Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-28 / 198. szám

Szovjet segítség Vlagyimir Sapalov, a kül­földi gazdasági kapcsolatok bi­zottságának vietnami ügyek­kel foglalkozó szakértője az Ekonomicseszkaja Gazeta ha­sábjain beszámol arról, hogy 1955 óta (azaz a Szovjetunió és a VDK közötti első gazda­sági együttműködési szerződés megkötése óta) a Szovjetunió 115 észak-vietnami ipari vál­lalat. állami gazdaság és tan- intézmény helyreállításához nyújtott segítséget, szállított építőanyagot és berendezése­ket. A VDK és a Szovjetunió, il­letve a többi szoc’jüsta or­szág közötti széles körű kap­csolatok megteremtették a VDK számára annak lehető­ségét, hogy viszonylag rövid idő alatt új iparágakat fej­lesszen ki és szocialista ala­pokra helyezze mezőgazdasá­gát. A VDK-nak nyújtott se­gítség hosszú lejáratú, kamat­mentes hitelek formájában va­lósul meg. Az amerikai agresszió idő­szakában a VDK védelmi ere­jének megszilárdításához je­lentős mértékben járultak hozzá a szovjet hadianyag- és fegyverszállítmányok — írja a szerző, emlékeztetve arra, hogy a háború négy éve alatt négyezer amerikai repülőgé­pet tettek ártalmatlanná a VDK légiterében. Az elmúlt 15 év alatt körül­belül ezer vietnami szakem­ber szerzett újabb tapasztala­tokat a szovjet üzemekben. Négyezer vietnami diák ta­nult a Szovjetunióban. Az or­szág ez évben további kétezer vietnami diákot fogad. Tüntetések !\yugat-!\éme(orszagban Tiltakozás az újnácik gyűlései ellen Incidensekkel teli légkörben folytatódik az NSZK-ban a közelgő választások előkészí­tése. A mandátumokért küzdő pártok gyűlésein szinte minden alkalommal ott vannak a hí­vatlan vendégek, a tüntetők is. Kedden este Nordhornban, a Nemzeti Demokrata Párt jobboldali vezetője Adolf von Thadder mondott beszédet. A város koncertterme körül, ahol a gyűlést rendezték, több mint 5000 fiatal gyűlt össze, és hangosbeszélőkkel erősítve hangujkat tiltakoztak az újná­ci párt ellen. A tüntetők kö­zött sok holland volt, tekintet­tel arra, hogy Nordhorn köz­vetlenül a holland határon fekszik. A rendőrség erélyesen fellé­pett a tüntetők ellen, többet letartóztatott, egy személy megsebesült. Ugyancsak kedden este Ham­burgban mintegy 2 000 tünte­tő zavarta meg az SPD nagy­gyűlést A tüntetők behatoltak abba a terembe, ahol Helmut Schmidt, az SPD parlamenti csoportjának vezetője beszédet tartott. A rendőrség vízsugár­ral és gumibottal kergette szét a tüntetőket, és több személyt letartóztatott. A jelentések szerint a megmozdulást a »parlamenten kívüli ellenzék« elnevezésű baloldali diákcso­port szervezete, amelyet há­rom évvel ezelőtt a CPD és a CDU kormánykoalícióját el­lenző szervezetként hoztak létre. (MTI) fl párt egysége és szilárdsága KÖZEL-KELET Nasszer az arab csúcsértekezlet összehívását sürgeti Nasszer elnök nyomban az arab külügyminiszterek kai­rói rendkívüli értekezletének befejezése után újabb diplo­máciai erőfeszítésbe kezdett az arab csúcsértekezlet mi­előbbi összehívása érdekében. Husszein jordániai királyhoz — az arab csúcsértekezlet gon­dolatának fő szószólójához — intézett üzenetében, amelyet az A1 Ahram szerdai száma kö­zöl, az egyiptomi kormányfő hangsúlyozza: »Sajátságos kö­rülményeik megakadályoznak egyes iszlám országokat ab­ban, hogy tudatában legyenek a cionizmusból eredő veszély­nek, de közös erőfeszítéssel világossá tehetjük előttük e veszély tényleges nagyságát«. »Ha ez a törekvésünk sikerrel jár — fűzte hozzá —, akkor az iszlám-konfe­rencia fordulópontot je­lenthet harcunk történeté­ben«. Nasszer elnök ugyanakkor kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy az arab külügy­miniszterek minél élőbb álla­podjanak meg az újabb arab csúcstalálkozó megtartásáról is. Kairói megfigyelők a kül­ügyminiszterek rendkívüli ér­tekezletén hozott határozatot kommentálva úgy vélekednek, hogy az iszlám-csúcsértekezlet megtartásáról hozott döntés a Szaud-Arábia, Tunézia és Ma­rokkó vezette konzervátívabb arab erők győzelmét jelenti. A mohamedán világ csúcsérte­kezletének előkészítésével is a nyugatbarát politikát folytató Szaud-Arábiát és Marokkót bízták meg Annak ellenére, hogy Nasz- szer elnök személyes tekinté­lyével is támogatta a Husz- szeín király által javasolt arab csúcstalálkozót, annak össze­hívását egyelőre elhalasztot­ták. Az iszlám-csúcsértekezlet, amelyen több mint ötszáz- millió embernek — az emberiség csaknem egy- hatodának — képviselői vesznek majd részt, jóval sokrétűbb és vegyesebb politikai színezetű tanács­kozás lesz majd, mint az arab csúcsértekezlet. A radikálisabb arab országok — az EAK, Szíria, Irak és ne^ mely vonatkozásban Jordánia — mellett a mohamedán vi­lág e széles fórumán jelen lesznek olyan országok is, amelyek általában nyugatba­rát politikát' folytatnak és nem állnak szemben Izraellel. A UPI kommentárjában megállapítja, míg az arab csúcsértekezlet elsősorban az Izraellel szembeni egységes cs kö­zös katonai akciók kidol­gozásával foglalkozik — amelyeket olyan arab or­szágok, mint Szaúd-Arábia és Tunézia elleneznek —, a mo­hamedán országok csúcsérte­kezlete ennél kevésbé konkrét, jóval cseppfolyósabb napirend­del ül rrjajd össze. PRAVDA Primakov, a Pravda da­maszkuszi tudósítója a lap szerdai számában rámutat, hogy az arab világban erősö­dik a felháborodás az A1 Aksza mecset felgyújtása miatt, A tiltakozások hulláma kiterjedt valamennyi arab or­szágra. Ez a reagálás még élesebb formában veti fel az ENSZ- batározatok Izrael részéről szükséges végrehajtásának kér­dését. Kairóban befejezte munkáját az arab külügyminiszterek ér­tekezlete. A képen balról jobbra: Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere, Ahmed Táj eb algériai művelődésügyi mi­niszter és Abdel Khalek Hasszuna, az Arab Liga főtitkára — az értekezlet befejezése után megérkeznek az Arab Liga székhazába. (Rádiótelefoto — AP—KS) Oldrich Cernik, a CSKP KB elnökségének tagja, a cseh­szlovák kormány elnöke, in­terjút adott Oldrich Svelsltá- nak, a Tribuna című hetilap főszerkesztőjének. Cernik kijelentette: A CSKP Központi Bizottságának 1963 januári becsületes törekvése1 széles körű megértésre és tá­mogatásra találtak valameny- nyi baráti szocialista ország­ban, és mindenekelőtt az SZKP-nál és a szovjet állam vezetőinél. Ami a párt prog­ramját, szervezetét, és káde­reit illeti, a párt vezetősége nem volt felkészülve arra hogy megbirkózzon a különö­sen 1968 márciusa után be­következett nehéz időszakkal »Januárban és februárban nem használtuk fel az időt arra, hogy megtegyük a szük­séges lépéseket január ered­ményeinek megizilárditására és célkitűzéseinek pontosabb körülhatárolására. Ezt részben az váltotta ki, hogy a párt vezetésében 1968 január után is voltak januárnak ellenzői« — mondotta Cernik. A továbbiakban elmondotta, hogy a központi bizottság egyes tagjai rendkívül felelőt len módon kezdtek párton kí­vüli fórumokon fellépni, meg­sértették a központi bizottság határozatát, amely a januári plénum eredményeinek egy­séges értelmezésére vonatko­zott Felelőtlen, becsvágyó, és — ma kimondhatjuk — párt- ellenes politikát kezdtek foly­tatni, amely megingatta a párttagok meggyőződését a központi bizottság politikájá­nak komolyságát és becsüle­tességét illetően. Ezek a sze­mélyek a jobboldali opportu­nista erők felé orientálódtak, amelyek főképp a döntő je­lentőségű tömegtájékoztatási eszközöknél csoportosultak. Mindez kivételes helyzetet biztosított számukra a párt­vezetőségben. Az interjút követő részbe» Cernik megállapította. hogy az 1968 januárját követő első napoktól nem sikerült létre­hozni egységes pártveze tősé­get. Szavai szerint a párt ve­zetősége következetlenül har­colt a meghirdetett politikáért, lebecsülte a társ-dalmi-poli- fik«i áiafcJcu1ós''kkal kapcso­latos osztály álláspontot, mé­lyen lebecsülte a nemzetközi politikai vonatozásokat, és túlért kelte a nemzeti sajtá- t.csság kát. »Ami magát a pártot érinti, véleményem megegyezik Hu- sák elvtárs és mások véle­ményével; nevezetesen, ha el akarjuk érni az aktív, cselek­vésre kész pártegységet, első­sorban azt kell elérni, hogy a párt vezetősége egységes legyen és képes legyen arra. hogy ne csak egységesen fo­galmazzon, de egységesen ér­telmezze is ezt a politikát. ■ Általános sztrájk Argentínában PÁRIZS A három nyugati nagyhata­lom — az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág — jelenleg a közel-keleti helyzetről tanácskozik, de egyelőre nem ismeretes az ed­digi megbeszélések eredménye — hangoztatják az illetékes francia források. A három országot a közel- keleti helyzet foglalkoztatja, különös tekintettel az A1 Ak­sza mecset felgyújtását követő eseményekre. Az említett for­rások szerint azt vizsgálják, milyen tekintetben segíthet­nék elő a mostani feszültség csökkentését. Párizsban továbbra is úgy vélekednek, hogy a négy nagy­hatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország — ta­nácskozása az egyedüli út, amely a közel-keleti rende­zéshez vezethet. Ezeket a ta­nácskozásokat előreláthatólag a jövő hónapban folytatják. (MTI) Az argentin munkásszerve­zetek a kormány gazdasági és szociális politikája elleni tiltakozásul, továbbá a dolgo­zók bérköveteléseinek alátá­masztására, 24 órás altalános sztrájkot hirdettek meg. A sztrájk kedden éjfélkor kez­dődött. A sztrájk révén til­takoznak a május 30-i sztráj­kot követően kihirdetett rend­kívül állapot alapján letartóz­tatott szakszervezeti vezetők fogva tartása ellen is. A rendőrség és a csendőr­ség jelentős karhatalmi erő­ket vezényelt ki a pályaudva­általában az ország gazdasági központjainak »védelmére«. Az argentin katonai kor­mányzat illegálisnak minősí­tette a sztrájkol, és közölte, hogy a lényeges szolgáltatá­sok biztosítása céljából »meg­felelő intézkedéseket« eszkö­zöl majd. Szerdán reggel az ország gazdasági élete nagymértékben megbénult, mert a dolgozók túlnyomó többsége eleget tett a szakszervezetek sztrájkfel hívásának. Különösen a nagy ipari városokban, Cordobában és Rosarióban érezteti hatását ■ I rok, rádióállomások, hidak és a sztrájk. (MTI) Az Afrikai Egységszervezet a gyarmatosítás és a fajgyűlölet ellen Hailé Szelasszic etióp csá­szár ünnepi megnyitó beszé­dével szerdán megkezdte mun­káját Addisz Abebauan az Afrikai Egységszervezet mi­niszteri tanácsának ülésszaka. Halié Szelasszié sürgette a kormányaik képviseletében jelen levő afrikai külügymi­nisztereket, hogy a »/.elvezet problémáira vonatkozóan te­gyenek »realisztikus és hasz­nos javaslatokat«. A gyarmatosítás és a faj­gyűlölet még jelen van az af­rikai kontinensen — mondot­ta az etióp császár —, s ezért Afrikának rendkívül erős egységre van szüksége. (MTI) Angol államférfiak Észak-Írországban James Callaghan belügymi­niszter. a brit kabinet észak­írországi ügyekkel foglalkozó tagja tegnap háromnapos lá­togatásra Észak-trországba ér­kezett. A brit miniszter talál­kozik a protestáns egyházi ve­zetőkkel, ellátogat Belfast ka­tolikus gettóiba és protestáns negyedeibe, találkozik az észak-írországi kabinet tagjai­val, majd este fehér asztalnál próbálja összehozni az or­szágrész szemben álló vallási, szakszervezeti és politikai ve­zetőit. !r tüntetés az ENSZ székhaza előtt A bécsi bombamerénylet Az osztrák rendőrség szer­dán folytatta Losonczy Kál­mán magyar származású ka­nadai állampolgár kihallgatá­sát, akit azt követően tartóz­tattak le, hogy kijelentette: ő gyújtotta fel benzinbombákkal Kanada bécsi követségét. Lo­sonczy mindeddig nem volt hajlandó részletesen nyilatkoz­ni tettének okairól, csak azt hajtogatta: >•Egyszerűen gyű­lölöm Kanadát«. Sharp kanadai külügynrr- mszter közölte, hogy az 1951- ben Ausztriából Kanadába emigrált Losonczyvai kapcso­latos iratokat átnézve, nem talált magyarázatot Losonczy- nak Kanadával szemben táp­lált gyűlöletére. A követség alkalmazottai megerősítették, hogy a robba­nás előtt Losonczyt látták az épületben, egy másik tanú ugyanakkor azt állítja, hogy a merénylet elkövetőjét a pa­lackok eldobása után megpró­bálta egy székkel leütni, és ez a személy idősebb, és valami­vel alacsonyabb volt Loson- czynál. A rendőrségi jelentések sze­rint a tanúk többségének az a véleménye, hogy a merénylő »örült benyomását keltette«. Bernadette Devlin észak-írországi képviselőnő vezetésével az Amerikában élő írek tün­tetést rendeztek az ENSZ New Vork-i palotája előtt, hogy tiltakozzzanak a brit kormány észak-irországi politikája ellea (Telefoto — AP—KS) Callaghan küldetésének -legveszélyesebb« részére csütörtökön kerül sor, ami­kor helikopterrel London­derry be látogat, hogy bejárja a leghevesebb utcai harcok színhelyét. Péntek délután Callaghan beszédet mond az unionista konzervatív kor­mánypárti vezetők értekezle­tén. A látogatás során a minisz­ternek alkalma lesz megvizs­gálni az észak-írországi rend­őrség állapotát, felmérni a tartomány súlyos gazdasági helyzetét. Pártpolitikai szem­pontból azonban az utazásnak másfajta jelentősége is lehet: az ír származású Callaghan, aki Wilson posztjára, a mun­káspárt vezérségére pályázik, államférfiúi »bölcsességének« nagy hírveréssel kísért bizo­nyítására akarja felhasználni az ulsteri ellenőrző 1 körutat. A miniszter már előre hatás­vadász intézkedéseket hozott: a pillanatnyilag nyugodt Lon- donderrybe nem gépkocsival, hanem helikopterrel érkezik, hangsúlyozottan csekély lét­számú kísérettel akar »bát­ran« a szembenálló felek el­hagyott barriká-djai közé men­ni stb. Azt is beharangozta, hogy útjától nem várható »azonnali megoldás«, teKát a válság újabb kiéleződésére számítva jóelőre mossa kezeit. Szerdán egyébként összeült a belfasti parlament, a Stor­mont mindkét háza, hogy egy »pártatlan« brit főbíró elnök­letével létrehozza a legutóbbi súlyos zavargások kivizsgálá­sára hivatott rendkívüli bi­zottságot. Közben m ígérkezett Belfastba Wilson miniszterel­nök bizalmasa és állandó kü­lönmegbízott ja, Oliver Wright, ismert angol diplomata, volt koppenhágai nagykövet, aki­nek feladata elsősorban az északír kormány állandó meg­figyelése és befolyásolása lesz. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. augusztus 2K. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom