Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

Elutazott a szovjet küldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) testvéri, felhőtlen kapcsolat­nak tulajdonítjuk, amely a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei­nek következetes megvalósítá­sa alapján a Szovjetunió és Magyarország, az SZKP és az MSZMP, a szovjet és a ma­gyar nép között kialakult. — Szeretném hangsúlyozni, mennyire megragadott ben­nünket az a" lendület, amely a szocialista Magyarország fejlődését jellemzi. Megerősí­tette ezt a benyomásunkat például a Győri Vagon- és Gépgyárban és a Kőbányai Gyógyszerárugyárban tett lá­togatásunk is. A látottak alap­ján meggyőződhettünk arról, hogy e korszerű üzemekben igen magas a termelés mű­szaki színvonala. De ugyanezt tapasztalhattuk a meglátoga­tott termelőszövetkezetekben is. amelyek jól példázzák a magyar mezőgazdaság utóbbi években elért fejlődését. Lá­togatásaink ismételten meg­győztek bennünket, hogy szé­les körű lehetőségek rejlenek országaink további gyümöl­csöző, kölcsönösén előnyös gazdasági, tudományos és technikai együttműködésében. — Rendkívül nagy hatást tettek ránk találkozásaink az emberekkel, az ipari és me­zőgazdasági dolgozókkal, a párt- és tanácsi vezetőkkel. Meggyőződtünk arról, hogy a helyi vezetők alapos ismerői feladataiknak, s következete­sen megvalósítják a párt és a kormány politikáját. A be szélgetések, eszmecserék után sét (MTI) az az összkép alakult ki ben­nünk, hogy a magyar nép bí zik erejében, s derűlátóan néz a jövő elé. Mély benyomást tett küldöttségünk tagjaira a magyar dolgozóknak a Szov­jetunió népei iránt érzett őszinte, baráti szeretete, amelynek ezernyi' jelét nap mint nap tapasztalhattuk. — Nagy érdeklődéssel ta nulmányoztuk azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket önök szerezték az országgyűlés, a tanácsok tevékenységének to­vábbfejlesztésében. tökéletest tésóben. Ennek azért is szen­teltünk nagy figyelmet, mert tudjuk, Magyarországon sokat tesznek azért, hogy növeked­jék az országgyűlés szerepe, bővüljön törvényhozó és el­lenőrző tevékenysége, meg­élénküljön állandó bizottságai­nak, képviselőicsoportjainak munkája, fokozódjék az állam- hatalorp helyi szerveinek te­vékenysége. — Az önök hazáját olyan országként ismertük meg, ahol a haladás meggyorsítá­sát célzó erőfeszítések mellett megőrzik a legjobb • nemzeti hagyományokat, becsülik év­százados történelmük emlé­keit — Befejezésül még annyit: küldöttségünket magyarorszá­gi látogatása alatt az a szán­dék vezérelte, hogy előmoz­dítsuk a két állam parlament­jei közötti kapcsolatok fejlő­dését, kicseréljük e törvény­hozó testületek munkájának tapasztalatait elősegítsük a szovjet és a magyar nép ba­rátságának további erősödé­Nem hallgatnak a fegyverek Közel-keleten A marxizmus—leninizmus eszméihez híven SADOVSKY ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSE Hétfőn Pozsonyban ünnepi ülést tartottak a hat testvéri kommunista és munkáspárt képviselői által kiadott pozso­nyi nyilatkozat egyéves év­fordulója alkalmából. Az ülé­sen jelen volt Sadovsky, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Colotka szlovák mi­niszterelnök, valamint a Szlo­vák KP több vezető szemé­lyisége. Sadovsky beszámolójában hangoztatta, hogy a pozsonyi tanácskozás és az ott elfoga­dott nyilatkozat történelmi jelentőségű a nemzetközi kom­munista mozgalom jelenlegi fejlődési szakaszában. A po­zsonyi tárgyalásokat a nem­zetközi helyzet rendkívüli ki­éleződése tette szükségessé. Ma már megállapíthatjuk — folytatta Sadovsky —, hogy a jobboldali és antíszocialista erők nyomása alatt levő és belső ellentmondások által megoszlott vezetőségünk sem viszonyult eléggé felelősség- teljesen a testvérpártok talál­kozóinak és tanácskozásainak erényeihez. Egyes esetekben pedig olyan álláspontra he­lyezkedett, amelyek nem fe­lelnek meg pártunk és né­pünk osztályérdekeinek, és nemzetközi érdekeinek, sem pedig az egész szocialista tá­bor érdekeinek. Ez a bíráló megjegyzés véleményünk sze­rint teljes mértékben vonatko­zik arra a tényre is, hogy pár­tunk képviselői nem vettek részt az öt kommunista és munkáspárt képviselőinek varsói találkozóján, s arra is, ahogyan vezetőségünk ehhez a találkozóhoz viszonyult. Sadovsky emlékeztetett ar­ra, hogy a január utáni politi­ka fedezete alatt s e politika hamis prófétáinak bűneként egyre mélyült a társadalmi válság, s ezzel párhuzamosan fokozódott a feszültség Cseh­szlovákia és szövetségesei kö­zött. A szövetséges szocialista országok vezetői pedig mind nyugtalanabbul figyelték az eseményeket, és feltették ma­guknak a kérdést, hogy való­ban megfelel-e a marxizmus —leninizmus eszméinek mind­az, amit a január utáni fej­lődés magában foglalt, s sza­bad-e ilyen közömbösen fi­gyelni az antíszocialista erők A Román Kommunista Párt X. kongresszusa A kairói lapok nagy fon­tosságot tulajdonítanak a Palesztina! ellenállók mind nagyobb méretek­ben kibontakozó hadmű­veleteinek. Az A1 Ahram rámutat arra, hogy az ellenállók akmatűzzel lerombolják a legfontosabb izraeli katonai-mezőgazdasági telepeket Galileában, aknákat raknak a megszállók által használt útvonalakra Gázá­ban és a Jordán völgyében, támadják az izraeli alakulato­kat a Holt-tengertől északra. A Progres Egyptien vezér­cikke kifejti, hogy a Paleszti­nái ellenállás új szakaszba lé­pett. A fedajinok most már a megszánt Palesztina egész területére kiterjesztették mű­ködésüket, és egyaránt támad­ják a katonai és gazdasági célpontokat. A lap szerint az izraeli propaganda szabotázs­nak, terrorakciónak nevezi az ellenállók hadműveleteit Va­lójában a Palesztinái ellenállók ki­zárólag katonai vagy ka­tonai jellegű célpontokat támadnak, s csak olyan gazdasági létesítményekre csapnak le, melyek az ellenség katonai erőfeszí­téseit szolgálják. A polgári lakosságot az ellen­állók igyekeznek megkímélni, amennyire csak lehet. A kibu- cok elleni támadás indoka: ezek a telepek félig katonai szervezetek, és az izraeli ex­panzió megtestesítői. Az izrae­li militaristák sok ilyen kibu- cot alakítottak a megszállt arab területeken, és folytatják a katonai telepek létesítését is. Emellett lerombolják az ara­bok házait, egész falvakat tö­rölnek el a föld színéről, és elkobozzák az arabok földjeit, hogy azokon kibucokat szer­vezzenek. Egy héten át tartó viszony­lagos nyugalom után két nap óta ismét majd­nem állandóan dörögnek a fegyverek a Szuezi- csatoma mentén. A Sinai-félszigetet az 1967-es agresszió óta megszállva tartó izraeli fegyveres erők és az Egyesült Arab Köztársaság hadseregének tüzérsége hétfőn este a Szuezi-csatorna egész hosszában különböző kaliberű ágyúkból lőtte egymást Az izraeli sajtó — a hely­színen működő katonai tudósí­tók jelentései alapján — ugyancsak beszámol a tüzérsé­gi ütközetről, s azt állítja, hogy a tűzpárbajt Kantara térségében az egyiptomiak kezdeményezték. Az izraeli sajtó említést tesz arról, hogy Kuneitra övezetében, a Szíriái—izraeli fegyver­szüneti vonal hosszában is harcok robbantak ki. Az izraeli állásokat az A1 Szaika Palesztinái fel­szabadítás! csoport harco­sai vették tűz alá. Az izraeli megszállókkal szemben megnyilvánuló egyre nagyobb népi ellenállásra vet fényt az AFP jelentése, ameíy szerint a forrongó jeruzsálemi óvárosban az izraeli katonai hatóságok »szabotázscselek­mények előkészítésének« vád­jával letartóztattak 15 arab if­jút Kissinger a NATO főtitkárával tárgyalt Henry Kissinger, Nixon el­nök külpolitikai különtanács- adója kedden felkereste a NATO brüsszeli központját és beszámolt az amerikai elnök ázsiai körútjáról, valamint romániai látogatásáról. Elő­ször Brosióndl, a NATO fő­titkáránál járt, azután részt vett a 15 NATO-nagykövet értekezletén. Kissinger később újságírók­nak elmondotta, hogy Brosió- val folytatott megbeszélésein az Egyesült Államok kínai politikájáról és a Varsói Szer­ződés által javasolt össz-euró- pai biztonsági értekezlet ter­véről is szó esett. A többi té­ma között — mint sajtóérte­kezletén közölte — a straté­giai fegyver korlátozását cél­zó tárgyalások problémája is felmerült A Román Kommunista Párt X., jubiláns kongresszusa szerdán reggel kezdi meg munkáját. A kongresszusnak külön jelentőségét az adja meg, hogy Romániának a fa­siszta iga alóli felszabadulá­sának 25. évfordulójával szin­te egy időben kerül rá sor. A kongresszus küldötteit a megyei pártszervezeteik rend­kívüli konferenciái, a meghí­vottakat a pártszervezetek nyílt ülésein választották meg. Számos országból, köztük hazánkból is, pártdelegáció vesz részt a kongresszuson. A kongresszus tervezett na­pirendje a következő: 1. A központi bizottság je­lentése az RKP-nak a IX. és X. kongresszus közötti idő­szakban kifejtett tevékenysé­géről és a párt további fel­adatairól. Előadó: Nicolae Ceausescu, a párt főtitkára. 2. Az RKP X. kongresszu­sának irányelvei az 1971—75 közötti ötéves tervről és az 1976—1980 közötti nemzetgaz­daság-fejlesztés irányvonalá­ról. Előadó: Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB végre­hajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja. 3. A központi revíziós bi­zottság jelentése. 4. Áz RKP szervezeti sza­bályzatának javasolt módosí­tásai. 5. Az RKP Központi Bi­zottságának és központi reví­ziós bizottságának megválasz­tása. A dokumentumokat ország­szerte pártgyűléseken és kon­ferenciákon, a sajtóban, a társadalmi és tömegszerveze­tekben széles tömegek vitatták meg. A pártkonferenciákon Nicolae Ceausescunak a párt főtitkárává történő újravá­lasztását javasolták. A korábbi kongresszusok munkamódszerétől eltérően a X. kongresszus csütörtöktől a plenáris ülésekkel párhuzamo­san 12 bizottságban folytatja munkáját. . A nemzetközi sajtó nagy számban képviselteti magát az előreláthatólag egy hétig tartó kongresszuson. A kongresszus részvevői a terv szerint a tanácskozások szabad napján elsőként tekin­tik majd meg a román nép­gazdaság negyedszázados ered­ményeit bemutató, hamarosan megnyíló nagyszabású kiállí­tást. A 80 ezer négyzetméter területet elfoglaló kiállítás tükörképét adja majd a 25 esztendő alatt, a szocializmus éveiben végzett munkának. A romániai sajtó ezekben a napokban nagy terjedelmű ri­portokban számol be a mun­kaeredményekről, különösen kiemelve annak jelentőségét, hogy — mintegy a kongresz- szus tiszteletére — átadták rendeltetésének a Vaskapu zsiliprendszerét. A kongresszus előrelátható­lag augusztus 12-én, kedden este ér véget. G. L. Belfastjai tovább tüntetnek Belfastban hétfőn és kedden Is folytatódtak a tüntetések. A rendőrség beavatkozott, de nem sok eredménnyel. Chi- chester-Clark-nek, Észak-írország miniszterelnökének meg kellett szakítania szabadságát és hazautaznia Belfastba. mind hevesebbé váló támadá­sait. Sadovsky ezután felidézte a CSKP Központi Bizottságának 1968 májusi plénuma után le­zajlott eseményeket a cseh­szlovákiai antíszocialista erők és az ellenséges külföldi pro­paganda-tevékenység fokozódó aktivitásának tényeit. Hangoz­tatta, hogy az antíszocialista erők és a külföldi propagan­da egy húron pendült nem­csak tartalmilag, hanem gya­korta kifejezési módjait ille­tően is. Ilyen előzmények után írták alát a hat testvérpárt képvi­selői a pozsonyi nyilatkozatot, amely leszögezte, hogy a szo­cialista vívmányok védelme valamennyi szocialista ország internacionalista kötelessége. Sadovsky a továbbiakban hangoztatta, hogy a Csehszlo­vák Kommunista Párt élő t jelenleg rendkívül fontos fel­adat áll — az 1968 január előtti és utáni munka komplex elemzése. Rámutatott, hogy a párt elismeri az 1968 előtti fejlődés komoly fogyatékossá­gait, s minden erővel törek­szik egy olyan fejlődés bizto­sítására, amely megfelel a mo­dem szocialista társadalom támasztotta követelményeik­nek. Ugyanakkor hatalmi po­zíciójából erélyes politikai harcot vív az antíszocialista és a jobboldali opportunista erők ellen, amelyek megpróbálnak visszaélni a párt önkritikus magatartásával, s elméletileg vagy gyakorlatilag a kommu­nista párt likvidálására töre­kednek. Népeink szabadságának, ál­lamunk létének és szuvereni­tásának alapvető feltétele a jelenlegi, osztályokra tagolt világban a Csehszióvák Szo­cialista Köztársaság szövetsé­ge a Szovjetunióval és más szocialista országokkal — hangoztatta a Szlovák KP Központi Bizottságának első titkára. A továbbiakban emlé­keztetett arra, hogy a jobbol­dali és antíszocialista elemek tevékenysége nem tekinthető túlhaladott korszaknak. Ezek az erők folytatják provoká­cióikat, s ezért a leghatáro­zottabban ki kell jelenteni: nem engedjük, hogy félreve­zessék pártunkat és népünket. Országunkban ,véget vetettünk az anarchiának és a hatalmi vákuumnak. Sadovsky a továbbiakban beszélt a proletár internacio­nalizmus változatlan jelentő­ségéről a csehszlovák párt ve­zetőségének politikájában. A szlovák nemzeti felkelés ta­nulságaira utalva rámutatott, hogy Csehszlovákia népei so­ha nem felejtik el, kik követ­tek el merényletet ellenük, * azt sem, hogy a Szovjetunió népe, hadserege és pártja vol­tak azok, amelyek a csehszlo­vák nép mellé álltak, és se­gítségükkel a második világ­háború végén a szabadság új korszaka köszöntött az ország népeire. Sadovsky ezután a kommu­nista és munkáspártok moszk­vai nemzetközi tanácskozásá­nak jelentőségéről szólott, amely mint mondotta, jelen­tős fordulatot hozott a test­véri kommunista pártok és az összes antlimperialista erők összeforrasztásában a világim­perializmus ellen a népek bé­kéjéért és szabadságáért vívott küzdelemben. (MTI) Megalakult az új olasz kormány Az egy hónapig tartó vál­ság után — amelyet viták, veszekedésék, késhegyig menő politikai alkudozások tarkítot­tak — kedden végre azt je­lenthették’ a hírügynökségek Rómából, hogy megalakult az új olasz kormány. Az élén is­mét Mariano Rumor, a régeb­bi, bukott kormány tagja áll, ám a politikai erők közös megállapodásával: ez a kor­mány eleve vállalta az ideig­lenességet. Olasz kedélyesség­gel strandkormánynak neve­zik, amely »átvészeli« vala­hogy a nyári és a kora őszi heteket, s legkésőbb novem­berben — a községtanácsi vá­lasztások lebonyolításakor — lemond. Ezúttal koalíció nélkül, szín­tisztán csak keresztényde­mokrata kormányt alakított líümor: a szocialisták hozzá­járulásukat adták végre a ki­sebbségi kormány létrejötté­hez, természetesen csak az ideiglenesség feltételével. Pe­dig néhány napja még ke­mény harcot vívtak a tisztár' kereszténydemokrata változat ellen. Ugyan mi okozta most pál- fordulásukat? Alighanem jó helyen keresgél a Les Echos című tekintélyes francia na­pilap, amikor az okot a szo­cialisták félelmében látja. At­tól féltek ugyanis — és eb­ben az aggályukban osztoz­tak a kereszténydemokraták­kal —, hogy ha képtelenek új kormányt alakítani, fel kell oszlatni a parlamentet, új vá­lasztásokat kell kiírni, ott pe­dig az előjelek szerint a kommunisták a korábbinál jóval több szavazatra számít­hattak volna. Mariano Rumor kijelölt mi­niszterelnök kedden délután bemutatta Saragat köztársa­sági elnöknek az új kormány­listát. Az elnök aláírta a név­sort. és ezzel formailag meg­oldódott a pontosan egy hó­nappal ezelőtt, a szocialista várt szakadása nyomán kiala­kult válság. Az új kormány kizárólag kereszténydemokrata miniszterekből áll. számíthat azonban a szocialisták és a szociáldemokraták parlamenti támoca*ásóra, valamint a köz- társaságiak tartózkodáséra. (MTI) A tőkés ipari országok gazdasági fejlődése A gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet (OECD) most nyilvánosságba hozott jelentésében a tőkés ipari or­szágok gazdasági fejlődéséne’; meglassulását és az . áremel­kedések részleges csökken‘lsét jósolja. Áz OECD 22 tagálla­mának 1970 közepéig várható gazdasági kilátásait taglaló je­lentés szerint a jelenleg foly­tatott gazdasági politika je­lentősen alacsonyabb arányú áremelkedésekhez vezethet. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Fran­ciaországban ugyancsak az áremelkedés csökkenése vár­ható abban az esetben, ha a munkabérek nem növekednek mértéktelenül. Az NSZK-ban és Olaszországban ugyanakkor nagyobb arányú áremelkedés- sekre lehet majd számítani. A jelentés megállapítja, 1968-ban általában a szoká­sosnál nagyobb áremelkedés­re került sor és ez az irány­zat 1969 első felében is foly­tatódott. Az Egyesült Államok fize­tési mérlegének javulása a jelentés szerint a vártnál ki­sebb arányú lesz. Nagy-Bri­tanniában a font sterling le­értékelése után a fizetési mér­legben mutatkozó többlet el­érése érdekében folytatott po­litika a várakozásnak nem megfelelő csekély mértékű haladást eredményezett. A je­lentés csupán Finnország vo­natkozásában említ 1969-ben kedvező gazdasági kilátásokat, majd megállapítja, hogy az OECD-hez tartozó országok­ban, mint egészben, a társa­dalmi össztermék növekedése 1969 első hat hónapja és 1970 között valószínűleg három és hogy az OECD tagállamaiban fél százalékra csökken. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. aogtmtm 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom