Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-11 / 158. szám
Paraszttűntetes Romában Képünkön baloldalt a bolgár küldöttség, középen annak vezetője, Todor Zsivkov, jobboldalt a magyar párt- és kormánydelegáció, középen Kádár János és Fock Jenő. (Telefotó MTI — Vigovszki Ferenc íelv. — Képtávírón érkezett) (Folytatás az 1. oldalról) Országaink politikai és katonai szövetsége bensőséges és szilárd, jelentősek és egyenletesen fejlődnek gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolataink. Mind erőteljesebben fejlődnek gazdasági együttműködésünk új, fejlettebb formái. Jelentős eredményeket értünk el kulturális kapcsolataink fejlesztésében; művészeink, együtteseink kölcsönös fellépése, továbbá könyveink, filmjeink, kiállításaink rendszeres cseréje, az egyre jobban fejlődő turistaforgalom jól szolgálta a két ország életének, kultúrájának alaposabb megismerését, népeink testvéri barátságának elmélyítését. Jogos elégedettséggel tekinthetünk vissza az elmúlt két évtized munkájára és az elért eredményekre. Népeink, országaink kölcsönös érdeke vezetett bennünket amikor elhatároztuk, hogy újabb húsz esztendőre megkötjük a két ország barátságát, együttműködését és kölcsönös segítség- nyújtását biztosító szerződést. rópai biztonság hatékony rendszerének létrehozása a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívása szellemében. Kedves elvtársak! Az új szerződés aláírásakor elmondhatjuk, hogy kapcsolataink további, sokoldalú fejlesztésének minden feltétele adott: Magyarország és Bulgária sikeresen építi a szocialista társadalmi rendszert, erőteljesen fejlődik a két ország népgazdasága. Pártjaink és kormányaink nézetei azonosak, barátságunk felhőtlen. Ezt bizonyították párt- és kormányküldöttségünknek a Bolgár Népköztársaság párt- és állami vezetőivel folytatott tárgyalásai is. Hangsúlyoztuk és ezúttal is biztosítani szeretnénk bolgár elvtársainkat: a magunk részéről mindent megteszünk, hogy népeink kapcsolatai a szerződés szellemében továbbra is gyors ütemben fejlődjenek; nemzetközi harcunkkal még eredményesebben hozzájárulhassunk a szocialista világ- rendszer, a nemzetközi munkásmozgalom egységének erősítéséhez, valamennyi ímpe- riaListael lenes erő tömörítéséhez a békéért, az emberi haladásért folyó küzdelemben. Jó egészséget, minden jót, szocialista építőmunkájukhoz újabb sikereket kívánunk bolgár testvéreinknek. Éljen és erősödjék a magyar és a bolgár nép barátsága! Éljen a szocializmus és a béke! (MTI) Olasz parasztok nagyszabású tüntetést rendeztek Rómában, hogy figyelmét problémáikra. A tűző nap ellen ernyővel védekeztek, írták. ' (Telefotó: AP—MTI—KS) felhívják a kormány jelszavaikat ernyőikre SZIBÉRIAI JEGYZETEK Ismerkedés Kemerovóval a láncok és sokáig vissza- csengiett hangjuk a kemero- vóiak fülében. A vásár volt a másik változás az egyhangúságban. tésben sem feledkeztek el hivatásukról. A nép szeretetét, felemelését itt is folytatták — bármilyen. áldatlan körülmények Fock Jenő beszéde Szófiában Gromiko beszámolója a Legfelsőbb Tanács ülésén Andrej Gromiko külügymi nisztemek a nemzetközi hely zetről szóló beszámolója vol. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön meggyílt ülésszakának legfontosabb eseménye. Gromiko részletesen és alaposan elemezte a világ jelenlegi helyzetét s benne a szovjet külpolitika s általában a béke erőinek szerepét. A többi között aláhúzta, hogy az európai biztonság megszilárdulásának leginkább járható útja a kollektív biztonsági rendszer megteremtése lenne. Rá- r.utatott: sok ország kormánya rijelentette, hogy az összeurópai tanácskozás sikerét .negfelelő előkészítéssel kell biztosítani. Ez az előkészítés tulajdonképpen már meg is kezdődött, hiszen előkészületnek vehetők azok az állam- és kormányférfiak részéről eddig elhangzott nyilatkozatok is — világszerte —, amelyek helyeselték a budapesti felhívást és maguk is hívei az össz-európai értekezletnek. Ilyen visszhang érkezett csütörtökön Rostockból Is, ahol megkezdődött a keleti-tengeri hét. Az észak-európai és keleti tengeri országok parlamenti küldötteinek negyedik nemzetközi értekezlete csütörtökön memorandumot fogadott el, amely síkrászáll egy valameny- nyi európai állam egyenjogú részvételével tartandó európai biztonsági konferencia összehívása mellett és szorgalmazza, hogy minden európai állam létesítsen normális kapcsolatokat az NDK-val. Kedves elvtársak! A szerződés, amelyet most aláírtunk, kifejezi pártjaink, á rmányaink, népeink szilárd elhatározását, hogy az inter- nacionalismus elveivel összhangban tovább erősítik testvéri barátságukat. fejlesztik az élet minden területén együttműködésüket, és segítik egymást a szocializmus építésében.- a nép szocialista vívmányainak védelmében. Meggyőződésem, hogy az új szerződés a kölcsönös előnyök alapján elős gin gazdaság;, tudományos és műszaki kapcsolataink további szélesítését, hatékonyabb részvételünket a nemzetközi szocialista munka- megosztásban, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében kialakított együttműködésben. A szerződés tanúsítja, hogy hívei vagyunk a tudományos,* kulturális, művészeti és más területeken kialakuló kapcsolatok fejlesztésének. Szerződésünk híven tükrözi azt a törekvésünket, hogy erősítsük a szocialista közösség valamennyi országának egységét és összeforrotteágát, következetesen végrehajtsuk a Varsóé Szerződésből fakadó kötelezettségeinket. Közös és szilárd elhatározásunk, hogy határozottan és hatékonyan szem- beszáilunk az imperializmus, a reakció agresszív törekvéseivel, egyesítjük erőfeszítéseinket a nemzetközi feszültség enyhítésére, a fegyverkezési verseny f ékezésére, a gyarmatosítás’ m nden formájának felszámolására. Következtésen folytatjuk a különböző tánsa- dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáját. Célunk Európa békéjének biztosítása, az euHáromnapos moszkvai pihenő után végre megérkeztem utam céljához — Ke- merovóba. Jegyzetfüzetembe aznap ezt írtam fel: melegszívű emberek. Később áthúztam, kijavítottam a forrószívűre, mert ilyen szívélyes fogadtatásban még soha nem volt részem. Az is igaz, hogy Szibériának ezen a vidékén nagyon kevés magyar újságíró járt. — Elvtársi szeretettel, baráti öleléssel fogadjuk! —és poharat emeltek a magasba. Benne »sztolicsnaja«, vagyis fővárosi vodka. — Üdvözöljük és legyen nagyon kedves vendégünk, érezze magát itt a távoli Szibériában úgy, mint otthon — mondta Trockij, a KUZBASSZ főszerkesztője. Rövid pihenő' után találkoztam a szerkesztőség munkatársaival, akik részletesen tájékoztattak megyéjükről. A távolság 4500 kilométer Kemerovo megye 1943-ban alakult. Nyugat-Szibéria délkeleti vidékén találjuk. A Szovjetunió keleti és nyugati határától egyaránt 4500 kilométerre fekszik. Kemerovo megye egy részét — éppen kiváló szén- vagyona, szénbányászata miatt — KUZBASSZ-nak is nevezik. A donyeci szénmedence — DONBASSZ, és ennek analógiája alapján jött létre a szórövidítés. A megye területe szibériai méreteket tekintve nem valami nagy: »csak« 95,5 ezer négyzetkilométer (nagyobb, mint Magyarország), de a lakosság számát, a népsűrűséget véve figyelembe, Szibéria valamennyi megyéje között az első helyen áll. Egy négyzetkilométeren 32 lakos él. A megye lakóinak száma hárommillió. Kuz- baszt oroszok (a lakosság 85,7 százaléka), ukránok, tatárok, csuvasok, sorecek, beloruszok, észtek lakják. Magas fokú urbanizálódás Jómagámat is érdekelt, hogyan alakult a városiasodás, amiről mostanában any- nyit beszélünk itthon is. Kemerovo megyében a lakosság 81 százaléka városokban és hatalmas — úgynevezett munkástelepüléseken — él. Ebből a szempontból a megye az első helyet foglalja el az orosz föderációban. Bár, mint elmondották, a többi megyének sincs szégyenkeznivalója, mert általában a Szovjetunióban a városiasodás, az urbanizáció meggyorsult. Ugyanakkor hetekig elbolyonghat az ember a végtelen tajgán anélkül, hogy egyetelen emberrel találkozna. Kuzbasszt úgy emlegetik szerte a Szovjetunióban, mint a fél évszázados szovjet hatalom szibériai politikájának maradéktalan megvalósítóját. A vad, a kietlen, ugyanakkor ásványi kincsekben, erdőben igen gazdag vidéket a szovjet ember saját céljainak megfelelően átalakította, kiépítette. Ezzel lépten nyomon találkoztam, erről magam is megbizonyosodhattam... Kezembe adták, de röviden el is mondták Kuzbassz történetét. Egy kis történelem A cár idején bányatulajdonosok dolgoztatták itt a szó szoros értelmében halálra az embereket Aki egyszer ide került, annak nem volt menekvése. A hatalmas tajga biztonságosabb őr volt, mint akármelyik cári börtön má fél méteres terméskő fala, karvastagságú vasrácsaival. A tajgáról a szökés egyenlő volt az öngyilkossággal. Egyetlen lehetőség maradt: dolgozni a tulajdonosoknak. Még 1764-ben aláírta II. Katalin cárnő az ajándéklevelet, miszerint a Kolivaló— Voszkreszenszkij üzemek minden paraszttal és igás tartozékkal az ő birtokát képezik. A muzsikok is olyan tárgyi tulajdonnak számítottak, mint a szerszám, a pajta vagy a szén a föld mélyén. Ök sem jelentettek nagyobb értéket abban az időben! Egyhangúság és változás Nyomorúságos volt az élet ezen a vidéken. Egyhangúságában csak a letartóztatottak érkezése jelentett némi változást. Megérkezett a hajó Tom kikötőjébe. A zsandá- rok szétkergették a kíváncsiskodókat, majd a szárazföldre terelték a szóműzötte- ket, az elítélteket. Csörögtek S azután nagy üresség. A bányatulajdonosok egyáltalán nem siettek felvilágosítani a népet. S hogy mégis felvilágosult lakosság emelte nagyvárosi rangra Kemerovót és a többi kubasszi várost, azt azoknak a forradalmároknak köszönhette, akik a számű/.eközött sínylődtek évtizedeken át Ez azonban külön fejezete Kemerovo megye, Szibéria történetének ... Gotyár Gyula KÖVETKEZIK: MAGYAR ÖNKÉNTESEK A Kuzbassz külszíni banyaiban hatalmas gépek fejtik a szenet. 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. július 11.