Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

Balatoni meditáció Üdülők 22 h^Holiter a Kishegyi pincéből A balatonlellei Balaton- gyöngye Termelőszövetkezet jelentős részt vállal a Ba- laton-parti idegenforgalom ellátásából. Két zöldség-gyü- mölcselámsító helyük van a lellei villasoron, ugyanitt és Fonyódon egy-egy borkimé­résük is üzemel. A lellei Vö­rös Csillag Étterem mellett levő zöldség-gyümölcsboltjuk május 15-től július 15-ig 190 000 forintos forgalmat ért el. Ezzel természetesen elé­gedettek a szövetkezet veze­tői, hiszen egy sor cikkfélesé­get még ezután árusítanak csak nagy tételekben. Keller László, a tsz főag- ronómusa elmondta, hogy a kertészeti áruk értékesítése mellett — saját boltjaikon kívül a fonyódi és a fenyvesi gombákba is rendszeresen szállítanak dinnyét, barackot — szép bevételhez jutnak a borból. A kishegyi pince for­galma a május 1-i megnyi­tástól július végéig 22 hekto­liter volt Most már valósá­gos idegenforgalmi nevezetes­ség ez a hely: külföldi és ha­zai vendégek keresik föl, a szövetkezet pedig a nyárson sült szalonnához, kolbászhoz saját termésű paradicsomot paprikát- és persze bort ad. A legutóbbi vasárnapon pél­dául több százan voltak a pincénél: sokan a tsz-nek erre a célra rendszeresített fogatát, mások saját autóju­kat vették igénybe, hogy ki­jussanak az egyre látogatot- tabb kirándulóhelyre, ahon­nan nagyon szép a kilátás. A tsz él a földrajzi fekvés nyújtotta lehetőséggel..; PIHENÉS tatott, tejfölösített vagy túró- sított tejről beszélek, hanem egyszerű, hideg tejről, amely­nek literjét itt 4,60 forint kö­rüli áron adják... Nincs abban semmi rendel­lenes — szerintem —, hogy valaki fél liter tejet kér reg­gelire. Sajnos, ebben a biszt­róban ilyen tételt nem kapni. Nos, legyen négy deci! Azt sem adnak. Két decit? Ugyancsak nem. Arról van szó, hogy a f^l literes bögré­ben csak hat decivel szolgál­nak, mert így telik meg ez az. edény. Egyszerűen nincs két decis bögréjük. Tehát mennyit ihat a vendég? Három decit, hat decit és így tovább. Nem akaróra feszegetni, hogy ki kiért van, s hogy a vendéglátó egység igazodjon a vendéghez, vagy fordítva, — de ez így valahogy nincs rend­ben. Es ami ugyancsak bosszantó: egyre inkább elsza­porodnak az ilyen furcsasá­gok. Vajon meddig? H. F. N«n lesz rekordforgalom a balatoni hajókon ebben az év­ben. Nagyon is reális számítá­sok alapján jutottak erre a kö­vetkeztetésre a siófoki Hajó­zási Vállalatnál. Az utasok ugyanis nem vették jó néven, hogy az idén a tavalyinak dup­lájába kerülnek a hajójegyek. Igaz, nem minden járaton emelkedett kétszeresére a szál­lítási költség. Van, ahol csak hetven százalékkal magasabb az ár, de akad olyan útvonal is, ahol száztíz százalékkal fi­zetnek többet. Ezzel nőttek a bevételek is, de a magasabb árak nem ellensúlyozzák azt a kiesést, ami a lecsökkent for­galom számlájára írható. A vállalatnak joga volt emelni az árakat, hiszen bármilyen fur­csán hangzik, a szállítási díj a hajón a szabad árkategóriá­ba tartozik. Azt is el kell is­merni, hogy ezzel a lehetőség­gel kényszerből élt a vállalat A hajózás az országban min­denütt idényjellegű. Az időjá­rástól azonban sehol nem függ olyan erősen, mint a Balato­non. Forgalmuk és bevételük jelentős hányada júniusra, jú­liusra és augusztusra esik. A vállalat viszont — nagyon nagy értéke van a hajóknak — egész éven át fizeti a külön­böző illetékeket és adókat Egész éven át terheli a szám­láját például az eszközlekötési járulék. Nyereségét és fenntar­tási költségeit viszont ez alatt a rövid három hónap alatt kell megkeresnie. Sőt, ennél még többet is, hiszen az őszi és a tavaszi hajózás minden­képpen ráfizetéses. Eddig az állam ezt dotációban adta meg a vállalatnak. A bevételként jelentkező minden forint után meghatározott összeget adott az állam. Az új gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetése óta — csökkenő mennyiséggel — évről évre fix összegű do­tációt kapnak. S az idén ez azt jelenti, hogy minden tíz­forintos jegyhez húsz forintot ad még az állam. Ez huszon­kilenc millió forintot tesz ki. Körülbelül ennyi az az összeg is, amit különböző címeken befizet a vállalat. Mit lehet tenni hát az ellen, hogy a csökkenő dotáció ellenére ne emelkedjen tovább a Balato­non a hajójegy ára? A leg­egyszerűbb megoldásnak az látszik, ha megkülönböztető intézkedésekkel az állam a költségek egy részét elengedi: nem fizetteti egész éven át az eszközlekötési járulékot, illeté­keket. Ez az egyszerűbb mód­ja. A másik nehezebb, de job­ban beleillik az új gazdaság- irányítási rendszer gyakorlatá­ba. Ez pedig az elő- és utó­idény meghosszabbítása. Hosz- szú évek óta beszélünk erről a témáról; óvatos lépések tör­téntek is ennek érdekében, eredmény azonban alig szüle­tett Ä Pannónia Szálló és Ven­déglátó Vállalat évről évre kora tavasszal kinyitja a szál­lodáit. Pedig ráfizet erre, 'mert nincs elég vendég. A sze­mélyzetet viszont akkor is kell fizetni, ha senki sem la­kik a szobákban. Az utóidény ugyanezzel a gonddal jár. Az idén már próbálkoztak a Ba­latonon — főleg az északi par­ton — szakszervezeti üdülte­téssel. A gondon valamit eny­hített ez. A megoldás azon­ban még nagyon messze van. Az idénymeghosszabbítás gon­dolatától el kellene már jutni a tettekig, s ebben a hajózáson és a szállodaiparon túl na­gyon sok tennivalója van az Elcseréli fejek idegenforgalomnak. A nyári Balatonon a szállodák nagy részét külföldi vendégek fog­lalják le. A magyar tenger vi­szont tavasszal és ősszel is szép, de magyar vendéget eb­ben az időben alig lehet lát­ni. Nem minden él nélkül mondták például a Hajózási Vállalatnál, hogy látták az IBUSZ cégtábláját, s onnan tudják, hogy létezik. Alig-alig szervez a Balatonra belföldi turistautakat, szinte éven át nem bérel hazai utasok részé­re hajót Pedig a nyár eleji és a nyár végi idő nagyon alkalmas volna erre. És hasz­nos a népgazdaság számára is. Érdemes volna ezen elgondol­kodni. Méghozzá most, a fő- idény alatt kellene lehetősé­geket keresni, valamennyi uta­zással foglalkozó vállalatnak. Kercza Imre A Balaton legnagyobb áruháza Avagy: a reklám nem minden., Bgy közkézen forgó kiad­ványban olvastam, hogy a Ba­laton Áruház (Fonyód) a déli part legnagyobb áruháza. Megtalálható itt minden. A földszint és az emelet tele van mindenféle áruval, idény­jellegű és állandóan keresett cikkekkel egyaránt. De kell is ilyen áruház a forgalmas Ba- laton-parton, mert valóban sokrétű az igény. Érthető, hogy bizalommal mentein vásárolni ebbe a boltba szabadságom idején, s aki arra intett, hogy mérsé­keljem reményeimet, letor­koltam. Elvégre ez a Balaton legnagyobb áruháza, s ha itt nem kapni valamit, ugyan hol lehet beszerezni egyálta­lán? * Ráfizetéssel nem érdemes Az elmúlt év nyarán a déli part valamennyi kempingjé­ben nagy ovációval fogadták a Közép-dunántúli Gázszol­gáltató és Szerelő Vállalat gép­kocsiját, amellyel a helyszí­nen végezték el a turista-gáz­palackok újratöltését. Minden­ki örült az új szolgáltatásnak, s biztos volt abban, hogy ez idén is megmarad. Sajnos, té­vedtek az optimista kempinge­zők. A vállalat ugyanis be­szüntette mozgó töltőállomá­sát, mondván: nem gazdasá­gos! Eső után köpönyeg. Bár még hat hét a nyár, az augusztus vége már a szezonból kivezető napokból áll, csökken a forga­lom, a szabadság is lassan le­jár. Annak forszírozása, hogy a szolgáltatást az utolsó pilla­natokban mégis vezessék be, nem volna ésszerű. De a téli vagy a tavaszi értékelésekkor és a felkészülés időszaka alatt ismét napirendre kerül, hogy jó volna, kellene, mert a nya­ralók általános ellátásának ez is tartozéka. Ha a jövő évben mégis ismét bevezetnék, akkor az idei hosszú szünetre miért volt szükség? Ha pedig nem adja be a derekát a vállalat, és úgy dönt, hogy a következő szezonban sem indítja útra gépkocsiját, akkor a jelenté­sekben majd. úgy szerepel, hogy:... meg kell vizsgálni annak lehetőségét stb., stb. Valóban ilyen egyszerű vol­na? Először egy vasalózsinórt kértem. Nem volt. Azaz, aján­lotta az eladó, hogy vegyek külön zsinórt, ad hozzá olyan csatlakozót, amit a vasalóba kell dugni; azt meg, amit a konnektorba kell dugni, sze­rezzem be, ahol ' tudom. Hát gondoltam, ha ló nincs, a sza­már is jó, majd csak össze­hozom valalhogyan a komp­lett zsinórt Erre hallom az újabb ötletet: van a raktáron egy zsinór, amelyiknek ilyen dugasza van, csak amolyan nincs, de majd tesznek rá egyet, mert azt lehet külön is kapni...- Miután rábólin­tottam, a kereskedő-tanulónak máris kiadták az utasítást, hogy szerelje föl a hiányzó alkatrészt Am a zsinór egy helyen gyanús könnyűséggel hajlott, megkockáztattam te­hát szerény véleményemet, hogy szerintem ez itt el van törve... — Ugyan, sokáig lógott a szegen a raktárban, ettől haj­lik olyan könnyen azon a he­lyen. Miért ne higgyek nekik? Ők csak tudják. (Mellettem kávéfőzőt vesz egy férfi, zsi­nórt persze nem kap. Gondol­kodik, megvegye-e a készü­léket, mert zsinór nélkül semmire sem megy vele. Spe­ciális Hídelemet kér a táskará­diójához, de azt sem kap. Nem lep meg, hogy sem. fo­nott papírkosarat, sem pedig egy egyszerű, műanyag szemét­vödröt nem kapok, csak amo­lyan bérház-igényt kielégítő »■tartályt-« ajánlanak...) A vasalózsinórt otthon ká­véfőzőhöz próbálom ki, de ahogyan a vasalóból, úgy ebből a szerkezetből sem jött kávé, így bebizonyosodott a sejtésem: a kábelben már ré­gebben eltörhetett a drót Visszavittem. Visszavették, és erőltetett kedvességgel magya­rázkodtak . .* No, de lassan elmúlik az idei nyár is, és jön a követ­kező. Vajon mi történne, ha addigra jobban felkészülnének a kereslet kielégítésére? Elégedettebbek lennének a vevők — és nagyobb forgal­mat bonyolítana le a bolt Ez talán csak nem baj? Reggeli Nem, ez semmiképpen sem lehet a gazdasági reform ter­mészetes velejárója, hanem csupán nem kívánatos vadhaj­tás, amely boszantja az em­bert — ez volt a véleményünk kedden reggel Balatonlellén, amikor a »Hangulat« bisztró­ban reggelizni akartunk. Az már nem lepett meg, hogy az utóbbi időben hiába keresek itt debrecenit vagy friss virs­lit ez ugyanis eltűnt, mint sokhelyütt a torma. De hogy egyszerű tehéntejet Is csak ilyen bonyolultan lehessen kapni, az már igazán megle­pett Hangsúlyozom: nem al­SOMOGYI MSFE.AP ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom