Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

A világ dolgairól — világosan Emberek a rámpán A rampa ötvenfokos hőség­ben izzik. A tejfehér bárány­felhők csak arra jók, hogy az ember föltekintsen rájuk, megtörölje izzadt homlokát, és megállapítsa, hogy ma sem várható kiadós, a forróságon enyhítő zápor. Még a víz mel­lett is nehéz elviselni a hősé­get, nemhogy az áthevült be- tontömbök között, a fülledt vagonokban, nehéz fizikai munka közben. Az AGRO- KER telepén vagyunk, ahol a két rakodás közötti cigaretta­szünetben beszélgetünk a szál­lítóbrigád tagjaival. — Hetedik esztendeje dol­gozom a vállalatnál — mond­ja Takács György. — Két éve kaptuk a targoncákat, koráb­ban mindent kézzel raktunk, a nagyobb gépeknél egy traktor segített a rászerelt emelővel. Mi is énekelhetnénk vagy sza­valhatnánk a meteorológusok karikírozó versikéjét, hogy té­len nagyon' hideg van, nyáron nagyon meleg van. December­ben, januárban a jeges, síkos vasak, nyáron pedig az átfor­rósodott gépek, berendezések teszik nehézzé a mi munkán­kat. A bőrkesztyűben majd el­olvad az ember keze, de enél- kül nem lehet megfogni sem­mit Lukics József és Sallós Sándor a vagonban. — Hány vagon árut fogad­nak naponta? — Hatot. Általában. De van, amikor többet is. Heten va­gyunk rá, egy-kettőre végzünk vele. — Mitől félnek a legjobban. — A rakodás, bármit is hoz­A gém nyújtózik egyet. zon a vagon, mindig veszé­lyes. A hullámlemezzel van a legíöbb baj. A gépeket ugyan a daru emeli ki, de azzal is vigyázni keíl. Ha valamelyi­künk rosszul akasztaná be a horgokat... A rakodóbrigád munkájá­nak egyik legjobb fokmérője a kocsiálláspénz alakulása. Balogh Éva szállítási előadó — az ö kalauzolásával jártuk vé­gig a telepet — elmondta, hogy korábban tíz-tizenkét­ezer forintot is kifizettek ha­vonta kocsiállásért. Ma már szó sem lehet ilye 1 kiadás­ról. Az állandóan változó géfv park negyvenhárom millió fo­rint értékű. Pótkocs k, vizes- kocsik, markológépe!', répa­szedő kombájnok, kis és nagy »Dutrák« várják jövendő gaz­dáikat. Kislaki Ferenc autó­daru-kezelő a répaszedő kom­bájnok egyikét készíti elő szál­lításra. A hatalmas gépkocsi odaáll a sor elé, a daru gém­je nyújtózik egyet, megragad­ja, s fölemeli. A darukezelő, aki egy személyben a gépko­csivezető is, a brigád hetedik tagja s »legerősebb« embere, (Saly) Fonyódligeti bosszúságok: Büfé gazda nélkül napjainkban Sr: zodni a világ dolgaiban. Bo­nyolult és ellentmondásos a nemzetközi helyzet, gyorsan peregnek az események. Sok­szor kevés vagy nem elég megbízható az információs anyag vagy éppen olyan sok, hogy nehéz osztályozni a té­nyeket, érveket, történéseket. Előfordul, hogy nehézségekbe ütközik egy-egy óriási doku­mentum feldolgozása, rend­szerezése, érdemi megállapí­tásainak kigyűjtése és értéke­lése. Fáradságos munka nyo­mon követni az akciókat, és a reakciókat, a választ és a vi­szontválaszt, kideríteni, jól megkülönböztetni az okokat és az okozatokat. Nem vitás, hogy a tájékoz­tatástól sok függ. Amit nem ismerünk, arról nem tudunk véleményt mondani, amit nem követhetünk nyomon, annak összefüggéseit sem tárhatjuk fel. Valóban informáltalak kell lennünk. Ezt az igényt — amelyet szerencsére már egy­re kevesebben tekintenek il­letlen vagy illetéktelen kíván­csiságnak — a hírközlő eszkö­zök és a tájékoztatás egyéb csatornái igyekeznek mind jobban kielégíteni. Bár — ahogy mondani szokták — »az információból sohasem elég«, nem kétséges, hogy ma a kül­politikával »nem profi« mód­ra foglalkozók is egyre több és jobb ismereteket kapnak a nemzetközi eseményekről. Ám bizonyos határon túl hiába zúdítjuk az emberekre a té­nyek özönét, nem tudják el­raktározni és főleg meg­emészteni azokat. Ez történt például a kínai »kulturális forradalom« első időszakában is, amikor már összefolyt a rémisztő pekingi események­ről szóló, lényegében azonos típusú jelentések végtelen so­ra. Érdemes ezen ejgondolkod­ni, mert akkor kiderül, hogy ma — a tájékoztatás további javítása mellett — egyre in­kább előtérbe kerül egy