Somogyi Néplap, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-08 / 130. szám

BETEGLÁTOGATÁSON Amiről / K eskeny földúton hala­dunk. Az épületet még eltakarják a fák, de a vidám gyermekkacagás mu­tatja az utat. Éppen a tízperc örömeinek áldoznak az Ötvös- kányi Általános Iskola tanu­lói. A kislányok »,zakatolnak«, a fiúk pedig fociznak a szé­pen parkírozott udvaron. Az épület valamikor kas- t ' ■ volt, majd postának hasz­nálták, itt volt a kultúrterem és a községi tanács is. Ápri­lis 16-a óta pedig az általános iskolások második otthona. A faluban azt mondták, hogy nem lehet ráismerni az épü­letre, olyan, mintha varázs­lat történt volna. A régi kas­tély az idők folyamán igen megrongálódott, környéke is gondozatlan volt. De most át­öltöztették az. épületet. Falait újra vakolták, megjavították 6 tetőszerkezetet, háromszáz méteres betonjárdát építettek körülötte. Az ötvöskónyiaknak nagyon sokat jelent, hogy a gyerekek vénre kellemes kör­nyezetben. szép iskolában ta­nulhatnak Régen, a telenülés két kü­lönböző vontján volt két-két tanterem. Nevelőszoba nem volt. Most nemcsak, hogy ne­velőszobát. hanem korszerűen fölszerelt szertárakat is be­rendeztek. 'sőt két tanterembe televízió került, íay az isko- la-tv adásait is hasznosítják Mi — kettőtől háromig Zavartalanul ücsörögnek az ágyakon... A kastély árnyékában a tanításban. Papp István, a községi tanács vb-elnöke a következőket mondta el: — Az épület átalakítása több mint kétszázhúszezer fo­rintba került. Persze ebben az összegben nincs benne a la­kosság által végzett társadal­mi munka. A szülők több mint százötven munkanappal vettek részt az iskola építésében, a helyi termelőszövetkezet pedig huszonkét napon át adott fo­gatot; a homokot és a vizet ezzel szállították az építkezé­sekhez. Persze a gyerekek munkájáról sem lehet megfe­ledkezniSokat segítettek a parkosításban, sőt a nagyobb fiúk még a cseréphordásból is kivették részüket, és még egy adatot szeretnék megem­líteni: tavaly hatvanhárom­ezer forint volt a társadalmi munka értéke a faluban. Ez járási szinten jó eredménynek mondható. P -'pp István két éve került ötvöskónyiba, s ugyan­csak két éve gyorsult meg a falu fejlődése. Tavaly építettek új postát, orvosi rendelőt. Megkezdték a falu­központ parkosítását. A jövő tanítási évre a gyerekeknek korszerű napközi otthont te­remtenek. — A kis »hontalanoknak« biztosan sokat jelent majd a napközi, ötvöskónyiba a kör­nyék négy apró településéről járnak be a tanulók. Eddig nem tudtuk megoldani a dél­utáni rendszeres foglalkozta­tásukat. Bizonyos vagyok ben­ne, hogy a napközi otthon a jobb tanulmányi eredmény el­érésében is segíteni fogja eze­ket a rossz körülmények kö­zött élő gyerekeket — magya­rázza lelkesen a tanácselnök. — Hogyan fogadják a nap­közit a szülők? Nem idegen­kednek tőle? Papp István mosolyog: — Először én is féltem et­től, de épp az ellenkezője tör­tént. Akkora a napközire igényt tartók száma, hogy most már a helyhiány okozza a agyobb gondot. ötvöskónyi iskolában sok tehetséges gyerek tanul. Az idén végző nyolcadikosok mind tovább szeretnének tanulni részben középiskolában, részben pedig ipari iskolában. Az itt végzett diákok közül többen' tanulnak egyetemeken, egy fiú p”diq hamarosan végez a Szovjet­unióban a gépészmérnöki sza­kon. Horváth Mária CSENDES PIHENŐ / te nem Iát és nem hall... Itt -— úgy látszik — a legmini­málisabb önfegyelem is szer­tefoszlik. Kovács Lajosné fönővérrel járjuk a termeket. Mellettünk ápolónőik sürögnek. Két-hárcxm percenként beszól­nak a szobákba. Könyörgés­nek, rimánkodásnak tűnik az egyhangú szöveg: — Kérem, szíveskedjék föl­kelni az ágyról; fertőzést kap­hat a kismama; a cserepes vi­rágot és a kisgyereket tessék kivinni, ugye megmondtuk, hogy nem szabad?!; miért tet­szik visszaülni az ágyra, ké­rem, legyenek tekintettel a kismamára; csak ketten ma­radhatnak az ágya mellett; valaki legyen szíves menjen ki a folyóséra, azután majd cse­rélnek; kérem, tartsuk meg a házirendet!... stb. Nem csodálom, ha félóra után belefásulnak. Kérdő, szemrehányó tekintetek, sen­ki nem mozdul.,. Egy helyütt kiküldőnek egy négyéves for­ma kislányt. És ott maradnak még hárman-négyen. A főnővért úgy látszik res­pektálják. Ahogy feltűnik ma­gas, szájkendős alakja, gumi­labdaként felpattannak az ágyakon ülő hozzátartozók. Zavart, szégyenlős mosoly- lyal... Kilépünk. Szemem sarkából visszanézek. Leülnek vissza az ágyak szélére. Mintha mi sem történt volna. 14 OKA 25 PEBcj egymás melletti ágy körül — megszámolom — összesein ti­zen hatan(!). A kismamának csak a feje látszik ki a tömeg­ből — néha. Nyolc gyermek- ágyasfiatal nő és csaknem öt­ven látogató az amúgy is agyonzsúfolt helyiségben. Üjabb kérés, könyörgés. Néhá- nyam kelletlenül kimennek, öt perc múlva jövünk vissza. Ugyanaz a tömeg, ugyanazok az arcok. Lehangoló éretetlemség da­cos nemtörődömség. És köz­ben a pillanat kétségbeejtő humora, tragikus helyzetko­mikuma. Egy hatalmas terme­tű nénike valósággal szétterül.' belesüpped az egyik vetett(l) ágyba. Jóízűen trécsel valaki­vel, miután kényelmesen el­fészkelte magát ott, ahol egy perce még egy kismama fe­küdt — alig egynapos szülés után<!) —, de most rövid idő­re kiment. A főnővér elképed­ve rászól: — Néniké, hogy képzeli?! Beleül egy idegen ágyba?!... A néni méltatlankodva visz- szafelesel: — Hogy lenne idegen! A menyemé... 14 OKA 30 PERC j »B« részleg. Itt viszonylag ke­vesebb a látogató, így a ren­det is könnyebb fenn tar táj i. Az ajtónál két ápolónő, név-' sorral. Szorgalmasan »strigu­lázzák-« a látogatókat. A másik folyosón, az »A« részlegnél a kevésbé súlyos sérültek fekszenek. Az osztá­lyos nővér elmondja: a ren­geteg ennivaló behordása és utána a gyomorrantások so­rozata okozza a legtöbb prob­lémát. Ezt nehéz meggátolni, mindenki mellett nem őrköd­hetnek. S a másik: 10 éven aluli gyerekekben robbanás- szerű Miki hatást, szorongást, félelmet vált ki a roncsolt em­berek látása. Ezért nem sza­badna behozni őket ilyen osz­tályokra. Ezt nehezen akarják megérteni a látogatók. Egy- szer-egyszer hangoskodnak is, de általában különösebb ősz szeütközés nem volt — talán azért, mert itt az esetek is súlyosabbak. A látoga­tók sora elindul a kapu felé. Lassan, kényelmesen. A többség kitöl­tötte az egy óra csaknem mind a hatvan percét Jólle­het a látogatásból 5—10 perc is tökéletesen elég volna. Kü­lönösen a lázas, súlyosabb, sőt operált eseteknél — a beteg­nek. A látogatónak, sajnos, nem elég. Mi a »-szívtelen-« egész­ségügyi dolgozóknál jobbak vagyunk egymáshoz; kórházi ágyon fekvő szeretteinkhez. Pontosabban — magunk­hoz ... Wallinger Endre A nevek életében igen nagy szerepe van a névdivatnak, amely koronként és vidéken­ként változik. A divat hul­lámzása forrása lesz bizonyo névadási szokásoknak, ame­lyek meghatározzák egy-eg, időszak és helység egyéni n: veit. Keresztneveink általában messzi múltra tekintenek visz- sza. Noha eredetileg közne­vekből származtak, jelentésű' a letűnt századok alatt elho mályosultek, napjainkra csak sajátos hangulatuk maradt meg. Nem érezzük egyforma szép­nek a keresztneveket. Egyi­künknek ez tetszik, másikunk­nak az. Alig akad ember, ak ne tenne különbséget név me<- név között. Szinte mindenki meg tudná állapítani ízlése szerint az ismertebb utónevek értékrendjét. Nemcsak az egyén rangso­rolja a neveket, a közösség sem adja fel a válogatás jo­gát. Szerencsére gazdag a vá­laszték. Nézzük meg most, hogyan fest ma Balatonlelle névadása! A keresztnév-statisztika sze­rint a mintegy négyezer lakos 169 fajta néven osztozik. Az előforduló férfinevek száma 80, a női neveké 89. Az 5—5 leggyakoribb keresztnév a Jó­zsef, László, Isvtán, ’János, il­letve a Mária, Erzsébet, Anna, Ilona és a Margit. Ezt a tíz nevet 1678 személy viseli, az összlakosság 46 százaléka. Ám Lelle neveit hiba volna egy kalap alá venni. Sajáto­san Balaton-parti jellege miatt ugyanis a beköltözöttek lét­száma csaknem kétszerese a helybelieknek. így a nevek párhuzamos összevetése elke­rülhetetlen. A sok hasonlóság mellett bizony szembeszökő különbségek is adódnak. A be­költözött lelleiek névadása va­lamivel választékosabb, mint a bennszülötteké. összhasonlítva a benszülöt- tek és a beköltözöttek 10—10 leggyakoribb nevét, 8—8 mind a férfiak, mind a nők köré­ben megegyezik. A lelleiek gyakorisági listáját — a név utáni számmal jelölve, hogy hány személy viseli azt — a László 95, József 67, Lajos 52. István 51, Ferenc 49, János 36, Gyula 32, Zoltán 32. Sán­dor 20, Gábor 18, Mária 86 Ilona 53, Erzsébet 43, Margit 41, Éva 35. Anna 34, Katalin 31, Zsuzsanna 29, Rózsa 18 és Júlianma 17 vezeti; az idege­nekét pedig a József 160, Já­nos 110, István 103, Ferenc 90. Lajos 78, László 63. Sándor 51, Gyula 44, György 43, Ká­roly 36, illetve a Mária 209 Erzsébet 127, Anna 110. Jú liánná 85, Ilona 78, Margit 73, Rozália 57, Terézia 57, Ka­talin 56 és Rózsa 49 névvel. Érdekes az 1945 utáni kén is. A férfiak 9. a nők 19 új névvel gazdagították a ko­rábbi névanyagot. Egyik-másik | egyénieskedő, feltűnő névnek I hat még, többségük már meg­szokottá, mindennapivá vált. Az Ákos, Csaba, Frigyes, Iván, Kornél. Lóránd, Rafael, Ta­más, Zsolt; az Adrien, Ágota, Aliz, Andrea, Anikó, Beatrix, Csillag, Erika, Györgyi, Ildikó, Krisztina, Laura, Monika, Ná- üica, Orsolya, Rita, Szidónia, Tünde és a Viola nevet Bala- tonlellén a felszabadulás előtt nem lehetett hallani, — s noha egyszer-kétszer koráb­ban is előfordült, man-p'ág lett igazán felkapottá a Béla, Tibor, Zoltán: az Ágnes, Éva, Ibolya, Ildikó, Judit, Katalin, Valéria és Zsuzsanna is. Üjabban gyakori a kettős keresztnevek adása. T ijedő­sük azzal magyarázható, heg?1 jól összefér bennük a divat és a hagyomány. H’r'e e ik a névadás múltját is. j lenét is. hiszen két kívánságot ké­pesek teljesíteni egyszerre. Az a rendje, módja a név­adásnak, hogy a gyermek el- nevezői a szülők legyenek. Nem is olyan régen az a szo­kás járta, hogy a családban az első fiú az apja, az első leány pedig az anyja nevét örökölte, ősi hagyományunkat a névdivat napjain'—- erő­sen megtépázta. r'P —í -deres­tül item tudta sutba dobni még. Minden második fiúra az apa, minden negyedik leányra ma is az édesanya neve száll. Viszonylag szívósam tartja magát a nagyapai, nagyanyai név öröklésének szokása. Leg­többször a tisztelet, a meg­becsülés jeléül adják az új­szülöttnek a nagyszülő nevét. Első névként minden tizedik fiú és tizedik leány, második névként minden ötödik—ötö­dik nagyapja, nagyanyja ne­vét örökli. A keresztszülők, akik ré­gem te a legközelebbi rokonok­nak számítottak, sokszor szó­hoz jutottak a névválasztás­ban. Az utóbbi időben a név­adó szülők nevének öröklése mind ritkább. Többnyire csak második névként kerül az anyakömyvbe. Ha a névadásban egyéb in­dítékok játszanak szerepet, az anyák döntése nagyobb súly- lyal esik latba, mint az apá­ké. Vonzzák a szülőket az úiabb. szokatlanabb nevek. Szeretik meghalt vagy idegen­be távozott rokonok nevét megörökíteni. Néha náve=zté- tikai megfontolások. máskor családi hagyományok kötik a névválasztást. A nevek vallomása szerint a balatoni nyaralások és a* sorozatos beköltözések divat­ra erősein hatott a helyi la­kosságra. Jót is, rosszat is tanult Lelle az idegenektől. Megtanult újszerűén élni. gon­dolkodni. De lassan elfelejti múltját idéző, beszédes ha­gyományait. Bokor József 14 ÓRA 10 PERC Néha mennyire jók vagyunk egymáshoz! Szeretteinkért mindent megteszünk. Olykor azt is, ami — tudjuk — tilos, ami árt. « Kérem, kísérjenek el egy órácskára a kaposvári kór­házba, látogatási időben. I höraooperT]^ meg a Bajcsy-ósiiinszky utcá­ban, a sarokig. Van, aki már egy árakor helyet foglal a. kapu előtt... Látogatók. Át­lagosan betegágyanként né- gyem-ötem látogatnak, de nem ritka, hogy valakihez nyolcan- tízen, sőt a jó ég tudja, há­nyán jönnek. Szatyorral, buity- kosokikal, virágcseréppel, kis­gyerekekkel ... Aggódó hozzá­tartozók egyféle nyomasztó lel­kiállapot — egyre fokozódó — feszültségéiben: »Vajon mire megyek be, vajon nem rosz- szabbodatt-e az állapota?« Emberileg ez a lelkiállapot megérthető. Az is, hogy fe­szültsége a kapunyitás pilla­natában kulminál. További magatartásunk viszont annál kevésbé. Két óraikor beözönlünk. A maratonii futás rajtjára emlékeztet a kép. Két-hárcxm lépés után meglódul és pánik­szerűen futásnak ered a tö­meg. Ki erre, ki aura. Ml a szülészetre látogatunk, amely mindenkor nagy ostrom szín­helye. Nézem az órám: 50 pásodpere múlt el. A folyo­sókon máris seregük az em­beráradat befelé, a termekbe. Két éve drákói házirendet hozott a kórház igazgatósága Fertőtlenítő lábtörlés után egy betegágyhoz csak ketten lép­hetnek oda; az ágyakra leülni, csecsemőket, kisgyerekeket, cserepes virágot behozni tilos — egyebek közt a legfonto­sabb ferfcőzésmegelőző rend­szabályok ezek. Betartásuk itt a szülészeten — csaknem le­hetetlen. Aki ide belép, szin­15 ÓRA 00 PERC 14 ÓRA 25 PERC a nevek vallanak Balatonlelle egy névstatisztika tükrében IÖHOGTI NÉPLAP .Vasárnap, 1969. Jftoiua «,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom