Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

MINDNYÁJUNK SEGÍTSÉGE SZÜKSÉGES! Közrend, közbiztonság Kaposváron Városról, faluról egyaránt jellemző képért vetít a köz­rendje, közbiztonsága. Hogy különösebb fennakadások ne forduljanak elő, zavartalanul pihenhessünk, szórakozhas­sunk, elsősorban környezetünk nyugalmára van szükség. Ezt természetesen viszonylagosnak kell tekintenünk, hiszen ap- róbb-nagyobb rendbontás, il­letve törvénybe ütköző cselek­mény nélkül hosszabb időszak ritkán múlik el egy ötven­ezre® városban. Tendenciák itt is vannak, s mindannnyiunk örömére — kedvezőek. A megyeszékhely múlt éve a közrend és köz- biztonság tükrében biztató képet mutat: csökkent a bűn- cselekmények száma A társadalmi tulajdon védelméért Nemrégiben ülést tartott a városi tanács, egyik napirend­ként Kaposvár közbiztonsága szerepelt A városi rendőrka­pitányság vezetője alapos, el­gondolkoztató jelentésben szá­molt be az eredményekről, hiányosságokról. A jelentés részletesen foglalkozik a tár­sadalmi tulajdon elleni bűn­tettekkel, amelyek az elmúlt évben 1967-hez viszonyítva ti­zenöt százalékkal csökkentek. Ha ennek eredőit kutatjuk, elsősorban a megyei és váro­si pártbizottság jó politikájá­ra kell rámutatnunk, amely a bűnüldöző szervek munkáját jelentős mértékben segítette. S ami ennek a helyes politi­kának a következménye: a dolgozók körében még inkább társadalmi üggyé vált a bűnö­zés elleni küzdelem. Most azonban ne csak az említett tizenöt százalékról szóljunk. Beszéljünk arról a számos lopásról is, amelyet az állami, illetve a tanácsi építő­ipari vállalat sérelmére kö­vettek el. A bűncselekmények elkövetésének valóságos táp­talajt nyújt, hogy az említett vállalatok több munkahelyen dolgoznak, anyagtárolásuk kel­lően nem megoldott. Ésszerű, illetve szükségszerű megoldás­nak kínálkozik, hogy állítsa­nak különösen a könnyen mozgatható anyagok mellé az eddiginél több őrt. Nemcsak az építőiparban van e téren tennivaló, a kö­zös tulajdont többször meg­lopták a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában, a hús­kombinátnál és a cukorgyár­nál is. Itt sokat segítenének a szigorúbb portai ellenőrzések is. Irodalmi műveik gyakori té­mája: a hűtlen kezelés bűn­tetteit, a sikkasztásokat zö­mében nem alacsony jövedel­mű dolgozók követik el — ez városunkra is áll. Korrupció is előfordult, s megnyugtató, hogy a tanácsok illetékes ve­zetői a lehető legnagyobb kö­vetkezetességgel és szigorral léptek fel ellene. Az alkoholizmus ellen Sajnálatos, hogy a magáno­sok sérelmére elkövetett va­gyon és élet elleni bűncselek­mények nem kellő mértékben csökkentek. A súlyos testi sér­téseket és az erőszakos nemi Reflektorfényben a brinádmozgalom öt brigád nyerte el eddig a szocialista brigád címet a ka­posvári járás termelőszövet­kezeteinek kollektívái közül — közülük kettő megkapta a zöldkoszorús jelvényt is —, ti­zennyolc brigád pedig a meg­tisztelő cím megszerzésén fá­radozik. A több mint négy­száz férfi és nő — ifjúsági kollektíva egy sincs — mind­össze tizenegy termelőszövet­kezetben található, ennyi kö­zös gazdaságban van a cím megszerzésén vagy megtartá­sán munkálkodó kertészeti, növénytermesztő, traktoros, szarvasmarha-, baromfi- és sertéstenyésztő brigád. A területi szövetség ver­senybizottsága a közelmúltban értékelte a szocialista brigád­mozgalom tapasztalatait, s ennek az értékelésnek a során bukkantak elő a kétségkívüli eredmények mellett fogyaté­kosságok is. Nagyjából a ter­melőszövetkezeti brigádveze­tők országos tanácskozásán, majd a szocialista brigádve­zetők országos tanácskozásán fölvetett problémák egyike- másika található meg itt ki­csiben. Hogyan foglalkoznak a gaz­daság termelési és politikai vezetői a tagság kisebb-na- gyobb csoportjaival, amelyek elhatározzák, hogy a jövőben a hármas jelszó szellemében akarnak helytállni a közösség­ben? Segítik őket, szemmel kí­sérik tevékenységüket? Ma­guk a kollektíva tagjai kellő komolysággal állnak hozzá a feladatok teljesítéséhez? Mind­ez nélkülözhetelen ahhoz, hogy ezek a brigádok elérjék céljukat. Milyen tapasztalato­kat összegezett a szövetség versenybizottsága? Mindenek­előtt azt a tanulságot vonta le, hogy a termelőszövetke­zetek vezetői nem mindig és nem mindhol segítették kel­lően a mozgalom továbbfej­lesztését. A mozgalom továbbfejlesz­tését célzó szövetségi felhí­vás világos irányelvekben mondta ki: a cél a szövetke­zeti tagsäg mozgósítása a ter­melés színvonalának emelésé­re, a termelékenység fokozá­sa, a technológiai színvonal emelése, az önköltség csökken­tése, a minőség javítása, a szocialista közösségi élet kiala­kítása, a mozgalomban részt vevők számának a növelése — mindez a versenymozgalom szélesítését is szolgálja. A bri­gádok múlt évi versenye né­mi kívánnivalót hagy maga után, amiből az következik, hogy vagy a vállalások voltak irreálisak, vagy a teljesítést nem kezelték kellő komoly­sággal. S lehet igazság abban a megállapításban is, hogy sok jóindulatú brigádvállalás azért nem teljesült, mert a gazda­sági vezetők részéről hiány­zott a brigádmozgalom iránti érdeklődés, a segítőkészség, és ez a legtöbbször elkedvetle­nítette a brigádtagokat. A ko­rábbi hibák elkerülése végett most a területi szövetség ver­senybizottsága felosztja tagjai között a termelőszövetkezete­ket abból a célból, hogy fi­gyelemmel kísérjék, segítsék a szocialista brigádmozgalom fejlődését ott és akkor, ahol és amikor arra a legnagyobb szükség van, de főként a szö­vetségnek a volt tabi járási részén, ahonnan a mostani ér­tékelésben egyetlen kollektí­va sem szerepel. Mint említettem, a kapos­vári járásban tizenegy közös gazdaságnak van szocialista címért küzdő, illetőleg a cí­met már elnyert brigádja, s ezekben összesen több mint négyszázan dolgoznak. A ka- pospulai Ezüstkalászban pél­dául százhuszonötén tömörül­tek összesen négy brigádba: két brigád két éve, kettő ta­valy alakult, a címet azon­ban még egyik sem szerezte meg. A nagybajomi Zöldme­zőben kilencvennyolc tagja van a hat brigádnak, mind a hat a múlt évben alakult — négyet a traktorosok, ket­tőt a szarvasmarha-tenyésztők hoztak létre —, bizonyosan szép eredményeket érnek majd el. A járás termelőszö­vetkezeteiben összesen nyolc brigád tűzte célul a cím el­nyerését tavaly, ezek a múlt évben alakult kollektívák és természetesen a régebbiek is megérdemlik, hogy munkáju­kat figyelemmel kísérjék. Ta­lán a területi tsz-szövetség a maga módján előmozdíthatja annak a mozgalomnak az ügyét, amely az eddigi ered­ményeivel. a termelés fokozá­sában betöltött szerepével máris tekintélyt vívott ki magának. Mindehhez azonban az kell, hogy a termelőszövet­kezetekben értsék a szocialis­ta brigádmozgalom lényegét, a hármas jelszónak és tartal­mának jelentőségét; hogy mó­dot adjanak a mozgalom ki­bontakozására, s a megalakult kollektívákat segítsék felada­taik, vállalásaik megvalósítá­sában. Hernesz Ferenc közösüléseket tekintve emel­kedés is tapasztalható. Az élet elleni bűncselekmé­nyekről szólva ismételten rá kell mutatnunk az alkohol ká­ros hatására és a következ­ményekre is. Az alkoholizmus elleni küzdelem lapunknak is állandó témája, az eredmény azonban arra kötelez mind­annyiunkat, hogy az eddigi­nél nagyobb energiával kell felvennünk a küzdelmet. A vendéglátóhelyeken a mindenáron haszonra való tö­rekvés eddig is sok kárt oko­zott. A vendéglátóipari dolgo­zók jövedelme és a kiszolgált ital mennyisége szorosan ösz- szefügg, ami mindenképpen felülvizsgálandó. Ezt egyéb­ként a tanácsülés egyik rész­vevője is igen határozottan kérte. Elgondolkodtató, hogy ittas állapotban való botrányokozás miatt kilencvenként, vereke­dés miatt ötvenöt, csendhábo- rításért huszonhat és garáz­daságért tíz embert kellett följelenteni. Városunkban tavaly nyolc­cal kevesebb fiatalkorú kö­vetett el bűncselekményt, mint 1967-ben. Ha nem is megnyugtató az arány, pesszi­mizmusra nincs okunk. Csu­pán lelkiismeretes önvizsgá­latra: vajon megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy minél kevesebb fiatal­korú kerüljön a vádlottak padjára. Jó munkát végzett a rendőrség A tanácsülés részvevői kö­zül jo páran elmondták véle­ményüket. A számtalan javas­lat mindegyike arról tett ta­núbizonyságot, hogy a lakos­ság képviselői nem mennek el közömbösen mindnyájunk gondjai mellett. Javasolták, hogy vizsgálják felül a gyám­ügyi pártfogói hálózat kiépí­tését a városban, mivel a bí­róság a próbára bocsátási ha- tárpzatokat nem tudja kellő­képpen végrehajtani. Vissza­térő téma volt úgyszólván mindenkinél az alkoholizmust visszaszorító tevékenység sür­getése, sókan szót emeltek a gyakori lehetetlen köztiszta­sági viszonyok miatt is. Kivétel nélkül mindenki el­ismerte a rendőrség munká­ját, a belügy jelenlevő kép­viselői sok biztató véleményt hallottak. Helyénvaló az elis­merés, a nyomozati munka meggyorsult, eredményessége számottevően növekedett, s amint megállapították, helyte­len rendőri intézkedéssel nem találkozhattunk. Hozzászólt a megyei rendőr-főkapitányság vezetője is; beszélt törekvé­seikről, arról, miként kíván­ják a rendőrség tevékenysé­gét még eredményesebbé ten­ni. S ehhez a lakosság éber­sége, segítsége is szükséges. Pintér Dezső AZ ÁKF VIZSGÁLATÁBÓL: Osztály és színvonal Konyha van, meleg étel nincs — Presszó vitrin és hűtőszekrény nélkül — Javaslat működési engedélyek visszavonására — Három hónapon át vizs­gálták munkatársaink, hogyan hat a vendéglátóiparban a gazdasági mechanizmus. Két­száznál több állami és szö­vetkezeti étteremben, eszpresz- szóban, italboltban jártak. Ál­talános tapasztalatuk, hogy a berendezés, a kulturáltság és a választék színvonala csak a magasabb osztályú helye­ken megfelelő, az alacsonyabb osztályú italboltokban, kisven­déglőkben, cukrászdákban már nem mindenütt tartják be az előírásokat. Számtalan helyen hivatkoztak arra, hogy az épü­let nem az üzemeltető vállalat, szövetkezet tulajdona, s így nincs mód, meg nem is na­gyon érdemes költeni a tata­rozásra, átalakításra és a be­rendezésre... A vendéget azon­ban ez nem érdekli. Joggal várja el, hogy akár állami, akár szövetkezeti vendéglőbe, presszóba tér be, ott kulturált körülmények között szolgálják ki — mondotta Neichel Lajos, az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség vezetője. — Meleg ételt kaphatok... ? — Igen, van konzervpör­költ, lecsó, megmelegíthetem, de sajnos, körettel nem szol­gálhatok ... ! Zsemlét, kenye­ret viszont tudok adni... Berzeneén, a Csurgó és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet büfé­falatozójában gyakorta hang­zik el ez a párbeszéd. Az italboltot nemrégen alakítot­ták át több százezer forintos költséggel büfévé, s látták el korszerű konyhával, előkészí­tővel, raktárral, gondoskodtak a szükséges edényekről is... Érthetetlen miért kérték a balatonboglári szövetkezet ve­zetői a fonyódi 5-ös italbolt működési engedélyének meg­változtatását büfé-falatozóra. Régebben konzervet és pék­süteményt kínáltak, a »-vá­laszték-“ most is csak ennyiből áll! Siófokon a Topogó-büfé­ben (Pannónia Vendéglátó) csak italt mérnek, ételt már nem. Joggal mondják e ta­pasztalatok láttán a vendé­gek: »Csak a cégtábla válto­zott, maradt minden a régi­ben ....!« Eszpresszó t- hirdeti Vízvá­ron a körülményekhez képest díszes cégtábla, hogy már ilyen szórakozóhely is van a faluban. Nemcsak itteni igény ez, másutt is szívesen látják, ha feketét is kapnak és több­féle, jó minőségű süteményből válogathatnak.., Illetve válo­gathatnának! — Sütemény nincs ... ? — De, azonnal hozom a raktárból... Azért elismerés illeti a ba- bócsai szövetkezet vezetőit, hogy Vízváron presszót nyi­tottak, azért azonban már nem, hogy az üzemeltetés el­engedhetetlen föltételeiről nem gondoskodnak. Nincs hűtővitrin, hűtőszek­rény, a süteményt a raktár­ban tárolják. Ez bizony nem használ a minőségnek. Leg­alább egyféle elektromos hű­tőgépre nagy szükség lenne... — Narancslé, málna,, erdei­szörp ... ? •— Sajnos, már hetek óta nem kapunk. — Akkor egy kisfröccsőt kérek. — Sajnos, folyóborunk nincs, de van kétfajta palac­kozott borunk, melyiket ad­jam ... ? Színhely: taranyi italbolt. Tanulság: ez a módszer igen jó a forgalom növelésére — főleg, ha drága borúik van. — Legtöbb állami és szövet­kezeti vendéglátó vállalat he­lyesen alakította ki a fogyasz­tói árakat, s ezeknél szinte mindenütt a helyi lakosság igényeit, érdekeit vették fi­gyelembe. A Somogy megyei Vendéglátó, a Pannónia Ven­déglátó Vállalatot, a siófoki és a kaposvári szövetkezetei illeti ezért dicséret — mon­dotta Neichel Lajos. Néhány vezető figyelmét felhívták a gyakoribb tataro­zásra, festésre, a választék nö­velésére, olcsó hideg és meleg ételek tartására, egyszóval az igények fokozott kielégíté­sére, a vendéglátás kulturált­ságának növelésére. Az ÁKF egyúttal javasolta a barcsi és a csurgói járási ta­nács vb-elnökének: ha a cso- konyavisontai 10-es italbolt és a csurgói vasúti büfé tartha­tatlan állapotán nem változ­tatnak, akkor vonják vissza a működési engedélyt. Szalai László Hortobágyi csárda - Ijpcsében A Hajdú—Bihar megyei Ven­déglátó Vállalat képviseli a magyar vendéglátóipart Lip­csében a szocialista országok kereskedelmi konferenciáján és kiállításán. A Hajdú me­gyeiek Lipcsében berendezik a hortobágyi csárda mását. A csárda magyaros berendezését már elküldték Debrecenből az NDK-ba. A lipcsei vendégeket a deb­receni Aranybika pincérei szolgálják ki. fi Textilruházati Kts; 16 érvet betöltött lányokat alkalmaz konfekció fehérnemű részlegéhez 3 havi átképzéssel, 400 Ft fizetéssel. Az átképzési idő után teljesítménybér Fölvesz továbbá adminisztratív munkakörbe két érettségizett munkaerőt, az egyik munka­körbe meghatározott időre. Jelentkezni lehet Kaposvár, Április 4. u. 1. sz. alatt (8391) G SOMOGYI NÉPIA Vasárnap, 1969. május 4. erencrirJtliklóf nmm Néminemű meglepetés ért Álmaim másképp festették a beteljesülést. Sőt ahhoz képest, hogy Karola alig múlt 18 éves, leleményét egyáltalán nem szárnyalta túl az ón tapasztalt- ságom. De legyőztem magam­ban a hiúság haragját. Eszem­be jutott, hogy vannak olyan bennszülött törzsek, ahol sem­mire sem becsülik az ártatlan lányokat, mert azt mondják a férfiak; értéktelen az olyan nő, aki másnak nem kell. Ez a példa kedvezően hatott értel­memre, ugyanakkor megint fellángolt szerelmi harciassá­gom. Éppen az örömökbe akar­tam feledkezni, amikor Karo­la fontosnak tartotta tudomá­somra hozni: — Ó, Illés, Illés, te vagy az éjszaka fejedelme! Te vagy a szerelem Napóleonja! Ha tud­nád, mióta vágyom ilyen éj­szakára, Sok férfi volt az éle­temben, de azok együttvéve sem érnek annyit, mint te. így dicsért meg a szűzi Ka­rola. Beletörődve sorsamba, újra az ölelés vigaszához menekül­tem. Reggel felé engem is kín­zott az igazmondás vágya. Si­mogattam Karolát, föléje ha­joltam a szadizmus förtelmes vigyarával és az életemről me­séltem neki. — Hihetetlen csoda, hogy megtaláltalak. Melletted nem fogok rettegni a bűnhődéstól. Több embert megöltem, de eddig még nem jöttek rá. Egy férfinek elvágtam a torkát féltékenysérrból. Egy nőt meg­fojtottam, egy másikat a Du­nába löktem. Féltékenységből. Semmi okot nem adtak rá, de én mégis megöltem őket. És ér­zem, hogy néhány nővel még végezni fogok. Neked nem kell félni, majd úgy csinálom, hogy ne érezz semmit. Mond­jak, amikor alszol. Vagy vala­mi gyorsan ölő mérget szerzek. Neked be merem vallani, mert a végzetem vagy: szakasztott mása vagyok annak a cinkotai bádogosnak, aki tizenhat nőt forrasztott a vashordóba. De én szeretném őt túlszárnyalni. Nem használt. Ragaszkodott hozzá, hogy összeesküdjünk. És ragaszkodtak a barátaim is. Bandérium jött értünk, vittek bennünket a városházára. Ek­kor még nem ismertem azt a mondást, hogy ments meg uram a barátaimtól, az ellen­ségemmel majd csak elbánok valahogy... Betaszigáltak a házasságkötő terembe. Ketten lefogtak. Medres szerelő csu­pa előzékenységből miég a franciakulcsot is magával hozta, nehogy még egyszer bo­londdá tegyem. És amikor aláírtam a halálos ítéletemet, Karola könnyezve csókolt meg. — Asszonnyá tettél, Illés ... Noha a nyolcadik érzékem nem sok jót ígért, arról még hozzávetőleges fogalmam sem lehetett, hogy engem mivé fog tenni Karola. De szerettem őt és — mint tudjuk — a szere­lem hőssé teszi az embert. Csak később döbbentem rá, hogy emberi anya helyett nős­tényoroszlán szoptatott. Kü­lönben hogyan bírhattam vol­na ki a sors elemi csapásait? IV. A bigámista Végre ember lettem. Ritka dolog, amikor egy magamfaj­ta valódi, anyakönyvileg is bizonyítható árvát ekkora sze­rencsében részesít a sors. Nem vitás, hogy karrierem szédü­letes íveléséről szó sem le­hetett volna házasság nélkül. Milyen lehangoló: akadnak még undok, önző, boldogság­gyűlölő szörnyetegek, akik minden emberi rossz kútfőjé­nek a házasság intézményét tekintik. Pedig állíthatom sa­ját mézeshónapjaim tapaszta­latai alapján, hogy a házas­ság találmánya mellett az ösz- szes nagy felfedezői siker csak amolyan aoró kiegészítés. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom