példatár, valamint a szánfiitási módszerek, rendsze­rek közlése és a jól áttekint­hető ábrák külön-külön is, de együttesen még inkább nem­csak hézagpótlóvá, hanem út­törőszerepet vállalóvá teszik a könyvet. A hazai piackuta­tás keretei, módszerei ugyan­is a vállalatoknál még csak az -embrionális fejlődési fo­kot érték el, s ma még el­sősorban ezek hiánya — s nem kevésbé a hiány követ­kezményei — figyelmeztet a gyors cselekvés szükségessé­gére. A piackutatás, a meglevő termékek elhelyezésének biz­tosítása, valamint a prognosz­tizálás, azaz a jövőbeni igé­nyek megismerése a vállalati tevékenység szerves részévé kell váljon. E kívánalom tel­jesítéséhez ad — mégpedig hathatós — segítséget a Köz- gazdasági és Jogi Könyvki­adó gondozásában megjelent kötet. A naptár szerint a nyár utolsó hetébe értünk, de az idő már ősziesre fordul, és a divatlapok oldalain a bikinit felváltották az átmeneti ka­bátok, pelerinek. Milyen ellá­tást ígér az őszre és a télre a kereskedelem? Dr. Nagy Gyula, az Iparcikk-kiskeres­kedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője elmondta, hogy gondos fölmérést készí­tettek az idény kezdete előtt az utolsó két év hasonló idő­szakának keresletéről, és en­nek tapasztalatait felhasznál­va láttak hozzá a megrende­lések összeállításához. Meg­rendelésre pedig ugyancsak szükség volt, mert az átme­neti áruk jó része elfogyott a raktárakból, hiszen jól si­került a tavaszi kiárusítás, és szép forgalmat hozott a nyári ruházati vásár is. Női, férfi- és gyermekfel­öltők, télikabátok a legújabb divat szerint varrva, ott so­rakoznak majd a polcokon; bő választékot ígér a keres­kedelem. Régóta igénylik már — de most jobban figyelem­be veszik — a korjelleget a szükséglet kielégítésénél is. Azt, hogy a korszerű divat­fazonok mellett kapható le­gyen hagyományos áru is. Ar­ra törekszik tehát az Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat, hogy az olcsóbb típusú, nyolc száz—ezer forint közötti cik­kekből is megfelelő legyen a kínálat. Ebből még elég ki­csi, de a divatöltönyökből szeptember végére, október elejére jelentősen bővül a vá­laszték. Akik mégsem talál­nak megfelelő konfekciót, azoknak bükié szövetek áll­nak rendelkezésükre. A női holmik közül a szem- biztos nylonharisnyából jóval több kerül forgalomba, mint eddig, százezer párat rendelt a kereskedelem. Fehérne­műkből kisebb a választék típusban és színben is. Ke­vesebb lesz a fehér fehérne­mű, az ipar kapacitását e té­ren jelentősen növelni kelle­ne. Várhatóan csökken a se­lyemáru mennyisége is, ny­lonból azonban valamivel jobb a kínálat Továbbra is divat a miniszoknya, és hogy télen is megfázás nélkül hordhas­sák a nők, a kereskedelem r.agy mennyiségű harisnya- nadrágot hoz forgalomba. Jelentősen növekedett a férfi nyíoningek behozatala, a hazai fazonok mellett kap­ható lesz olasz és spanyol áru is. Hiánycikk lesz a flanel! alsónemű. mert az ipar alap- anyaghiánnyal küzd, de jéger és svájci alsóneműből kielé­gítő választék várja a vá­sárlókat. Javul-e a cipőik minősége? Az illetékesek sokat várnak a fröccsentett talpú férficipő­től, amely az eddigi tapasz­talatok szerint jobban ellen­áll a tél viszontagságainak. Bővül a női csizmák válasz­téka, a térdig és térden fe­lül érő fazonok mellett kap­ható lesz a bőrt ől készült, szőrmével bélelt rövid szárú kiscsizma. A tájékoztatás alapján el­mondhatjuk, hogy a kínálat eléggé egyenetlen, és a hiánycikkek pótlásáról az iparnak sürgősen gondoskod­nia kelL Jelenet a »Medvetánc« című csehszlovák filmből. (A Te­levízió ma este 20.20-kor kezdődő műsora.) Hasba szúrta a testvérét Nem használt az elvonókúra — „A pofonért még ma megöllek /“ Sztarcsek József negyven- nyolc éves kaposvári betaní­tott munkás gyakori vendége volt az italboltoknak. Es ahogy ez lenni szokott: italos állapot­ban kötekedővé vált. Már két­szer volt alkoholelvonó-kúrán, az akaraterő azonban hiány­zott belőle — a kezelések után ismét ivott Július 4-én a Zöldfa ven­déglőben öt nagyfröccsöt és négy korsó sört fogyasztott. Hazafelé botorkálva találko­zott a feleségével, aki a ren­delőintézetbe kísérte, hogy el­intézze: férjét megint küldjék elvonókúrára. Otthon veszekedés támadt köztük, mire Sztarcsek egy vendéglőben ismét inni kez­dett. Hazatérése után a »szo­kásos« módon összeverekedett a feleségével. A civakodásra megjelent Sztarcsek szom­szédban lakó bátyja, s felszó­lította testvérét, hogy vessed véget botrányos viselkedésé­nek. Nem használt a jó szó, erre pofon ütötte öccsét. Sztarcsek elővette a zsebké­sét és megfenyegette bátyját: »A pofonért még ma megöl­lek!« És egy óvatlan pillanat­ban hasba szúrta a testvérét, akinek az életét csak a gy°rs orvosi beavatkozás mentette meg. A tárgyaláson kiderült, hogy Sztarcsek József hosszú ideje haragos viszonyban volt testvérével, mivel az annak idején ellenezte a házasságát. Így napirenden volt köztük a szóváltás. A bíróság előtt az­zal védekezett, hogy nem akarta kioltani testvére életét. A Megyei Bíróság dr. Már­ton Géza tanácsa Sztarcsek Józsefet súlyos testi sértés miatt egyévi és hathónapi sza­badságvesztésre ítélte, és há­rom évre eltitotta a közügyek gyakorlásától. A vádlott és védője tudomásul vette az íté­letet, az ügyész azonban két okból föllebbezett: a vádtól eltérő minősítés miatt (az ügyészség emberölés kísérleté­nek vádjával állította Sztar- cseket a bíróság elé) és sú­lyosbításért is. K. D. TARKA SOROK Miért nem csókolózunk autóvezetés közben?! A fiatal William Strong Kansas Cityben a kerü­leti bíróság előtt felel tettéért: vezetés közben csókolózott A vád sze­rint ez a közlekedés rendjével ellentétes ma­gatartás. Strong így védekezett: »Bíró úr, be kell valla­nom, hogy hirtelen óriási vágy támadt bennem, hogy a mellettem ülő menyasszonyomat megcsó­koljam. A bíró válasza és egy­ben ítélete így hangzott: »Nagyon komoly, teljes koncentrációt igénylő do­log, ha valaki megcsókol­ja a menyasszonyát. ön azonban azzal, hogy egy­idejűleg az autóját is kormányozni próbálta, nem kellően koncentrált csókolózásra ragadtatta magát Ezért 10 dollár pénzbüntetésre ítélem.« Kiállítás a házasságról Miután világszerte élénk vita folyik a házasságról, a stockholmi északi mú­zeum »Emlékkiállítást a házasságnak« címmel ki­állítást készít elő, amely a férfiak és a nők együtt­élését hivatott bemutatni annak összes változásaival szociális, vallási és Jogi vonatkozásaiban. Bemutatják az úgyne­vezett »prob ah ázasság « modelljeit is, amely a pa­rasztoknál volt szokásos Svédországban az elmúlt évszázadokban. A próba­házasságban a vőlegény­nek egy éjszakát kellett töltenie választottjával annak ágyában anélkül, hogy a kalapon, kabáton és a cipőin kívül bármely ruhadarabját levétette volna. így írta elő a tör­vény .., Volkswagen közönségszolgálat miniszoknyában A miniszoknyát viselő csinos fiatal lányok elő­nyeit felfedezte a VW North Eastern Distribu­tors, a Volkswagen kocsik nagy amerikai képviselete is. Robert Withakn, a képviselet igazgatója kije­lentette: »Egyre több fiatal nőt alkalmazunk közönség­szolgálatunkban. A fiatál lányokat gondosan kiok­tatjuk mindenre, amit az autóról tudniuk kell, hogy megválaszolhassák az ér­deklődő vevők kérdéseit Munkaruhájukhoz elvből miniszoknya is tartozik. Egyébként nem csak öt­letszerűen követeljük meg a miniszoknyát. Rájöttünk ugyanis, hogy ideges, in­gerlékeny vevők is lénye­gesen »mérsékeltebb« ma­gatartást tanúsítanak a miniszoknya láttán, sőt gyakran spontán megfe­ledkeznek kedvetlensé­gükről.« Somoggi Mépfop A2 MS7MP Somogv megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: jávori béla Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Be’^ldött kéziratot nem Orsiink meg é9 nem adunk vtssza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index; ZSOfiT Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár^ Latinka S. u. 6. Felelős vezetőj Mautner József. S. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom