Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

A laoszi nép is harcol Az amerikai agresszió a Dél-Vietnammal szomszédos laoszi népet sem kíméli. A lao­sziak azonban hősiesen védekeznek a berepülő amerikai'^ ellen. Képünkön: Laoszi par­tizánok egy lelőtt amerikai repülőgép ronc aináL (Keptavirón érk. — AP—KS) _______________________________________\ A pozsonyi tanácskozás évfordulójáról A hétfői Rudé Právo szerkesztőségi cikk­ben emlékezik meg a pozsonyi tanácskozás évfordulójáról. Az internacionalista érdekek nevében cím alatt megjelent cikk egyebek között idézi a Népszabadság egy évvel ez­előtti megállapítását arról, hogy a pozsonyi találkozó sikeres hozzájárulás lesz a testvér­pártok internacionalista érdekeinek védelmé­hez. Ma már ismeretes — írja a továbbiakban a Rudé Právo —, hogyan képzelték el a csehszlovákiai szocializmus sorsát az impe­rialista körök, valamint csehszlovák politi­kusok kalandor és karrierista csoportjai. Is­meretes az is, hogy a testvérpártok milyen lenini állhatatossággal és türelemmel tár­gyaltak, vagy kíséreltek meg tárgyalni 1968 áprilisától augusztusáig a csehszlovák kép­viselőkkel. A cikk megemlékezik arról is, hogy a test­vérpártokkal lezajlott minden tárgyalás után »valaki« gyűlést szervezett a prágai óvárost téren vagy a pozsonyi városháza előtt, és a televízióban, a rádióban is sajátos máidon magyarázták e tanácskozások eredményeit. Ebben az időben a sajtószabadság — írja a lap — a tájékozatlanság megvalósításának eszközévé vált. Az öt pártnak a CSKP KB- hez intézett levelén kívül a csehszlovák saj­tóban egyetlen komolyabb dokumentumot sem közöltek, amely felhívta volna a ve­szélyre a figyelmet. Nem hozták nyilvános­ságra az SZLKP KB májusi határozatait sem, mivel a jobboldali erők már ekkor fél­tek az igazságot kimondani. Akik az »em­beri arcú szocializmusért« harcoltak, hajlan­dóságot mutattak, hogy a szocializmus alap­jait felszámolják, és Csehszlovákiából ellen­pólust hozzanak létre a Szovjetunióval és a testvéri országokkal szemben folytatott '•nyo­más játékhoz-«. A Rudé Právo megállapítja, hogy egyes politikusok Pozsony után is h ■ zárd játékot űztek. Miért kell vitatkozni c'rlett, hogy vajon Csehszlovákiában egy csendes ellen­forradalom előkészületeiről veit szó, vagy csak szocia7i"tael!en?s erők fellépéséről? —* teszi fel a lap a kérdést. A Rudé Právo úgy értékeli a pozsonyi ta­nácskozást, hogy valóban jelentős határkő­nek kell tekinteni. Hangsúlyozza, hogy au­gusztus után sem tettek semmiféle konkrét intézkedést a szocialistaellenes és szovjet­ellenes csoportokkal szemben. Csehszlová­kia függetlensége és szuverenitása védelmé­ben a szövetségesek a pozsonyi határoza­tokra támaszkodtak, amelyekben egységes kiutat fogadtak el. A cikk befejezésül megállapítja: A CSKP áprilisi és májusi ülései, valamint azok ha­tározatai a párt életképességének bizonyí­tékai. Ezért folyik a CSKP ellen külföldről és hazai környezetből egyaránt vad és he­lyenként bandita jellegű támadás. A CSKP nem az a párt. amely hazárdjátékot folytat a jövővel. A CSKP egészséges magja, amely hú maradt a proletár internacionalizmus el­veihez, nem hagyja magát megzavarni sem rágalmakkal, sem feliratokkal, sem röpcédu­lákkal, sem éretlen fiatalok üvöltözéseivel. (MTI) Nixon körútja után Ismét Rumor kapott megbízatást Saragat olasz köztársasági el­nököt vasárnap délután tájé­koztatták azok­ról a puhato­lózó megbeszé­lésekről, ame­lyeket a sze­nátus elnöke, Amintore Fan- fani folytatott a politikai pár­tok vezetőivel a kormányala­kítás lehetősé­geiről. Ezután Sara­gat ismét Ma­riano Rumort, a volt kor­mányfőt, Olasz­ország jelenle­gi ügyvezető miniszterelnö­két kérte fel Nixon elnök Washingtonba visszatérve kijelentette, hogy világ körüli útja a béke cél­jait szolgálta. Nixon a hét első felében majd tájékoztatja világ körüli útjáról a kormány tagjait és a törvényhozás vezetőit. Való­színű, hogy az elnök rádió- és tv-beszédet is mond — részben útjáról, részben pe­dig az aktuális belpolitikai problémákról. Távollétében ugyanis a szenátusban kirob­bant az »adóháború«, és a hét közepén kerül a törvényhozás elé a Safeguard ellenrakéta­rendszer sorsa is. Az elnök világkörüli út­járól az amerikai fővá­rosban megoszlanak a vé­lemények. Az út első sza­kaszánál szinte teljesen egyetértés fogadta a Ni­xon által meghirdetett »új ázsiai politikát«, amelyet az elnök Guam szi­getén fejtett ki. E politika fő vonásaként azt emelte ki, hogy az Egyesült Államok — bár továbbra is csendes-óceá­ni hatalomnak tekinti magát — igyekszik elkerülni az »új Vietnamokat«* és a jövőben nem avatkozik be katonai erővel az ázsiai országok bel­ső ügyeibe. Később azonban Nixon módosította ko.ábbi kije­lentéseit, kiméivé például hogy az USA »kitart szer­ződéses kötelezettségei mellett«. Vietnamban a háborúról szólva azt mondotta, hogy ez »-az amerikai történelem leg­ragyogóbb órája«. George McGovern szenátor ezekre a Miközben az amerikai had­vezetés közlései szerint a dél­vietnami hadműveletek »szór­ványos (jellege és lassú üteme szinte a tűzszünet határát sú­rolja«, a Dél-vietnami Ideig­lenes Forradalmi Kormány harcoló alakulatai folytatják akcióikat az ellenséges pa­rancsnoki harcálláspontok, törzskari szálláshelyek, hidak és utánpótlási vonalak ellen. Az amerikaiak beismerése szerint a DIFK reguláris had­seregének tüzérsége 122 milli­méteres, szovjet gyártmányú rakétákkal súlyos csapást mért a 8000-es létszámú ausztráliai expedíciós dandárnak Saigon­ki jelentésekre utalva nyilat­kozott úgy, hogy az elnököt az elődjéhez hasonlóan »szem­mel láthatóan megfertőzte az ázsiai vírus«, és ha ez így van, akkor az űrhajósok helyett »az el­nököt kellene karanténba helyezni«. Nixon kijelentéseivel egybe­esett • Wheeler tábornoknak, az amerikai vezérkari főnö­kök egyesített bizottsága el­nökének tanúvallomása a sze­nátus katonai bizottsága előtt, amely szerint az USA »még hosszú ideig nem vonulhat ki Vietnamból«: Politikai megfigyelők arra a következtetésre jutnak, hogy az elnök leginkább a legégetőbb kérdés megol­dásával maradt adós: nem fejtette ki a vietnami rendezésre vonatkozó és valóban elfogadható meg­oldás tervét, sőt azt hangoztatta, hogy az USA »a lehető legmesszebb elment« eddigi javaslataiban. A Fehér Ház képviselői — és maga az elnök is — a romá­niai látogatást minősítették az út csúcspontjának. Hiva­talos körökben azt hangoztat­ják, hogy az út e szakasza »demonstratív- lépés a nem­zetközi enyhülés felé«, és messzemenően pozitív kihatá­sai lehetnek. Ugyanakkor a politikai kommentárok nyíltan hangoz­tatják, hogy az ázsiai út nem hozott újat, és az elnök ezzel az utazás­sal a lényegbe vágó prob­lémák megoldása elől akart kitérni«, kihasználva azt a kedvező helyzetet, amelyet az Apollo tói 65 kilométer távolságra délkeletre kiépített körletére. A jól előkészített és összpon­tosított tüzérségi támadást az ausztrál katonaság utánpótlá­sában fontos szerepet játszó 64 méteres betonhíd felrob­bantása előzte meg. A haza­fiak által Végrehajtott táma­dások sorában az amerikai katonai kommüniké megem­lítette még a kollaboránsok- ból verbuvált úgynevezett dél­vietnami népi milícia Can Tho-i központjának tüzérségi lövetését. Az amerikai pa­rancsnokság közlése szerint a gyalogsági ütközetek száma elenyészőnek mondható. (MTI) űrhajó útjának kétségtelenül világraszóló sikere teremtett. »Az elnök politikai és propa­gandacélokból utazta körül a Földet« — írta a neves ame­rikai publicista, James Reston a New York Times vasárna­pi számában. — »Nixon el­nöknek tudnia kell, hogy má­sodrendű kérdéseket dramati­zál és aría használja fel őket, hogy kitérjen az elsőrendű kérdések elől.« BUKAREST Vasárnap délelőtt Bukarest­ben Ünnepélyes külsőségek között megállapodást írtak alá, amelynek értelmében román könyvtár nyílik az Egyesült Államokban és ame­rikai Romániában. Vasárnap délután a Buka­rest környéki Otopeni repülő­téren Ceausescu államelnök és a román kormány tagjai ünnepélyesen búcsúztatták az amerikai elnököt és kíséretét. * * • Nixon elnök hétfőn a kong­resszusi vezetőket tájékoztat­ta világ körüli útjáról. . Az elnök ismertette velük az ázsiai államokban, illetve Ro­mániában folytatott tárgyalá­sait és válaszolt a kérdések­re. Az utazás ff rdményeit a kabinet ülésén Is megvitatják majd. Henry Kissinger, Nixon el­nök nemzetbiztonsági tanács­adója, aki az elnököt köruta­zásán is elkísérte, vasárnap este Nagy-Britanniából Pá­rizsba érkezett, hogy tájékoz­tassa Pompidou francia elnö­köt Nixonnak az utazáson szerzett benyomásairól. Kissinger párizsi látogatása — a megfigyelők szerint — kormányalakí- , tásra. A meg» bízatást Rumor csak fenntartásokkal fogadta el, és kedden az új kísérle­tekről ismét jelentést tesz Sa- ragatnak. Utoljára pénteken volt kénytelen jelenteni — háromhetes tárgyalássorozat után —, hogy képtelen áthi­azt a célt is szolgálja, ' hogy a franciák felé »kiegyensú- lyo za« Nixon rövid angliai tartózkodását és megbeszélé­sét Wilson miniszterelnökkel. A tervek szerint Kissinger találkozik Cabot-Lodgezsal, a vietnami tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjével is. (MTI) dalni a felbomlott koalíció partnereinek nézeteltéréseit és visszaadja a mandátumot. Mariano Rumor, akit Sara­gat köztársasági elnök másod­szor is megbízott az új kor­mány megalakításával, tovább folytatja tárgyalásait. A hírek szerint a megbízott miniszter- elnök csupán keresztényde­mokratákból álló kisebbség’ kormányt akar alakítani. Kiesinger nyugatnémet kan­cellár kedden érkezik az Egyesült Államokba. Előbb New Yorkba látogat, és talál­kozik U Thant-tal, az ENSZ főtitkárával, majd szerdán Washingtonba utazik, és csütörtökön tanácskozik Ni­xon elnökkel. Előzetes közlések szerint a megbeszélésnek nincs előre meghatározott napirendje, de előreláthatólag központi he­lyet foglalnak el a kelet— nyugati kapcsolatok és ezzel párhuzamosan a katonai jel­legű kérdések. A nyugatné met választások előtt Kiesin­ger szemmel láthatóan Wa­shington megerősítését kéri meghirdetett politikájához, s egyúttal megnyugtatást akar arra vonatkozólag, hogy az USA nem kíván változtatn' európai politikáján. A kelet—nyugati kapcsola tokon belül külön kérdéskén1 szerepel majd a stratégiai Hétfő reggel a megbízott miniszterelnök az Olasz Szo­cialista Párt küldöttségét fo­gadta. de Martino főtitkárral az élen. A Rumorral folyta­tott megbeszélés után de Mar­tino közölte az újságírókkal, hogy pártjának vezetősége a délutáni órákban összeül, és ezután ismertetik a párt ál­láspontját. Bármilyen legyen is az új kormány összetétele, olasz politikai körök véleménye sze­rint legfeljebb az őszig ma­radna hivatalban. Jellemző, hogy az olasz sajtó a meg­alakítandó kormányt átmene­tinek nevezi. De Martino, az Olasz Szo­cialista Párt főtitkára, hétfőn egy szűk körű pártgyűlésen bejelentette: A vezetőség úgy döntött, hogy »felelősségtelje­sen viszonyul« a Rumor által alakítandó »egyszínű« (csak kereszténydemokratákból álló) kormányhoz. Ez a kijelentés ígéretet tar­talmaz arra nézve, hogy a szocialisták parlamenti kép­viselői igennel szavaznak az egy héten belül esedékes bi­zalmi szavazáson, vagy tar­tózkodnak. A szocialista párt ezzel megadta a Rumor-kor- mánynak szükséges létfontos­ságú támogatást. nukleáris fegyverek és a le­szerelés problémája, vala­mint az atomsorompó-egyez- mény, amelyet a nyugatné­met kormány mindezideig nem írt alá. A kancellár egyes értesülé­sek szerint, titkos stratégiai dokumentumot hoz magával, amely német katonai szak­értők elemzését foglalja ma­gában a stratégiai nukleáris fegyverekről, és »ajánlásokat tartalmaz Nixon elnök szá­mára« egy esetleges szov­jet—amerikai tárgyalás előtt. Bonn ragaszkodik ahhoz, hogy — Nixon korábbi ígé­reteinek megfelelően — min­denfajta katonai jellegű dön­tést előzőleg egyeztessenek a NATO katonai és politikai szervein belül. Az amerikai elnök tájékoz­tatni fogja a kancellárt az USA »új ázsiai politikájáról«, illetve útjának eredményei­ről. (MTI) Képünkön: Kissinger elhagyja a Matignon palotát, ahol Chaban-Deimas miniszterelnökkel tárgyalt, és nyilatkozik a riporterek előtt. * ... (Keptavxron erk. — AP—KS) Hadműveletek Dél-Vietnamban Henry Kissinger Párizsban Kiesinger Netv Yorkban

Next

/
Oldalképek
Tartalom