Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
Folytatja tanácskozását az országgyűlés (Folytatásaz 1.oldalról.) az árvízvédelem évről évre fejlődő munkálatairól mondott az államtitkár és amivel az egész ágazat dinamikus fejlődését jellemezte. Már ebben a bevezetőben szó esett a Balaton sajátos vízgazdálkodási helyzetéről, amelyre hamarosan elkészül az összefüggő program. Dr. Radnóti István, Veszprém megyei képviselő felszólalásának nagy részét ennek a problémának szentelte, hangsúlyozva, hogy a Sió, mint a Balaton jelenlegi egyetlen vízszabályozója, a mai állapotában nem tölti be hivatását, s olyan munkálatokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a vízátvezetést a Drávából a Balaton víz- szintjének kielégítőbb szabályozásához. A témához hozzászólók többsége a mezőgazdaság szemszögéből vizsgálta a vízgazdálkodást Dr. Mészöly Gyula, Bács megyei képviselő például főleg a Duna—Tisza-csa torna tervével foglalkozott Ez az évszázados terv, hangsúlyozta, megszüntetné a Duna—Tisza közének krónikus vízhiányát, lehetővé tenné a tápéi olaj kincs gazdaságosabb hasznosítását, a belvízi hajózás fejlesztését. Megtérülése, véleménye szerűit, a tiszalöki duzzasztómű adataiból ítélhető meg, amely 15 év alatt, a mintegy kétKádár János és Veres Péter külföldi sajtótudósítóval beszélget az ülés szünetében, (MTI fotó — Vigovszki Ferenc felvétele) milliárdos költséggel szemben, ötmilliárdot hozott a népgazdaságnak. A hatalmas munka előkészítése, természetesei sok időt igényel, ezért mielőbb hozzá kellene kezdeni. A Vas, Békés, Szolnok, Veszprém, Hajdú és Somogy megyét képviselő hozzászólók számos tapasztalattal gazdagították a vitát. BÖHM JÓZSEF: HatékoBvabb támogatással meggyorsíthatjuk a vízrendezést A vízgazdálkodás helyzetével foglalkozó napirend keretében felszólalt Böhm József, Somogy megye 11. számú választókerületének képviselője, a megyei tanács vb- elnöke. Bevezetőben jónak minősíttette az 1965-ben elfogadott vízgazdálkodási kerettervet, mert meghatározta a népgazdaság és egyes területek vízigénye kielégítésének mikéntjét. Most pedig alapul szolgál a vízgazdálkodás készülőben levő, 15 éves távlati tervéhez, a műszaki, gazdasági fejlesztés koncepciójának kimunkálásához. Hangsúlyozta a vízkárelhárítás és a vízhasznosítás gazdasági jelentőségét. Társadalmi ügyről van szó — húzta alá —, s hogy ezt megértik az emberek, bizonyítja a lakosság növekvő mérvű anyagi áldozatvállalása, nagyarányú személyes részvétele is a vízkárok megelőzésében és a vízhasznosításban. Naponta tanúi vagyunk, hogy a lakosság erejéhez mérten a maga munkáját és forintjait is készséggel, örömmel adja az állami és helyi érdekeltségű vízügyi objektumok, művek üzemeltetéséhez. Megyei tanácsülésünkön az ágazat vezetőinek részvételével a vízgazdálkodás helyzetét, feladatait megtárgyaltuk, napirendre került ez a téma a járási, városi és a községi tanácsüléseken is. Vízügyi helyzetünket Somogy megyében meghatározza az a tény, hogy túlsúlyban van a falusi lakosság, megyénk mezőgaz- oasági jellegű, a Balaton egyik tele közigazgatásilag hozzánk tartozik. Elmondta a képviselő, hogy Somogy lakosságának 47 szazaiéba a mezőgazdaságban aolgozik, a talajadottságok itt megKözelítik az országos átlagot, a csapadékviszonyok kedvezőbbek annál, ugyanakkor a paraszti jövedelem jóval az ország átlagszínvonala alatt van. Mivel a megye területén te- ^nes Károkat oKOznak a felelni vizek, Somogybán a mezugazaasagi vízrendezésre jorauott pénz a Leggyorsabban megtérülő berunuzusok közé tirtózik. Ezen az or- szagi-cszen a mezogazoasági teruiet 57 százaleKát sújtja a talajerózió. Nagy gond a síkvidéki területek káros vizeinek elvezetése. A tavaszi hóolvadás és az őszi esőzések idején 226 000 kata-ztrális hold a veszélyeztetett terület Évente 90—100 millió forintra rúg a víz okozta kár. Szóvá tette a képviselő, hogy Somogy megyében a mezőgazdasági vízrendezés kétszeres ütemben haladna — és így a vízrendezési feladatokat nyolc év alatt megoldanák —, ha az állami támogatás jelenlegi mértékét évenként megkétszereznék. Megfelelő saját erő és hitel van, a tervezői és a kivitelezői kapacitás is biztosított. Évi 20 millió forint össztá- mogatásra lenne szükség állami forrásból. Kérte Böhm József, hogy az Országos Vízügyi Hivatal vizsgálja meg e kérés teljesítésének lehetőségeit. Javasolta továbbá: Általában gyorsítsák meg a vízrendezési munkálatokat, az ilyen célokra szolgáló anyagi eszközöket növeljék, mind a költségvetésből, mind a mezőgazdasági ártámogatás keretéből, az érdekeltek pedig saját erőforrásaikból. A bank mérsékelt kamatra és hosszú lejáratra adjon hitelt vízrendezésre. A 70 százalékos állami támogatást egészen a felújítási munkák befejezéséig tartsák fenn. Ha az ország egyes kiemelt területein továbbra is fennmarad az a helyzet, hogy a vízrendezés költségeit 100 százalékban az állam vállalja, akkor ugyanígy legyen ez a zselici és a volt tabi járás esetében is (ezeken a tájegységeken ugyanis a komplex vízgyűjtő rendszer már megkezdett kiépítését a jelenlegi anyagi erőforrásokból nem tudják finanszírozni). A társulatoknak víztározók építéséhez, altalaj-lazításhoz, drénezéshez szükséges gépek vásárlásához kedvezményeket kellene nyújtani. A városok és a községek ivóvíz-ellátásának javításával foglalkozott ezután a képviselő. — Somogy megye településeinek 85 százaléka — közte, négy Balaton menti település — nem rendelkezik vízközművel. Pedig ho:.y igencsak szükség van ilyen művekre, azt jól mutatja, hogy a harmadik ötéves terv időszakára előirányzott 25 somogyi törpe vízmű építésén túl még további 29 törpe vízműre jelentettek be igényt. Ezzel szemben csak négyöt törpe vízmű megépítéséhez van anyagi lehetőség. Súlyos gondot jelent a Balaton parti helyzet. Például Balatonfeny- vesen 1966 óta húzódik egy törpe vízmű megépítésének ügye, mert a lakosság nem vállalja az irreális mértékű anyagi hozzájárulást: a szokásos 3000—3500 forintos egy főre eső befizetés helyett ugyanis 6000 forintot kellene fizetnie minden érdekeltnek. Az országgyűléstől és az Országos Vízügyi Hivatal vezetőjétől olyan jogszabály-módosítás kezdeményezését kérte a képviselő, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől ne vonják meg a bankhitelt, ha azok vízellátó berendezéseikkel csatlakoznak a községi vízműhöz, vagy éppen ezek a berendezések jelentik az alapját a helyi törpe vízműnek. Igaz, hogy a törpe vízmű műszaki berendezéseivel együtt állami tulajdonba kerül, de változatlanul eredeti rendeltetésének megfelelően működik. Ugyanakkor a kutat ásató termelőszövetkezet is a társulás tagja lesz és érdekeltsége arányában hozzájárulást fizetni köteles. Jogszabályi rendezésre vár az is, — tette szóvá Böhm József —, hogy mind a vízhálózat, mind a csatorna • gerincvezetékére való rákötéseknél mindenki köteles legyen — a társulati tagok kivételével — meghatározott összegű térítési díjat fizetni a közművek szolgáltatásáért. Az így befolyt összeget a tanácsok teljes egészében közműfejlesztésre fordíthatnák, illetve az üzemeltető vállalat rendelkezésére bocsáthatnák. A képviselő végül szóvá tette, hogy az 1968—1969-ben tanácsi feladatként előirányzott vízépítési beruházási összegből — kivitelezői kapacitás és anyaghiány miatt — 30 millió forintot (a rendelkezésre álló összeg 32 százalékát) nem tudják felhasználni, ha nem kapnak valami segítséget a megyei vízépítő kapacitás növeléséhez. Javasolta, hogy kössön ilyen értelmű megállapodást az Országos Vízügyi Hivatal Somogy megye Tanácsának Végrehajtó Bizottságával. A vízgazdálkodás helyzetéről szóló államtitkári beszámolót Böhm József elfogadta és az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. Az országgyűlés ma folytatja munkáját CSEHSZLOVÁKIA Kommunista újságírók nyilatkozata A 'prágai kommunista újságírók szerdai aktívagyűlésén nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a CTK kivonatosan ismertetett. A nyilatkozat aláírói a többi között támogatják és fontos irányelvként fogadják el a CSKP KB áprilisi és májusi plénumának határozatait. Kijelentik, hogy az újságírói kötelezettségeket nem választják el azoktól a kötelezettségektől. amelyeket a párthűség követel és a párthűséget sohasem vetik alá az önös érdekeknek. A továbbiakban leszögezik: nem tűrik meg, hogy a tömegtájékoztatási eszközöket az egész »január előtti múlt« elvakult bírálatára használják fel, és elhatárolják magukat azoktól, akik a kommunista párt lejáratásának szolgálatába szegődtek. Határozottan elítél- lik azokat is, akik kirohanásokat intéztek és rágalmazták Csehszlovákia barátját és szövetségesét, a Szovjetuniót és a többi szocialista országot. Elítélik azokat, akik elősegítették a hamis tájékoztatást, kezdeményezést tanúsítottak ebben a vonatkozásban. Megjegyzik, hogy ez annál is inkább lényeges, mivel egy sor szerkesztőségben a pártszervezetek a való helyzettel szemben elvtelen álláspontra helyezkednek. Az aktívagyűlés részvevői a csehszlovák újságírók jövőbeni feladatait az alábbiakban foglalták össze: 1. Meg kell bénítani a jobboldali opportunisták befolyását, el kell szigetelni és meg kell fosztani őket attól a lehetőségtől, hogy befolyásolhassák a lapok, a rádió és a televízió műsorainak tartalmát 2. Az újságírói munkában a párt és az állami szervek fő dokumentumaiból kell kiindulni és hozzá kell járulni azok realizálásához. 3. Tudatosítani kell, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a szocialista közösség országaihoz és a Varsói Szerződéshez tartozik. A 4. pont Csehszlovákia fel- szabadulása 25. évfordulójának és a Lenin-centenárium megünneplésének előkészületeivel foglalkozik. Az 5. pont kimondja, hogy a párttagok kötelesek befolyásolni és irányítani a szerkesztőségi párt- szervezetek tevékenységét oly módon, hogy azok tárgyilagosan elemezhessék jelenlegi munkájukat és a májusi plé- numhatározatnak megfelelően a beszámoló választó gyűlésekig munkatervet dolgozzanak ki. 6. A párttagok az áprilisi és a májusi plenum következtetéseinek szellemében nagyobb aktivitást követelnek az újságíró szövetségek vezető szerveiben dolgozó kommunistáktól. Követelik, hogy ezek a szervek a CSKP KB határozatai vonatkozásában helyezkedjenek világos álláspontra és különítsék el magukat azoktól a személyektől, akik a jobboldali opportunista front élén álltak. A nyilatkozat végezetül leszögezi, hogy a csehszlovák kommunista újságírók kötelességüknek tartják, hogy azonosuljanak a Husák vezette új pártvezetés erőfeszítéseivel, mert az új pártvezetés bebizonyította, hogy a szavakról át tud térni a tettekre, hogy keresi azoknak a kérdéseknek a megoldását, amelyeknek huzamosabb idejű lebecsülése a jelenlegi nehézségek egyik oka. Szakszervezeti állásfoglalás Kedden Prágában Polacek elnökletével ülést tartott a Csehszlovák Forradalmi Szak- szervezetek Központi Tanácsának elnöksége. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a szakmai szervek pozitívan viszonyulnak a CSKP KB májusi plénumának következtetéseihez és intézkedéseket tesznek, hogy ' támogassák a politikai és a gazdasági helyzet konszolidálódását. A gazdasági konszolidációra irányuló tervekkel összefüggésben elvetették azt az irányzatot, amely az áremelésekre és az úgynevezett irányított infláció elméletére támaszkodik. A részvevők bíráltak néhány kormányszervet, amely figyelmen kívül hagyja azt a követelményt, hogy idejében megtárgyalják mindazokat a kormányintézkedéseket, amelyek közvetlenül érintik a szakszervezeti tevékenységet. Az ülésen a csehszlovák szakszervezeti sajtóorgánum, a Prace főszerkesztőjévé kinevezték Kaci- reket, aki eddig a szakszervezetek elméleti folyóiratának volt a főszerkesztője. Az elnökség végül elhatározta, hogy szeptember 17— 18-ra összehívják a központi tanács 3. plénumát. Husák Ostraváhan Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, Lubomir Strougal, a CSKP cseh irodájának vezetője és Josef Kempny, a CSKP KB titkára csütörtökön Ostra- vába érkezett. Gustáv Husák először a karvinai bányavidékre ment, ahol tájékoztatták a bányák termelési eredményeiről, majd a délelőtti műszak bányászainak gyűlésén vett részt. Délután Gustáv Husák, Josef Kempny és Lubomir Strougal részt vett az ostravai kultúr- házban rendezett kerületi párt- aktíván. Az egybegyűlt 1400 funkcionárius előtt Gustáv Husák, majd Lubomir Strougaf mondott beszédet. Együttműködrsi tanácskozás Csütörtökön Moszkvában megnyílt a KGST mezőgazda- sági és élelmiszeripari munka- csoportjának ülése, amelynek három napig tartó munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió képviselője vesz részt. Az ülésen megvitatják a csoport munkatervét a KGST 23. (rendkívüli) ülésszaka határozatainak teljesítésével kapcsolatban. E határozatok a további együttműködés elmélyítésére irányulnak 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1M, Juttat 4.
