Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-20 / 166. szám
V IGA A ft®138 4'5*én őtI 744 ezer somogyi zsidó vallású honfitársunkat hurcoltak el az auschwitzi megsemmisítő táborba a magyar és német fasiszták. A huszonötéves tragikus évfordulón emlékezzünk a magyar történelem legsötétebb korszakára. Az 1919 nyarán-ószén hatalomra került fasiszta tőkésföldesúri rendszer munkás- ellenessége, antikommunista politikája mellett kezdettől fogva antiszemita propagandát folytatott Mint osztálytársadalom viszont nem nélkülözte a gazdag zsidók jelenlétét és támogatását A kis és közép egzisztenciáj ű zsidók üldözése Magyarország német megszállása, 1944. március 19-e után érte el tetőfokát Március 29-től kezdve egymást követték a zsidórende- letek, melyek eleinte háborús gazdasági intézkedések, majd április 5-től kezdve a megkülönböztető sárga csillag viselésére kötelezték őket. Magyarországon a német fasiszta un. »-nürnbergi törvények« szerint 520 000 magyar állampolgárt érintettek a zsidó törvények. A magyar államvezetők, élen a kormányzóval a későbbiekben az »»ország zsi- dótlanításához« húszezer csendőrt ajánlottak fel a német megszállóknak. A belügyminisztériumban a német különleges csoporttal közös tervek alapján megindul a zsidók elhurcolásának előkészítése, melynek első fázisa az un. gettókba való telepítés voilt Valamennyi megyeszékhelyre a telepítés tervezett időpontja 1944. április 27-e volt. Ezt azonban Somogybán és az ország több megyéjében rajtuk kívül álló okok miatt nem tudták teljesítem a helyi vezetők. A megyéből a legelső elhurcolások a déli, un. határközelségben lévő községekben történtek. A jugoszláviai partizánveszélyre való hivatkozással telepítik ki a barcsi, a nagyatádi és a csurgói járásban lakókat. Az elhurcolás lebonyolítását Pécsen április 24-én ismertette a belügyminiszter megbízásából Hajmákonyi csendőrezredes a berendelt főszolgabíróknak. Somogy.. megye ....déli. járásainak három nap állott rendelkezésre a határszélen lakó zsidó lakosság kitelepítésébe. A német megszállók már a hónap elején követelték hogy telepítsék ki a határközeli községekből a zsidókat. Erre utal többek között a zákányi körjegyző április 7-i jelentése a csurgói főszolgabíróhoz: a »Gestapó rendelkezése folytán a zsidók a határkörletből eltávolíttatnak«. E z a Gestapó rendelkezés valósult meg április végén a barcsi, a nagyatádi és a csurgói járásban. A barcsi járásban a csendőrség adatai szerint 306 embert érintett a rendelkezés. »»Az őrizetbe vett zsidók még április hó 26-án az esti, illetve éjjeli órákban a német katonai hatóságnak lettek átadva. Jelenleg — bizonytalan ideig — a barcsi malomépületben vannak elhelyezve, amelyet erre a célra a magyar kir. csendörkerületi parancsnok igénybevett« — jelenti a főszolgabíró az alispánnak. Az elhurcolás előtt öngyilkosságot követett el dr. Szabó Ernő nyugdíjas körorvos családjával, valamint Szende Jenöné barcsi lakos. Másnap a csurgói járásból is a barcsi malomba hurcolták a zsidó lakosságot. A határsávból kitelepítettek >*... 14 napi élelmet és 50 kg poggyászt, fejenként egy öltözet ruhát és két váltás fehérneműt vihettek« magukkal. A jeggyűrün kívül minden vagyontárgyat elvettek tőlük, amelyről a jegyzők részletes leltárt és jelentést készítettek a községekben. Barcsról a Gestapó őrizetében május derekán Érsekújvárra, majd innen a »»német katonaság előttem ismeretlen helyre szállította« őket, jelenti a belügyminiszternek az alispán. A további elhurcolások a többi járásokban is elkezdődtek. A gettókba való telepítés tervei szerint a tabi, a lengyeltóti és a marcali járásból Tabra, a többi járásból pedig Kaposvárra telepítik a zsidókat A MEMENTO lengyeltóti járásból az elhurcolás menetét május 7-én beszéli meg Heves csendőr-főhadnagy a főszolgabíróval, melyre két nap állott volna rendelkezésre. A tabi gettóba a 470 fő beköltözését lengyeltóti főszolgabíró csak a hónap végén jelentheti. Itt kell megemlíteni dr. Kunffy Lajos festőművész kálváriáját melyet a lengyeltóti járás csendőrsé- gének és közigazgatásának vezetői terveitek ki. A hetven- négyéves művészt (több hazai magas kitüntetés, valamint a francia becsületrend tulajdonosa,) a kormányzói kivételezettség birtokában nem kötelezhették a gettóba való beköltözésre. Ha viszont hatósági eljárás induil ellene akkor elveszti kivételezettsé- gét. A lengyeltóti fasiszták fiktív feljentés alapján házkutatási parancsot adtak a csendőrőrs parancsnoknak, aki Kuniffyéfcnál a megengedettnél többet talált egy füstölt sonkával az éléskamrában. A páncélszekrényben a remélt nagy mennyiségű eldugott pénz helyett megtalálták a festőművész édesapjának az olasz Ganibaldi-féle szabadságharcban használt nyolcvanéves gyöngyházveretes pisztolyát Ezek után »»fegyverrejtegetés « címén eljárást indítanak Kunffy Lajos ellen és a tabi gettóba hurcolják. Stephaich alispán közbejárására a kormányzói kabinet- iroda nagynehezen megszüntette a csendőri eljárást és a végleges elhurcolás előtti napon május 31-én vitetik visz- sza Scmogytúrra a Kunffy családot Így is csendőri felügyelet alá kerül a festőművész. A vidéki zsidó családokat július 1-én néhány nappal a koncentrációs táborba vaió elhurcolás előtt Kaposvárra szállítják. A kaposvári gettó terveit április utolsó napjaiban készítették el az illetékes városi és rendőrhatósági tisztvi- -selők.-Az Vj Somogy című lap május 3-án hírül adja és »-megnyugtatja a lakosságot«, hogy »Készül rendelkezés a kaposvári zsidók egyhelyre telepítéséről«. A kaposvári gettó a Széchenyi tértől az akkori Vöröskereszt térig a Berzsenyi utcában volt, melyet lezártak illetve elkerítettek. A szigorúan őrzött városnegyedből a nem zsidókat kilakoltatták, helyükre a városi és vi.déki zsidó lakosságot költöztették. Az alispán május 24-i felhívására a következőket jelenti június elején a polgármester: »A gettóba bevont zsidóság száma 2637, ebből időközben 482 munkaszolgálatra behívatott, tehát a létszám jelenleg 2155.« A kaposvári gettó felállítása előtt drámai hangú levelet intézett »A Magyar Zsidók Központi Tanácsának Somogy megyei Szervezete« az alispánhoz. A somogyi zsidó lakosság múltbeli szerepére, tevékenységére hivatkozva kérik az alispánt, hogy ne gettószerűen oldja meg az összeköltöztetést. Stephaich alispán akit később a Gestapo letartóztat és rövid időre internáltat, sem akkor, sem később nem tudott a német és hazai fasiszták ellen cselekedni. A gettóba költöztetés előtt már élelmiszer megkülönböztetésben részesültek a zsidók. Április 25-én kibocsájtctt falragasz szerint a Közellátási Miniszter rendeletben szabályozta a fejadagokat: »A zsidók cukorfejadagja az ország egész területén személyenként és havonként 30 dkg. Hatósági zsírellátásban nem részesülhetnek, helyette személyenként havonta 30 dkg étolaj, ... és hetenként 10 dkg (csak!) marhahús vásárlására jogosultak.« Tejet csak hároméves korig kapnak a gyermekek. A különleges zsidó jegyekre j óval kevesebbet adtak mint az általános jegyekre Ráadásul a zsidójegyek beváltásakor fogyott ki mindig a készlete a »nemzethű« kiskereskedőnek. Piaci bevásárlásuk a gettóba való beköltözéssel szinte megszűnt Néhány gyors meggazdagodásra számító kiskereskedő uzso^ raáron becsempészett élelmet, ó zöldségfélét és burgonyát a gettóba. Kaposváron és a megyében, hogy fokozzák a fasiszták az antiszemita propagandát, több alkalommal rendeztek házkutatást a gettóban. Először csak a karhatalmi szervek, később már a jobboldali politikád pártok megbízottai is megjelennek és fosztogatnak. A kaposvári gettó kiürítését a németek mozgósítási parancsára a csendőrség végzi július első napjaiban. A vidékről beszállított szerencsétlen elgyötörteket három napig a szabad ég alatt tartják. Az állomás melletti Tüzérlaktanya udvarán összezsúfolva, a legnagyobb reménytelenség közepette élik át Kaposvár bombázását Az állomás környékén lehullott bombák hatására a gyenge idegzetű öregek között többen megbomlott aggyal várták további sorsukat Július 4-én szállítják el csendőrt felügyelet mellett a vidéki zsidókat 90—100 fős vagonokban. Másnap a kaposváriakra került a sor. Előbb a Rippl-Rónai utcában levő volt zsidóiskolában elveszik utolsó értékeiket. Csendőri őrizet mellett szülésznők szakszerű motozást végeznek. Az emberi méltóság megszégyenítésére itthon, hazai földön került először sor, amikor a fiatal leánygyerekektől az öregasszonyokig ruhátlan »vizsgálatot« tartanak. Innen teherautón a lehető leglassúbb menetben viszik a Tüzérlaktanyába őket A város utcáin az előre értesített lakosság néhány fasiszta huligán kivételével döbbent csendben nézte a tragikus menetet Emberemlékezet óta ilyen megdöbbentő menet nem vonult végig a városon. Legtöbben lehajtott fejjel szégyenpírral az arcukon álltak az utcákon. A felhecceit fia-, tál suhancoké volt az utca, őket biztosította a kivezényelt rendőrlegénység is. A vidéki zsidóig elszállítása után következtek a kaposváriak. A két nap alatt 5231 embert szállítottak el. A megsemmisítő lágerba az út három napig tartott Budapesten át Kassáig magyar csendőrség őrzi a deportáltakat. Itt az SS-őrségnek adják át őket, akik Szlovákián át, a Kassa— Oderbergi vonalon szállítják tovább. A Jablonkai hágón át érnek a lengyel területre, ahonnan az auschwitzi láger az utolsó állomás. A július 7-én érkezett somogyi vidékiekkel együtt ezen a napon 29 562 zsidót, és 2348 árját szállítottak a lágerba. Másnap hasonló létszám között érkeztek a kaposváriak, ök éjszaka értek a koncentrációs táborba. Az úton a vagonokból két megállóhelyen már kirakták a halottakat Most ahogy kinyitották a vagonaj- tókat három-négy halott volt mindegyikben. Az SS-őrség és kápók parancsa értelmében minden poggyászt bent kellett hagyni a kocsikban. A kocsikra irányított reflektorok fényénél zavarták, ütötték a szerencsétleneket. Amikor nemenként sorba állították őket. a gyerekek a nők .sorainál maradtak, következett az első Mengele-féle osztályozás. Az örgeket és gyerekeket jobbra, a fiatalokat balra állították. A fiatalok a tényleges fürdőbe, az öregek és a gyerekek az álfürdőbe, vagyis a gázkamrákba mentek. Akik a fürdés után kijöttek, a fertőtlenítés után ruhátlanul órákig várakoztak felsorakozva a láger udvarán. Vizesen, fázva, teljesen elfásulva várták, amíg mindenki kapott egy csfkos szoknyát és blúzt, a férfiak nadrágot és inget. Fehérneműt senki sem kapott. Most már tudták, hogy rájuk, amíg erejük bírja, az utolsó percig a lágermunka vár. Innen, az az életben hagyottak néhány hét múlva elkerültek Németország különböző gyártelepedre, és Itt érte őket a felszabadulás. S ajnos, nagyon kevesen érték meg ezt. Általában tizedrészük térhetett vissza a szülőföldre. A kaposváriak számát, akik megjárták a fasiszta poklot, megközelítőleg háromszázra tehetjük. Negyedszázada történt! Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell a mai fiatalságot a fasizmus rémtetteire, honfitársaink halálára. Andrása? Antal Ott voltam a Waterlooi csatában... TALÁLKOZÁS BONDARCSUKKAL VALÓSÁGOS HADVEZÉREK IS Az Ungrvárra érkezésemet követő hajnalon megszólalt szállodai szobámban a telefon. Bállá László, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője hívott fel: — Van-e kedved ma részt venni a Waterloo-i csatában? ... Azt hittem tréfál. Hamarokoztatója alapján írom ezt a tudósítást, nagyrészben. — Az olasz Dino de Lauren- tiis cég és a Moszfilm közös vállalkozása ez a hatalmas film, amelynek méretei minden eddigi monstre filmét meghaladják. A Háború és béke, valamint a Cleopatra is Bondarcsuk és Rod Steiger az asszisztenssel. san kiderült azonban: olyan riporttémát ajánl, amely csak ritkán adódik az újságíró életében. Kinek nem dobogtatná meg a szívét, mikor hallja: Ungvártől 20 kilométerre, Sze- rednye és Alsószlatina határában forgatják a film történetében eddig legköltségesebb, kétrészes monstre alkotást, A Waterloo-i csatá-t. És a főrendező maga Szergej Bond árcsuk, a monumentális filmek világhírű alkotója. Félóra múlva már száguldott is velünk a gépkocsi a Munkács felé vezető országúton. Hárman kaptunk engedélyt a főrendezőtől a lezárt területen való tartózkodásra: egy szovjet, egy szlovák újságíró és jómagam. Háromnegyed napot töltöttem el a »hadszíntéren«. A kötetre való élményt megpróbálom rövid mondatokban leírni. Szelíd lankák váltakoznak magas hegyekkel, harggps zöld erdőket zúgat a szél a hegyek oldalán. Keményen süt a Nap, a lankákon szőlősorok — Sze- rednye híres bortermő vidék, — a lankák egy része azonban kopár. Ezeken foglalnak helyet, egyelőre pihenőben, lábhoz tett fegyverrel a drago- nyosok, pattantyúsok és gárdisták ezrei. A szivárvány minden színében tündökölnek a korhű öltözékele, amelyeknek elkészítésére — Mario Garbuglia fődíszlettervező elgondolásai alapján — tizenkilenc szovjet város hetvenhá- rom iparvállalata kapott megbízást. A díszlettárban annyi a látnivaló, hogy megszédül tőle az ember: a porosz légiósok fe- keteszinű, ezüst halálfejes verettel díszített kalapjaitól az aranyozott mellvértekig, a tölsokba került, ez azonban még többe: 25 millió dollár a gyártásra előirányzott összeg. — Ügy hallottuk, nemzetközi színész élgáraa játssza a főszerepeket — Jól hallották. Napoleon szerepét az amerikai Rod Steiger formálja, Ney marsailt Dean O’Harley alakítja. Camb- rone szerepében a népszerű Számoljon Jevgenyijt látjuk. A francia királyt a világhírű amerikai művész, Orson Welles formálja rnpg A kanadai Cristopher Plummer mint Wellington irányítja majd seregét Ney marsall csapataival. A szemben levő hegyoldalon valósággal cammognak a napóleoni katonák, köpenyük-ruhá- juk szakadt, sáros, arcuk borostás. A császár is vagy húsz évet öregedett. Szemben velük a királyi katonaság, az imént már megemlített tündöklő tarkaságú korhű ruhákban, eredeti fegyverek mellett. Fent a hegyek oldalán karéjban a lovasság, meg a tüzérek. Megindulnak a ködfejlesztők, hogy szomorúbbá, a helyzethez illőbbé tegyék az egyébként napsütéses vidéket Fent a magasban, vadászles- helyhez hasonló emelvényen ősz katona foglal helyet Rengeteg kitüntetés szalagja a mellén. Pjotr Szviridov a gyártás szovjet főigazgatója elmondja: Mihail Kazakov hadseregtábomok az illető, aki segédtisztje társaságában foglal helyet és URH készülék segítségével irányítja a hadmozdulatokat Luscsinszkij hadseregtábomokkal együtt ök ketten az általános katonai tanácsadók. A lovassági hadmozdulatokat Nyikoláj Oszli- kovszkij altábornagy ellenőrzi, illetve irányítja. Bondarcsuk mindenütt ott van, mindent ellenőriz, észrevesz, a legkisebb hiba miatt is megismételteti a jelenetet Napoleon fáradt katonái már vagy tizedszer próbálják el a jelenetet. Ez a rész — a császár találkozása volt katonáival és az elfogására küldött marsallal — a monumentális film legdrámaibb része. Rondán suk és Kazakov hadseregtábomok tanácskozik. a csatamezőn. Érdekesség egyébként, hogy éppen Wellington soregében számos amerikai, olasz és angol szereplő van. Ennek oka, hogy az angolszász színészek alakítása, temperamentuma jobban megfelel az eredeti — korabeli — Szergej Bondarcsuk és a közben odasereglett gyártási szakemberek elmondták: míg a Háború és béke négy esztendeig készült, ez a lényegesen nagyobb film mindössze hat hónap alatt »áll össze«. Jelentős részét már leforgatták Itáliában, a többit pedig itt, a Kárpátokban. Néhány nappal előbb vették szalagra az Elbán való átkelést — a megáradt Latorcán. Megkérdeztük Alfredo de Laurentiis-t, igaz-e, hogy az amerikai Paramount Társaság is »benne van« a finanszírozásban, mint hírlik? — Tévedés — mondja. A film kizárólag szovjet—olasz koprodukció. Annyi tény, hogy a Paramount és a Columbia is részt vesz majd a terjesztésben. — Mikor láthatjuk a Wa- telooi csatát a mozikban? — Október 10-re kész a felvétel, indul a vágás és a többi »apró' munka«. 1970-ben már vetítik a mozikban a filmet Rod Steiger, mint Napoleon. Késő délután hagyta abba a munkát a stáb. Az eddig leforgatott 1500 méter film ma 30 méterrel nőtt. Egy-egy pihenő szünetében körülfogták a ténytáskáktól a gyémántokkal kirakott kardokig minden látható itt És a harcosokon mennyi történelmi emlék! Még csak a napi munka előkészületei folytak, mikor Bon- darcsuknak jelentették: újságírók keresik. Otthagyva kis társaságát, elibénk sietett és készségesen állt rendelkezésünkre. Mintegy félórás tájéelgondolásoknak, hiszen a Wellington! sereg annakidején főként angolokból, hollandokból, skótokból tevődött össze. Amíg Alfredo de Laurentiis- sel a film olasz gyártásvezetőjével beszélgettünk, Napoleon az Elbától Waterloo-!g gyalogló, elfáradt, összetört maradék serege élén mügét közi k, noey találkozzék a francia király által elfogatására eléje küldött fagyialtos kocsikat, a hűsítőt mérő pultokat a statiszták. Mert bár »játék« ez a film, a valóságos, korhű felvételt rengeteg munka, izzadság előzi meg, amelyből a statisztáló szovjet katonák alaposan kiveszik a részűket. Sőt még a községek lakói is, hiszen ők is rajta vannak a filmen. Balogh József SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. július 20.