má­sik gond: mit kezdjünk az in­formációikkal, miként dolgoz­zuk. fel, csoportosítsuk, érté­keljük azokat, vagyis röviden: hogyan politizáljunk velük? A gyakorlat ““S jainkban egy-egy esemény megítélésében nagy segítséget nyújt a világpolitikai helyzet helyes értékelése. Annak a ténynek a szem előtt tartása, hogy napjainkban történelmi párharcot vívnak a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus erői. Ebben a harcban a forradalmi vi­lágmozgalom — egyes oszta­gainak nehézségei ellenére — folytatja támadását, amit leg­inkább a szocialista építés elő­rehaladása, a tőkés országok­ban folyó osztályharc éleződé­se, a gyarmati rendszer sza­kadatlan bomlása és az a tény bizonyít, hogy a béke erőinek összefogása révén si­került megakadályozni a vi­lágháború kirobbantását. Az imperializmus, bár mint vi­lágrendszer nem lett erősebb, helyenként ellentámadással próbálja útját állni ennek a neki kedvezőtlen folyamatnak. Mindebből két következtetés adódik: az egyik, hogy a for­radalmi erők offenzíváját tör­ténelmi tények bizonyítják, s ezeknek nem mond ellent az, hogy az imperializmus he­lyenként és átmenetileg tá­madásba lendülhet a kor ten­denciáit tekintve akkor is csak defenzív, védekező hadműve­letre kényszerül a forradalmi erőkkel szemben. A másik következtetés, hogy az impe­rializmus sorozatos ellentá­madásai egyik vagy másik or­szágban időlegesen érhetnek és érnek is el sikereket, de et­től még az általános erőviszo­nyok nem változnak meg. Ezekkel az alapvető mozza­natokkal függ össze ez a gya­korta hallott kérdés is: Hol húzódnak ma a nemzetközi osztályharc fő frontjai, ponto­sabban, milyen erők állnak szemben az imperializmussal? Nos, a front egyik oldalán há­rom erő áll: a szocialista vi­lágrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom. Ök al­kotják ma az antiimperialista derékhadat. A szocialista vi­lágrendszer nem az egyetlen, hanem a döntő erő ebben a küzdelemben. Az események «jSrä: engedhetellen a gazdasági in­dítékok elemzése. Sajnos ezek­nek az összefüggéseknek nem mindig tulajdonítunk kellő je­lentőséget, mintha a nemzet­közi politikát el lehetne sza­kítani a világgazdaságtól. Pe­dig nem lehet, s ha erről el­feledkezünk, akkor egyebek között a harmadik világ egy- egy jobboldali fordulatánál (vagy azt megelőzően!) nem mutatunk rá a kapitalista vi­lággazdaság sokszor áttételes, mégis meghatározó befolyásá­ra, nem világítjuk meg az adott puccs mélyebb okait De más példák is arra intenek, hogy a gazdasági háttér és in­dítékok vizsgálata nem nélkü­lözhető a nemzetközi esemé­nyek jó megértéséhez. Nagy segítséget nyújthat a nemzetközi tájékozódásban saját erőink mellett a szem­benálló fél alapos ismerete. Az imperializmus állandó jel­legzetességein kívül számba kell venni új vonásait, hiszen — egyebek között — állam- monopolista jellegének erősö­déséből látható alkalmazkodá­si törekvése a két rendszer harcának feltételeihez, a tu­dományos-műszaki forradalom követelményeihez. Nem té­veszthető szem elől taktikája sem, amellyel bomlasztani próbálja a szocialista orszá­gok belső rendjét és szövetsé­gi kapcsolatait. Munka közben találom Völgyi Lászlót, a Híradás- technikai Vállalat művezető­jét, a KISZ-szervezet szer­vezőtitkárát. Nemrég öthó­napos KISZ-iskolán vett részt. Erről kérdezem. — Rengeteg új dolgot ta­nultam a tanfolyamon. E- méleti és gyakorlati képzést kaptunk. Az előadások után elmondhattuk gondjainkat is. Sokat jelentett, hogy kicse­rélhettük tapasztalatainkat. Ha például kirándulást vagy társadalmi munkát szervez­zünk, segítenek a tanultak. Az akciók lebonyolítása ed­dig elég nehezen ment. A szervezettség javítása a leg­nagyobb feladat a mi K1SZ- szervezetünkben. — Hogyan osztja be az idejét? — Sokszor elég nehéz. A KISZ-munkát nagyon szere­tem, de a családomra és az önművelésre is kell időt for­dítanom. Közben a Felsőfokú Gépipari Technikumban ta­nulok. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek — más gazdálkodó szervekhez hasonlóan — 1968. január 1-e óta önállóan oldják meg mind a gazdasági, mind a társa­dalmi-mozgalmi feladataikat. A reform a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél számos kérdést vetett föl ki­váltképp a társadalmi-moz­galmi feladatokkal összefüg­gésben. Ezek közül az egyik legjelentősebb a szövetkezetek jelenlegi helyzetét, a népgaz­daságban betöltött szerepét, a tagság és a szövetkezet, vala­mint a szövetkezetek és szö­vetségeik megfelelő kapcsola­tát tükröző új alapszabályok megalkotása. A régi alapsza­bály ugyanis semmiképpen sem felel meg a mai viszo­nyoknak, a szövetkezeti de­mokrácia fokozottabb kibon­takozásának, az önálló gazdál­kodásnak. A Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Taná­csa már tavaly fontos, mi­előbb megoldandó feladatnak tekintette az új alapszabályok megalkotását. Az OFT által A tisztánlátás feltétele még, hogy világosan álljanak előt­tünk harci céljaink, amelyeket a nemzetközi küzdőtéren el akarunk érni. A gyakorlati po­litizálásban például sokat se­gít annak felismerése, hogy napjainkban az imperialista- ellenes akcióegység elsőrendű célja változatlanul a hős viet­nami nép sokoldalú támoga­tása, alapvető láncszeme a há­borús veszély elhárítása, s a leghalaszthatatlanabb feladat: elejét venni az atomfegyverek tovaterjedésének. A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zása nagy nyilvánosságot ka­pott Mégis: aki nemcsak is­merni akarja, mi történt Moszkvában, hanem önálló kö­vetkeztetésekre is kíván jut­ni, annak végig kell mennie az alapkérdéseken: mit mond­tak a testvérpártok a világ- helyzetről, milyen képet fes­tettek az imperializmusról, hogyan vették számba saját erőinket, miben látják az ösz- szefogás lehetőségét milyen harci célok felé törekednek, mit tartanak a kommunista és munkáspártok legfontosabb feladatainak. Elengedhetetlen, h,s események rohanó forgata­gában a rendelkezésünkre álló információk alapján, világné­zetünk, eszméink, törekvé­seink talaján véleményt al­kossunk magunknak a történ­tekről. Ez különösen fontos azoknak a munkájában, akik nemcsak részét alkotják a közvéleménynek, hanem for­málni is kívánják azt Pálos Tamás Dolgozók jönnek az iro­dába, meg kell szakítani a beszélgetést. Gyorsan, hatá­rozottan, emberségesen in­tézi el az ügyüket. — Mióta tevékenykedik a KISZ-ben? — Ipari tanuló voltam, amikor bekapcsolódtam az ifjúsági mozgalomba. Ná­lunk különösen fontos, hogy foglalkozzunk a fiatalokkal, mert többségében 14—28 évesek dolgoznak itt. Mind­egyik korosztály igényli a megfelelő tájékoztatást és a művelődést Ezért fontos, hogy a KISZ-vezető sokol­dalú legyen. Én is állandóan képzem magam. A KISZ-iskolát jeles ered­ménnyel végezte. Kedvenc időtöltése a régi könyvek gyűjtése és a dzsessz. És természetesen nagyon sokat jelent számára a család. — Nagyon örültem, ami­kor elküldték az iskolára. És most már gyakorlatban is alkalmazhatom, amit ott megtanultam. akkor kibocsátott alapszabály­minta azonban nem vehette figyelembe az azóta már meg­jelent szövetkezetpolitikai irányelveket és a kormányha­tározatot. E fontos dokumentu­mok ismeretében az OFT új alapszabálymintát fogadott el a tavasszal, amely már min­den szempontból megfelelő út­mutató a szövetkezetek alap­szabályának önálló elkészíté­séhez. A szerkesztő bizottságok már munkához láttak. Az alapszabálymintát a megyében húszezer tag, választott veze­tő, társadalmi és a tömegszer­vezetek kapták meg tanul­mányozás végett A vélemé­nyeket, javaslatokat a szer­kesztő bizottságok az alapsza­bály-tervezetben rögzítik majd. A tervezet megfogalmazása mellett a szerkesztő bizottsá­gok rögzítik a választott tes­tületek — a küldött- és köz­gyűlés, az igazgatóság, a fel­ügyelő bizottság és a helyi in­téző bizottságok — hatáskö­rét. Nem kisebb feladat a köz­TobbszÖr is szóvá tettük, hogy a fonyódligeti üdülőtu­lajdonosok és az ott nyaralók életkörülményeinek javításá­val nem sokat törődnek azok akik ebben határozott intéz­kedéseket tehetnének. A fonyódligeti strandhoz közel szerény pavilon hú­zódik meg. A felirat, hogy ki­nek a tulajdona vagy kinek a kezelésében van, nem látha­gyűlési, részközgyűlési körze­tek meghatározása sem, hiszen az ősszel, a rendkívüli kül­döttgyűlés előtt — amelyen jóváhagyják az alapszabályt — már az új rendszer szerint hívják össze a tagokat. Eze­ken a taggyűléseken a tagok elmondhatják véleményüket az alapszabály-tervezetben megfogalmazottakról. Az új alapszabályokat no­vemberben a rendkívüli kül­döttgyűléseken fogadják el. Több mint százezer tag kép­viseletében harminckét fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezet háromezer küldötte szentesíti szavazatával az alapszabályokat, amelyek — az állami szabályozók mellett — szövetkezetük törvényét je­lentik. Addig még negyed év van hátra. Bizonyosra vehető, hogy ez idő alatt a tagok, a választott vezetők százai, a társadalmi és tömegszerveze­tek — átérezve e munka je­lentőségét, súlyát — élnek a véleményezés jogával, hiszen ez végső soron saját érdekü­ket szolgálja. C. L. tó. Annál több viszont a pók­háló, ami jelzi, hogy a pa­vilonban, büfében dolgozók nem sokat törődnek a higié­niával. Persze nemcsak azzal. A vendég hiába kér jaffát, colát vagy más üveges hűsítő italt, nem kaphat mást, csak kimért málnaszörpöt. No meg ezenkívül: legalább ötféle pa­lackozott bort, vermutot, több mint tízféle rövid italt — ko­nyaktól a pálinkáig — sőt még pezsgőt is, azonkívül csapolt és üveges sört. — Hová tegyem a hűsítőt? A meglevő italválasztékkal is rengeteg gondom-bajom van — magyarázkodik a vezető. A pavilonban legalább húsz nagy demizson — tele tömény itallal — terpeszkedik. Lépni is alig lehet tőlük. Milyen jó lenne, ha legalább a fele he­lyet hambis és szörpös üvegek foglalnák el, A Vörösmarty utcában évek óta működik egy üzletház. Tejboltot, élelmiszerüzletet, fodrászatot és aj ái\dékboltocs­kát találnak itt a vásárlók. A tejbolt a Sütőipari Vállalat kezelésében van, hasonló a ka­posvári mintaüzlethez. A ve­zető, Zaccomer Lajosné dicsé­retet érdemel a tisztaságért, a választékért és azért, hogy még a délutáni órákban is megtalálja az uzsonnához va­lót a legtöbb vevő. Arról per­sze ő nem tehet, hogy az üz­letben rengeteg a légy, s gyak­ran az is előfordul, hogy a mosogatáshoz sincs elegendő víz. — Kérte, hogy segítsenek, de nerri sok történt, ami a je­lenlegi állapotokon váltazta- totf volna. A hazai és a külföldi üdü­lővendégek bizony gyakran távoznak az üzletház körül terjengő penetráns illatok miatt, mielőtt a vásárlással végeztek volna. Rossz a tej­bolt, a fodrász- és az élelmi­szerüzlet szennyvizét elvezető derítő, és a bűzös lé éppen az élelmiszerbolt raktáránál tör a felszínre. A közegészségügyi hatóságok már le akarták zárni az üzle­tet, mert nem látták biztosít­va zavartalan működésének föltételeit. Ám akkor a Fonyó- di Járási Tanács intézkedett, hogy ez a gond megszűnjön. Most ismét megzavarja a fo­nyódligeti üzletház működését és a környéken levő üdülőtu­lajdonosok pihenését. Havonta 700 000 forint for­galmat ér el az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat fo­nyódligeti boltja a Vörösmarty utcai üzletházban. Paska Jenő vezető szerint különösebb gond csak a hentesáruval van. — Egy-egy túra alkalmával 80—90 kiló különböző felvá­gottra volna szüksége az üz­letnek ... Sajnos, hiába ren­delek, Legutóbb is nyolc ki­ló felvágottat küldtek, 5 kiló parizert és 3 kiló bácskait.... Viszont megígérték, hogy pót­szállítással egyenlítik ki a különbözetet. Kaptam is 10 kiló 80 deka parizert. Ebből vajon kinek adjak? A hentesáru-ellátásra Bala- tonbogláron is panaszkodnak. Az ottani ABC-áruház a meg­rendelt 2—3 mázsa felvágott­nak csak egy részét kapja meg: 30—40 kilót. Jogos tehát a boltvezetők kérdése: mit mondjanak a vásárlóknak, amikor kifogá­soljak, hogy a hűtőpultban csak egy-két hentesáru-féleség jelenti a választékot? S zalai László Alapszabályt készítenek a fogyasztási szövetkezetek KISZ-iskola után SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. augusztus 5. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom