Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! # : 80 fillér Somogyi Néplap AZ MS ZHP SOM O G Y HIG Y E I BIZ OTTSÁGÁNAK LAP JA XXV. évfolyam, 180. szám 1969. augusztus 6., szerda Koszigin Magyarországon Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének meghívásá­ra magyarországi üdülésre kedden Budapestre érkezett Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke. A vendéget a Ferihe­gyi repülőtéren Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke éa Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai fogadták. Az érkezésnél je­len volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. (MTI) A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: KÖZLEMÉNY . a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének magyarországi látogatásáról Á Magyar Népköztársaság országgyűlésének meghívásá­ra 1969. július 28-tól augusz­tus 5-ig hazánkban tartózko­dott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége. A kilenctagú küldöttséget Pjotr Mironovics Maserov, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének tagja, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Be­lorusz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára vezette. A Legfelsőbb Tanács kül­döttségével folytatott tárgya­lásokat a magyar országgyű­lés nevében Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezette. A küldöttséget fogadta Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losoncéi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A küldöttség magyarorszá­gi tartózkodása során megis­merkedett a főváros neveze­tességeivel, ellátogatott Győr- Sopron, Komárom, Fejér és Veszrpém megyébe. Megtekin­tette a Kőbányai Gyógyszer- árugyárat, a Győri Vagon- és Gépgyárat, a Székesfehérvári Könnyűfémmüvet, a Bábolnai Állami Gazdaságot és a Fol- gárdi Vörös Csillag Termelő­szövetkezetet. Találkozott a magyar országgyűlés képvise­lőivel, továbbá munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiek­kel. Ezek a találkozók és eszmeoserék ismételten és vi­lágosan megmutatták a szov­jet és a magyar nép szoros, testvéri barátságát. A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlott megbeszéléseken a küldöttségek kölcsönösen tá­jékoztatták egymást országaik politikai, gazdasági, társadal­mi és kulturális életének leg­fontosabb kérdéseiről, parla­mentjeik tevékenységéről. Megállapították, hogy a Szov­jetunió és a Magyar Népköz­társaság parlamentjei között kialakult kapcsolatok, a kül­döttségek kölcsönös látogatá­sai, a tapasztalatcsere előse­gíti a sokoldalú magyar—szov­jet együttműködés további erősödését és fejlődését. Öröm­mel üdvözölték azt a tényt, hogy a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa és a Magyar Népköztársaság országgyűlése között az összes alapvető, kö­zös érdeket érintő kérdésben teljes az összhang és az egyet­értés. A nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere so­rán hangsúlyozták, hogy nagy jelentősége van a különböző országok parlamentjei közötti kapcsolatoknak. Ezek a kap­csolatok úiabb lehetőségeket teremtenek arra, hogy a tör­vényhozó testületek még in­tenzívebben vegyenek részt a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért folytatott munkában. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a Ma­gyar Népköztársaság ország- gyűlése a nemzetközi életben az imperializmus agresszív poRtikáia ellen, a béke meg­erősítéséért. a népek közötti széles körű együttműködésért lép feL A küldöttség búcsúztatása a Ferihegyi repülőtéren. Kifejezték szilárd álláspont­jukat, hogy a mai nemzet­közi helyzetben a béke és biztonság érdekei mindenek­előtt az amerikai imperializ­mus vietnami háborújának megszűntetését követelik. Is­mételten kijelentették, hogy a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság teljes mértékben támogatja a testvéri vietna­mi nép igazságos harcát a nemzeti függetlenségért, a szuverenitásért és a társadal­mi haladásért Kifejezve szolidaritásukat az izraeli agresszió áldoza­tául esett arab államok né­peinek, a felek rámutattak, a közel-keleti helyzet rende­zése csak Izrael haderőinek a jogtalanul megszállt területek­ről való kivonásával és egy­idejűleg e terület valamennyi állama nemzeti függetlensé­gének és szuverenitásának el­ismerésével történhet meg. A tárgyaló felek megelége­déssel szóltak arról, hogy a Varsói Szerződés tagállamai­nak az európai béka és biz­tonság megerősítésére közzé­tett budapesti felhívása szé­les körű visszhangra talált az európai népeknél és számos ország hivatalos köreiben. Ügy vélik, hogy valamennyi euró­pai ország parlamenti szemé­lyiségének feladata, hogy tá­mogassa az össz-európai kon­ferencia egybehívását, s az ennek előkészítését szolgáló gyakorlati intézkedéseket. Ki­fejtették azt a véleményüket hogy a Német Demokratikus Köztársaság szélesedő nem­zetközi elismerése az európai béke és biztonság megerősítő sét szolgálja. A felek megállapították, hogy a békéért, a demokrá­ciáért, a nemzeti függetlensé­gért és a szocializmusért foly­tatott harcban döntő jelentő­sége van a szocialista orszá­gok testvéri szolidaritásának, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének. Elítél­ték Ki,na maoista vezetésének bomlasztó tevékenységét, amely aláássa az antiimperia- lista erők egységét és kárt okoz a békéért és szocializmu­sért vívott harc ügyének. A kommunista és munkáspár­toknak a közelmúltban meg­tartott nemzetköri értekezle­ten elfogadott dokumentumok olyan pozitív programot, tar­talmaznák, amelynek valóra váltásán a két ország parla­mentjei is tevékenyen mun­kálkodnak. Á szovjet küldöttség a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa nevében meghívta a magyar országgyűlés küldöttségét, hogy 1970-ben tegyen hivata­los, baráti látogatást a Szov­jetunióban. A meghívást kö­szönettel elfogadták. A láto­gatás pontos időpontját ké­sőbb határozzák meg. Elutazott a küldöttség Tegnap elutazott Budapest­ről a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely a magyar országgyűlés meg­hívására hivatalos, baráti lá­togatáson egy hetet töltött hazánkban. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po- tikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Kisházi Ödön, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának helyet­tes elnöke, Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Pap János, az országgyűlés honvé­delmi állandó bizottságának elnöke, valamint F. J. Tyi- tov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ott volt az or­szággyűlés több tisztségviselő­je, számos képviselő, vala­mint a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet csapa­tok parancsnokságának magas rangú képviselői is. Pjotr Mironovics Maserov, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének tagja, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a delegáció vezetője, elutazása előtt nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak: — Á látogatásunkról kiadott közös közlemény összefoglalja utunk »►hivatalos-“ 'részét, a magyar országgyűlés képvise­lőivel folytatott tárgyalásaink eredményeit. Ezért most azok­ról a benyomásokról, tapasz­talatokról _ szeretnék szólni, amelyeket küldöttségünk üze­ntekben, állami gazdaságok­ban, termelőszövetkezetekben, Budapesten és vidéken szer­zett. Elöljáróban ki kell emel­nem, hogy rendkívül elégedet­tek vagyunk mind a látogatá­sunk programjával, mind pe­dig e program nagyszerű le­bonyolításával. Utunk során találkoztunk munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel, s bárhol jártunk is, mindenütt éreztük az igazi magyar ven­dégszeretetet, a küldöttségünk iránti megkülönböztetett fi­gyelmet. A barátságnak ezeket a megnyilvánulásait annak a (Folytatás a 2. oldalon.) Július egészségügyi mérlege Kevesebb a fertőzése* megbetegedések száma Védőoltás —• Védettség Az egészségügyi miniszté­rium tájékoztatása szerint jú­liusban országosan kedvezően alakult az egészségügyi mér­leg. Az eddig beérkezett ada­tok szerint a nyári szezon legjellegzetesebb fertőző be­tegségei, a különböző bélfer­tőzések mind a tavalyinál, mind a tízéves átlagnál jó­val ritkábban fordultak elő. A hastífusz és a paratífusz csak egészen szórványosan je­lentkezett. A szakemberek en­nek egyik okát abban látják, hogy a kezdetben hűvös, csa­padékos nyár száraz melegre váltott át. Ez pedig koránt­sem kedvez annyira a bakté­riumok elszaporodásának, mind a nedves meleg. A légzőúti fertőzések tekin­tetében ugyancsak kedvező az országos kép. A korábbi évek­hez képest szokatlanul ala­csony számban fordult elő vörheny és szamárköhögés. A diftéria nagymértékű háttér­be szorulását bizonyítja, hogy csak egészen kivételesen je­lentenek egy-egy esetet Az egyetlen kivétel a kanyaró, amely az idén a nyári hóna­pokban, így júliusban is a ta­valyinál több megbetegedést okozott. Ez eggyel több ok arra, hogy az ősszel kezdődő védőoltásokra minden oltásra kötelezett kisgyereket elvi­gyenek és beoltsanak. A szak­emberek szerint körülbelül három év szükséges ahhoz, hogy az ősszel kezdődő oltá­sok nyomán fokozatosan az egész öt éven aluli gyermek­népesség védettséget szerezzen ez ellen a gyakori és megle­hetősen sok szövődménnyel járó betegség ellen. (MTI) Magyarország tagja lett a genfi leszerelési bizottságnak A Magyar Népköztársaságot a genfi leszerelési bizottság két társelnöke, a Szovjetunió és az Egyesült Államok — a bizottsággal egyetértésben — meghívta, hogy a bizottság munkájában tagként vegyen részt A Magyar Népköztársaság ^ormánya a meghívást elfo­gadta. A Népköztársaság El­nöki Tanácsa a bizottságba a Magyar Népköztársaság kép­viselőjéül dr. Kőműves Imre rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet nevezte ki. A kül­döttség tagjait a külügymi­niszter jelöli ki. A fentiekkel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság kor­mánya megállapítja, hogy a genfi leszerelési bizottság megalakulásától fogva rendkí­vül nagy felelősséget hordoz. Napirendjén az emberiség jö­vőjét közvetlenül érintő kér­dések szerepelnek. A bizott­ságot az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének egyetértésével a két nukleáris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok hozta létre 1961-ben. A Szovjetunió javaslatai alapján az ENSZ közgyűlése az általános és tel­jes leszerelésre, a fegyverke­zési hajsza megfékezésére és a. háborús veszély elhárítá­sára irányuló kezdeményezé­sek sorát utalta a bizottság elé. A leszerelési bizottság zárt körű tárgyalásaival és a nyilvánosság számára tg-tt megnyilatkozásaival egyrészt megoldásra érleli a fegyver­kezés korlátozásával és a le­szereléssel kapcsolatos igen bonyolult kérdéseket, másrészt segít éleszteni a nemzetközi közvélemény éberségét a fegy­verkezési hajsza veszélyeivel szemben. Mindezek mellett elősegíti, hogy a két nukleá­ris nagyhatalom, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok, megállapodásra jusson a le­szerelést előmozdító intézke­dések megtételében. A Magyar Népköztársaság most annak következtében kapcsolódik be a leszerelési bizottság munkájába, hogy a két társelnök — a bizottság tagjaival és az ENSZ-tagálla- mok széles közvéleményével egyetértésben —, tekintettel a független államok számának az elmúlt évek során bekö­vetkezett nagyarányú megnö­vekedésére, megállapodott a bizottság jelentős kibővítésé­ben, az államcsoportok és földrajzi tájegységek arányos képviseletében. A Magyar Népköztársaság kormánya, a nemzetközi béke és biztonság erősítésére irá­nyuló törekvéseinek megfele­lően, készségesen részt vesz minden olyan kezdeménye­zésben, amely a nemzetközi feszültségek csökkentését, a háborús veszély elhárítását, az általános és teljes leszere­lés előmozdítását szolgálja. Az elsők között írta alá és ratifikálta a moszkvai részle­ges atomcsend-egyezményt, az atomsörompó-szerződést és más, a leszerelést elősegítő megállapodásokat, sőt kezde­ményezéseivel maga is hoz­zájárult ezek kidolgozásához. A leszerelési bizottság ed­digi tevékenysége iránti meg­becsülése kifejezésével egy idő­ben a Magyar Népköztársaság kormánya várakozással tekint a bizottság további munkája elé, melynek során a Magyar Népköztársaság a többi tagál­lammal szorosan együttmű­ködve kíván hozzájárulni az emberiség békéjének és biz­tonságának erősítéséhez. (MTI) MINISZTERI UTASÍTÁS Nemzetiségi óvodákat kell szervezni A művelődésügyi miniszter — a nem magyar anyanyelvű lakosság igényének ki légíté- sére — utasításban szabá­lyozta a nemzetségi óvodák szervezését Az utasítás ki­mondta, hogy azokban a hely­ségekben, ahol a nem magyar anyanyelvű lakosság száma szükségessé teszi, az óvodahá­lózat fejlesztése során nem­zetiségi óvodákat kell létesí­teni. Ahol magyar nyelvű óvoda működik, de a szülők­nek több mint kétharmada kéri, az óvodát át lehet szer­vezni nemzetiségi óvodává. A magyar óvodákban is létesíte­nek nemzetiségi csoportokat, ha — az eddigi 25-tel szem­ben — legalább 15 nemzeti­ségi gyermeket szeretnének a szülők az anyanyelvűknek megfelelő foglalkozásokra já­ratni. A nemzeti, égi óvodák nem­zetiségi tannyelvűek, vagy a nemzetiségi nyelvet oktató óvodák lehetnek. A gyermekek felvétele és a helyek betöltése a magyar óvodákra vonatkozó rendelke­zésekkel azonos módon és azonos szempontok szerint történik. Az utasítás kimond­ja, hogy nemzetiségi óvoda vagy csoport létesítésekor biztosítani kell nemzetiségi oklevéllel rendelkező, vagy magyar oklevelű, de a nem­zetiségi nyelvet jól tudó óvó­nő és a nemzetiségi nyelvet beszélő dajka foglalkoztatá­sát. A nemzetiségi óvoda, vagy gyermekcsoport létesítését a területileg illetékes tanács művelődésügyi szervénél kez­deményezheti a vezető óvónő, az általános iskola igazgatója, a körzeti óvodai felügyelő vagy a nemzetiségi szövetség. A nemzetiségi óvodák és gyermekcsoportok létrehozá­sát a területi művelődésügyi szakigazgatási szerv javaslatá­ra az illetékes területi tanács vb határozata alapján a me­gyei (fővárosi) tanács végre­hajtó bizottsága engedélyezi. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom