Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-24 / 169. szám
SÉTA AZ EMLÉKEK KÖZÖTT Latinca ellenie vani olvasókör megalakulása- egyik csoportja, Latinca köról, a "Kaposvári Általános zépen. Tekintetével mintha Munkásegylet alapszabálya, követné a negyedszázad ese- fénykép az első kaposvári vil- ményeit: Horthy Miklós vitéz- lány telepről; a cukorgyárról, zé üti Székesfehérváron az megyénk első ipari létesítmé- ellenforradalom kiszolgálóit; nyéről. A régi kaposvári va- amott utat hasít magának a sútállomás, egy emeletes, jel- karó; földet kapott Somogy legzetesen osztrák épület, népe. Cselédsorsok, cselédházak. Aratómunkás és uradalmi cselédsztrájkok Hácson. Fényképek, iratok a század eleji kivándorlásokról. A negyedik gimnáziumi történelemkönyv fejezetcímei lebegnek a szemem előtt. Második terem. 1918—1919. Följegyzések 1918 novemberéből. A törvényhatósági Nem- t.bor egy.k Somo zeti Tanács megválasztásának gyiakat kinQZtak a gázkam. jegyzőkönyve, földhözjuttatási rákban ^ Latincáék>ha megplakát, jegyzőkönyvek a tsztzocializálásának jegyzőkönyve. S végül a korona: 1919. 111. 10-én a kaposvári munkások a háromtagú direktórium kezébe tették le a prole. mm ü m , i Űjjaimat lassan vezetem a kovácsoltvas korláton. Alig haladok a lépcsőn, tekintetem rátapad ai üdezöld gesztenyefára. Nyár van. Színek és melegség. Lépéseim egyre las- súbodnak. Izgulok. Senki sem fog kérdezni, nem kell felelni, bántani sem fognak, mégis izgulok. Fölértem. Az emeleti erkélyféle folyosón hirtelen felvillant előttem egy kevésbé is- mert kép. Latinca felesége, Manz Er- | : zsébet ölében a néhány hónapos kis Sanyikéval ül egy fotelban, a fényképész felé fordítva tartja egy kicsit. Olyan »Ne édesapádat figyeld most, kisfiam, hanem a fényképész bácsit« kifejezéssel az arcán. Latinca a kép bal sarkában félrehúzódva áll, a fiát nézi. Mögöttük egy lombos fa látszik. Nyár volt. Kilátástalan őszbe futó nyár. 1919. Belépek a Latincá-emlék- múzeum előcsarnokába. A hűvös csend a múltat idézi. Latinka utca 3. — Kontrássy utca 3., 1. emelet. Itt élt, itt dolgozott .., ötven évvel ezelőtt ilyenkor még nem sejtette, hogy néhány nap múlva egy kegyetlen korszakot nyitó távirta szövegét olvassa majd föl a járási politikai megbízottaknak. A középső teremben figyelem óriásira nagyított fényképét Kékes szemeben végtelen s^g. Mester F. Ward: A hala- tárok hatalmát. Három kép: emberség, örök bizakodás. A dás lelki tényezői, Perkins: A Tóth Lajos, Latinca Sándor, kép alatt kis asztal, mellette nő_ gazdasági helyzete, Jászi: Peinhoff er Lajos; Latinca ké- karosszék, az asztalon egy Művészet és erkölcs, és a Vő- pe középen. Íróasztalára, meg- .. , . .. , , . „ , rös Űjság egyik száma. Az maradt tárgyaira néz. fénykép: fwíaZ pár, a f óríásira nagyított képről a önkéntelenül közelebb léarcán nyugodt derű, a lány fiatal Latinca néz a szobára. pefc. Szembenézve a képekkel mosolyog. Latincáék. Hallom lépéseimet, óvato- a tekintetüket akarom elkapSzületési anyakönyvi kivo- san eresztem cipőmet a pad- n>- -A történelemkönyvben nat: született Aradon, 1886. lóra, ne koppanjon élesen. nem volt kép Latincáékról... április 5-én. Szociáldemokrata Egyedül vagyok. Az idős te- Harmadik terem. 1919—1945. párttagsági könyve, aztán a remőr odajön halkan, s ®“íra a, fehérterror szörnyű ^ J , , / ’ dokumentumai; Libics Imre kalap, sötétkék; ünnepeken egyenként felgyújtja a képek kőrüshegyi tanácselnök és hordhatta, fehér inge, ága- alatt a neonvilágítást. Mintha párttitkár; Somogyi Ferenc rettatárcája, egy itatőstapper, magának mondaná, megjegy- nyomdász, járási politikai egy 1918-ban faragott bot, zi; Ugye, milyen szörnyű volt megbízott kivégzése Tabon. ökölbe szorított kézzel a vé- fiam? Igen. Siebenlist Nándor és társaigén. Néhány könyv, Dávid: Első terem. 1887—1918. A nak gaztettet Néhány lépéssel Szocializmus és mezőgazda- múlt. Tudósítás a somogyhat- árrább a somogyi mártírok Szükség van a KlSZ-csúcsvezetőségekre Történelem egy dolgozószo_ , bábán. Latinca és társai enSomogyban, nefc történelemnek az alaki. fásán fáradoztak. A falon a Tanácsköztársaság emlékei mellett a kaposvári lakos Balogh István spanyol katonai egyenruhás képe. Fehér, szürke csíkos ruhadarab, a mauthauseni koncentrációs A türelem tövisei Fegyelmi határozatok között tallóztunk a napokban a Somogy megyei Sütőipari Vállalatnál Bursics József osztályvezetővel. Beszélgetésünk során gyakran került szóba az a nap, amikor a pékek hanyagsága miatt tizennyolcezer sütemény hiányzott a reggeli boltnyitás után a kaposvári élelmiszerüzletekből. Nem ez volt az első, hogy fizetés utáni napon több pék nem jelent meg a kemencék mellett. Az okokat kutatva elmondhatjuk tanulságként, a türelem nem mindig terem rózsát Négy embert — kettőt a kaposvári, kettőt a siófoki pékek közül — fegyelmi úton elbocsátottak, és hozzá kell tennünk, hogy ez nem jelenthet megoldást. A régebbi határozatokat vizsgálva a különböző büntetések mellett többnyire ugyanazokat a neveket találjuk. Imre Lajos és Mangult Ferenc már minden létező büntetést megkapott a vállalattól: bércsökkentést, szigorú meg érik, küzdöttek volna az em- I rovást, kedvezménymegvonást alakításokról. A cukorgyár berteienségt ^ igazságtalan-1 stb. Imre Lajos elbocsátásától “ " sáa eiien A történelem for- e§yszer a vele dolgozó brigád sag euen. a történelem for kérésére tekintettek el a sütőmálását vállalták, de munkájukat mások folytatták ... Bán Zsuzsa iparnál. A kollégák ígéretet tettek, hogy mellé állnak. Akkor is azért állt rosszul Imre Lajos szénája, mert fizetés utáni napon italozás miatt nem jelent meg a munkahelyén. Aztán jöttek a következő fizetésnapok, az elmaradhatatlan fegyelmezetlenségek. Imre Lajost elbocsátották. Mangult Ferencet is úgy ismerték a vállalatnál, mint akit nem lehet fegyelmezni. Pedig neki a munka volt a mentőöv a züllésből való meneküléshez, mégsem ebbe kapaszkodott. — Nyolcvan pék hiányzik a vállalat üzemeiből — sommázza a lényeget Bursics József. — És ennélfogva gyakran olyan munkaerővel kell beérni, amilyen a rendelkezésre áll. — Miért nem képeznek elegendő szakembert maguknak? — Az idén tíz, tavaly tizenkét ipari tanuló kapott szakmunkás-bizonyítványt. Köztük hét lány Is, de már csak hár- mar maradtak. A vasárnapi beosztás, az éjszakai munka nem vonzó a fiatalok számára. Eltöltenek néhány évet a szakmunkásképző iskola padjaiban, aztán elmennek gépkocsivezetőnek, segédmunkásnak. Az idén negyven ipari tanuló beiskolázását tervezték, s eddig harminc körül van a jelentkezők száma. A kérdés azonban továbbra is nyitva marad: vajon a most jelentkezők megmaradnak-e a sütőiparban? Az elvándorlás okainak vizsgálatakor a fizetési lehetőségekről is szó esett. —A pékek, akik a forró kemencék mellett dolgoznak, tisztességes keresethez jutnak. Kétezerén felül kerül a borítékjukba havonta. A pluszmunkát természetesen külön megfizetjük. Sokszor tehetetlenül áll az üzemvezető a műszakkezdés előtt, mert azokon a bizonyos fizetés utáni napokon néha orvosi igazolással állítanak be a pékek. Egy kisebb sütöde esetében ez azt is jelentheti, hogy alig tudnak munkához kezdeni. ■ • Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogyan vélekednek fegyelmezetlen társaikról azok, akik a munkájukat nap mint nap becsületesen ellátják, sőt a többiek helyett is kénytelenek dolgozni, azok helyett, akik el-elmaradoznak a munkából. A néhány pék fegyelmezetlenségéből kár volna messzemenő következtetésig eljutni a vállalati munkafegyelem megítélésekor még akkor is, ha ez a — nem is jelentéktelen — »kisiklás« a város élelmiszer-ellátásában nemegyszer kissbb-na- gyobb zavarokat okozott. Any- nyit azonban elmondhatunk, hogy következetesen szigorúnak kell lenni azokkal szemben, akik fegyelmezetlenek, de ugyanakkor megkülönböztetően kedvező körülményeket kell biztosítani azoknak, akik mindennapi munkájukban szem előtt tartják a vállalat és az ellátás érdekeit. A hanyag, fegyelmezetlen emberekkel szemben már az első, a kisebb kisiklásoknál oda kell figyelni. Mindkét módszernek megvan a maga nevelő hatása. És most a mechanizmus módot is ad rá, hogy differenciált elismerésben legyen része ki- nek-kinek az érdeme szerint Nagy József Nagyberkiben a napokban alakult meg a KlSZ-csúcsve- zetőség. Feladata nemcsak az, hogy összefogja az öt kis község — Nagyberki, Kercse- liget Mosdós, Csorna és Szabadi — alapszervezeteit, hanem az is, hogy segítse és irányítsa munkájukat. Az öt alapszervezet természetesen ezután is önállóan készít munkatervet, akcióprogramot azzal a módosítással, hogy a munkaterv összeállításában a csúcsvezetőség által meghatározott irányvonalat követik. A Nagyberkiben megalakult csúcsvezetőség tagjai a KISZ- szervezetek titkárai lettek. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az alapszervi titkárok munkája egész embert kívánó feladat, s ha a csúcsvezetőségben ők képviselik alapszervezetüket, a két tisztségben — néhány kivételtől eltekintve nehezen állnak helyt. Minden alapszervezetben tevékenykednek olyan KISZ-tagok, akik több éves munkájukkal bizonyították rátermettségüket a csúcsvezetőségi tagságra. Az alapszervezeti titkárokat természetesen meg lehet — illetve kell — hívni a csúcsvezetőség üléseire, amelyen hangot adhatnak véleményüknek, előterjeszthetik javaslataikat Ilyen »munkamegosztás- mellett az alapszervezet titkárának sem idejét sem energiáját nem köti le két feladat. A csucsvezetőségek megválasztása újszerű kezdeményezés megyénkben, sőt újszerűsége országosan is jelentős. A kaposvári járási KlSZ-bizott- ság négy csúcsvezetőséget szervezett, Kaposváron pedig jelenleg tizenegy csúcsvezetőség működik. A csúcsvezetőségek — városban és falun — egyre jelentősebb szerepet töltenek be. összehangolják az alapszervezetek munkáját, megfelelő irányító szerepet töltenek be, közös rendezvényeket, akciókat szerveznek, összefogják a fiatalokat. A csúcsvezetőségek felelőssége hatáskörükből adódóan nagy. A csúcsvezetőség képviseli az alapszervezeteket az üzemmel, az iskolavezetéssel, a termelőszövetkezettel történő együttműködés során, sőt a pártszervezet előtt is. A falusi fiatalság életében, munkájában nélkülözhetetlen a csúcsvezetőség. A közös tanácsú községek rendszerében, a termelőszövetkezetek egyesülése, a pártalapszerveze- tek csúcsvezetőségeinek megalakulása után a kis falvak fiataljai magukra maradtak. Az apró településekről a politikai és a gazdasági vezetés a körzetközpontokba tevődött át, így a KISZ-alapszervezetek közvetlen kapcsolata korlátozottabb lett. Ezért egyre erőteljesebb az r laps zerv ezé tek részéről az az igény, hogy egy választott vezetőség, a csúcsvezetőség továbbra is tartsa, illetve erősítse a kapcsolatot a községek, a körzet- központok vezetőségével A csucsvezetőségek Irányító, összehangoló tevékenysége az alapszervezetek munkáját, tanulását és szórakozását egyaránt meghatározza és jó mederbe tereli Horváth Mária Piaci árak, piaci lehetőségek Reggeli beszélgetés a kaposvári piacon Ügy mondják, nem mosta- az évben magasabb volt, mint nában volt akkora felhozatal tavaly, a felhozatal pedig itt, a kaposvári piacon, mint jú- Kaposváron alacsonyabb. A lius 22-én, kedden. Nemcsak kettő összefüggésben van zöldségféléből, hanem az egymással. A fogyasztói árak utóbbi időben eléggé keresett gyümölcsből is több száz kiló és gazdag választék állt rendelkezésre. Am a termelők sorai között és benn a csarnokban is meglehetősen kevés vásárló jött-ment. Valaki azt mondta: »Nem is csoda, ha ilyen árak mellett elnéptelenedik a piac. Megérdemlik, hogy rájuk romoljon az áru, ha egyszer nem adják olcsóbban.« Egy elkapott elégedetlenkedő megjegyzés, melyekhez hasonlót az utóbbi időben sokat lehetett hallani. Nézzük az árakat MÉK elárusítóhely: karfiol 6, tök 1, zöldbab 5 Ft Ez utóbbi termelőknél 3-3,50 forint Főzőhagyma általában 3 forint, a somogygeszti tsz-nél 5 forint (?). A salátauborka a Pannónia társulásnál 80 fillér, mellette a gesztieknél 1,50, a termelőknél 2 forint. Paradicsomból és paprikából viszonylag kevés van. A paprika ára 90 fillértől 2 forintig terjed, a paradicsomé szinte egységesen 6 forint kilónként Az őszibarack ára igen tág határok között ingadozik, 2,50-től 14 forintig minden árral lehet találkozni. Igazat lehet adni a hallott megjegyzésnek? S valójában mi határozza meg az árakat? Egyértelmű, rövid választ nehéz lenne erre adni. Kiderült ez abból a hosszas beszélgetésből is, amelyet Tucsek Lászlóval, a Pannónia társa lás vezetőjével és Csizmadia Pállal a Középsomogyi Termelőszövetkezetek Területi szövetségének munkatársával folytattam a reggeli piacon. Kétségtelen, hogy a fogyasztói árszínvonal eddig ebben az egész piacon főként aszerint alakultak, hogy milyen áron értékesítette termékeit a MÉK. Felvetődik nyomban a kérdés: törvényszerú-e, hogy így legyen? A vásárló várta — és tegyük hozzá jogosan —, hogy az új mechanizmus adta több csatornás értékesítés, az egészséges kon- kurrencia magával hozza, hogy nemcsak a minőségi, mennyiségi választék bővül, hanem ezzel párhuzamosan a ráfordításnak megfelelően az árak is módosulnak. — A társulásban lévő szövetkezeteknek — mondta Tucsek László — általában 10- 20, burgonyánál például 40 fillérrel többet fizetünk az áruért, mint a MÉK, akikkel ugyancsak szerződéses viszonyban vannak. Az értékesítési árakat pedig többnyire a MÉK-árakhoz igazítjuk. Ez az, ami elgondolkodtató. Jelenleg a kaposvári piacon a társulás képviseli azt az erőt, amely hivatva lenne bizonyos árszabályozó szerepet betölteni Hiszen a kaposvári, a somogygeszti tsz-en és a társuláson kívül ma már nem találhatók meg a piacon azok a szövetkezetek, amelyek korábban itt árusították termékeiket. Kiszorultak, s ennek az a magyarázata, hogy kevés áruval nem tudták fölvenni a versenyt A társulás szükségessége tehát kézenfekvő. S lám az árak tekintetében mégsem hozta meg ez a várt változást. Az okokat kutatva bonyolult ösz- szefüggéseket fedezhetünk fel. — A társulásnak önerejéből kell fenntartania magát — idézem a szövetség munkatársának és a társulás vezetőjének szavait —, a MÉK-kel ellentétben egyetlen termékféleségre sem kap állami dotációt. A társult tsz-ek termelési színvonala, a termékek mennyisége kevés ahhoz, hogy az árakkal bátrabban variáljanak. Másrészt a társulás »hatósugara« lényegesen kisebb. Kaposváron jelenleg két helyen árusítanak, s ha csökkentenék az árakat, az legföljebb csak a piacot befolyásolná, a város egészét nem. — Megítélésük szerint mit kellene tenni annak érdekében, hogy az árszabályozás nagyon is jelentős feladatát ellássa a társulás? — Elsősorban több termékre lenne szükség, másodsorban lényegesen kiterjedtebb bolthálózatra, ahol ezeket a termékeket értékesíthetnénk. De tény az is, hogy bizonyos szemléletbeli változást is el kellene érni. A társulás hivatása a termelők és a fogyasztók érdekeit egyaránt szolgálni. Viszont egyre inkább előtérbe kerül a túlzott nyereségre való törekvés. A tagszövetkezetek elvárják, hogy egyrészt minél magasabb áron vegyük át termékeiket, másrészt úgy értékesítsünk, hogy év végén minél nagyobb nyereséget oszthassunk, amellett természetesen erősödjünk, gyarapodjunk is. A beszélgetés során érvek és ellenérvek hangzottak el, szóba kerültek vitathatatlan nehézségek, gondok, de äz is, hogy a mostani körülmények között érdemes lenne — egy kicsit jobban figyelembe véve a fogyasztók érdekeit — az árak leszorítására törekedni. Remélhetőleg erre sor kerül rövidesen. Vörös Márta (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. július 24. 3
