Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
Felszólalások az SZIRMAI JENŐ: flz OTP igyekszik kielégíteni a lakosság növekvő igényeit (Folytatás az 1. oldalról.) Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója felszólalásában rámutatott, hogy az új gazdasági mechanizmus jelentős változást hozott a bankok tevékenységében, így az Országos Takarékpénztár munkájában is. Lehetővé vált, hogy az OTP mindinkább a lakosság bankja legyen, és hogy a tanácsokkal sokoldalú gazdasági kapcsolatokat építsen ki. A lakosság betétállománya tavaly 4,4 milliárd forinttal emelkedett, annyival, mint az 1968-at megelőző két évben együttesen. A lakosság betétállománya jelenleg 33 milliárd forint, s az egy lakosra jutó betétösszeg eléri a 3300 forintot. Az esetek döntő többségében tartós fogyasztási cikkek, gépkocsik, telkek, lakások megvásárlására gyűjtenek az emberek. Jelentős azonban az az összeg is, amelyet a szülők gyermekeik jövőjének megalapozására, továbbá saját öregkoruk gondtalanabbá tételére helyeznek el a takarékban. A betétállomány növekedése a társadalom számára is hasznos, mert ez jelenti a lakossági hitelek forrását is. A lakosság hitelállománya jelenleg mintegy 20 milliárd forint, ebből 17 milliárd a hosszú lejáratú lakásvásárlási, illetve építési hitel. Az OTP vezérigazgatója elmondotta, állandóan vizsgálják, hogy milyen igények jelentkeznek a lakosság és a tanácsok részérőL Ezeket' az új gazdaságirányítás adta lehetőségek figyelembevételével igyekeznek kielégíteni. Idén több új hitelformát vezettek be, egyebek között a lakossági közműhitelt, amely víz, csatorna, gáz és villany bevezetésére szolgál és 6 százalékos kamattal öt évre szól. A szolgáltatási hitel a lakosság igényeinek kielégítésén kívül a szolgáltató ipar fejlődését is elősegíti. Szirmai Jenő ezután a lakáskérdés és a telekvásárlás helyzetével foglalkozott Az elmúlt évben Magyarországon 67 000 lakás épült, ebből 48 000 az OTP közreműködésével. Idén tovább nőtt a lakásépítési kedv. A telkek iránt is egyre nagyobb a kereslet. Kevés azonban a telek és ezért az árak egyre nőnek. Az idén új telekpolitikát alakítottak ki, amelynek lényege: növelték a tanácsok anyagi érdekeltségét abban, hogy minél több lelket biztosítsanak a lakosság számára. Ennek megfelelően a telek gazdája a tanács, amely megkapja a vételár 100 százalékát és kijelölheti a vevőt. A forgalmi árat ugyanakkor az OTP-vel közösen alakítja ki, az értékesítést pedig a takarékpénztár végzi. Szirmai Jenő felszólalásában ezután Somogy megye helyzetével foglalkozott és indítványozta, hogy a kormány ugyanúgy, mint az előbbi évben a népgazdasági tervekben vegye figyelembe az egyes elmaradottabb területek, így például Somogy megye igényeit, és a költségvetés révén nyújtson a központi eszközökből — a lehetőségeken belül — nagyobb támogatást A képviselő a törvényjavaslattal egyetértett VARGA KÁROLY: Több tanteremre van szükség Varga Károly, Somogy megye 10. választókerülete képviselője az országgyűlés szerda délutáni ülésén többek között az alábbiakat mondta: Az 1968-as esztendőnek — a gazdaságirányítási reform első évének — a gazdálkodását minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte. Különösen nagy figyelem nyilvánult meg a foglalkoztatás, a reálbér és a reáljövedelem, a fogyasztói ár, valamint a szociális, az egészségügyi és a kulturális ellátottság problémái iránt Ügy tapasztaltam, hogy a kezdeti aggódás az érintett területeken — például a foglalkoztatásnál — feloldódott, s a termelésben és a forgalmazásban egyaránt jelentős társadalmi erők mozdultak meg. Persze reális volt az a vélemény, hogy az új irányítási rendszer eredményei az első évben bizonyára nem bontakoznak ki teljes mértékben. Az 1968-as gazdálkodás bevételeivel kapcsolatban nagy fontosságú a termelés és a termelékenység alakulása. Amint az előterjesztés is kiemelte. a termelékenység az előző éveknél mérsékeltebb ütemben emelkedett, a termelés növekedése pedig főleg ä létszám emelkedésével függ össze. Amikor a nemzeti jövedelem növekedése szempontjából nélkülözhetetlennek tartom a termelékenység fokozását — hangoztatta a képviselő —, ugyanakkor szeretnék rámutatni arra, hogy társadalmunk széles rétegei számára fontos volt és ma is az, a foglalkoztatottság biztosítása, továbbá a vidéki ipartelepítés és az iparfejlesztés fokozása. Ez a múlt évben újabb 56 000 dolgozó munkába állítását tette lehetővé az iparban. Ez jelentős eredmény, s például ennek hatására Somogybán 8 százalékkal nőtt az ipari foglalkoztatottak száma. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a költségvetési bevételek biztosítása érdekében a termelés fontosságát elismerem — folytatta beszédét —, szükségesnek tartom, hogy szóljak a kulturális ágazatról, amely az óvodáskorúakat, a tanuló- ifjúságot, a tanárokat és nevelőket számítva 2,3 millió személyt érint közvetlenül, közvetve pedig — a népművelés és főleg a tömegkommunikációs eszközök révén — társadalmunk egészét érinti. Az elmúlt évtizedekben kulr turális életünk fejlesztésében jelentős eredményeket ériünk el. 1968-ban is 10,9 milliárd forintot — az előző évinél 6,3 százalékkal többet — használtunk fel ilyen célokra. A kulturális ágazaton belül mind az eredményeket, mind a feladatokat tekintve a legfontosabb a nyolc osztályos általános iskola létrehozása, illetve ennek teljes körűvé tétele. Ezt az iskolát — ahol egyébként évente 1 255 000 tanulót oktatnak — joggal tekinthetjük az egész nemzet alapiskoláj ának. Az általános iskola széles- körűségéből erednek a hálózat fenntartási és fejlesztési gondjai — mutatott rá. — Ezek megoldását kívánta elősegíteni az évközi többletjuttatásból általános iskolai célokra felhasznált 41,3 millió forint is. Ennek ellenére vannak még tennivalók a személyi feltételek javításában, az eszközökkel való ellátottság fejlesztésében, de mindennél fontosabb a kellő számú tanterem biztosítása. Országosan ugyanis a 31652 általános iskolai osztályterem 15,7 százaléka szükség- tanterem, s az oktatásra használt helyiségek 33,6 százalékában váltakozva tanítanak. Vitatom a Pénzügyminisztérium előterjesztésének azt a megállapítását, amely szerint ►>a kulturális ágazatra az jellemző, hogy az ipari és a mezőgazdasági megyék költségvetési ellátottságának színvonalában számottevő eltérés nincsen«. Mert véleményem szerint az alapellátottságot tekintve igenis nagyok a különbségek — hangoztatta a képviselő, s példának felhozta Somogy helyzetét: az 1276 tanterem 25,5 százaléka szükségtanterem, szemben az országos 15,7 százalékkal, s emellett az épületek rendkívül elavultak. Az iskolák többsége régi épületben van elhelyezve, ahol a korszerű oktatás feltételeit biztosítani nem lehet, karbantartásuk és felújításuk nagy összegeket igényelne. A tanácsok szervezésében hat általános iskolai diákotthon működik a megyében, 360 férőhellyel. Ez nagyon kevés, és a megyében levő több mint ezer külterületi lakott hely felső tagozatos gyermekeinek elhelyezését nem tudjuk megoldani. A hátrányos helyzet — a bejárás, a napközi és a kollégium hiánya, a szaktanárhiány — következtében a tanulók 30 százaléka 14 éves korig nem végzi el a nyolc osztályt, 12 százaléka 16 éves korig nem. A középiskolában is gondjaink vannak. Az 5684 tanulónak alig több mint ötödét tudjuk kollégiumban elhelyezni, mindezeknek következménye az, hogy megyénkből a középiskolásoknak csak egyharmada tanulhat tovább az országos 42,5 százalék átlaggal szemben. Végezetül a képviselő javasolta, hogy a következő években elsősorban állami beruházásokból az eddiginél nagyobb ütemben épüljenek általános iskolai tantermek, valamint általános, középiskolai és szakmunkás-kollégiumok. Indítványozta továbbá, hogy a vidéki ipartelepítés támogatásához hasonlóan létesítsenek országos alapot a legsúlyosabb iskolai problémákkal küzdő területek gondjainak enyhítésére. Végezetül kérte, hogy a hátrányos helyzetű tanulók érdekében —főleg korrepetálásuk elősegítésére — a kulturális ágazat költségvetésében megfelelő összeget biztosítsanak. Az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény- javaslatot a képviselő elfogadta. • * * Az országgyűlés ma folytatja tanácskozását. Csehszlovák —lengyel leriiletcsere A csehszlovák nemzetgyűlés két kamarájának alkotmány- jogi bizottságai együttes ülésükön megtárgyalták a Csehszlovákia és Lengyelország közötti államhatár módosítására vonatkozó szerződés elveit. Busniak külügyminiszter-helyettes közlése szerint a Dunajecen épülő lengyel vízi erőmű létesítésével kapcsolatban olyan határmódosításról van szó, amely Szlovákia északi részét érinti. Mindkét ország javaslatot terjesztett elő arra, hogy kb. 50 hektárnyi területet kölcsönösen cseréljenek ki. A csehszlovákiai helyzet elemzése A Hűdé Pravó tegnap mellékletben nyilvánossági a hozta azt a jelentést, amelyet a CSKP KB Elnöksége 1968. augusztus 20-i ülésén táigyalt meg. A jelentés Csehszlovákia múlt évi politikai helyzetével és a CSKP tevékenységével foglalkozik. A Rudé Právo ezzel kapcsolatban közli J. Körinek főszerkesztő-helyettes vezércikkét, melyben a szerző azt írja, hogy ima igen sokan felteszik gyűléseken a kérdést: Mi is történt az elmúlt évben Csehszlovákiában? — A lap megállapítja: Semmi sem történt annak érdekében, hogy »minden világos legyen és napfényre kerüljön«. Az olvasóközönség viszont teljes joggal ismerni akarja, hogyan alakult akkor Csehszlovákiában a belpolitikai helyzet. A kb elképzelésével összhangban ezért a Rudé Právo megkezdi az 1968. augusztus 20-i elnökségi ülés elé terjesztett elemzés nyilvánosságra hozatalát Hétfőn és kedden ülést tartott a CSKP töibb kerületi pártbizottsága. Az észak cseh kerületi pártbizottság ülésén megjelent Lubomir Strougal, a CSKP cseh irodájának elnöke, Jan Pillér, az elnökség tagja és több más pártvezető. Strougal felszólalásában kijelentette, hogy m.etőob egyesíteni kell az összes becsületes kommunistákat a kb irányvonala alapján. Arra kell törekedni, hogy a párttagok többsége megértse a kb által hozott intézkedések szükségességét. A párttagok jelentős része ma sem eléggé tájékozott e területen, ezért minaent meg kell tenni, hogy a pártot még a kongresszus elölt megtisztítsák a helytelen politikai és ideológiai nézetektől. Az ülésen foglalkoztak azokkal a kritikai észrevételekkel, amelyek a különböző pártszervek ülésein hangzottak el a pártbizottság munkájáról. A széles körű és kritikus hangú vita után elfogadták a kerületi pártbizottság elnökséginek lemondását, majd az elnökséget újraválasztották. Foglalkoztok a korábban hozott helytelen határozatok és felhívások törlésével. (MTI) Boiman Moszkvában A Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének vendégeként Moszkvába érkezett Frank Borman, az Apollo—8 parancsnoka. Bormant a repülőtéren szovjet űrhajósok fogadták. Az amerikai űrhajós a Panama légitársaság gépéből kiszállva kijelentette: -A New York—Moszkva út majdnem annyi időbe tellett, mint az űrút — a Földtől a Holdig«. A seremetyevói repülőtéren (halról jobbra): Kamanyln tábornok, Beregovoj tábornok és Borman. (TASZSZ — Képtávírón érkezett) A 3300. lelőtt repülőgép A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja hangsúlyozza, hogy az amerikai imperialisták a bombázások feltétel nélküli megszüntetése ellenére sem mondtak le agressziós terveikről, s Indira Gandhi Indonéziában Indira Gandhi miniszterelnök-asszony szerdán hajnalban Djakartából Szumátrába utazott, hogy befejezze hatnapos hivatalos indonéziai látogatását. Kedden elhangzott televíziós interjújában a miniszterelnök-asszony hangot adott azon reményének, hogy az ENSZ képes lesz az ázsiai országok biztonságát garantálni a brit erők 1971-re tervezett kivonása után. Ugyanakkor elmondta, hogy ezen országok biztonságának igazi feltétele gazdasági helyzetük megerősítése. • * * Képünkön: Indira Gandhi fényképes autogrammokat ad a sajtókonferenciáján megjelent djakartai újságíróknak. (Telefotó: AP—MTI—KS) változatlanul kémre,: üléseket végeztetnek a VDK-nak majdnem egész területe felett. A vietnami távirati iroda tegnap kapott jelentése szerint a vietnami néphadsereg légvédelmi alakulatai Ha Tay tartományban kedden lelőttek egy pilóta nélküli amerikai felderítő repülőgépet. Ezzel a VDK légiterében megsemmisített amerikai gépek száma elérte a 3300-at. Rendőrterror Görögországban A Ritzan dán hírügynökség beszámol arról, hogy görög rendőrtisztek középkori módszerekkel kínoztak meg 15 fiatal politikai nő foglyot Például a fogva tartott nőknek ■> téli hónapokban is gyakran teljesen meztelenre kellett vetkőzniük, és így kellett állniuk órákon át a börtön udvarán, miközben időnként vízzel leöntötték őket. Egyikük ezen tortúra után kénytelen volt elviselni azt is, hogy égő cigarettát nyomtak el a testén. Ezenkívül a nőfoglyokat vasdrótokkal verték és izzó vassal kínozták. Az egyik fiatal lányt arra kényszerítették, hogy végignézze, miképpen kínozzák meg vőlegényét. Voltak olyanok is, akik csak niá- sodnaponként kaptak élelmet. (MTI) 2 SOMOGTI NÉPLAP Csütörtök. IMS. Jtth» 2.
