Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-13 / 134. szám

Hibás készülékek orvosai — Harminckilenc községben dolgozunk — feleli Bakos An­tal, a marcali GELKA-szerviz vezetője, amikor munkájukról érdeklődöm. — Ha egy nagy háromszög oldalait akarnám meghúzni a térképen, akkor a csúcsai valamelyik Balaton- parti községben meg öregla­kon és Somogyfajszon lenné­nek. A szerviz 1965-ben kezdte működését. Akkor csak rádió- és híradástechnikai javítás folyt. Egy műázerész. Bakos Antal és egy ipari tanuló dol­gozott itt. 2544 hibás készülé­ket javítottak meg 1966-ban. A következő év közepétől az erősáramú gépek javítását is vállalták. Az év végén a nye­reségük már 22 946 forint volt. Ma már hat műszerész és há­rom ipari tanuló dolgozik itt Főleg a hűtőgép profil be­indítása volt jelentős. Problémáikról kérdezem. — Ezek az anyagellátásnál jelentkeznek — válaszolja: — Elsősorban a kül/öldrőí beho­zott gépeknél érződik ez. Pél­dának az Omega porszívót em­líthetem. Most kaptunk ez ügyben levelet Pestről, a Gép­ipari Elektromos Karbantartó Vállalat anyag- és áruforgal­mi osztályától. Türelmünket kérik és ígérik, hogy még ebben a negyedévben pótol­ják a lemaradást. Átfutási idejük jobb, mini az országos átlag. Már kezdet­ben arra törekedtek, hogy az időt jól kihasználják. Akkor még aránylag kevés készülék volt a területükön, minden javítást precíze’n végeztek, hogy az ügyfelek baj esetén bizalommal forduljanak isméi hozzájuk. Ezt a nézetet vall­ják ma is. Panaszkönyvükbe az elmúlt években mindössze két bejegyzés került, de az egyik panaszos, amikor meg­győződött. hogy nem a szer vizt terheli a felelősség, visz- sza vonta. — Néha türelmetlenek az emberek — mondja Bakos Antal. — Mi megértjük őket Nem jó dolog az ha éppen akkor romlik el a tv-készülék, amikor a számukra érdekes műsort szeretnék nézni. Két személygépkocsink és egy mo­torkerékpáros műszerész járja a területet. A leggyakrabban előforduló hibákról érdeklődöm. — A televízióknál általában a nagy feszültségű részek hi­básodnak meg — feleli. — Az emberek ilyenkor azt szokták mondani, hogy »-elment a kép-». Ezt nagyon sok alkatrész, oly­kor huszonöt-harminc hibája is okozhatja. Munkánk korlá­tozódhatna arra, hogy kicse­rélnénk azt az alkatrészt, ami közvetlenül okozza a bajt, de mi azokat is meg szoktuk vizs­gálni, amelyek esetleg egy-két hét múlva ugyanezt a hibát idézhetik elő. — Milyen tanácsot tudna adni a tv-nézőknek? — Néha, ha a műszerész ki­megy a hibás készülék tulaj­donosához, azt látja, hogy p televízió egész virágcsendélet közepén áll. A virágokat min­dennap locsolják. A nedves levegő hibát okoz. Ügyeljenek ennek elkerülésére, így sok bosszúságot előzhetnek meg. — Mik a terveik? — öreglakon szeretnénk be- gvűjtóhelyet létesíteni. Ez a kézség szépen fejlődött, s egy műszerészt el tudna látni mun­kával. A helyi és környékbe!' tv-nézők és rádióhallgatók kí­vánsága is teljesülne ezzel Egyelőre helyproblémánk van. L. L. NÖVÉNYVÉDELMI TÁfÉKOZTATÓ Mikor és milyen vegyszerek alkalmazhatók ? A megyében elterjedő ke­leti gyümölcsmoly második nemzedékének kis hernyói károsítanak az. őszi- és kaj­szibarack hajtásaiban, gyü­mölcseiben. A vegyszeres vé­dekezésnek rendszeresnek kell lennie, a permetezések ismétlését a szerek lebomlási idejéhez mérten célszerű üte­mezni. Használható kisüzem­ben : Fiiból E 0.3—0,5, Ditri- fon 0,2; Anthio 0.1; Wofatox Sp. 30 0,4 százalékos adago­lásban, csak nagyüzemben - .nox 0,1; Phosdrin 0,1; Intration 0,05; Dimecron 100 0,03; Gsathion 0,1—0,2; Ult- racid 0,1 százalékos adagban. A lucerna második növedé- keből magot fogó gazdaságok végezzék el a magkártevök felmérését A jó magfogás egyik biztosítéka a kártevők elleni szakszerű védekezés. Legeredményesebb a zöldbim- bós korban végzett porozás, melyhez javasoljuk a Hungá­ria L 2 15 kg/kh, DL—7 18 kg, kh. Wofatox Staub 10 kg/ kh adagját. Virágzásban a méhek védelme érdekében csupán a Melipax használha­tó 16 kg/kh adagban. A korai fajtájú burgonyán a fitoftóra ellen réztartalmú vagy szerves rézpótló szere­ket használhatunk. Ha bordói levet alkalmaznak, vigyázni kell, hogy a permetlébe bur­gonyabogár elleni szerves foszforsavészter anyagú szert ne keverjenek, mert a lúgos közegben hamar hatását ve­szíti. Használható a Vitigran 0,3; a rézoxiklorid 0,3; a Zi- neb 0,3 százalékban, ezekkel keverhetők a szerves foszfát- vegyületek is. Elkezdte károsítását a máktokormányos (máktokbar- kó). Az eredményes védeke­zés ideje a virágzás előtti állapot, amikor esetleg a kártevőt is megtaláljuk. Ja­vasolható a JDL—7 5 kg/kh, Wofatox Stabub 8 kg/kh adagban kiporozva. Az utób­bi gyéríti a levéltetveket is. Virágzásban a Melipax hasz­nálható 16 kg/kh mennyiség­ben. A megye több részéből je­leztek porüszög kártételt a gabonában. Az ilyen táblákat felül kell vizsgálni, s ha ott a fertőzés magas, akkor az on­nan lekerülő magot ne hasz­nálják vetésre. Az üszögfa- jokkal fertőzött tövek úgy is­merhetők fel, hogy már csak a fekete kalászorsót találjuk meg. A kukorica vegyszeres gyomirtása általában befeje­ződött. Azokban az üzemek­ben, ahol ez valami miatt mégis elmaradt, javasoljuk az Aktíkon vagy a Hungazin PK önálló használatát állomány­permetezésre. Felhívjuk a figyelmet az óvó rendszabályok és előírá­sok megtartására, valamint a hasznos élőszervezetek vé­delmére. THLERV ÁRPÁD 19. Körülbelül nyolcvan méter­re előttük, a kert almafáinak ágai közt, két puskás ember húzódott meg. A sűrű lombo­zatban nem lehetett felismerni őket, csak súlyos tömegük lát­szott, és a fegyverek csöve meredezett ki a levelek közül. Szerencsére elég rosszul cé­loztak, mert az újabb lövések két-három méterrel előbb csa­pódtak a homokba. Wolf ék mindenesetre biztosabb fede­zéket kerestek a magasból tü­zelő fegyverek elől. — Dobják le a fegyvereket a földre! — kiáltotta Wolf. A válasz néhány, most a fe­jük fölött elsüvítő lövés volt, — Majd én leszedem őket rögtön — mondta Bencze li­hegve az izgalomtól, és kissé oldalra kúszott Wolftól, hogy majd egy kedvezőbb helyről egyenként leszedi az orvlövé­szeket, de erre már nem volt szükség, mert időközben a szakasz néhány tagja nagy vakmerőséggel előretört, és az egyik, alacsonyabb ágon ka­paszkodó orvlövészt puska­tussal leütötték a fáról. Esz­méletlenül, mint egy lazán töl­tött zsák. ernyedt el a kerti veteménveken. A másik gyorsan lemászott a szomszéd fáról, és elkezdett szaladni, de nem a házak felé, hanem Wol fékkai szembe. Csak néhány pillanat műve volt, jóformán föl sem ocsúd­hattak amikor az orvlövész, nem messze Wolftól, már át is haladt a szakasz láncvona­lán és a biztosabb búvóhelyet jelentő szőlősorok, présházak és gabonaföldek felé futott. Wolf értetlenül, csaknem zavartan nézte a tőle nem messze, esetlen mozdulatok­kal elfutó, de meglepően gyorsan mozgó emberi alakot. A zöld düftinkabát, a vastag gyapjúharisnya és a meggy­színű vadászbakancs nagy se­bességgel távolodott tőle. Hallotta, hogy a többiek tü­relmetlenül kiáltoznak. — Lődd le, Tóni! Ne en­gedd elfutni! Wolf azt gondolta: Nekem kiáltoznak. — Lőj már! Az orvlövész háta súlyosan, ide-oda lódulva távolodott. Wolf célba vette. Hirtelen felvillant benne a pillanat két lehetősége: igen vagy nem, szabad vagy nem? De mielőtt mindez a tudatában tisztázódhatott volna, a fegy­ver eldördült a kezében. Az orvlövész elvágódott. A szakasz tagjai előtörtek az almafák alól. Elfutottak a füstölgő fegyverrel ácsorgó Wolf mellett, s a kezükkel elismerően megérintették. — Ez parancsnoki lövés volt! — kiáltottak. Körülállták az agyonlőtt orvlövészt. Hason feküdt, a hátából lassan és sűrűn jött elő a vér. Fegyverének csöve beleakadt a homokba. Bencze lenyúlt, és megfordította a halott fejét: ötven év körüli, kemény arcú ember volt. — Csak azt tudnám, hogy mászott ki a pincéből? — tű­nődött König. — Az a másik biztos ki­szabadította — mondta Ben­cze, és az almafák alatt éle­dező lövész felé pillantott — Nem nézed meg? — kiáltoztak többen is Wolf- nak, aki még mindig azon a helyen állt, ahonnan leadta a halálos lövést. Szeretett volna leülni, dehát ez — érezte jól — nevetséges lett volna most. Mégis oda kell mennem, gon­dolta, akárhogy is vagyok most magammal, oda kell menni. Csak legalább ez a lány itt volna velem ... Az életben maradt orvlö­vészt föltámogatták. Egyet- kettőt bele is rúgtak, majd a karjait erősen a törzséhez kö­tötték. Fiatal, nagy tenyerű legény volt, alacsony termete azonban valósággal eltörpült Bencze mellett. Borotválatlan arca a z bánásban felhorzso- lódott, és a szája is vérzett. Elszántan villogtatta apró, fekete szemét. Hiába faggat­ták, makacsul hallgatott. Egy ideig vitatkoztak, hogy mi le­gyen a sorsa. A szakaszban többen is azon a véleményen voltak, hogy rövid úton el kell intézni, de Wolf minden­kit dühösen letorkolt, és így az orvlövészt bekísérték a já­rásbíróság udvarára. A falu utcáin törött üve­gek hevertek szétszórva, mintha menekülés közben do­bálták volna el. A házak fa­la mellett részeg emberek ta­pogatóztak. A fegyver leg­többjüknek még a kezében volt, de beszélni nem nagyon lehetett velük, mert részegsé­gük elég közel járt a teljes öntudatlansághoz. A vöröska­tonák portyázó csoportjai ezeket is összefogdosták, és másokkal együtt a járásbíró­B SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. Június 13. Zsuzsi és brigádja Átlagos élet­koruk tizen­nyolc év. ők a fiatal vállalat legfiatalabb dolgozói, s egy­ben pedig a »legidősebb■* brigádtagjai. A Tahi Cam- pingcikk Válla­lat Gagarin— Tyereskova testvérbrigádja múlt év elején alakult, öt lány és két fiú dol­gozik együtt a brigádban. Munkájuk ki­emelkedő az idén. Száztizen- két százalékos teljesítéssel zár­ták az első ne­gyedévet. A brigád ve­zetője Port Zsu­zsa. Róla kap­ta a brigád a »becenevét« Zsu­zsa brigádja. Amikor meglát­tam Zsuzsit, meglepődtem. A mosolygós barna kislány meg- illetődve állt, s halkan beszélt. Jó néhány perc kellett, míg feloldódott — s ekkor lett »igazik Zsuzsi. Lelkesen be­szélt a brigádról, a terveikről, s boldogan mondta el legked­vesebb élményeiket. — A vállalat első nyugdí­jasának, Dani bácsinak a bú­csúztatására ünnepséget ren­deztünk. Dani bácsi huszár volt, s a műsorban meglepe­tést szántunk neki. A brigád triója huszárdalokat énekelt. Dani bácsi nagyon megható­dott. A fiatal brigád az általános iskola hatodik osztályának Tyereskova őrsét patronálja. Az űrhajósok napján közös ünnepséget rendeztek. A kis és nagy »Tyereskovák« űrha­jós-műsort adtak, majd izgal­mas és színvonalas Ki mit tud?-ot rendeztek. Az úttörők­kel gyakran találkoznak a bri­gád tagjai. Rendszeresen részt vesznek az őrsi gyűléseken, a kis piros nyakkendősök pedig a munkapadok mellett láto­gatják meg a brigádot. Gyak­ran mennek kirándulni, té­len pedig szánkóversenyeket rendeznek. A szép brigádnaplóban a legelőkelőbb helyen egy levél Ez az én gépem — mondja Zsuzsi. van. Feladó: Viola Géza, Bu­dapest. — Géza bácsiról a Néphad­seregben olvastunk, ő a mi veteránunk. Ügy kezdődött... — mosolyog Hajdú Anna, a talemberhez, s egy munkamű­veletet tanított be neki. A fiatalember nagyon boldog, mert azóta a vállalat bedol­gozója lett, s most már meg­nyugodva gondol arra, hogy ismét hasznos dolgozója lett a vállalatnak. — A vállalat vezetősége elé­gedett a munkánkkal, mi pe­dig egymással — szól Marcsik Lajos. — Azt hiszem, soha nem tudnánk megválni egyik brigádtagunktól sem. Pedig előfordul, hogy másik brigád­ba csalnak át minket... — És egy kedvező csábítás­nak ellen tudna-e állni?1 — kérdezem. — Hogy ellen-e? A világ minden kincséért sem válnék meg a mi brigádunktól. — (Sajnos, a beszédben nem le­het érzékeltetni a nagy betű­ket, pedig Lajos mondatában a »Mi« biztosan nagy betű, olyan büszkén mondta.) A fiatalok elmondták, hogy sajnos, a vállalatnak még nincs kultúrterme, így a ren­dezvényeket az ebédlőben tart­ják, vagy néha egyik-másik lakásán jönnek össze. Bánat mellett remény is csillan, mert azt is újságolták, hogy a vál­lalat KISZ-szervezete alakít egy klubot, s akkor igazi A kislányok a délutáni programot beszélik meg. ság udvarára terelték, ahol Both százados egy teherautó­ról beszédet intézett az utcá­ról és a házakból összegyűlt emberekhez. Az elkobzott fegyverek nagy, összevissza halomban hevertek a teher­autó előtt. A négyszögű ud­vart minden oldalról alacsony tornác vette körül. A bolto­zatosán ívelő homlokzatok mögött vöröskatonák álltak előre szegezett fegyverrel. — Az ellenforradalmi lá­zadás vezetőit letartóztattuk! — kiáltotta Both százados a beijedt tömegnek. — Letar­tóztattuk az ügyvédet. A prépostot! A szolgabírót. Az összes csendőrt a parancsno­kukkal együtt és tizenkét zsí­rosgazdát! Magukat is nyu­godtan lefoghatnám ... Most minden jogunk megvolna hozzá, hogy sorra fölakasz­tassuk és lelövöldöztessük magukat! Pusztulásnak tették ki a falujukat, a saját házu­kat! A harc közben ■'z egész falut meggyújthattuk volna! A százados egy kis szüne­tet tartott. A tömeg csöndben állt. — De én látom, hogy ma­guk nem rossz emberek — folytatta a százados. — Ma­gukat csak félrevezették. Le­itatták! Hisz látom, hogy sokan al'g tudnak megállni a lábukon... Nos, magukkal szemben nem élünk a meg­torlással. Térjenek azonban gyorsan észhez! Viselkedjenek becsületes emberhez mél­tóan! Ne kavarják föl itt a rendet, hanem inkább igye­kezzenek azt betartani. Föltette a monokliját. (Folytatjuk) brigád egyik alapító tagja —, hogy írtunk Géza bácsinak. Őszintén szólva féltünk, hogy nem kapunk választ, de rövid levelünkre hosszú levél érke­zett. Géza bácsi az ötös szá­mú páncélvonat vezetője volt. — Szeretnénk, ha Géza bá­csi eljönne hozzánk. Szívesen hallanánk az elmúlt szép idők­ről — mert Géza bácsi így ír róla — magyarázza Huszár .Vali. Lelkesen mesél, tervez- ■get... Arca majd kicsattan a lelkesedéstől. — Ha eljönne Géza bácsi, Í még szabit is vennénk ki. hogy többet lehessünk vele. Mi is sokat mesélnénk neki a mi életünkről, a brigádról. A vállalat egyik fiatal mű­vezetőjét. szerencsétlenség ér­te, s rokkantsági nyugdíjba kellett mennie. A brigád ön­kéntes kezdeményezésére egyi­kük rendszeresen eljárt a fia­otthonuk is lesz. Nagyon vár­ják, hogy mielőbb elkészüljön. — A fiatal brigád sok újat hozott vállalatunk brigádmoz­galmának életébe. Megalaku­lásuk előtt a brigádmozgalom formális volt. Azt hiszem, hogy a Gagarin—Tyereskova brigád — a többi brigáddal együtt — a brigádmozgalom tartalmi vonatkozásainak is maximálisan eleget tesz. Igen jól dolgoznak, mindig kima­gasló felajánlásokat tesznek, amit természetesen teljesítenek is — hallom Varsányi Ottó igazgató elismerő szavait. Elbúcsúzom a fiataloktól. Egy mosolyt küldenek felém-, de már a gépek mellől. Mind­egyik keze alatt ügyesen for­dul a hátizsák. Büszkén ülnek a varrógépek előtt, szeretik munkájukat. Horváth Mária Űj korróziógátló vegyszer f Üj korróziógátló vegyszert $ kísérletezett ki a Komáromi /Kőolajipari Vállalat három * fiatal szakembere: Schneider Zoltán, Győrffy Elek és Mó­di Mihály vegyészmérnök. A hazai és a környező szocialis­ta államok kőolaj-feldolgozó ipara is tőkés importból szer­zi be a korróziócsökkentő vegyszereket. A feldolgozásra kerülő kőolaj ugyanis olyan anyagokat tartalmaz, amelyek gyorsan tönkreteszik a fém­felületeket. Magyarországon az így keletkező kár értéke évente mintegy 4 milliárd fo­rint. A komáromi vállalat szak­emberetek sikerült hazai alapanyagokból a külföldihez hasonló értékű szert előállí­taniuk. Az új anyagnak, amely 20 százalékkal olcsóbb a külföldinél — a Hungaro- korr—3 A nevet adták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom