Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-26 / 196. szám

Megsemmisítő csapást mértek a szocialistaellenes erőkre — hangoztatta Cernik a szlovákiai felkelés 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen Az északkeletmorvaorszá- gi Velke Karlovice köz­ségben vasárnap a szlovák nemzeti felkeles 25. évfordu­lója alkalmából ünnepi gyű­lést tartottak, amelyen részt vett Cernik, a csehszlovák kormány elnöke, Erban a Nemzeti Front KB elnöke. Hanus, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának el­nökhelyettese, valamint egy­kori szovjet partizánok kül­döttsége. Cernik miniszterelnök ün­nepi beszédében rámutatott hogy a szlovák nemzeti fel­kelés döntő szelepet játszott a Csehszlovákia felszabadítá­sáért vívott harcban. A szlo­vák nemzeti felkelés világo­san mutatta azt, hogy Cseh­szlovákia nép^i nem várták tétlenül felszabadításukat. Jól tudjuk azt, hogy ha nem lett volna a hős Szovjet nép és dicső hadserege, népeink ál­dozatai hiábavalók lettek vol­na. A Szovjetunió döntő sze­repet játszott a hitleri Né­metország szétzúzásában, és megteremtette nemzeti és tár­sadalmi felszabadulásunk fel­tételeit — hangoztatta Cer­nik, majd így folytatta: »A Szovjetunió, a világ első szo­cialista állama, önálló nem­zeti és állami létünk, demok­ratikus és szocialista fejlődé­sünk biztosítéka. Sohasem en­gedjük meg, hogy bárki is be­szennyezze ezt a vérr.el erő­sített barátságot.« Hangoztatta, hogy bizonyos szocialistaellenes és ellenfor­radalmi erők kísérleteket tesz­nek Csehszlovákia társadalmi és állami rendszerének alá- ásására. Ezek a kísérletek azonban az államhatalom ré­széről határozott ellenállásba ütköztek, és a csehszlovák közvélemény felháborodását és jogos haragját váltották ki. »Az ellenforradalmi és szo­cialistaellenes erőkkel vívott politikai harcban azokra meg­semmisítő csapást mértek. El­ért sikereink arra biztatnak bennünket, hogy a politikai harcot kiteljesítsük és ilyen módon biztosítsuk szocialistc. társadalmunk szilárd nyugal­mát és egészséges fejlődését — hangoztatta Cernik. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetgyűlés rendeletet foga­dott el a társadalmi rend vé­delmére hozandó néhány ideiglenes rendszabályról. Ezeket nemcsak azok ellen ér­vényesítik, akik megsértik a közrendet és fenyegetik az állampolgárok biztonságát, hanem azok ellen is, akik ilyen cselekményekre bújto- gatnak vagy ilyeneket támo­gatnak. "A lakosság túlnyomó több­sége teljes mértékben támo­gatta a pártvezetőséget, a kor­mány- és hatalmi szervek határozott és szigorú rendsza­bályait. A közbiztonsági szer­vek, a népi milícia és a cseh­szlovák néphadsereg harcosai kifejezésre juttatták hűségü­ket a pártvezetőség és a dol­gozó nép iránt, és becsülettel teljesítették a rájuk bízott feladatokat« — állapította meg beszédében Cernik. Svoboda köztársasági elnök kitüntette a felkelésben részt vett Jan Zsiska 1. csehszlovák partizánbrigád egykori pa­rancsnokait és harcosait, va­lamint Velke Karlovice köz­ség képviselőit a partizánok­nak nyújtott támogatásért. Közel-keleti jelentések JERUZSÁLEM A jeruzsálemi A1 Aksza me­csetben augusztus 21-én tör­tént tűzeset kivizsgálására alakult öttagú bizottságban van két neves arab személyi­ség is: Mussza Kteili názáreti polgármester és Muhammed Mimr el Nvari názáreti kör­zeti bíró. A bizottság elnöke Joe Susmann, az izraeli leg­felső bíróság tagja. Rohen ügyében a bírósági tárgyalás rövidesen megkez­dődik. Az ausztráliai fiatal­embert, maximális biztonsági, intézkedések közepette őrzik A UPI vezető politikai kö­rökre hivatkozva, utal arra, hogy az intézkedések az Eich- mann-per idején tett óvatos­sági rendszabályokra emlékez­tetnek. A tárgyalás egyébként hyilvános lesz. Abba Eban iz­raeli külügyminiszter vasár­nap sajtóértekezleten közölte, lehetőséget adnak az arab or­szágok képviselőinek, hogy — amennyiben erre igényt tarta­nak — részt vehessenek a tárgyalásokon. DAMASZKUSZ El Kholi, Nasszer elnök sze­mélyes megbízottja, vasárnap átnyújtotta Atasszi szíriai el­nöknek Nasszer elnök szemé­lyes üzenetét. El Kholi egye­bek között kijelentette: »Azok az intézkedések, amelyeket a keleti front (Irak, Szíria, Jor­dánia) erősítésére tesznek, rendkívül1 fontosak. Fokozm kell e front hatékonyságát annak a harcnak a szempont­jából, amely eldönti az ara­bok sorsát.-« As Agerpres közleménye A szudáni kormány augusz­tus 20-án közölte, hogy meg­szakítja diplomáciai kapcsola­tait a Román Szocialista Köz­társasággal, amiért az izraeli diplomáciai képviseletét nagy­követi szintre emelte. Augusz­tus 18-án az iraki kormány közölte, hogy ideiglenes ügy­vivőjét viszahívja Bukarestből a román—izraeli diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre történt emelése miatt. Augusz­tus 23-án az EAK* külügymi­nisztériuma közölte, hogy Egyiptom bukaresti nagyköve­tét visszahívják, ugyancsak a román—izraeli diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre történt emelése miatt. A három arab ország lépé­sével kapcsolatban az Ager­pres hírügynökséget felhatal­mazták a következők közlésé­re: »A diplomáciai képvisele­tek szintjének emelése a nem zetközi kapcsolatokban szoká sós lépést jelent, és az álla­mok szuverén előjogaihoz tar­tozik. Az említett kormányok döntéseinek következmé­nyeiért a felelősséget teljes mértékben azok viselik. A ro mán kormány fenntartja ma­gának a jogot, hogy az emlí tett kormányok jövőbeli lépé­seitől függően megfelelő in tézkedéseket tegyen.-“ Tüntetés Londonban és Belfastban A belfasti rádió felhívására vasárnap mintegy 2000 ember gyűlt össze a város katolikus negyedében, hogy csendes tün ­tetéssel követelje a zavargá­sok során letartóztatott sze­mélyek haladéktalan szabadom bocsátását. A rendőrség távol tartotta magát a tüntetőktől, inoidensekre nem került sor. * » « Londonban vasárnap mint­egy 600 főnyi tömeg rokon- szenvtüntetésen követelte Észak-lrország katolikus ki-_ sebbsége részére az egyenlő polgárjogok biztosítását. A Hyde-parktól induló menet ve­zetői Wilson miniszterelnök Dov/ing Street 10. szám alatt levő hivatalában petíciót nyúj­tottak be: ebben a bebörtön- zöttek szabadon bocsátását, s a különleges rendőrosztagok feloszlatását követelik. * » * Az »ír Szent Johanna«, aki az Egyesült Államokban tett kőrútján egymillió dollárt sze­retne összegyűjteni a polgár- háború katolikus károsultjai­nak megsegítésére, vasárnap elmondott beszédében határo­zott intézkedéseket követelt Wilson brit miniszterelnök ré­széről, egyebek között a rend­őrség kizárólag protestánsok­ból álló tartalék rohamoszta­gainak lefegyverzése t, az észak-ír parlamenti képvise­lőkből álló kormány feloszla­tását. Elmondotta, hogy az ulsteri kormány nyílt háborúi akar provokálni az ország protestáns és katolikus lakos­sága között: »Mi sohasem akartunk háborúi; a kormány volt az, amely háborús hely­zetbe kényszerílett minket«. Devlin kisasszony megismé­telte azt az elképzelését, hogy Észak-lrország hat és az Ír Köztársaság 26 megyéjéből alakítsanak »32 megyéből álló köztársaságot«. LAPSZEMLE Az amerikai külpolitikáról A Za Rubezsom emlékeztet Nixonnak a Köztársaság Párt elnökjelölő kongresszusán ta­valy augusztusban elhangzott beszédére, amelyben az Egye­sült Államok akkor még jö­vendő elnöke hangsúlyozta, hogy a »párviadal korszaka« után beköszöntött a »tárgya­lások korszakának ideje«, mi­vel »a szuper világhatalmak számára nincs más elfogad­Görög „sajtószabadság“ A Vrádini című athéni, kon­zervatív esti lap hétfői számá­nak vezércikkében élesen bí­rálja és ellenzi az új görög sajtótörvény tervezetét. A ter­vezet, amely a sajtóminiszté­rium felügyelete alá helyezné az újságírókat, élénk tiltako­zást váltott ki az athéni új- ságírószövetség és számos lap részéről. A Vradinl azok közé a ke­vés számú athéni újságok kö­zé tartozik, amelyek csak meg­jelenésük után kerülnek a cenzorok kezébe; a lapok több­sége előzetes cenzúrára köte­lezett Így a hétfői szám meg­jelenését követően rendeletet adtak ki a Vrád'ni példányai­nak elkobzására, majd a kifo­gásolt cikk nélkül újranyom­tatták, annak ellenére, hogy az athéni junta »szabad vitára« szólította fel a lapokat az új sajtótörőny-tervezetről. ható állternatíva, csakis a békés tárgyalások«. Szovjet részről rámutatnak arra, hogy a választók előtt tett ünnepé­lyes fogadalom óta több mint 12 hónap telt el, s jóllehet az ígéretet nyilvánosan nem vonták vissza, Washington po­litikája a fegyverkezési haj­szak erőltetése irányában to­lódik el. Moszkvában felettébb nega­tívan ítélik meg az agresszív NATO katonai tömb megerő­sítésére és fejlesztésére irá­nyuló amerikai .törekvést, amelyet Nixon elnöki minő­ségben tett első külföldi útja látványosan demonstrált. Wa­shingtont és Bonnt együttesen marasztalják el a szovjet kül­politikai helyzetelemzők, amiért igyekeznek megakadá­lyozni az európai kollektív biztonság eszméjének érvény­re jutását, konkrétabban: an­nak a javaslatnak elfogadá­sát, amelyet Helsinki tett az egyetemes európai tanácskozás összehívására. A szovjet szemleírók külö­nös gonddal elemzik az Egye­sült Államok ázsiai politiká­jának meghirdetett »gyökeres megváltozását, új horizont­jait«. Mindenekelőtt arra vi­lágítanak rá, hogy amíg az Egyesült Államok nem szün­teti be a vietnami nép ellen folyó intervencióját, addig könnyelműség bárki részéről az amerikai agresszív irány­vonal megtörtént felülvizsgá­latáról beszélni. Patrick J. Hillery, az ír Köztársaság kül­ügyminisztere New York-ban, az ENSZ Tit­kárságán tájék oztatja a sajtót kormánya ál­lásfoglalásáról az Észak-Írországi zavargások ügyében. Jobbjín: Cornelius Cremin, nagykö­vet, az ír Köztársaság állandó ENSZ-kcpvi- selője. Az AP damaszkuszi jelen­tésében d rijadi rádióra hi­vatkozva közli, hogy Fejszal, Szaúd-Arábia királya, vasár­nap éjszaka elrendelte fegy­veres erőinek riadókészültsé­gét, hangsúlyozva, hogy az ország csapatainak készen kell állnia a szent háborúra Je­ruzsálem felszabadítása érde­kében. Az uralkodó utasította a hadügyminisztert, gondos­kodjék arról, hogy a fegyve­res erők készen álljanak az iszlám Palesztinái szent he­lyeinek védelmére. »Türel­münk kimerült a jeruzsálemi A1 Aksza mecsetben kiütött tűzvész bűncselekménye után.-* AMMAN Mohammed el Farra, Jor­dánia állandó ENSZ-képvise- lője vasárnap Ammanban ki­jelentette, kormánya kérni fogja a Biztonsági Tanács mielőbbi összehívását Jeruzsá­lem kérdésének megvitatásá­ra. Hangsúlyozta, hogy Jordá­nia szankciókat követel majd Izrael ellen, mert az nem tesz eleget a Biztonsági Tanács határozatának, amelyben a világszervezet felszólította Iz­raelt, ne változtasson Jeru­zsálem státusán. A jordániai ENSZ-képvise­lő kifejezte azt a reményét, hogy a Biztonsági Tanács fel­kéri majd a nagyhatalmakat, főként az Egyesült Államokat, szüntesse be Izrael gazdasági és katonai segélyezését JERUZSÁLEM Abba Eban izraeli külügy­miniszter vasárnap délután sajtóértekezleten foglalkozott a Jeruzsálemben felgyújtott A1 Aksza mecset ügyével, és éles támadást intézett az arab országok ellen. Abba Eban »képtelen vá­daskodásnak« nevezte azokat az arab megállapításokat amelyek szerint az izraeli kormány felelős a tüzért, amely a Jeruzsálem megszállt területén álló mecsetben tort ki. Eban szerint külön kell vá­lasztani a mecset felgyújtá­sát, ami egy egyén bűne, akit felelősségre fognak vonni a bíróság előtt, és azt a »bűnt«, amelyet szerinte az arab or­szágok követnek el,, amikor »politikai előnyre akarnak szert tenni« a tűzesetből. Eban kijelentette, hogy az arab országok olyan kampányt folytatnak, amelyhez hasonló­ra kevés példa van a jelen­korban, s azt állította, hogy az a «középkori valláshábo­rúk korára emlékeztet«. Különösen éles kirohanáso­kat Intézett az izraeli kül- igyminiszler Nasszer egyipto­mi elnök ellen, ugyanakkor dicsérte az iráni sah: és a tö­rök elnök állásfog' a’ását. Az OKP kezdeményezése Augusztus 24-én volt husza­dik évfordulója annak, hogy az olasz parlament ratifikálta az Atlanti Szerződést. Követ­kezésképpen Olaszország szá­mára alkalom nyílt, hogy éljen a NATO-szerződés 13. cikke­lyében foglalt lehetőséggel, mi­szerint kiléphet a paktumból. Ezzel összefüggésben Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára levelet intézett a képviselőház külügyi bizott­ságának elnökéhez, amelyben kérte a külügyi bizottság azon­nali összehívását, s azt, hogy a külügyminiszter jelenlétében tartsanak vitát az európai biz­tonsági értekezlet összehívá­sának perspektívájáról, és ezenkívül rendezznek vitát a NATO-ról. A levelet aláírta Enrico Berlinguer, az OKP helyettes főtitkára, valamint más kommunista képviselők. Olasz kommunista szenáto­rok' egy csoportja interpellá­ciót terjesztett be a szenátus­ba annak megállapítására, hogy mi az álláspontja a kor­mánynak a NATO-ból való kilépést illetően. Három lap közös vezércikke Uj uszító kampány kezded A Renmin Ribao, vala­mint a kínai hadsereg lap­ja és a Vörös Zászló, a KKP elméleti folyóirata által va­sárnap publikált közös vezér­cikkből kitűnik, hogy a jelen­legi kínai vezetésnek az úgy­nevezett kulturális forrada­lom három éve után is ko­moly ellenállást kell leküzde- nie. A vezércikk azzal a megál­lapítással kezdődik, hogy helytelen az a vélemény, amely szerint »a forradalmi tömegbírálat« — ez általában az eltávolításra kiszemelt ve­zetők ellen irányult — véget ért. A cikk megállapítja, hogy a kulturális forradalom ide­jén »a forradalmi tömegbírá­lat« a »fenegát áruló Liu Sao- csi ellenforradalmi revizionis­ta vonala« ellen, a »renegátok, ellenséges ügynökök, a telje­sen javíthatatlan kapitalista úton járók és a kétszínű el- lenforradalmárok maroknyi csoportja« ellen, továbbá bizo­nyos elméletek ellen irányult, amelyek, szerint »több központ van«, illetve »nincs központ«. Most megkezdődött — han­»harc — bírálat — átalakulás« mozgalom tudatos, minden te­rületre kiterjedő végrehajtá­sának szakasza. A cikk a továbbiakban ki­jelöli az új »forradalmi tö­megbírálat« célpontjait. A első helyen a »revizionizmus« áll. Tovább kell bírálni és meg'kell szüntetni »Liu Sao- csi revizionista vonalának« befolyását politikai és gazda­sági körökben, továbbá a kul­túra területén is. A cikk meg­állapítja, hogy a kulturális forradalom három évének szüntelen kampánya ellenére »a művészet és az irodalom minden területén, a filozófiá ban, a történelemben, a ne­velésben. az újságírásban, az egészségügyben, az irodalom és művészeti elméletek terü­letén, a közgazdaság-tudo­mányban, a természettudo- márfyokban és más területe­ken« olyan nézetek uralkod­nak, amelyek nem felelnek meg Mao irányvonalának. Kína kulturális, ideológiai és tudományos köreiben is »ki kell irtani a mérget«, amelyet — írja a cikk — »a goztatja a vezércikk — a szovjet revizionisták hintettek el a múltban«, s a t is han­goztatja, hogy ebből a célból fokozni kell a legutóbbi na­pokban — vagyis a legújabb határincidensek nyomán — indított szovjet-ellenes kam­pányt. A »forradalmi tömegbírá­lat« második célpontéként a cikk »mindazokat a téves irányzatokat r; helytelen esz­méket« említi, amelyek »a párton belül és a forradalmá­rok soraiban ellentmondanak Mao elnök vonalának«. A »forradalmi tömegbr'álat- nak« végül "italában »az összes kapitalista tendencia« ellen kell irányulnia. E ten­denciák képviselői közé so­rolják azokat, akik »felszít­ják az ellenforradalmi ökono- mizmus gonosz szelét«. Isme­retes, hogy ökonomizmus cí­mén azokat bírálják az utób­bi években Kínában, akik az anyagi ösztönzés elvei mellett szálltak síkra. A cikk végül kijelenti: »Mozgósítani fogjuk a töme­geket, és ismét le fogunk csapni az ellenforradalmárok­ra, a forradalmi tömegbírálat fegyverével.« (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Kedd. HM» I 2*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom