Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-13 / 160. szám
fl munkásosztály önzetlen harcosa M egyénk munkásmozgalmának egyik legkiválóbb egyénisége, mártírja, Tóth Lajos 1878. május 18-án született Jákó községben. Édesapja Tóth Imre vasúti pályaőr, édesanyja Ricselitz Teréz. Az elemi hat osztályának elvégzése után egy életre eljegyezte magát a betűvel; nyomdásztanulónak ment, Kaposvárra. Igen szorgalmas tanonc volt Törekvéseit siker koronázta. Felszabadulása után, vándorbotot vett a kezébe és az ország több nagy városában megfordult Közben tökéletesítette tudását Szorgalmasan végezte mindennapos tennivalóit, s egyre nagyobb elméleti felkészültséggel vett részt a munkásmozgalomban. 1906-ban került vissza Kaposvárra A küzdőtársai hamarosan megválasztották a Nyomdász Szakszervezet gazdasági bizottsága tagjának Helytállására szervezőkészségére az egész megyében felfigyeltek Az 1910-es évék elejétől már nemcsak a nyomdászok, hanem megyénk proletariátusa is vezetőjének tekintette. 1913- ban a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kaposvári szervezetének elnökévé választották. Az első világháború időszakában, különösen annak utolsó két esztendejében, vezetésével nagy tömegmozgalmak bontakoztak ki megyénk székhelyén. 1918. januárjában, tavaszán és nyarán szinte állandóan napirenden voltak a sztrájkmozgalmak. Ezeket népgyű lésekkel kötötték ósz- sze, melyeken legtöbb esetben Tóth Lajos fogalmazta meg a munkások követeléseit Amikor a polgári demokratikus forradalom győzelmet aratott, a Szociáldemokrata Párt kaposvári vezetősége röpiratot bocsátott ki, melyben ismertette a kialakult helyzetet, s hangsúlyozta, hogy Kaposvár népének is Budapest népe mögé kiéli tömörülnie. K aposváron a forradalmi erők gyorsan követték a budapesti átalakulást és megalakították a helyi nemzeti tanácsot Október 31-én a város ''Politikai pártjai tanácskozást tartottak, ezen Tóth Lajos ismertette a kialakult helyzetet és az abból adódó feladatokat. A jelenlevők beható vita után egyhangúlag elhatározták, hogy támogatják a Magyar Nemzeti Tanács programját A másnapi gyűlésen a szervezett munkásság nevében Tóth Lajos szólalt feL Kijelentette: »Miután a hatalom bitorlóit a forradalom elsöpörte, a magyar munkásság nem akar rombolni és pusztítani, hanem építeni... Olyan Magyarországot akarunk, ahol mindenkinek dolgozni kell!» A népgyülés a szónoklatok elhangzása után megválasztotta a Nemzeti Tanács Kaposvári Bizottságát s az elnökség tagja lett Tóth Lajos is. A polgári demokratikus forradalom győzelme után Tóth Lajos nem elégedett meg a kialakult helyzettel. Azért harcolt, hogy megvédje és tovább fejlessze a forradalom vívmányait November 15-én Kaposváron megtartott népgyűlésen elhangzott beszédében elítélte a reakciót és követelte a demokratikusabb berendezkedésű államformát, a köztársaságot Az őszirózsás forradalom győzelme után, amikor megindult a pártok szabad szervezkedése, Tóth Lajos és társai elsősorban az ipari munkások és parasztok szervezését tartották egyik fő feladatuknak. Tóth Lajos fáradhatatlanul vezette és irányította a pártszervezetek létrehozását Nagybajomban Tóth Lajos és Rózsa Sándor alakították meg a szociáldemokrata párt helyi szervezetét. A járási nemzetőrség parancsnoka ár, Svastics Nándornak, a kaposvári járás főszolgabírójának küldött jelentésében megállapítja, hogy Tóth Lajos a beszéd hevében »igen súlyos kitételekre ragadtatta magát, maly kitételek alkalmasak arra, hogy a meglévő társadalmi rendet felforgassák, a köz- igaz~-*ás működését megbénítsák ... Ezen alkalommal egy vörös zászló alá akarta tömöríteni a népet.-» 1 918. november 10-én a kaposvári nagygyűlésen elsőnek ő fejtette ki a somogyi parasztság szervezkedésének szükségességét Ezt követően Somogy megyében gombamódra szaporodtak a földmunkás csoportok, elsősorban a kaposvári és marcali járásban. Tóth Lajos ebben az időszakban nagyon sokoldalú munkát végzett A forradalmi erők növekedésének következtében november első napjaiban az alispán kénytelen volt őt a megyei közélelmezési tanács, egy hónappal később pedig a törvényhatósági árvizsgáló tanács tagjává kinevezni. 1919. január első napjaiban lezajlott megyei pártértekezleten az egyik előadó és ő szabta meg a somogyi forradalmárok előtt álló feladatokat. A megyei pártértetoez- let ismételten Tóth Lajost választotta meg a párt elnökévé. 1919. első negyedében óriási harc bontakozott ki a forradalom és az ellenforradalom erői között. A kaposvári munkástanács és pártvezetőség határozatot hozott, mely szerint Tóth Lajos, Latinca Sándor és Peinhoff er Lajos személyében háromtagú direktóriumot állít a megye élére. A direktórium, mely forradalmi harcban született és a naptömegektől kapta megbízatását, 1919. március 10-én átvette a megye irányítását. Ezen a napon a vármegyeház erkélyéről Tóth Lajos is beszédet intézett a vármegyeház előtt lévő több ezres tömeghez. A nagyteremben összegyűlt tisztikarral Tóth Lajos közölte, hogy a direktórium átvette a kormánybiztos-főispán hatáskörét Tóth Lajos és társai a direktórium megalakulásától kezdve március 21-ig nagyon tokát tettek a forradalom vívmányainak érdekében és továbbfejlesztéséért, a dolgozó nép anyagi és kulturális helyzetének megjavításáért A Tanácsköztársaság új fejezetet nyitott Tóth Lajos eszmei, politikai fejlődésében is. Ebben az időszakban vált baloldali szociáldemokratából ténylegesen kommunistává, vezette, irányította a tanácshatalam megszervezését. Március végén a jegyzők eskütétele alkalmából megtartott tanácskozáson hangoztatta, hogy csakis a proletárdiktatúra szabadíthatja meg Magyarországot az imperialista elnyomástól, csakis ez a rendszer adhat szabadságot és jólétet a dolgozóknak. Az új állam a dolgozó milliók állama, s a közigazgatásban ezután a milliók akarata érvényesül. A direktórium április 5-én átalakult megyei választási bizottsággá, melynek Tóth Lajos lett az elnöke. E bizottság példamutatóan megszervezte megyénkben a tanácsválasztásokat. Tóth Lajos a munkások bizalmából tagja lett a kaposvári és a megyei munkástanácsnak is. Április 14-én a megyed munkástanács alakuló gyűlésén megválasztották a megyei intéző bizottság tagjának, és a Tanácsok Országos Gyűlése küldöttének is. Nem volt olyan területe a helyi államhatalmi és államigazgatási munkának, mellyel ne foglalkozott volna. Mint a direktórium politikai osztályának vezetője és a megyei párt- szervezet elnöke, fáradhatatlanul nevelte és tanította az alsóbb szervek vezetőit, munkatársait, a dolgozó tömegeket A tanácshatalam törvényeit rendelkezéseit következetesen és körültekintően hajtotta végre. Állandóan munkálkodott a szocialista demokrácia fejlesztésén, föllépett minden törvénytelenség, szabálytalanság ellen. Fáradhatatlanul szervezte a proletár haza függetlenségének zálogát, a Vörös Hadsereget Nagy segítséget nyújtott a vörösőrség alapjainak lerakásához. Részt vett a forradalmi törvényszékek megteremtésében. Mint a népművelési bizottság tagja támogatta a kultúrforradalom ki bantakozását. 3 únius első napjaiban megszűnt a direktórium. Tóth Lajos, mint a Somogy megyei Munkások Fogyasztási Szövetkezete ügyvezető igazgatója fejtett ki igen hatékony tevékenységet azért, hogy javuljon megyénk dolgozóinak ellátása és javuljon Budapest élelemzése. Somogybán példamutatóan megszervezték a termékcserét. Megyénk Budapestre küldött élelmiszerekért mintegy hetvenhat vagon iparcikket kapott. Tóth Lajos és társai az iparcikkek jelentős részét külföldről, elsősorban Ausztriából és Jugoszláviából szerezték be. Amikor e nagyszerű eredmények elismerése helyett a somogyiakat illegális üzletiek kötésével vádolták meg, Tóth Lajos a Tanácsok Országos Gyűlésén így válaszolt: »... éppen Somogyvár- megyél vádolták meg azzal, hogy illegális üzleteket csinál ... Somogy megye nem csinál ilyen üzleteket, de mindig egy tófejjel előbbre volt és 15 millió korona értékű textilárut szerzett akkor, amikor a budapesti központ egy fillér árut sem tudott szeszerezni ... Fájt a központnak az, hogy Somogyvármegye Budapestnek ebből nem juttatott. Néni juttathatott azért, mert elsősorban ki kellett elégíteni Somogyvármegyében a termelőszövetkezetek tagjait, hogy azok dolgozhassanak, másodsorban pedig ki kellett elégíteni a többi proletárságot, hogy azok is dolgozhassanak és értékesíteni tudják fehérpénzeiket ...» Tóth Lajos a köz javáért munkálkodott, mások boldogulásáért emelt szót, önmagáért soha. Élete, egész munkássága a kommunista helytállás ragyogó példája. 1 919. áprilisában amerikai, angol és holland újságírók jártak Somogy megyében. Tóth Lajos fogadta, kalauzolta a vendégeket és tárgyalásokat folytatott velük. A szerzett tapasztalatairól és benyomásairól az egyik vendég H. J. Oss- terven holland újságíró többek között ezeket írja meleghangú, angol nyelvű levelében a Somogyi Vörös Üjság szerkesztőségének a város vezetőiről: »Amennyire azt én láttam, volt alkalmam megfigyelni, hogy ebben a városban az új kormányrendszer legtehetségesebb' emberei minden irányban megfeszített erővel dolgoznak azon, hogy a régi vágyaik, a nép jóléte és boldogsága, amelyért ők oly régóta epekednek, küzdenék és szenvednek, minél előbb és minél tökéletesebben megvalósulhassanak.» E nagyszerű forradalmárt 1919. szeptember 17-én az el- lenforradalmárak Latinca Sándor, Szalma István, Lemin Samu és Farkas János elvtársakkal együtt gálád módon meggyilkolták. Emlékét sok KISZ szervezet és intézmény nevében is őrzi, a szocialista brigádok viselik a nevét. Tóth Lajos nagyszerű ember volt. Egész ember. Kommunista. önzetlenül szolgálta osztályát, népét és nemzetét. Suri Károly Autogiró és helikopter r k I 41 fi • •>>-• tűm***»«*' | Egy kanadai gyár új vonalú, modern autogirója. Filmhíradókon 1 rhet néha látni, amint egy motorcsónak magasan a víztükör felett szálló kis légijárművet vontat. Ez a kis sporteszköz tulajdonképpen egy hajtómű nélküli, leegyszerűsített aulog'ró. Az autogiró a íorgeszámvas repülőgépek csoportjába tartozik. A sikeres kísérletek alapján nagy reményeket fűztek hozzá a szakemberek az 1930-as években. Bár ez nem igazolódott be, mégis fontos szerepet töltenek be a technika történetében, mert a velük szerzett tapasztalatok elősegítették a mai biztonságos helikopterrepülés megvalósítását. A legújabb hírek szerint néhány kanadai és angol gyár jelenleg újabb autogirótipus fejlesztésével foglalkozik, mégpedig a helikopternél lényegesen olcsóbb, ki«, iégijármű előállítása céljából. Az autogirók külső formája a helikopterhez hasonlít A rövid törzs felett 2 vagy több ágú nagyméretű forgóSZÁMÍTÓGÉP ÉS ORVOSTUDOMÁNY A Szovjetunió egyik sebészeti intézetének biokibernetikai laboratóriuma érdekes berendezést készített, amelynek segítségével meg lehet határozni az égett bőrfelület nagyságát — a beteg zavarása nélkül. A módszer lényege az analógia kibernetikai rendszer, amelyet eddig csak elektronikus számítógépeknél alkalmaztak. Az intézetben elkészítették az emberi test félvezetőkkel felszerelt modelljét Amikor az orvos egy speciális elektróddal zárja az áramkört, a modell belsejében kigyulladnak a lámpák. A megvilágított részeli megfelelnek a látható égett bőrfelületnek és egy különleges számítóberendezés közli, hogy körülbelül mekkora területen sérült meg a bőr. Az új berendezést már több országban szabadalmaztatták. A képen: a sérült bőrfelület nagyságának megállapítása a makett segítségévek lapátos szerkezetet űn. rotort láthatunk, amely a szárnyat helyettesíti. A helikopter és az autogiró között van azonban egy döntő különbség. A helikopternél a forgószámyat motor, dugattyús vagy gázturbinás hajtómű forgatja, az autogirónál pedig a lapátkerekeket csak az alulról felfelé irányuló levegő tartja működésben. Az aerodinamika ezt a jelenséget autorotációnak nevezi. Az autogirót tehát az autarotáló lapátkeréken keletkező felhajtóerő tartja a levegőben. Mindezt azonban csak a gép egyidejű vízszintes előrehaladásával lehet biztosítani. A vízszintes mozgást a közönséges repülőgépeknél szokásos módon, hajtómű-légcsavarral valósítják meg. A motorcsónakos sporteszköz esetében hajtómű nincs, mert a légcsavarvonóerőt a vontatókötél ereje helyettesíti. Mivel az autogiró nagy lapátkerekére nincs hajtómű kapcsolva, nincs szükség a helikoptereken jól látható ún. kiegyenlítő farok légcsavarra Sem. Az autogiró hátránya a helikopterrel szemben az, hogy nem tud pontszerűen lebegni, továbbá a fel- és leszálláshoz is igényel kb. 30 m vízszintes mozgást. Az autogirók fejlesztésének legismertebb úttörője egy snanj'ol repülőgépkonstruktőr, dón Juan de la Cierva. ö alkotta meg az első autogirót, ő alkalmazott itt olyan technikai megoldásokat, amelyek azután a modern helikopter megvalósulásánál is nagyon hasznosaknak bizonyultak. Az ő gépével próbálták ki először az ún. ugróstartot, amelynek az a lényege, hogy a startnál a motort néhány másodpercig a nagy lapátkerékre kapcsolják. A gép ekkor hirtelen helikopter szerűen 6—10 m-re felemelkedik, majd a rotort leoldva, azaz hajtását megszüntetve, vízszintesen aüto- giróként halad tovább. A SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐ IPARI VÁLLALAT megyén belül megfelelő keresetet és munkát tad biztosítani, nem érdemes megyén kívül atsznL Felvételre keresünk: kőműves, ács, épületlakatos, géplakatos, karbantartó víz-, fűtésszerelő, kubikos, gépkezelő munkásokat, segédmunkásokat 1969. január 1-től heti 44 órás munkaidőben dolgozunk. Minden szombat szabad. Az igénynek megfelelően, Indokolt esetben a dolgozókat gépkocsival szállítjuk. Különélést, munkaruhát, étkezést, esetleg munkásszállást az előírt rendelkezések szerint biztosítunk. 1968- ra vállalatunk egyhavi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizetett. 1969- re minimum ugyanezt kívánjuk biztosítani. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban az alábbi helyeken: Kaposvár, 48-as ifjúság útja 5. szám, munkaügyi osztály, Siófok, Fő u. 200. szám, 2-es számú építésvezetőség, Balatonszéplak, Ezüstpart, Fehér Gyula építésvezető, Nagyatád, Ács u. I—3. szám. Major József építésvezető, írásbeli jelentkezés esetén a brigádvezetőt személyesen fölkeressük. (58567) SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. július 13.