Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-26 / 196. szám

Idegek, izmok versenye Ágneslakon Modern fanyűvők Nem tudni, bosszankodnunk keli-e az időjárás miatt, vagy örülnünk kell annak, hogy az eső »csak szitál", s nem mos­sa el az egész készülődést, versenylázat. Az iharosi er­dészet ágneslaki kerületével sem tett kivételt az időjárás. A versenyhez vezető több száz méteres út agyagjában csak a GAZ-kocsik mernek elindulni. A motorok erőlködnek, s a gyalogosok minden lépést két­szer is meggondolnak, pedig tulajdonképpen fölösleges az óvatoskodás. Mindenütt mély sár cuppog. Sokan felnéznek a borult égre, mintha szemrehá­nyást tennének, amiért ilyen mostoha ehhez a naphoz, hi­szen még csak augusztus 22-e van. Mire a verseny színhelyére érünk, a versenyzők már so­rakoznak. Látszik rajtuk, nincs az az eső, amely el tudná mosni lelkesedésüket. Modern fanyűvők ők, akik ügyességü­ket, szakmai tudásukat készül­nek ma összemérni. A rossz idő ellenére sokan eljöttek né­zőnek, hiszen izgalmas küzde­lem ígérkezik. Itt van a meg­hívottak között Bertalan Jó­zsef, a Csurgói Járási Pártbi­zottság titkára, Lengyel Zol­tán, a KISZ megyebizottság munkatársa, Svenda István, a Csurgói Járási Tanács vb-el- nöke, dr. Szász Tibor, az Er­dészeti Tudományos Intézet főmunkatársa, Lotterhof Ottó, a versenybizottság elnöke, képviseltették magukat a Dél- magyarországi Fűrészek is és még sokan mások. A három legjobb: 1. Helmann József, 2. Németh Lajos, 3. Kern Béla. Közben Beck Gyula, az iha­rosi erdészet vezetője, a ver­seny házigazdája jelentést tesz Németh Vilmosnak, a Dél-so­mogyi Erdőgazdaság igazgató­jának, s engedélyt kér a ver­seny megkezdésére. A viadalt megnyitják, a fa­nyűvők elfoglalják helyüket, s megkezdődik a küzdelem. A tét: a legjobb három verseny­ző továbbjutása, valamint az első helyezésért 1000, a máso­dikért 750, a harmadikért 500 forint pénzjutalom és emlék­érem, továbbá a Somogy me­gyei KISZ-bizottság által ado­mányozott oklevél és emlék­tárgy. A győztes versenyző er­Igali mérleg: Az idén 90000 vendéget fogadtak A csúcsforgalom: 5500 fiirdőző — Ketezer adag étel az Aranykalászban — Van éjszakai fürdőzés, de nincs megfelelő buszjárat! A kánikulai napokban az igali gyógyfürdő ellen is való­ságos invázió indult. A par­kírozóhelyen különbuszok tu­catjai, gépkocsik, motorok százai, köztük nagyon sok osztrák, német és angol rend­számú járművet lehetett lát­ni... — Az idéi eddig kilencven­ezer vendéget fogadtunk. Volt olyan szombat, illetve vasár­nap, hogy öt és fél ezer ember fürdött. Hétköznap átlagosan ezerkétszáz-ezerötszáz jegyet adunk el — tájékoztatott Né­meth Mihály fürdőmester. Sajnos a közlekedés a für­dőhöz nem mondható megfe­lelőnek. Nagyon hiányoznak a rendszeres fürdőjáratok. Az a kaposvári, aki elhatározza, hogy Igáiban fürdik és nincs kocsija, bizony sokat bosszan­kodik. De azok is, akik a kör­nyező vagy a távolabbi közsé­gekből keresik föl a fürdőt. A kora délutáni órákban eljön az utolsó autóbusz a fürdőből, s aki utazni akar, az kényte­len csaknem másfél-két kilo­métert gyalogolni, amíg a vendéglő előtti megállóhoz ér. Pedig a Budapestről és a So- mogyszilből érkező busz is át­halad, illetve megáll a község­ben, s valamelyik járműnek talán öt percébe sem kerülne, ha egy kis kitérőt tenne a für­dőig. Legcélszerűbb volna a somogyszili járatot így közle­kedtetni, s ezt mielőbb az uta­zóközönség, a fürdővendégek tudomására hozni. Közöttük nagyon sok az idős, beteg em­ber, akinek bizony nehezére esik a gyaloglás. Különösebb menetrend-módosításra nincs szükség, csupán gyors és az utazók érdekeit szolgáló intéz­kedésre. Indokolt lenne a kaposvári fürdőjárat beállítása legalább szombaton és vasárnap. Nem­régen ugyanis bevezették az éjszakai fürdést — éjjel tizen­egy óráig tart nyitva a fürdő —, csak éppen közlekedési le­hetőség nincs. A fürdő nagy látogatottsága viszont azt követeli az AKÖV, illetve a MÁVAUT vezetőitől, hogy ezeket az igényeket mi­előbb és megfelelő módon elé­gítsék ki. Ügy, ahogyan azt az egyik budapesti AKÖV tette, amikor megindította Igái és Budapest között a rendszeres fürdőjáratot, mely naponta harminc-ötven fővárosi ven­déget hoz. Baksa László, a fürdőben levő Aranykalász Étterem ve­zetője is a nagy forgalomról tájékoztat Ünnepen vagy szombaton és vasárnap haj­naltól késő éjszakáig szinte megállásuk sem volt. — Egy-egy forgalmas va­sárnap kétezer adag, sőt ennél is több ételt szolgáltunk ki. A Volán, az Idegenforgalmi Hivatal, a Fejér megyei KISZ már két hétre előre megren­delt több csoportnak ebédet és vacsorát... Bizony alig győz­tük a munkát, de ennek csak örülünk... Éppen sört hoztak, ez sza­kította meg rövid időre beszél­getésünket, s a vezető utána kLsé bosszankodva közölte, hogy a kért és ígért nyolcvan láda helyett csak ötven ládá­val kapott. Pedig szombaton és vasárnap messze környék­ről itt gyűlnek össze, itt pi­hennek az emberek, s az öt­ven láda sör bizony nem min- d:g elég. Jobb ellátást kelle­ne biztosítani a fürdőnek. Egyébként az Aranykalász Étterem a tsz kezelésében van, s hetenként nyolc-tíz 100 —120 kilós sertést levágnak, hogy legyen elegendő friss hús. A badacsonytomaji, a köt­éséi és a perkátai tsz van ve­lük üzleti kapcsolatban, tőlük kapnak termelői bort. Szíve­sen elüldögélnek a vendé­gek az ízlésesen megterített, tiszta étteremben, a hófehér vagy színes abroszokkal lete­rített asztalok mellett. S noha az árak tűrhetők, a forgalmat hűen jelzi az, hogy júliusban 408 000 forint bevételük volt. Sz. L. dészete részére iparművész ál­tal faragott, gyönyörű ván­dorserleg a jutalom. A versenyprogram szaka­szai: láncélezés, döntés, dara­bolás, célbavágás, sarangolás. A versenyzők Kaposvár, Szentbalázs, Kardosfa (két részvevő), Lipótfa, Lad, Kö- zéprigóc, Berzence, Iharos (kél részvevő), Segesd és Lábcd legjobb szakemberei. A legelső tehát, hogy a Contra Still motorfűrész lán­cát szabadon választott mód­szerrel minden versenyző sa­ját magának kiéiesítse. Erre ugyan nem kap pontot, de a későbiek során a jól ki élesí­tett lánc nagyobb eredményt jelent. A döntésnél, a hajk- készítés során a legfontosabb szempont a nagyság, a mély­ség és a vízszintesség. Ugyan­akkor- szerepel itt a szúróvá­gással való döntés is. Dara­bolásnál a felső és az alsó vá­gás során a vastagságot és a vágáslap derékszögelését ve­szik figyelembe. Az ügyességi számoknál a fatörzs oldalára helyezett céllapra fejszével vágnak a versenyzők, s itt a legfontosabb a pontosság. Ugyanilyen ügyességet követel a sarang összerakása is. Az értékeléseknél a minő­ség a legfontosabb, de emel­lett az időt is figyelembe ve­szik. A versenyzők számára gyorsan múlik az, idő. Lázas sietséggel kezelik a motorfű­részt, ügyesen forgatják a fej­szét, s ha kell, a sarangolás- nál négy hasábfát is fölemel­nek egyszerre, csakhogy gyor­sabban fejezzék be a verseny- számot. Mindenütt alapos ér­tékelés kíséri a versenyzők teljesítményét. Bizony, az ide­gesség itt megbosszúlja ma­gát, s nagyon sok pontot ve­szíthet a fanyűvő. Alig vesszük észre az idő múlását, a fekete táblán már kezdenek kialakulni az össze­sítés eredményei. Egy órára, amikor a versenybizottság eredményt hirdet, minden el­dől. Helmann József és Né­meth Lajos kardosfai verseny­zők elnyerték az első, illetve a második helyet. Kern Béla harmadik lett, s a ladi erdé­szetnek hozott dicsőséget Radios Lászlót, a Dél-somo­gyi erdőgazdaság erdőhaszná­lati csztályveze tőjét arra ké­rem, hogy mondjon véleményt a versenyről, versenyzőkrőL — A legfontosabb talán — kezdi —, hogy ezek a verse­nyek elősegítik a közösségi szellem kialakulását. Az or­szágos versenyre való felké­szülés során most harmadszor rendezzük meg házi, válogató versenyünket. Már eddig is szép eredményeket értünk el. A múlt évben a mi erdőgazda­ságunk nyerte az országos csa patbajnokságot, egyéniben pe­dig Helmann József a máso­dik lett. S ő az idén is bizo­nyította jó formáját, szaktu­dását Ágneslakon eldőlt, hogy az idén ki juthat el az országos versenyre. De mást is bizonyí­tottak ezek a somogyi modern fanyűvők: szeretik a mester­ségüket, hozzáértéssel, nagy szakértelemmel végzik mun­kájukat. Mészáros István R pártoktatás hatékonyságának kulcsa A megyeszékhely száz­ötven­négy pártszervezete nagy gonddal és felelősséggel ké­szül ezekben a hetekben a pártoktatásra. Az előkészítés és a felkészülés tartalmi és szervezeti színvonala évről évre nő Kaposváron a párt­szervezetek hatékony tevé­kenysége révén. A város lakosságának hu­szonegy százaléka (11 854 em­ber) tanúit az üzemekben és az intézményekben megszer­vezett 535 tanfolyamon. S ami különösen értékes: a vá­ros lakosságának 8,8 százalé­ka (4889 ember) magasabb szintű elméleti és politikai képzésben yett részt. Az 1968 —69-es oktatási évben több munkás, alkalmazott és nő járt a szemináriumokra. A pártszervezetek gondosan meg­szervezték a pártoktatást, s ennek gyümölcse volt, hogy elsősorban azoknak az okta­tási formáknak a száma nőtt, amelyek a szocializmus építé­sével, világpolitikai és -gaz­dasági kérdésekkel behatób­ban foglalkoztak. A szívesen választott, a hallgatók érdek­lődésének megfelelő tematika növelte a vitakészséget, a fog­lalkozásokon összecsaptak a vélemények az időszerű gaz­dasági és politikai kérdések megtárgyalásakor. A közérde­kű témák megvitatásának haszna azon is lemérhető, hogy erősödött a hallgatók politikai készsége, nőtt az ér­deklődésük a párt politikája iránt. Minden tanfolyamon középpontba kerültek a köz- gazdasági kérdések. A propa­gandisták meggyőző és ered­ményes magyarázatai a párt gazdaságpolitikája és a gaz­daságirányítás reformja iránt is növelték a 'bizalmat. A városi párt-végrehajtóbi­zottság úgy összegezte az 1968—69-es oktatási év ta­pasztalatait, hogy eredménye­sen zárult, a csaknem tizen­kétezer kaposvári érdeklődése megnőtt a marxizmus—leni- nizmus, a politikai ismeretek iránt, aktívan és nagy fele­lősséggel vitatták meg a bél­és külpolitikai kérdéseket. S különösen fontos, hogy erősö­dött a bizalmuk a párt po­litikájában. A pártoktatás színvonala a propagandisták áldozatos munkája révén emelkedett a megyeszékhelyen. Az eredmé­nyeik forrása, hogy egyre többen tanítanak a tanfolya­mokon, akik egyetemet, főis­kolát, esti egyetemet végez­tek. Mind az országos, mind a megyei átlagot meghaladja azoknak a kaposvári propa­gandistának az aránya, akik egyetemet, főiskolát, illetve esti egyetemet végeztek. Ennek ellenére tovább kell növelni a számukat, hi­szen a somogyi értelmiség többsége a megyeszékhelyen él, s négyszázötvenen végez­tek esti egyetemet 1959 óta. A pártoktatás ,sfíT,f mérhető, hogy megkétszerező­dött az esti egyetemre jelent­kezők száma Kaposváron. Közvetve a pártszervezetek tevékenységére is kihatott az oktatás, hiszen egyes tanfo-* lyamokon megtárgyalták az alapszervezet helyét, szerepét, hatáskörét is. A szocialista erkölcs erősödésében, a kö­zösségi tulajdon védelmében ugyancsak tapasztalható a ta­nultak gyakorlati alkalma­zása. A Hazafias Népfront a vá­ros nyolc körzetében 238 em­bernek tartott előadássoroza­tot. Az előadások révén olyan rétegeket vontak be a politi­kai oktatásba, amelyek eddig általában kiestek a tájékozta­tásból. Az ősszel megkezdő­dő oktatási év feladata, hogy a peremkerületeken megtar­tott előadásokon elsősorban a napi politikai eseményeket magyarázzák a háziasszonyok­nak és a nyugdíjasoknak. Tartalmi munkáját és mód­szereit tekintve a marxista— leninista esti középiskola emelkedett ki a városban. Az öt központi és a két kihelye­zett osztály hallgatói meg- állták helyüket a vizsgán, né­mely hallgató beszámolója megütötte az egyetemi, sizn­tet. Az esti középiskolások egyharmada jelentkezett esti egyetemre, s az alapos felké­szültségük alapján fel is vet­ték őket Az új oktatási év­ben megkétszereződik a ki­helyezett osztályok száma a városban. A párt-végrehajtó­bizottság éppen ezért szor­galmazza a szemléltetés és az audovizuális oktatás szélesebb körű alkalmazását, mivel en­nek a tárgyi és a személyi feltételei is adottak. A végre­hajtó bizottság tagjai az új tanévben tájékoztatót tarta­nak majd városfejlesztési és nemzetközi kérdésekről az es­ti középiskolán. TsVfllV sokat javult a párt-, lűfűiy a szakszervezetek és a KISZ-szervezetek együtt­működése a pártoktatás elő­készítésében. Ha még előbb­re lépnek minden üzemben és intézményben, akkor min­den zökkenő nélkül sikerül megszervezni a megyeszékhe­lyen a mintegy ötszázötven­négy különféle tanfolyamot. Az esti egyetemet végzettek eddig is nagy segítséget ad­tak a tanfolyamok megszer­vezésében és a foglalkozások vezetésében. Az utánpótlást jelenti, hogy hetvenhét ka­posvári kezdi meg a tanul­mányait az általános, ötven­egy a szakosító tagozaton. Az 1969—70. évi pártokta­tás sikerének egyik kulcsa, hogyan választják ki a párt­szervezetek a propagandistá­kat. Akkor nőhet a tanfolya­mok színvonala, lehetnek élénkek a viták a foglalkozá­sokon, ha olyanok vállalják el a tanfolyamok vezetését, akik minden esetben részt vehet­nek a tartalmi szempontból olyannyira fontos propagan­dista előkészítőkön. Mivel a tavalyi tapasztala­tok szabják meg az idei ten­nivalókat, a párt-végrehajtő- bizottság az igényesebb tanfo­lyamokra és oktatási formák­ra, a propagandisták módsze­rének javítására, a szemlélte­tés még gyakoribb alkalma­zására, a párttagok és az ér­telmiségiek még nagyobb számban való' jelentkezésére irányította a figyelmet. Az 1969—70. évi pártokta­tás akkor lesz eredményesebb, ha a kitűzött célok megva­lósulnak a megyszékhelyen. Lajos Géza Tanévkezdés előtt a szakmunkásképző intézetben Sokan jelentkeztek autószerelőnek, szobafestőnek Hiány az építőipari szakmákban A z 503. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet­ben elkészült a jelent­kezési statisztika. Mit mutat­nak a számok ? Az új tanévben többen je­lentkeztek a szakmunkáskép­ző intézetbe, mint korábban. Ez az emelt szintű oktatásnak köszönhető. A nagyobb érdek­lődés azonban nem egyenletes: az esztergályosszakmára pél­dául egyetlen fiatal sem adta be kérelmét A minisztériumi vállalatok­hoz a tervezett 146 érettségi­zett tanuló helyett csak hetve­net (60 fiút és 10 lányt) vet­tek föl. Ennyien jelentkeztek... A nyolc általánost végzett tanulókat az idén két csoport­ba sorolják. Ä hagyományos oktatási formában 321-en ta­nulnak. Erre a tagozatra 108 tanulót vehettek föl, de mivel 331 felvételi kérelem érkezett az intézetbe, és a vállalatok is szívesen foglalkoztatnak több szakmunkástanulót, növelték a létszámot Az emelt szintű tagozaton a fölvehető 276 helyett csak 234 tanuló (219 fiú és 15 leány) kezdi meg a szakismeretek el­sajátítását. Sokan nem felel­tek meg a fölvételi követelmé­nyeknek. Legtöbben az autó­szerelő szakmát választották; a harmincegy helyre kilenc- venen pályáztak. Divatos a szo- bafestő-mázoló szakma is. Az érettségizettek többsége a mű­szerészszakmákat szeretne megtanulni. Elektroműszerész­nek, mechanikai műszerésznek rengetegen jelentkeztek, ugyanakkor szerszámkészítő­nek, elektrolakatosnak alig Pedig évről évre nem tudják kielégíteni a vállalatok igé­nyeit. A szakmunkásképző in­tézet ezekbe a szakmákba is elsősorban érettségizett tanu­lókat várna. N agy a hiány épületbádo­gosban, vasbetonszere­lőben és ács-állványo­zóban. Az építőipari és he­gesztőszakmában általában ke­vés a jelentkező; s viszonylag több lesz a kőművestanuló. A helyiipari vállalatokhoz (tanácsi vállalatok, kisipari szövetkezetek, tsz-ek, állami gazdaságok) ötszáz általánost végzett és ötvenkét érettségi­zett fiatalt vettek föl. A szakmunkásképző intézet véleménye szerint sok szakmá­ról nem is nagyon tudnak a fiatalok. Az általános iskolák­ban és a középfokú intézetek­ben nem tájékoztatják ponto­san a tanulni vágyókat. A je­lentkezők többsége nem ismeri például az öntvény-mintaké- szítő szakmát, amely jól fize­tett, közepes teherbírást igény­lő munka. Ilyen »ismeretlen' szakma« a gázvezeték- és ké­szülékszerelő szakma is. Ide mindössze hatan jelentkeztek. Érdekes a szerszámköszörűs szakma, a szülök azonban ösz- szetévesztik ezt a hajdani »vándorköszörűssel« ... Pedig ez a forgácsblószakmák egyike, és igen fontos munkafolyamat a nagy gyárakban. A lányoknak való szakma kevesebb. A fémipari szakmák közül általában a marós, esz­tergályos szakmákat választ­ják. A női munkaerőtől idegen­kednek a vállalatok. Nem fo­gadják szívesen őket, így az intézet is elenyészően kevés számú lánytanulót vehet föl minden évben. Többen jelent­kezhetnek ezután a vasiparba, elektroműszerésznek, mecha­nikai műszerésznek, mert a Budapesti Finommechanikai Vállalat — ellentétben a so­mogyi vállalatokkal — nem zárkózik el a női munkaerő alkalmazásától. Az új tanévben Kaposváron csak ennek a vállalatnak ké­peznek ki szakmunkástanuló lányokat B etöltetlen az elektrola- katos szakma, amel szintén elsősorban K r nyoknak való. A lányok több­sége fodrásznak, fényképész­nek, kárpitosnak, kelmefestő­nek jelentkezik. Pedig tudják, hogy évről évre milyen óriási a túljelentkezés itt. Az 503. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet szeptember 1-ig, az új tanév megkezdé­séig még elfogad pótfelvételi kérelmeket. B. Zs. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. augusztus 26.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom