Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Ára: 80 fillér MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 171. szám 1969. július 26., szombat Újabb intézkedések iparcikkellátás javítására Sajtótájékoztató a belkereskedelmi minisztériumban ~Az iparcikkellátás helyzeté­ről, problémáiról tájékoztatta pénteken a Belkereskedelmi Minisztériumban dr. Gazda Tamás főosztályvezető a sajtó képviselőit Az új gazdasági mechaniz­mus — elsősorban a többcsa­tornás termékforgalmazás ré­vén — nagyban javította a la­kosság iparcikkellátását Az első esztendőben majdnem megfelelően kielégítette az igényeket a kereskedelem. A múlt év végén, a karácsonyi nagy forgalom idején azonban már ellátási gondok mutat­koztak. A minisztérium meg­állapítása szerint a kereske­delmi vállalatok igen helye­sen a gazdaságosságra töre­kedtek, dé ez nem mindig járt együtt az igények maxi­mális kielégítésével. Az iparcikkek iránti keres­let rohamosan megnövekedett, ezzel a kereskedelem nem tartott lépést, bátortalanul, az igényeknél alacsonyabban tervezett. A problémák közé sorolja a minisztérium ezen­kívül az ésszerű kockázatvál­lalás hiányát is. Az év első felében a ve­gyesiparcikk forgalom 18,5 milliárd forint volt, 9 száza­lékkal nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. Javult a kínálat, s jó néhány ipar­cikk hiányát sikerült meg­szüntetni Televízióból azon­ban főleg az alacsony induló­készletek, s a keresett típusok hiánya miatt mintegy 20 szá­zalékkal kevesebbet adtak el. Az iparcikkellátás problémái elsősorban a tartós fogyasztá­si cikkek és az importáruk kínálatánál jelentkeznek Eb­ben szerepet játszik az is, hogy ezekből a cikkekből az igények minden várakozást felülmúlóan növekedtek A minisztérium a piaci helyzet értékelése alapján in­tézkedési programot dolgozott ki a hiányosságok enyhítésére és megszűntetésére, aminek nyomán az iparcikk-ellátás már a második félévben ja­vulni fog. Az iparral és a kül­kereskedelemmel egyebek kö­zött megállapodtak egyes kü­lönösen keresett cikkek ex­portjának visszatartására. Ily módon a kereskedelem — a korábbi megrendelésein felül — mintegy 10 000 televízióké­szüléket és 20 000 hűtőszek­rényt leap. A szocialista or­szágokban a belkereskedelem szakemberei piackutató utak során próbáltak itthon hiány­zó cikkéket találná így si­került például a Szovjetunió­ból eddigi megrendelteinken felül még idei szállításra öt­venezer tranzisztoros rádiót beszerezni. A második félévben egye­bek között több naint 130 000 televízió kerül forgalomba, a negyedik negyedévben azon­ban még számolni kell egyes típusok hiányával. Hűtőszek­rényből 8Ö 000 kerül az üzle­tekbe, s javul a választék is. Forgalomba került a jugoszláv kooperációban készült forgó­dobos automata mosógép. Vil­lanybojlerből a negyedik ne­gyedévben az igények korlát­lan kielégítését ígéri a ke­reskedelem. Az importbútorok nagy ré­sze is még csak ezután ér­kezik be, s ezzel mind a mennyiség, mind a választék bővül. Egyes építőanyagok hiányának enyhítésére a szo­cialista országokból szereztek be nagyobb mennyiséget. Forradalmi bizottságok Dél-Vietnamban A Vietnami Tájékoztató Iroda ismertette a Dél-vietna­mi Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya hírügy­nökségének közlését, amely szerint a forradalmi kormány Dél-Vietnam 35 körzetében, illetve tartományában állított fel forradalmi bizottságokat. A forradalmi bizottságok egyik első feladata a demok­ratikus földreform végrehaj­tása, de ezek a bizottságok kulturális, nevelésügyi és közegészségügyi feladatokat is ellátnak. (MTI) Magyar internacionalisták kitüntetése a Szovjetunióban A Krasznaja Zvezda cikke a magyar partizánok hősiességéről A Krasznaja Zvezda pén­teki számában beszámolt a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének arról a rendeletéről, amelynek értel­mében magyar állampolgáro­kat, akik a Nagy Honvédő Háború éveiben részt vettek a brjanszki területen működő partizánháborúban, a Szovjet­unió érdemrendjeivel és ér­demérmeivel tüntették ki. A lap pénteki számában cikket közöl a magyar partizánok hőstetteiről. »Gratulálunk, magyar bará­taink!“ című cikkében a Krasznaja Zvezda hangoztat­ja: »A szovjet emberek között számos emléket ébresztett a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének az a ren­deleté, amelynek értelmében a Szovjetunió érdemrend­jeivel és érdemérmeivel, tüntetnek ki magyar állam­polgárokat. Emlékezetbe idézi e rendelet a brjanszki »par­tizán területet«. A brjanszki partizánok két év alatt 70 ezer ellenséges katonát és tisztet semmisítettek meg, több mint 10 ezer hitleristát pedig fogságba ejtettek. Ki­siklattak több szerelvényt, amelyek katonákat és harci eszközöket szállítottak, 280 vas- és fahidat felrobbantot­tak, üzemanyagot, hadianya­got, katonai felszerelést és élelmet tartalmazó raktárakat gyújtottak feL Hála a parti­zánok merészségének, több mint másfél ezer ellenséges gépkocsi, hét páncélvonat, 300 tank, 68 repülőgép és több tucat löveg soha nem érke­zett meg a frontvonalra. Ma különösen jóleső érzés visszaemlékezni arra, hogy a német fasiszta hóhérok el­len küzdők soraiban ott vol­tak más országok állampolgá­rai is akik igazi internac-'o- nalistákként harcoltak. A Nagy Honvédő Háború első napjaitól kezdve bátran küzdött a hitleristákkal Föl­des Pál, a hrjanszki erdők egyesített partizánparancsnok­ságának felderítője, s a szov­jet emberekkel együtt hősie­sen védelmezte Moszkvát. Fel- világosító munkájának hatá­sára több magyar katona át­állt a partizánok oldalára. Közöttük volt Hamburger László, Kende Béla, Körösi Andor, Major István, Hellén István, Táncos István, dr. Ká­vai íjászló, Fogarasi György, Fogarasi Ferenc, Kádár Vil­mos, Lantos Sándor, akiket harci tetteikért szintén magas szovjet kitüntetésekkel jutal­maztak. Valamennyien bátor, segítő­kész emberek, igazi interna­cionalisták ... Az egykori brjanszki parti­zánók és a terület valamemy- nyi dolgozója a magas kitün­tetés alkalmából forró üdvöz­letét küldd magyar barátai­nak. Jó egészséget és sok si­kert kívánnak nekik, szocia­lizmust építő országuk javá­ra. Csatlakoznak e szavakhoz a szovjet dolgozók, a hadsereg és a flotta katonái. Valameny- nyien együtt mondják: »Gra­tulálunk, magyar barátaink!“ — írja a Krasznaja Zvezda. (MTI) A csehszlovákiai nemzetiségek érdekében "A szlovák kormány mellett működő Nemzetiségi Tanács a közeljövőben néhány olyan javaslatot terjeszt a kormány elé, amelynek célja a nemzeti­ségek helyzetének javítása. Javaslat készül a Csehszlo­vák Rádió magyar _ nyelvű adásainak szabályozására. A magyar rádióhallgatók és a szakemberek véleménye sze­rint jelenleg sem az adás ide­je, sem tartalma nem megfe­lelő. A magyar nemzetiségű hallgatók éppen ezért előny­ben részesítik a Magyar Rá­dió műsorát Csehszlovákiában A magyar nyelvű adás kiszé­lesítése ezért elsősorban a csehszlovákiai belpolitikai és gazdasági kérdésekről való jobb tájékozottság céljait szol­gálja. A Nemzetiségi Tanács hasonló okokból készített ja­vaslatot a Televízió magyar és ukrán nyelvű hírszolgálatáról, s azt javasolta, hogy a Tele­vízió több olyan műsort su­gározzon, amely 'a nemzetisé­gek életét mutatja be. Mivel a parlament által el­fogadott nemzetiségi törvényt konkretizáló köztársasági tör­vények még csak most készül­nek, a nemzetek életében pe­dig új, megoldásra váró prob­lémák keletkeznek, __ ezért a Nemzetiségi Tanács javasolja a vegyes lakosságú járások nemzeti bizottságainak, hogy hozzanak létre nemzetiségi bi­zottságokat e felmerülő prob­lémák megoldására. (MTI) DINNYESZÜRET A Szovjetunió első félévi tervjelentése Újabb eredmények a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, az életszínvonal emelésében A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala jelentést adott ki az idei első félévi népgazdaságfejlesztési terv teljesítéséről. ■ A szovjet dolgozók — szo­cialista versenyt indítva Le­nin születése 100. évforduló­jának méltó megünnepléséért és az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért — 1969 első fe’ében újabb eredmé­nyeket értek el a gazdaság, a tudomány és a kultúra fej­lesztésében, valamint az élet- színvonal emelésében. Az iparban az értékesítés és a fontosabb termékek gyártásának félévi tervét túl­teljesítették. Az ipari terme­lés az elmúlt év első feléhez viszonyítva 6,9 százalékkal növekedett, a második ne­gyedévben pedig 7,8 százalék­kal- Kétmilliárd rubellel több ipari terméket értékesítettek, mint a múlt év megfelelő időszakában. A múlt év első feléhez vi­szonyítva elektromos energiá­ból 28 milliárd kilowattórá­val, olajból 6,4 millió tonná­val, földgázból majdnem 5 milliárd köbméterrel, acélból 1,5 millió tonnával, műtrágyá­ból 1,2 millió tonnával, to­vábbá gépkocsiból 25 400 da­rabbal, mezőgazdasági gépek­ből pedig összesen 90 millió rubel értékben gyártottak többet. Az iparban a munkaterme­lékenység (a múlt év megfe­lelő időszakához viszonyítva) 4,4 százalékkal, közte a má­sodik negyedévben 5,4 száza­lékkal emelkedett. A népgazdasági összjövede­lem 7 százalékkal, ezen be­lül az iparé 8,5 százalékkal növekedett. Növekedett a hús, a tej és a tojás termelése a kolho­zokban és a szovhozokban. Az állati termékek felvásár­lási tervét egészében véve teljesítették. Az elmúlt félévben közpon­ti állami beruházásból ösz- szesen 11 milliárd rubel érté­kű létesítményt helyeztek üzembe, ami 3 százalékkal nagyobb a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A munkások és az alkal­mazottak havi munkabére át­lag 4 százalékkal emelkedett. Öt százalékkal növekedett a kolhoztagok munkadíjazása. Az első félév átlagában a népgazdaság összesen 86,3 millió főt foglalkoztatott. Ez a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva 3 százalékos növekedést mutat. Tovább javult a lakáshely­zet és a közszolgáltatás is. Az első fél év alatt 508 000 új állami és szövetkezeti lakás épült, 22 millió négyzetméter lakterülettel. A szolgáltatások terjedelme, a múlt év meg­felelő időszakához viszonyít­va, 17 százalékkal növeke­dett; falun még ennél is na­gyobb arányban, mintegy 25 százalékban. A statisztikai hivatal fél­évi tervjelentése rámutat, hogy jelentős eredmények születtek az orvosi ellátás* az oktatás, a tudomány és a kultúra területén is. A Szov­jetunióban ma különböző fo­kon összesen 77 millió ember tanul. A közép- és a felső­fokú szaktanintézményeket az idén 1 590 000 személy végez­te el, vagyis 180 000 fővel többen, mint tavaly. (MTI) A Német Szövetségi Köztársaság és az európai biztonsági konferencia A Neues Deutschland kommentárja Második hete szállítják már a dinnyét a balatonendrédi Zöldmező Tsz-től a siófoki MÉK-hez. Eddig 40 mázsa sárgadinnyét szállítottak el; a jövő héten megkezdődik a görögdinnye szüretelése is. A tsz 36 holdon termel sárgá­éi görögdinnyét. A Neues Deutschland pén­teki száma kommentárt közöl, amely hangoztatja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság meg akarja akadályozni az európai biztonsági konferen­ciát, mert előfeltételként tár­gyalásokat követel Bonn és Berlin között. A lap hangsú­lyozza: ennek célja a két Né­metország közötti határok fel­számolása és az NDK kisza­kadása a szocialista államok közösségéből. A Neues Deutschland beve­zetőben Kiesinger kijelentésé- sedre hivatkozik, és rámutat, hogy a kancellár kitart a ki­zárólagos képviselet igénye mellett, és elutasítja a máso­dik világháború eredménye­ként kialakult európai hatá­rok elismerését. A továbbiak­ban a lap kiemeli, hogy Kie­singerrel azonos nézetet vall Brandt külügyminiszter is. A lap a továbbiakban hi­vatkozik a Die Welt című lap­ra, amely szerint Bonn nem mond le a kizárólagos képvi­seleti elvről és keleti, lengyel területekre vonatkozó igényé­ről. A Neues Deutschland hangoztatja, hogy ezek a kö­vetelések világosan mutatják, hogy Bonn az európai bizton­sági konferencia előfeltételé­vé teszi az NDK kiválását a szocialista államok közössé­géből, valamint a két német állam közötti határ felszámo­lását. Hangsúlyozza, hogy Bonn olyan irányba akarja vinni az európai biztonság-' konferenciára vonatkozó vi­tát, amely nem felel meg a népek e konferenciáihoz fű­zött reményeinek. A lap hivatkozik dr. Kurt Waldheim osztrák külügymi­niszter kijelentésére, hogy nem szükséges függővé tenni a biztonsági konferenciát a közeljövőben amúgy sem megoldható német kérdés­től, és nem kell a két prob­lémát egymással összekap­csolni. A Neues Deutschland rámutat, felhívja a fiigyeimet arra, hogy hasonló elvet val­lott Pompidou francia állam­elnök is, amikor kijelentette, hogy a béke és az európai biztonság megelőzi a német kérdést Végezetül a lap — Walter Vlbrichtnak a moszkvai ta­nácskozáson elmondott beszé­déből iö zve — aláhúzza, hogy az európai biztonsági konfe­renciát, amelyen valamennyi európai állam egyenlő joggal vesz részt, nem szabad, sem­miféle előfeltételhez kötni. (MTI) VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: KERCZA IMRE: Üj ütőn az építőipar (3. oldal) SALY GÉZA: VIZSGA ELŐTT (4. oldal) PINTÉR DEZSŐ: KÉPESLAP A FEKETE-TENGERRŐL (5. oldal) KELEMEN ELEMÉR: Ötképzős tanfolyamok 1919-ben (6. oldal) VONSIK GYTJLA^ Korszerű tartalom —- tudományos tervezés (7. oldal) CYPRIAN EKWENSI: A SZAVANNA TÖRVÉNYE (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom