Somogyi Néplap, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

Eredmények és követelmények a politikai oktatásban Az 1963./ 69. évben “S' szervezeti és módszertani vo­natkozásban egyaránt tovább fejlődött megyénkben a poli­tikai oktatás. Az év során 53 ezer pmber, a megye lakossá­gának 14 százaléka vett részt marxista—leninista képzés­ben és továbbképzésben. Ered­ményesen fejlődött a szakszer­vezeti oktatás, tovább javult a KISZ, a Hazafias Népfront és a nőtanács politikai propa­gandája. A politikai oktatáson belül pozitívan fejlődött a pártokta­tás. Nőtt a szervezett és az igényesebb tanfolyamok, az oktatásban részt vevő pártta­gok, munkások és nők száma. Tovább javult a propagandis­ták összetétele, felkészültsége és módszertani gyakorlata. Mintegy negyven százalékuk egyetemet és főiskolát, har­mincöt százalékuk esti egye­temet és ennél magasabb párt­iskolát végzett. Tovább fejlő­dött az oktatás tartalmi irá­nyítása is. Az időszerű té­mákról tartott év eleji propa­gandista-tanfolyamon több mint hatszázan vettek részt. Rendszeresebbek voltak az év­közi előkészítők és a propa­gandisták részére tartott ak­tuális tájékoztatók. A tanfo­lyamok többségén eredménye­sen alkalmazták az egyes té­mákhoz készült megyei kiegé­szítő anyagokat. Erősödött az oktatási fegye­lem, rendszeresebben megtar­tották a foglalkozásokat, ja­vult a viták tartalma, előtér­be kerültek a közügyek. A foglalkozásokon sokolda­lúan elemezték korunk és társadalmunk legfontosabb kérdéseit A viták során erő­södött a hallgatók felismerése és hite korunk fő tartalmát és jellegét, a haladó erőknek a nemzetközi fejlődésben való meghatározó szerepét illetően. A vitákban teret kaptak a gazdaságpolitikai és a közgaz­dasági kérdések. Ezek a párt gazdaságpolitikája és a gazda­sági mechanizmus' célkitűzései iránti növekvő bizalmat tük­rözték. Ugyanakkor sok kriti­kád megjegyzés hangzott el — s tegyük hozzá, sokszor jogo­san — gazdasági életünk kü­lönböző negatív jelenségeivel szemben. Növekvő kritikai szellemben vitatták a hallga­tók a kulturális élet egyes te­rületein föllelhető polgári, kis­polgári egzisztencialista, deka­dens jelenségeket Nőtt az ér­deklődés társadalmi életünk demokratizmusának és az üze­mi demokrácia továbbfejlesz­tésének témája iránt is. Itt a viták elsősorban a meglevő ellentmondásokra és a to­vábbfejlesztés lehetőségeire, feladataira összpontosultak. A foglalkozásokon állandóan visszatérő téma volt a nem­zetközi helyzet és a munkás­mozgalom állapota és problé­mája. Ezek kapcsán élénk pár­beszédek voltak a csehszlo­vákiai eseményekkel, a viet­nami és a közel-keleti hely­zettel, az európai biztonsággal, az imperializmus stratégiájá­val összefüggő kérdésekben. Ezekben a viták alaphangja megegyezett az MSZMP állás­pontjával, amely iránt bizal­mukat, megértésüket és egyetértésüket fejezték ki a hallgatók. A tanfolyamok többségében jelentőségének megfelelően emlékeztek meg a KMP és a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának ötvenedik évfordulójáról. Összegezve elmondhatjuk, hogy eredményesen zárult a múlt évi politikai oktatás, és jó alapot ad a következő év növekvő feladatainak megva­lósításához. Az 1969—70. évi politikai oktatás feladatainak megvaló­sítása mindenekelőtt alapos elemzi munkát, a propagan­disták felkészültségének továb­bi növelését, a hallgatók dif-1 viszonyok reális bemutatásá- ferenciáltabb kiválogatását, a ra, a két világrendszer fejlő­tanfolyamok működésének, fe- désénék legfontosabb kérdé- gyelmének tov;ábbi javítását seire kell összpontosítanunk, igényli. Mert nem kevesebbről Az eddigieknél nagyobb fi­van szó, mint a pártoktatás alapvető feladatának színvo­nalasabb, differenciáltabb és hatékonyabb megvalósításáról. Ez azt jelenti, hogy a pártok­tatásban egyre jobban kell magyarázni a szocialista fej­lődést és a nemzetközi élet jelenségeit, eseményeit, vála­szolni kell a velük kapcsolat­ban felmerült kérdésekre; ha­tározott politikai állásfoglalás­sal, türelmes, érvelő, meggyő­ző munkával, marxista—leni­nista alapon segíteni kell a társadalmi fejlődés során ke­letkezett magatartásbeli és tudati ellentmondások feloldá­sát; föl kell lépni a megszo­kotthoz való ragaszkodás, az idejét múlt munkamódszerek, valamint a kispolgári nézetek ellen, melyek a szocializmus építésének új feladatait az előző szakasz teljes tagadása alapján magyarázzák; hozzá kell járulni a tévesen értel­mezett vagy meg nem értett kérdések tisztázásához. E feladatok eredményes megvalósításához tovább kell javítani az elmélet és a gya­korlat kapcsolatát. Ez viszont azt követeli, hogy a tömeg­propagandában és az alsóbb szintű káderképzésben a mar­xizmus—leninizmus elméleti ismereteit korunk és társadal­munk legfontosabb politikai kérdései köré csoportosítva tanítsuk, a szocialista építő­munka oldaláról vizsgáljuk, az országos és a megyei kér­dések mellett többet foglal­kozzunk a helyi politikai prob­lémák feldolgozásával. A pártoktatás középpont­jóban továbbra is a gazda- JQUŰII ságpolitikai kérdések állnak. Folytatjuk a gazdaság- politikai és a gazdaságirányí­tási ismeretek mélyebb és szé­lesebb körű elméleti megala­pozását, összekötve az idősze­rű gazdasági feladatok ismer­tetésével. Az eddigieknél job­ban tudatosítanunk kell, hogy a reform kibontakozásá­val az eredményeket,, a maga­sabb vállalati és személyi jö­vedelmeket a vállalat vezeté­sén és közösségén kívül más nem biztosíthatja. Erősítenünk kell annak megértetését, hogy az új irányítási rendszerben a siker záloga: az emberek helyes szemlélete, az önálló gondolkodás, a felelősség vál­lalása, a kezdeményezőkészség, a céltudatos, jó munka. Foko­zott figyelmet kell fordítani az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati alkalmazására, az egyenlősdit hirdető nézetek és gyakorlat elleni harcra. A pártoktatásban fontos he­lyet foglal el a szocialista or­szágok közötti gazdasági együttműködés továbbfejlesz­tésének problémája. Ezért lé­nyeges feladatunk megértetni, hogy a KGST továbbfejlesz­tése, a gazdasági integráció ki­alakítása nem csupán gazda­sági kérdés, hanem fontos tár­sadalmi és politikai lépés is. Hatékonyabban kell foglalkoz­ni az állami és a társadalmi demokratizmus fejlesztésének kérdéseivel, megértetésével. Fokozottabban kell harcolni az állami élet továbbfejlesz­tését leegyszerűsítő szemlélet ellen, valamint a demokráciát minden időkre érvényesnek tartott polgári, kispolgári, úgynevezett tiszta demokráciát hirdető nézetek ellen. A politikai oktatásnak haté­konyabban hozzá kell járul­nia az emberek szocialista személyiségének formálásá­hoz, a tudományos világnéze­ten alapuló szocialista meg­győződés kialakításához, a ma­terialista világnézeti propa­ganda fejlesztéséhez, fokozá­sához. A nemzetközi kérdések oktatásában a fő figyelmet tő­gyeimet kell szentelnünk a szocialista országok fejlődésé­re és politikájára, az imperi­alista ideológiai fellazítás újabb vonatkozásaira, a ka­pitalizmus gazdasági és poli­tikai fejlődésére, a nyugati munkásmozgalmak harcaira, a harmadik világ helyzetére. Aktívabban kell foglalkoz­nunk a politikai oktatásban a szocialista építés nemzeti és nemzetközi kérdéseinek ma­gyarázásával, a szocialista ha- zafiság és nemzetköziség egy­ségének megértetésével, tuda­tosításával. Megkülönböztetett figyel­met kívánunk fordítani az oktatásban a kommunista és munkáspártok 1969-es moszk­vai tanácskozásának folyama­tos megismertetésére, magya­rázására, feldolgozására. 1970- ben ünnepeljük hazánk fel- szabadulásának 25, és Vlagyi­mir Iljics Lenin születésének 100. évfordulóját. A politikai oktatásban is kapcsolódni kí­vánunk az évfordulók méltó és tartalmas megünnepléséhez. Ez évben a tömegoktatásban megkezdjük a magyar párt történetének tanítását. Ezzel részben a párttagság igényé­nek, részben a fiatalság szo­cialista nevelésének kívánunk eleget tenni. A tartalmi feladatok ered­ményes megvalósítása szüksé­gessé teszi az oktatás irányí­tásának további javítását, fej­lesztését, s azt, hogy rendsze­resen megvizsgáljuk az embe­rek igényeit, ezzel javítva az igények és a követelmények összhangját a tervezésben. Az egyes tanfolyamok számára a tavalyihoz hasonlóan több té­mában megyei kiegészítő anyagokat készítünk. Az okta­tás színvonala további növe­kedésének kulcskérdése a pro­pagandisták fejlődése. Ezért fontos feladatunknak tartjuk, hogy tovább növeljük az esti egyetemet végzett és ennél magasabb politikai végzettsé­gű propagandisták számát és arányát, javítsuk tartalmi és módszertani tájékoztatásukat, felkészítésüket. Tovább növel­jük a propagandisták társa­dalmi megbecsülését. E főbb tartalmi kérdésekkel összhangban a pártoktalásban a fő figyelmet továbbra is a párttagság és a különböző szintű vezetők képzésére és továbbképzésére fordítjuk. Er­re jó lehetőségeket biztosít a pártoktatás széles skálája. Emellett változatlanul feladat a munkások, a tsz-ben dolgo­zók, nők, fiatalok, kereske­delmi dolgozók oktatásban va­ló részvételének növelése. To­vább kell javítanunk főleg a tömegoktatásban a foglalko­zások tartalmát, rendjét és fegyelmét. Az oktatás módszertanának fejlesztése is lényeges feladat. Ennek segítése céljából me­gyei és alsóbb szinten mód­szertani csoportokat hozunk létre, melyek kiadványokká,!, különböző más formában fog­ják segíteni a módszertani munka fejlesztését. A tömegszervezeteknek és a tömegmozgalmaknak fontos feladatuk a politikai oktatás továbbfejlesztése. E téren alapvető feladatuk az oktatás színvonalának és hatékonysá­gának növelése, a propgandis- táknak az eddiginél jobb fel­készítése és rendszeresebb tá­jékoztatása, a képzésben részt vevők további differenciálása, a tartalmi kérdések eddiginél rendszeresebb és mélyebb elemzése, koordinációs tevé­kenységük javítása. Mindezeknek a feladatok­nn|f tartalmas és eredmé- SiQn nyes megvalósítása nagy munkát igényel a párt- és a tömegszervezetektől. Ezért párt- és tömegszervezeteink a járási, városi szintű előkészítő munkákba kapcsolódva megfe­lelő útmutatások birtokában, a helyi lehetőségek és felada­tok alapos elemzésével, jó koordinációval kezdjék meg a politikai oktatás jövő évi elő­készítését, megalapozását. Király György, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának munkatársa A posta munkáját nem vállalhatjuk! Kérkedés nélkül állíthat­juk: olvasóink — az előfize­tők és a példányszámok vá­sárlói is — szeretik a Somo­gyi Néplapot. De nemcsak szeretik: magukénak érzik, örülnek bővülő terjedelmének, javuló színvonalának. Tizenegyezren vallottak er­ről a múlt esztendőben, ami­kor népes táborunkhoz for­dultunk, kérve olvasóinkat a közvélem énykutató ívek ki­töltésére, visszajuttatására, egyszóval arra: ötleteikkel, ja­vaslataikkal segítsenek jobbá tenni lapunkat, lapjukat. Üzemi munkások és terme­lőszövetkezeti parasztok, hi­vatalnokok és háziasszonyok, fiatalok, családosok, — akik­nek családi esemény a lap megérkezése, olvasása —, ma­gányosok, — akiknek lapunk jelenti a családtagot, a társa­dalommal, a közösséggel va­ló kapcsolatot — írták meg véleményüket, kívánságukat. Az eltelt hónapok alatt már bizonyára tapasztalták — s így lesz ez a jövőben is —, hogy a szerkesztőség kollektí­vája szívügyének tekinti a közvélemény-kutatás tapasz­talatainak hasznosítását. Ezért közlünk rendszeresen folyta­tásos regényt, adunk több kül­politikát, mutatjuk be a ko­rábban elhanyagolt kis falva­kat, településeket. A Somogy megyei Lapki­adó Vállalat és a szerkesztő­ség indokoltnak tartotta a Ba­laton menti községek lakói­nak kívánságát: időben kap­janak ők is újságot! Ugyanis a rossz közlekedési viszonyok, illetve szállítási föltételek mi­att Balatonszentgyörgvtől Sió­fokig későn, a délelőtti órák­ban kapták meg lapunkat. S a kézbesítők ezekben a köz­ségekben csak délután, sőt az is előfordult, hogy csak más­nap vitték ki az újságot. Így azonban már nem jelentett újságot, késve tájékoztatta ol­vasóinkat. Megtartani olvasóinkat, nö­velni táborukat csak egyet­len feltétel kínálkozott: gon­doskodni róla. hogy a legtá­volabbi községekbe is idő­ben, mér a reggeli órákban eljusson a Somogyi Néplap. Hosszas tervezgetés, a kü­lönböző szállítási eszközök — autóbuszok, vonatok — me­netidejének egyeztetése után született meg a június elsejé­től már alkalmazott módszer: Kaposvártól Balatonboglárig naponta taxival szállítjuk la­punkat. hogy elérhesse a haj­nali három órakor Balaton- szentgyörgyre és Siófokra in­duló vonatokat. ötezer Somogyi Néplap — a nyári időben ennek még S kétszerese is — kerül naponta taxival Balatonboglárra. onnan vonattal viszik tovább Bala- tonszentgyörgyre, Siófokra, majd pedig autóbusszal a rendeltetési helyre. Ez a szál­lítás évi 150 000 forint többlet- költséget jelent kiadóhivata­lunknak! Mégis vállaltuk, mert lapunk így már órákkal előbb kiérhet a nagyobb bala­toni postahivatalokba, onnan tovább a kömvező községek­be — olvasóinkhoz. Ez lehetővé tenné, hogy a kézb°sítők. árusok már kora reggel elinduljanak útjukra, s azt, hogy olvasóink korán megkaphassák lapunkat. Fo­nyódon, Blatonfenyvesen, Ba- latonszemesen és Balatonmá- rián, valamint Balatonszent- eyörgy körzetében tapasztalni, hogy élnek ezzel a Mirin'-ég­gel. FzekMn a községekben a pnsta a!i'ialmazottai megér- Mtri-,; tél ük is füge. hogy az i'pság időben eljusson olvasó­inkhoz! Munkájuk eredménye, hogy szaporodott az előfizetők szá­ma és többen vásárolnak áruspáldányt is. Sajnos Siófokon és a járás több községében még nem ta- pasztalható javulás a kézbe­sítői munkában. Balatomsza- badiban — egyébként az olva­sottság terén a járás legrosz- szabb községe — nem a korai autóbusszal, hanem csak a későbbivel szállítiák ki a la­pot, s íev tíz órakor ér a fa­luba. Kötésén és. több más helységben régebben azért pa­naszkodtak, hogy délután kapják az újságot, s nem tud­ják az előfizetők számát nö­velni. Most már reggel ott van a lap, korábban is kéz­besítik — igaz. indulhatná­nak hamarabb is a postások —, de az olvsók számát még­sem tudták eddig még növel­ni. Friss, időben és gyorsan táí; iékoztató újságot akarunk adni olvasóinknak Kaposvá­ron, Nagyatádon és a Bala­ton mentén is. Ezért vállal­tuk a többletköltséget, s szál­lítjuk naponta taxival Bala­tonboglárra a Somogyi Nép­lapot A posta munkáját azonban néni vállalhatjuk magunkra! Szeretnénk, ha a postahivatalok vezetői és a kézbesítők is megértenék: ők is felelősek azért, hogy a Somogyi Néplap időben jusson el az olvasókhoz! Szalai László Ember és műhely Alacsony, kissé zömök, min­dig mosolygó ember Papp István, a Kaposvári Villamos- sági Gyár vezérlő műhelyének vezetője, ötször kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést sok újítással segítette a műhely munkáját, növelte a termeúést, a minőségi munkát — Hogy mit tudnék ma­gamról mondani? Nem sokat 1954-ben kerültem betanított munkásként a gyár régi telep­helyéire, az akkori vaskombi- náthoz. Sokat tanultaim, ké­vábbra is a nemzetközi erő- periem magam, s új munka­körbe kerül­tem, a kettes gyáregység szerelőcsarno­kába, ahol kü­lönféle elekt­ronikus beren­dezések ké­szültek. Ké­sőbb csoport- vezető, majd művezető-he­lyettes lettem. Mindig vonzott az elektronika. Mivel beosztá­som megköve­telte a szakmai képzettséget, ezért 1963-ban beiratkoztam \ a gépipari technikumba és sikeresen végeztem az esti tagozaton. — Ügy tudom, több újítását elfogadták. — Igen, évente körülbelül tizenöt-húsz újításomat fogad­ták eL Ilyen volt például a VN—16-os típusú szakaszoló kapcsoló, amellyel nagy meg­takarítást lehet elérni. Az újí­tások révén eléggé ismert va­gyok. Tulajdonképpen ekkor kezdtek felfigyelni rám. Ez eredményezte, hogy 1966-ban a vezérlő műhelybe helyeztek. Rt, mint művezető a gyár egyik legbonyolultabb üzemré­szét vezetem. Míg beszélgetünk, az iroda olyan, mint egy mozgó han­gyaboly. Ezernyi problémával jönnek az emberek a műve­zetőhöz, s ez így megy kezdet­től végig. Fiatal a műhely, fia­tal a művezető, fiatalok a dol­gozók. Átlagéletkoruk körül­belül huszonöt év, s vala­mennyien komoly, felelősség­teljes munkát végeznek. Köl­csönös a megbecsülés, a segí­tőkészség egymás iránt. — 1967-ben elkezdtem szer­vezni a műhelyben a szocia­lista brigádokat Féltem, hogy nem találok megértésre a dol­gozók körében, de nem így történt Valamennyien megér­tettek a szocialista verseny- mozgalom jelentőségét szere­pét a termelésben és a neve­lésben. Jelenleg három szocia­lista brigádunk van, s ezek szép eredményeket értek el a gyáron belül megrendezett munka versenyben. — Milyen tisztséget tölt be? — Először 1957-ben a KISZ alapító titkára voltam, majd később szemináriumot vezet­tem, s jelenleg a vállalati szakszervezeti bizottság tagja és termelési felelőse vagyok. — Értek-e el kiemelkedő termelési eredményt a mű­helyben ! — Igen, amikor a műhely évi terve 1967-hez viszonyít­va háromszorosára emelke­dett, és ezt mintegy három­millióval túlteljesítettük. — Ügy hallottam, nagyon szereti a műhelyt — Valóban, nagyon szere­tem, álmom valóra vált. Mind­az, ami itt történik, állandóan újat, meglepetést tartogat szá­momra. A munka változatos­sága, nehézsége magával hoz­za a szépségét is. Egyre na­gyobb feladatokkal kell meg­birkózni, hogy a minőségi és a mennyiségi munkát teljesíteni tudjuk. 1970-ig 150 milliós évi terve lesz a műhelynek. Épül­nek már az új szerelőcsarno­kok, s nemsokára a vezérlő- műhely vezérlőüzemmé fejlő­dik. — Milyen tervei vannak? — Sok még a probléma a műhelyen belül is. Szeretném, ha a munkafolyamatokat gé­pesíthetnénk, a termelést kor­szerűbbé, a munkát pedig könnyebbé tehetnénk. Gyertyáé László SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. jűDus 2. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom