Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-28 / 198. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J E T E K I-o Ára: 80 fmér Sommi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az 1970. januári népszámlálás A népesség negyedére terjed ki a részletes adatgyűjtés XXV. évfolyam, 198. szám 1969. augusztus 28., csütörtök A Központi Statisztikai Hi­vatal az 1960. évi népszám­lálás, az 1963-as kis népszám­lálás mikrocenzus, továbbá a tavalyi próbaszámlálás tapasz­talatait, valamint a nemzetkö­zi szervek — ENSZ, KGST — ajánlásait figyelembe véve alakította ki az 1970. január Szovjet ifjúsági küldöttség Somogybán A Barátság táborból — barátokhoz Derűt, melegséget varázsol­tak a Balaton-part őszies han­gulatába. Soha nem találkoz­tunk még, de régi barátokhoz illő öleléssel köszöntöttük egymást. A barátságot a két megye vezetői és dolgozói épí­tették ki — .kozmikus gyorsa­sággal. Kalinyini barátaink somogyi látogatásai, a mieink utazásai előlegezték számunkra az is­meretlenül is forró üdvözlés jogát Vendégeink több mint tíz napja tartózkodnak Ma­gyarországon, Somogyba azon­ban csak tegnapelőtt éj­szaka érkeztek. Idáig az Eger melletti Felsőtárkányban vol- ■ tak a Magyar—Szovjet Ba­rátsági Táborban. A festői környezetben elterülő tábor­ban szovjet és magyar ifjú­sági vezetők ismerkedtek egy­más életével, munkamódsze­reivel, eredményeivel. Az em­lékezetes napok elteltével a szovjet küldöttségek felkeres­ték azokat a megyéket, ame­lyekkel területük testvéri kap­csolatban áll. tgy fogadhatták a somo­gyiak nevében is tegnap dél­előtt a siófoki ifjúsági veze­tők a k-ÍVenc tagú szovjet ktil- . döttséget: kalinyini Komszo­Cttörők virágcsokorral köszöntik a vendégeket. mol-vezetőket, a moszkvai pártfőiskola kandidátusát és a zaporozsjei ifjúsági újság fő- szerkesztőjét. A Balatonszabadi November 7. Tsz majorjában. A Biztonsági Tanács újra megbélyegezte Izraelt A Biztonsági Tanács — nint már jelentettük — ked- ien az esti órákban egyhan- ;úlag elfogadott határozatában negbélyegezte Izraelt a Li- >anon déli része ellen au- Susztus 11-én elkövetett ter- ortámadásért, amelynek során légy libanoni polgári személy letét vesztette. Az izraeli légitámadás el- télésével párhuzamosan a Panács közvetett formában ajnálkozását fejezte ki az irab gerillák tevékenysége niatt is, ugyanis elmarasztalt ninden olyan erőszakos cse- ekményt, amely az 1949. évi ibanoni—izraeli tűzszünet mgsértését jelenti. Ez a kiegészítés, amelyet íz Egyesült Államok és Nagy- Iritannia küldöttségének köve­telésére vettek be a határo­saiba, tette lehetővé, hogy a 3iztonsági Tanács egyhangú- ag foglaljon állást Izrael el­ítélése tárgyában. Libanon eredetileg azt sür­gette, hogy a Biztonsági Ta­llies foganatosítson szankció­kat Izrael ellen. A szavazást kommentálva Libanon képvi­selője megelégedésének adott hangot, bár hozzáfűzte, hogy a határozat nem megy el olyan messzire, mint ahogy országa szerette volna. Izrael állandó ENSZ-képviselője ugyanakkor »egyoldalúnak* nevezte a Biztonsági Tanács újabb állásfoglalását, amely­ben az 1967. évi júniusi há­ború óta tizenötödször bélye­gezte meg Izraelt. Alekszej Zaharov szovjet delegátus hangoztatta, hogy a határozat ebben a formában is »erkölcsi vereség« Izrael számára, jóllehet a Szovjet­unió megítélése szerint Izrael ennél erélyesebb elítélést ér­demelt volna. Yost amerikai fődelegátus helyeselte, hogy a Biztonsági Tanács elítélte mind az izraeli megtorló támadásokat, mint pedig — mint mondotta — a másik fél »provokációs ak­cióit*. (MTI) Boa József, a városi és Bak- sai Ferenc, a siófoki járási KISZ-bizottság titkára beható tájékoztatást adott a megye második városának, illetve a járás fiataljainak hétköznap­jairól, örömeiről. Majd Mojsze- jev Vagyim, a szovjet küldött­ség vezetője, a Komszomol Ku­linyin területi bizottságának szervezési osztályvezetője szá­molt be testvér-megyénk ifjú­ságának életéről. Vendégeink ezután Varga Tetéznek, a Somogy megyei KISZ-bizottság titkárának kí­séretében a balatonszabadi November 7. Tsz-be látogat­tak. Meghitt beszélgetés ala­kult ki a távolról érkezett fia­talok és a tsz elnöke, Walter Imre, valamint a község párt- titkára, Vincze Imre között. Szovjet barátaink sokat kér­deztek a termelőszövetkezet­ben dolgozó fiatalok munka­körülményeiről, szórakozási le­hetőségeiről, valamint arról is, mit tesz a tsz annak érdeké­ben, hogy ezek a fiatalok to­vábbra is szíves-örömest dol­gozzanak itt. Személyesen is meggyőződ­hettek a válaszok helytállósá­gáról, meglátogatták a terme­lőszövetkezet szerelőműhelyét, .ahol sok fiatal dolgozik kultu­rált körülmények között A látogatás befejeztével Mojszejev Vagyim' a küldött­ség eddig szerzett élményei­ről nyilatkozott — A felsőtárkányi táborról — gondolom — elég, ha csak annyit mondok, hogy úgy éreztük magunkat, mintha szülőföldünktől nem is sok száz kilométerre, hanem va­lóban otthon lettünk volna. Sokat meséltek barátaim a magyar emberek vendégszere­tetéről, szorgalmáról, s ennek ellenére kellemes meglepeté­sek értek. Itt, Balatonszabadi- ban is sok szépet láttam: ilyen körülmények között sokat le­het várni a magyar mezőgaz­daságtól, és persze a falusi fiataloktól is. Erről beszélt Alekszander Avrajninko, a zaporozsjei if­júsági lap főszerkesztője, Ana- tolij Latisev, a moszkvai párt- főiskola kandidátusa — és az egész küldöttség. Elmondták azt is, milyen a szovjet ifjú­ság és a kolhozok kapcsolata. Szovjet vendégeink ma Ka­posváron üzemlátogatáson és baráti találkozón vesznek részt P. D. Kádár János szovjet párt- és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, rendes évi szabadsá­gának egy részét az SZKP Központi Bizottságának meg­hívására augusztus 2—27 kö­zött feleségével a Szovjetunió­ban töltötte. Kádár János a pihenés ide­je alatt látogatást tett a Lit­ván SZSZK-ban, a Lett SZSZK-ban, találkozott e köz­társaságok vezető pártfunk­cionáriusaival, megismerke­dett Klaipeda, Kaunas, Vilnius és Riga nevezetességeivel. Kádár János szabadságának egy részét a Krímben töltöt­te, ahol baráti találkozók ke­retében eszmecserét folytatott L. I. Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárával, N. V. Podgornij- jal, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöké­vel, A. N. Kosziginnel, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökével. Megvitatták a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, valamint az SZKP és az MSZMP közötti együttműkö­dés és barátság további fej­lesztésének, továbbá a jelen­legi nemzetközi politika és a világ kommunista mozgalmá­nak kérdéseit. Megállapítot­ták, hogy a Varsói Szerződési és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának szervezetei­ben — a részt vevő államok által az utóbbi időben hozott intézkedések erdményeképpen — szélesedik az együttműkö­megbeszélései állami vezetőkkel dés a szocialista közösség or­szágai között. Megállapította k továbbá, hogy a kommunista és munkáspártok 1969 júniu sában ^megtartott nemzetközi tanácskozásának eredményei hatalmas jelentőségűek \a vi­lág kommunista mozgalma egységének megerősítése szem­pontjából. Valamennyi megvitatott kérdésben ismételten hangsú­lyozták a nézetek teljes azo­nosságát A megbeszéléseken részt vett Aczél György, aki szin­tén a Krímben töltötte sza­badságát A megbeszélések a szívé­lyesség és a testvéri barát­ság légkörében zajlottak le. Kádár Jánost augusztus 27-én — elutazásakor — a szimferopoli repülőtéren L. I. Brezsnyev, az S1JKP KB fő­titkára, N. K. Kiticsenko, az Ukrán KP Krími területi Bi­zottságának első titkára és T. N. Csemogyurov, a Krími te­rületi Tanács elnöke búcsúz­tatta. Kádár János és Aczél György elvtársak szerdán dél­előtt hazaérkeztek. A Ferihe­gyi repülőtéren Biszku Béla és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, a KB titkárai és Gyenes András, a KB külügyi osztályának vezetője fogadták a hazaérkezőket. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. 1-i népszámlálás tartalmi kő­rét. Az adatfelvételi program számításba veszi 'a 10 év alatt végbement társadalmi-gazda­sági és kulturális fejlődést, valamint a korszerűbb feldol­gozási módszereket, ezért több vonatkozásban eltér a, legutób­bi adatfelvételtől. Lényeges változás például, hogy ezúttal először alkalmazzák majd az úgynevezett reprezentatív adatfelvételi módszert. Ez annyit jelent, hogy az adat­gyűjtés a lakosság 75 százalé­kánál a legszükségesebb alap­adatok összeírására szorítko­zik, viszont a népesség 25 szá­zalékához részletes — az előző népszámlálásokénál sokkal bő­vebb — kérdéseket intéznek majd. Az alapösszeírás személyi kérdőíve az általános jellegű adatok —1 nem, születési idő­pont, családi állapot, tartózko­dási hely, anyanyelv, gyerme­kek száma — mellett az isko­lázottságra, valamint a foglal­kozásra vonatkozóan tartalmaz kérdéseket. Af reprezentatív kérdőíven viszont — ezt min­den negyedik számláló kör­zetben töltik ki — az össze­írok az alapkérdések melleit a következő főbb adatok után is tudakozódnak: a lakosság vándorlása, a lakóhely változ­tatása; szakképzettség, ingá­zás, a munkahely naponkénti megközelítésének módja és időtartama; foglalkozásváltoz­tatás; termékenységi 'adatok, (vagyis a 14 évesnél idősebb nők élve és halva született gyermekeinek száma, és a szü­lések időpontja). A személyek összeírásával egyidejűleg teljes körű lakás- összeírásra is sor kerül. Itt az alapkérdések a következők: a lakás rendeltetése, tulajdoni jellege, használati jogcíme, építési éve, a helyiségek szá­ma és felszereltsége. Az ezzel kapcsolatos reprezentatív meg­figyelés a következő fő kér­désekre terjed ki: a lakás he­lyisége' nek alapterülete, a fű­tés és melegvíz-szolgáltatás módja, a szobák és a konyhák padozata, továbbá, hogy mi­lyen tartós használati cikkek, beépített bútorok, telefon stb. találhatók a lakásban. (MTI) :hangban a k a választék érésiét Miniszteri rendelet a boltok szakmai üzleti köréről A közelmúltban jelent meg a belkereskedelmi miniszter rendelete, amely szabályozza az állami és a szövetkezeti boltok üzletkörét. A rendelet 77 üzlettípust sorol fel, s az áruházaktól a kölcsönzőbolto­kig megállapítja azokat az árucsoportokat, melyek az egyes üzletekben forgalomba hozhatók. Utoljára tíz esztendővel ez­előtt adtak ki hasonló szabá­lyozást, de annak előírásait napjainkig mind a fogyasztói igények, mind a kereskedelmi gyakorlat szokásai túlhalad­ták. Az új rendezést sürgette a mechanizmus reformjának kereskedelmi kibontakozása is. LEHETŐSÉG ÉS HATÁSKÖR A jövőben lehetőség nyílik a boltok eddigi, túlzottan sza­kosított jellegének feloldásá­ra, a kereslethez igazodó áru- választék kialakítására. A ren­delet most csak általánosság­ban írja elő az egyes űrietek­ben forgalomba hozható áruk csoportját, s ez az új árulista lényegesen lágabb, mint a ko­rábbi. Az élelmiszer- és cse­megeboltok például a továb­biakban foglalkozhatnak mo­só-, tisztító- és testápoló sze­rek, kozmetikai termékek, na­pi háztartási cikkek árusítá­sával ; a tejboltok polcaira fel­kerülhetnek a cukrászati és hidegkonyhai készítmények, a húsboltok árusíthatnak előre csomagolt tejterméket, tisztí­tott és csomagolt leveszöldsé­get, zöldségkonzervet, húsétel- ízesítőt, üdítő italt. A kialakult gyakorlatot hagyta jóvá a rendelet azon előírása, mely szerint a cipő­bolt árukészletéhez hozzátar­tozik a divattáska, az öv és a harisnya, a dohányboltok pe­dig édesipari árukat, hírlapo­kat, folyóiratot, díszdobozos szeszes italt, egészségügyi és kozmetikai cikkeket, könyve­ket, üdítő italokat is kínálhat­nak eladásra. Azt, hogy egy-egy üzlet vé­gül is az engedélyezett cikk­lista határain belül hogyan alakítja ki árukészletét, a vál­lalat igazgatója határozza meg. A gazdasági vezető a környék vásárlói szokásainak, az adott terület ellátási követelményei­nek, az üzlet nagyságának és berendezésének figyelembevé­telével hozza meg döntését. Határozatánál természetesen ügyelni kell a szakigazgatási szervek előírásaira — különö­sen az élelmiszert árusító üz­letekben elengedhetetlen 02 egészségügyi rendelkezések betartása. ALKATRÉSZ, KÖLCSÖNZÉS A szakmai üzletkörök új elhatárolása tükrözi a keres­kedelem fejlődését is. Az ed­dig érvényben volt üzletprofi­lok sorából hiányzott a lakó­telepek sokoldalú igényeit ki­elégítő ABC-áruház, csak az új üzletköri jegyzékben sze­repel először tejbár, az autó­ápolási cikkek szakboltja, a barkácsolók boltja, a hírlap szaküzlet, a madár- és dísz­halbolt, a konsumturist üzlet, vagy a kölcsönzőbolt. A rendelet módot nyújt ar­ra, hogy — eltérően az eddigi gyakorlattól — az üzlet a mű­ködési köréhez tartozó áru­kon kívül foglalkozzék az ál­tala forgalmazott árucikkek alkatrészeinek, tartozékainak, kellékeinek, valamint kisegí­tő cikkeknek árusításával is. Az árukhoz kapcsolódó szol­gáltatások — házhoz szállítás stb. — bevezetéséhez a jövő­ben a boltnak nem kell külön hatósági engedélyt beszerez­nie. Az iparcikkét árusító bol­toknál új lehetőség, hogy a jövőben az üzletkörükhöz tar­tozó cikkek kölcsönzését is megkezdhetik. A kölcsönzésre kijelölt árukat azonban az el­adásra szánt cikkektől elkü­lönítve kell tárolniuk, s ezek­ről a gyári számokat is tartal­mazó nyilvántartást kell ve­zetniük. ÜJ MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEK Az eddig érvényben volt rendelet előírta, hogy a meg­határozott bolttípustól eltérő jellegű üzlet részére működé­si engedélyt csak a miniszté­rium előzetes' hozzájárulása alapján lehet kiadni. Az új helyzetben nincs töb­bé szükség ilyen eljárásra. A helyi hatóságnak joga van — amennyiben az ellátás, a la­kosság érdekei ezt indokolttá teszik — egyes boltok műkö­dési engedélyében több üzlet­kört is szerepeltetni. Az év végéig a már meglé­vő kereskedelmi egységekhez új működési engedélyeket ad­nak ki. Jó lenne, ha az új en­gedélyekkel együtt előnyösen változna egyes boltok munká­ja, tevékenysége is — a vá­sárlók megelégedésére. B. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom