Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-04 / 152. szám

Aratnak a kombájnok Hamar felszárították az esőáztatta földet a meleg nyári napsugarak. Az őszi árpa ka­szára érett a háromfai határban is. A hat kombájn az aratást már a múlt héten meg­kezdte, de a hétvégi eső kényszerpihenőt parancsolt. Az tJj Barázda Tsz-ben elége­dettek a termésátlaggal, van olyan terület, ahol elérték a húsz mázsát is holdanként. Több mint száznyolcvan hold tarló maradt a kombájnok után. A vezetők a szomszéd tábla felé tekingetnek: nemsokára kezdhetik a búza aratását. MUNKÁSPANASZ A vonatból csak a salakha­tár látszik, meg a nagy szür­ke, karmos épület. A javítás alatt álló masinák szinte fel­ágaskodnak, olajos kezű, szén- poros arcú munkások sürgö­lődnek körülöttük: a fűtőhá­ziak, pontosabban a MÁV ka­posvári vontatási központjá­nak dolgozói, moaidonyvezetők, fűtők, szerelőmunkások ... Nehéz munka folyik itt, a mozdonyóriások körül. Bár megkezdődött a dieselesítés, a forgalom mégsem nélkülözhe­ti ezeket a nagy 424-es vagy 328-as gőzösöket Van rajtuk javítanivaló bőven. — Nézze meg ezeket a vil­lamos emelőket. Gombnyo­másra húsz ember munkáját helyettesíthetnék. És már hó­napok óta itt állnak kihasz­nálatlanul. Rossz helyre épí­tették a védőfalat, nem fémek el a mozdonyok mellett Mi már dolgozni szeretnénk ve­lük. Mert bizony elég nehéz kézzel felcsörlőzni egy ekkora masinát... — Ez a »legjobb« műhely. Mi itt a mozdony »érzéke­nyebb« műszereit vizsgáljuk. Őskori módon. A kilométer- óra ellenőrző berendezését pél­dául kézzel tekerjük... — Ez az oldalfal bontásra vár. Lassan életveszélyes lesz. Üj fűtőház építése pedig csak a legtávolabbi tervekben sze­repel. Igaz, dolgozhatunk ol­dalfal nélkül is. De mi lesz télen?! Nehéz lenne fontossági sor­rendet felállítani a panaszok­ban. Inkább ezek okait keres­tük. Hifner Ferenc párttitkár előre figyelmeztetett: »Járják csak végig a szerelócsamokot Sok mindent láthat a saját szemével. És az emberek han­gulatában van valami ... « A »valami« a türelmetlen várakozás, a jogos türelmet­lenség. Mintha zsilip szakadt volna át, úgy ömlött a szó Gelencsér Vilmos mozdonyvezetőből, aki — mint mondotta — elsősor­ban mozdonyvezető, »másod­sorban« a szakszervezeti bi­zottság titkára, összefoglalta a panaszokat, a munkásokét és a vezetőkét is. A problémák ugyanazok... A vontatási főnökség mun­káshiánnyal küzd. A fiatalok kjiönnek, körülnéznek, aztán fogják a munkakönyvét és odább állnak. Egyre jobban kopik a régiek gárdája is. Gyakran olyan munkásokat kénytelenek alkalmazni, akik­nek a munkakönyvében már tucatnyi vállalat beírása sze­repel. Ezek a »vándormada­rak« sem maradnak sokáig. — És az okok? — Merevek a bérkereteink — veti közbe Nagy Zoltán. Ismét jönnek a panaszok csőstül. Jogos panaszok. Egyre jobban megfogalma­zódik bennem. Nagy Zoltán tömör mondatának igazsága. Merevek a bérkeretek. Mert nem arról van szó, hogy a MÁV nem tudná miből fizet­ni a túlórákat, hanem arról, hogy ehhez a vontatási főnök­ségnek igen szűk keretei van­Mint a beszélgetésből kide­rült, a pihenési lehetőségek a vontatási főnökség körzetében általában korlátozottak, kor­szerűtlenek. Egy szociális lé­tesítmény épülőben van Ka­posváron, de állandó a határ­idő-elcsúszás. A vidéki köz­pontok helyzete még rosszabb. nak. Drasztikus példaként em­lítette a mozdonyvezető azt az esetet, amikor az egyik vidé­ki tű zfel vigyázó otthagyta az állását, mert keveseilte a fi­zetését, de éppen a meirev ke­retek miatt nem kaphatott töb­bet Kiküldtek helyettesíteni egy mozdonyvezetőt több mint háromezerért havonta, és így a MÁV legalább ezer fo­rintot »vett ki a saját szobá­ból«. Ésszerű és gazdaságos ez? De nemcsak a merev bérke­retekben van a hiba. Ha a munkaerőhiány okait kutat­juk, meg kell néznünk azt is, hogy milyen körülmények kö­zött dolgoznak, pihennek a munkások. Mert a pihenésnek Is óriási jelentősége van. Ha lejárt a munkaidő, nem indulhatnak azonnal haza a családhoz, ha­nem néha órákat kell várakoz­niuk valamelyik állomáson. És ha »fordul« a személyzet, ak­kor néhány órai alvás után ismét föl kell ülni a moz­donyra. A kialvatlan vezető pedig tragikus balesetet is okozhat Siófokon csak ígéreteket kap­táig Somogyszobon a pihenő­helyet >-mosókonyhának« hív­ják a dolgozók. A hasonlat ta­láló. A munkások zsúfolt he­lyen fekszenek, az érkezők és az indulók zavarják alvó tár­saikat. Legjobbak a körülmé­nyek Barcson, ahol korszerű egy- és kétágyas szobák vár­ják a fáradt mozdonyvezető­ket és fűtőket De itt is csak nyáron zavartalan a pihenés, télen a folyosóról fűtenek, olyankor a gond és a panasz itt is ugyanaz, mint régen. És elérkeztünk a fűtőháziak problémáihoz. — Az oldalfalat lebontjuk, mert veszélyes, de így meg dolgozóink egészsége lesz ve­szélyben, a téli hónapokban — mondja Gelencsér Vilmos. — Korszerűtlenek a berendezé­seink is. Az öntőmühely való­ságos gőzkazán, a kis ventil­látor legföljebb a legmérge­sebb ólomgőzöket hajtja ki... Próbáltuk keresni a problé­mák gyökerét A megoldás sürgető. Jogosak a munkáspa- naszak. Tröszt Tibor Növényvédelmi tájékoztató A csapadékos időjárás kedvez a varasodásnak, a peronoszpórának A gabonafutrikával fertőzött gabonatáblákról az aratás után le kell takarítani a szalmát. Az imágókat tarlóporozással lehet elpusztítani. A szereknél az erős napsütés gyors hatás- csökkenést okoz, ezért kijut­tatásukat célszerű az esti vagy reggeli órákban végezni. Répán várható a cerkospóra megjelenése. A betegség ellen a bordóilé 1, a rézoxiklorid 0,3, a Vitigran 0,3, a Zineb 0,2, az Orthocid 0,2, az Antracol 0,2 százalékos töménységben al­kalmazható. A csapadékos idő­járás miatt rendszeres védeke­zés indokolt az alma- és körte- varasodás, szőlő- és dohánype- ronoszpóra, zeller septória, a csonthéjasok levéllikasztó be­tegsége és a paradicsom gom­bás megbetegedése ellen. Elle­nük hatásosan alkalmazhatók a réztartalmú és szerves réz­pótló fungicidek. Számítani lehet az ősziba­rack- és a szölölisztharmatra. Ajánlatos a védekezést még a fertőzés kezdeti szakaszában megkezdeni, erre a Thiovit 0,3, a Cosan 0,3, a Dunakoll 0,4, a Kumulus 0,5 százalékos oldat­ban felel meg. A kén tapa­dásának fokozása végett a per- metléhez nedvesítő szert kell keverni. A káposztalégy második, nyári nemzedékének imágói lerakták tojásaikat az őszi ká­poszta táblákon, s a kikelt nyüvek megkezdték károsítá­sukat a kiültetett palántákon. Védelmet nyújt a tövek felszí­vódó foszforsavészterrel törté­nő beöntözése, de ez csak ott javasolt, ahol megfelelő szak- irányítással és az óvó rendsza­bályok megtartásával "tudják elvégezni. Az őszi káposztán károsíta­nak a káposztapillangók her­nyói. A fiatal lárvák ellen leg­eredményesebben Wofatox Staub (10 kg,űik adagban), va­lamint a rágó kártevők ellen engedélyezett készítmények al­kalmazhatók. Permetezésnél tapadóanyagot kell használni. (Káposztánál káliszappant nem szabad!) A növényvédő szereket csak az engedélyokiratban foglaltak alapján szabad felhasználni, az óvó rendszabályokra külö­nös tekintettel kell lenni. A nagyatádi NEB megvizsgálta az ipari tanulók élet-és munkakörülményeit A közelmúltban tárgyalta meg és hagyta jóvá a Nagy­atádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság a járásban élő ipa­ri tanulók élet- és munka- körülményeit, tanulmányi elő­rehaladásukról készített vizs­gálati anyagot. Számos szak­ember vett részt a vizsgálat­ban, amely 'kiterjedt a járás tizenegy vállalatára, hat ter­melőszövetkezetére. több ma- gáinkisiparosra, valamint a szakmunkástanuló-iskolára. A járásban az ipari tanulók száma az utóbbi öt év alatt csaknem megháromszorozó­dott. Az 1982/63-as tanévben százlhuszonheten, ebben az év­ben pedig már háromszázöt­venen tanultak. Az 1967/68-as tanévben a beiskolázást még a szakmai tervek szerint si­került végrehajtani, a most befejeződött tanévben a kő­műves és ácsszakmákban az igényt már nem tudják ki­elégíteni. Ugyanakkor egyes divatos szakmákban — ilyen például az autószerelő, a fod­rász, a fényképész — többszö­rös volt a túljelentkezés. Az építőipari szakmákra jelent­kezők tanulmányi eredménye gyenge, ennek következtében az első évfolyamokon nagy­mérvű a lemorzsolódás. A nagyatádi szakmunkás- képző iskolában a tanteremhi­ány miatt nincsenek adva a korszerű oktatás tárgyi felté­telei, s nem megnyugtató a személyi ellátottság sem. Az iskolában az elméleti oktatást két főhivatású tanár, kilenc ál­talános iskolai nevelő, hét technikusi, illetve mesterlevél­lel rendelkező óraadó végzi. Az óraadás csak szükségmeg­oldás, mert a tanítás ideje gyakran nem egyeztethető ösz- sze a termelőüzem érdekei­vel, az óraadók egy része csak iövedelemkiegészítésnek tekin­ti ezt az elfoglaltságot. A ta­nulók mintegy hatvan százalé­ka nem az iskola székhelyén lakik, a bejárók száma meg­haladja a kétszázat, tizennyol­cán laknak diákotthonban. A bejáró tanulók részére nincs megfelelő helyiség, amelyben a tanítás megkezdéséig és az­után a vonatok indulásáig hasznosan tölthetnék el idejü­ket. A bejárók sokszor késnek az órákról és sokat mulaszta­nak. Az állami vállalatok tanulói kedvezményeiket, járandósá­gaikat pontosan megkapják. Nem így a magánkisiparosok­nál lévők, mert ezek ellenőr­zését a szülőkkel kötött »ma­gánjellegű megállapodások« nagymértékben megnehezítik. Túlóráztatják a tanulókat A vizsgálat kiterjedt az ok­tató-nevelő munka eredmé­nyeire. Az elméletet általában jól elsajátítják a tanulók, baj van azonban a gyakorlati al­kalmazással, a szakmunkás- vizsgán a tanulók zöme éppen a gyakorlati tárgyakból bukik meg. A tanulmányi eredmény az elmúlt évek sarán alig vál­tozott, s átlagosan közepes szinten mozog. Az ipari iskola tanévenként két szülői értekezletet tart, ezeken a munkáltatók alig képviseltetik magukat Igen tarka képet mutat az ipari tanulók bérezése. A jogszabá­lyoktól eltérő bérezést a leg­több esetben a helyiiparban alkalmazottaknál találtak. A görgetegi tsz — helytelenül — évfolyamtól és tanulmányi eredménytől függetlenül egy­séges bérezést alkalmaz. Egyes kisiparosok egyáltalán nem, vagy csökkentett bért fizetlek tanulóiknak. A nagyatádi nyomdában a tanulók a ta­nulmányi eredmények alapján kapnak fölemelt órabért: a közepes rendűek huszonöt, a jeles rendűek pedig hatvanöt fillért A magánkisiparban, különösen a nyári hónapok­ban, rendszeresen túlóráztat­ják a tanulókat ugyanez mondható el az építőipari vál­lalatokról is. A tanulókat több­ségükben a szabályoknak megfelelő gyakorlati munká­val foglalkoztatják, ettől elté­rő tapasztalatot szereztek több termelőszövetkezetben, ahol szakmunkát végeztetnek a ta­nulókkal. Tanműhelyes oktatás csak a gépjavító állomáson folyik. A Komfort Ktsz vasasrészle- gében, a Tanácsi Építőipari Vállalatnál függetlenített ok­tatók csoportosan oktatják a tanulókat a gyakorlatra. Idő és ösztönzők hiányában azon­ban kevés segítséget, magya­rázatot tudnak adni, kevés ne­velő munkát tudnak a tanu­lók körében kifejteni. Adjanak ösztöndíjat A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy az iskola és a munka­hely kapcsolata nem minde­nütt megfelelő. Jó kapcsolatot tartanak az iskolával a DÉ- DÁSZ, az állami gazdaságok, az AKÖV, a Komfort Ktsz. Ki­fogásolható a cérnagyár, több tsz és magánkisiparos kapcso­lata. A szükséges tárgyi és szemé­lyi föltételek megteremtéséhez hozzájárulhat a Tanácsi Építő­ipari Vállalat az ipari iskola építésének meggyorsításával. Hat évvel ezelőtt indult meg a munka a FOLTEX Háziipari Szövetkezet marcali telepén. A kezdeti bedolgozó rendszert bővítették, jelenleg negyven- három munkást foglalkoztat­nak. Ezenkívül hét alkalma­zottal a múlt héten kezdődött meg a lábtörlő készítése. A központ a Veszprém megyei Csabrendeken van, az új mun­kához onnét küldték a gépe­ket. Jelenleg három gépen dol­goznak, rövidesen megérkezik a negyedik is. Csabrendeki szakmunkások tanították be a fiatalokat a lábtörlő készítésé­A főbb elméleti tárgyak és a nagy létszámú szakmák okta­tására függetlenített nevelőket kell alkalmazni, fokozatosan felszámolva az óraadórend­szert. A bejáró tanulók részére biztosítani kell a tanulószobá­kat. A munkaadókkal be kell tartatni azt a rendelkezést, hogy a tanulók, gyakorlati munkaidejüket szakmai jellegű foglalkozásokkal töltsék ki. ad­ják ki részükre az előírt szün­napokat, a szabadságot. A nem divatos szakmáknál — mint például az építőipariak — él­jenek a vállalatok az ösztön­díj lehetőségével. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság javasolja a járási tanács végrehajtó bizottságának, hogy a közeljövőben tűzze napirend­jére az ipari tanulók éiet- és munkakörülményeiről szóló népi ellenőrzési vizsgálat anyagát. A vizsgálat azt bizonyítja, hogy nagyobb gondot kell for­dítani a jövő szakmunkásainak képzésére, nevelésére. Dorcsi Sándor Folyamatosan készítik a fo­nott és nagyméretű székeket is. A nagybajami termelőszö­vetkezet fűztelepéről kapják a nyersanyagot, és a tsz-en ke­resztül értékesítik belföldön. Külföldre is szállítanak, Hol- ladiába, Franciaországba és más országokba. Három műhelyben dolgoz­nak a kanfekciórészleg mun­kásnői. A méretekre kiszabott darabokból bébi- és leánycu- hákat varrnak, havonta átlag háromezer darabot. Főleg ex­portra termelnek a Szovjet­uniónak, Csehszlovákiának. Lábtörlőt készítenek Marcaliban IÖMOGTI NÉPLAP Péntek, 1969. július 4 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom