Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-05 / 179. szám
<s ÜJ KB Ny. K ' ^PqsvI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! b*‘ Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 179. szám 1969. augusztus 5., kedd Befejeződtek a tárgyalások a Szovjetunió Leglelsőbb Tanácsának küldöttsége és a magyar országgyűlés között A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége — élén Pjotr Mironovics Maserovval, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagjával, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával — vasárnap a Balatonnál fejezte be vidéki körútját. Társaságukban volt Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára, az országgyűlés honvédelmi állandó bizottságának einőke, valamint F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A vendégek Balatonfüred és Tihany nevezetességeivel ismerkedtek, megtekintették a híres tihanyi apátságot, elgyönyörködtek a magyar tenger páratlan panorámájában, majd rövid hajókirándulást tettek. • • • Hétfőn az Országház delegá- ciós termében véget értek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Budapesten tartózkodó küldöttsége és a magyar országgyűlés közötti tárgyalások. A magyar országgyűlés küldöttségét Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a szovjet delegációt Pjotr Mironovics Maserov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz Kammu-* nista Párt Központi Bizottságának első titkára vezette. A szívélyes, baráti hangú eszmecsere során P. M. Maserov összegezte azokat a taKoszigin és Kekkonen találkozója Vrho Kekkonen finn köz- társasági elnök, aki július 29-e' és augusztus 3-a közölt a Szovjetunióban üdült, találkozott és megbeszélést folytatott Alekszej Kosziginnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. A véleménycsere során megvitatták a szovjet—finn baráti kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit E kapcsolatokat a két ország kölcsönös bizalmának erősödése jellemzi. A kiadott sajtóközlemény szerint érintették többek között az európai biztonság és békés együttműködés problémáját is. A Szovjetunió Mimsztet tanácsának elnöke és a finn köztársasági elnök leszögezték, hogy a két ország minden tőle telhetőt megtesz az e problémák megvitatására szolgáló európai értekezlet sikeres előkészítése és összehí- érdekében. vasa Alekszej Koszigin és Urha Kekkonen találkozója és megbeszélése baráti légkörben, a kölcsönös és teljes megértés szellemében folyt le. Vasárnap az adleri repülőtéren Urho Kekkonen tői Koszigin szovjet miniszterelnök, Givi Dzsavahisvili, Grúzia Minisztertanácsának elnöke és más szovjet személyiségek vettek búcsút. A Szovjetunió területét elhagyva Kekkonen elnök repülőgépéről táviratban mondott köszönetét Koszigi rínék a meghívásért, amely lehetővé tette számára, hogy a Kaukázusban üdüljön és sportoljon. Kekkonen táviratában megállapítja: »Az önnel történt találkozás és megbeszélés, miniszterelnök úr, újból megerősítette, hogy országaink vezetői azonosan ítélik meg a világ országai közötti Békés együttműködés fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket«. (MTI) Miniszteri rendelet jelent meg: A kenyér csomagolása kötelező! Hétfőn délelőtt a Parlamentben megkezdődtek a zárótárgyalások a magyar és a szovjet parlamenti küldöttségek között. Képünkön: Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a magyar delegáció vezetője fogadja P. M. Maserovot, a szovjet küldöttség vezetőjét. (Képtávírón érk. — MTI—KS) pasztalatokat, amelyeket' a szovjet küldöttség az üzemekben és a tsz-ekben tett látogatásain szerzett. A szovjet küldöttség örömmel állapította meg, hogy a szocializmus teljes felépítésén fáradozó magyar nép figyelemre méltó eredményeket ért el mind politikai, mind gazdasági és társadalmi téren. A szovjet vendégék elismeréssel szóltak a magyar—szovjet kapcsolatok állandó gyarapodásáról, a két nép közötti barátság elmélyüléséről, amelynek látogatásuk alatt ezernyi jelét tapasztalták. A magyar országgyűlés a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének tárgyalásairól, a két országnak a legfontosabb nemzetközi kérdéseikben elfoglalt álláspontjáról, az egymást kölcsönösen érdeklő kérdésékről, valamint a két testület együttműködésének bővítéséről és fejlesztéséről a tárgyaló felek közös közleményt fogadtak el, amelyet későbbi időpontban tesznek közzé. f gyarországi látogatása során nap mint nap tapasztalt. (MTI) A múlt héten a Belkereskedelmi Minisztérium sajtótájékoztatóján bejelentett kenyércsomagolási intézkedés most hivatalosan a miniszter rendeletéként is megjelent. A rendelet előírja, hogy Budapesten és a megyeszékhelyeken szeptember 1-től, más városokban január 1-től kenyeret csomagolás nélkül kiszolgálni tilos. Mind az egész, mind a vágott kenyeret úgy kell csomagolni, hogy a papír a kenyér teljes felületét fedje. A csomagolásért külön díjat jelszámítani nem szabad. A rendelet az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelmi üzletekre egyaránt vonatkozik. A. rendelet végrehajtásához a minisztérium illetékes főosztálya közli a kenyércsoma- golő papírok szabvány méretét. E szerint a kétkilós kenyeret legalább 47,5x55 centi- méteres, az egykilóst legalább 47,5x35, a félkilós kenyeret pedig legalább 38x32 centiméteres papírba kell csomagolni. Természetesen ezeknél nagyobb méretű papírt is lehet használni. A nagykereskedelem gondoskodott a kenyér csomagolásához előírt méretű papírról, amelyet korlátlan mértékben bocsát a kiskereskedelmi vállalatok rendelkezésére. A papíripar — egyelőre csak kisebb mennyiségben — egy- és kétkilós kenyerek csomagolására alkalmas papírzacskót is készít. Ezeket Budapesten és a megyeszékhelyeken elsősorban a csemegeüzletekben és az ABC-áru- házakban célszerű felhasználni. A minisztérium állásfoglalásában felhívja az illetékes vállalatok figyelmét, hogy ahol a rendelet nem teszi kötelezővé, ott is kívánatos a kenyér csomagolását — a csomagolóanyag beszerzési lehetőségétől függen — bevezetni. (MTI) Fogadás a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének tiszteletére Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, hétfőn az Országház kupolacsarnokában fogadást adott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége tiszteletére. Ott volt Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, dr. Ajtai Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a kormány elnökhelyettese, Kisházi Ödön, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Vályi Péter pénzügyminiszter, Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Pap János, az ország- gyűlés honvédelmi állandó bizottságának elnöke. A szívélyes, meleg, baráti légkörben lezajlott fogadáson Kállai Gyula pohárköszöntőt mondott Az alatt az egy hét alatt — mondta a többi közt —, amelyet a küldöttség hazánkban töltött, több ízben folytattunk széles körű eszmecserét a bennünket kölcsönösen érintő kérdésekről. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének látogatását nagy jelentőségűnek ítéljük, mert úgy véljük, hogy ez a látogatás újabb szálakkal erősíti a népeink közötti hagyományos, féltve őrzött barátságot. Az országgyűlés elnöke végezetül kérte a küldöttség tagjait, hogy adják át a magyar nép szívből jövő legjobb Ju- vánságait és üdvözletét a Szovjetunió Kommunista Pártjának, Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, a szovjet kormánynak és az egész szovjet népnek. Kívánjuk — mondta —, hogy érjenek el újabb sikereket, a kommunista építésben, a népek szabadságáért, a béke megóvásáért folytatott harcukban. Pjotr Mironovics Maserov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, válaszában egyebek között a két nép barátságának azokat a megnyilvánulásait, jeleit méltatta, amelyeket a küldöttség maIZVESZTYIJA Az atomcsendegyezmény évfordulójáról Jevgenyíj Fjodorov akadémikus az Izvesztyija hétfői számában megemlékezik az atomcsendegyezmény aláírásának 6. évfordulójáról. Fjodorov hangoztatja, hogy a szovjet kormány kezdettől fogva állást foglalt az atomfegyver-kísérletek teljes betiltása mellett. Tarthatatlannak bizonyult a fegyverkezési hajsza védelmezőinek az az érve, hogy egy ilyen egyezményt nem lehet megfelelőképpen ellenőrizni. Már 1958 —1959-ben bebizonyosodott, hogy minden nukleáris robbantást észlelni lehet. Ennek ellenére még négy év állhatatos erőfeszítéseire volt szűk' ség, az atomfegyver-kísérleteket három közegben — a magaslégkörben, a légkörben és a víz alatt — való betiltását elérjék. A különböző levegő-, talaj- és vízvizsgálatok azt mutatják, hogy 1963. augusztus 5. (az egyezmény aláírásának napja) óta lényegesen csökkent Földünkön a radioaktív szennyeződés, és ha egyes országok, köztük a Kínai Nép- köztársaság, nem végeznének nukleáris robbantásokat, a radioaktív fertőzés veszélyét teljesen fel lehetne számolni — állapítja meg a cikk írója. Fjodorov akadémikus hangoztatja, hogy az atomleszerelés területén a következő létások betiltásának kell lennie, s utalt arra, hogy Cromiko szovjet külügyminiszter a Legfelsőbb Tanács ülésszakán megerősítette a szovjet kormány készségét egy ilyen megállapodás aláírására. Végül az Izvesztyija cikkírója rámutat, hogy komoly nyugtalanságot kelt Bonn álláspontja és a vele azonos pekingi irányvonal. Ezek az országok ugyanis nemcsak, hogy nem írták alá az atom- csendegyezmér^'t, hanem ellenzik is azt. (MTI) A csehszlovák népgazdaság az év első felében A szövetségi statisztikai hivatal Prágában jelentést tett közzé Csehszlovákia népgazdaságának első félévi fejlődéséről. A jelentés a bevezetőben megállapítja, hogy az ország gazdasági kiegyensúlyozatlansága továbbra is fennállott, és a konszolidációs folyamat sem valósította meg a kormány gazdasági irányelveiben kijelölt célkitűzéseket. Az ország ipari termelése az 1969. év első felében (az elmúlt év azonos , időszakához viszonyítva) 3,7 százalékkal nőtt. Ezen belül a termelő- eszközök gyártása 3,9 százalékkal, a közfogyasztási cikkeké pedig 3,1 százalékkal. A munka termelékenységének növekedése az iparban 2,9 százalékos. A beruházások területén továbbra is nagy feszültség voít érezhető. A lakásépítkezés pésnek a föld alatti robban-1 kedvezőtlenül alakult; hat hónap alatt csupán 19 876 lakás építését fejezték be, ami a tavalyinak csak 78,7 százaléka. A szocialista országokba irányuló export nem érte el a tavalyi szintet, de az említett országokból származó import 3,7 százalékkal nőtt. A kapitalista országokba irányuló kivitel 8 százalékkal nőtt, a behozatal pedig a tavalyi szinten maradt. A lakosság pénzbevételei rendkívüli mértékben, J 3.6 százalékkal nőttek. Emelkedtek az árak is, így az iparcikkek ára átlagosan 4,6 százalékkal, a vendéglátóipari árak 4,1 százalékkal, a szolgáltatások díja pedig 3,7 százalékkal. Csehszlovákia lakosságának száma 14 417 000 fő, ebből Csehországban 9 898 000, Szlovákiában pedig 4 519 000 személy éL (MTI)
