Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-04 / 100. szám
Alii Jelkép is, hogy éppen a legszebb hónap első vasárnapján ünnepeljük az anyák napját. A kifeslő tavaszban, amikor újra sarjad a természet élete is, virágba borulnak a fák. Virágos kertek, napfény. Friss tavaszi pezsgés tölti be a világot. Egyik legbensőségesebb, legmeghatóbb ünnepünk az anyák napja, hiszen az ember természetes érzéseiből fakad. Azt ünnepeljük, aki az életünket adta, aki táplált, járni, beszélni tanított, akinél jobban soha senki nem szereteti bennünket. Jó érzés megfigyelni anyák napján a virágot vasárló emberek arcát, őszülő hajú idősebbek, vagy fiatalok, gonddal válogatnak a szegfűk, a rózsák között. S amíg készül a csokor, felrajzanák az emlékek, a felejthetetlen képek. Felvillan a kedves arc, a meleg tekintet. Az anya képe, mely az összes emberi arc közül legmélyebben vésődik be emlékezetünkbe. Az anyák napja a szeretet és hála ünnepe. Ezen a napon egy kicsit minden jó érzésű ember törleszteni szeretne a sok gondoskodásért, fáradozásért, amivel az anya nap, mint nap körülveszi. Ebbe az egyetlen vasárnapba szoruló hála és tisztelet, az egyetlen csokor virág persze csekélyke törlesztés ahhoz képest, amit anyánktól kaptunk, vagy kapunk. S az anyák mégsem várnak többet. Lényük alapvető sajátossága éppen az, hogy adni és nem kapni szeretnek. Áldozatos, szép és nagyon felelős hivatás anyának lenni. Megszülni és emberré nevelni a gyermeket. Csüggeni rajta, reménykedni benne. Szigorral és elnézéssel egyengetni az útját. Vigyázni arra, hogy a pálya lehetőleg töretlen legyen, de mindig találni mentséget, ha megbotlott, és biztatni, hogy jóvátegye, amit elrontott. A szeretet bőségére van szükség e szép hivatáshoz. S az anyákból nem hiányzik ez a bőség. Ott vannak gyermekeik nyomában még nagymama korukban is. Sok helyen ők a család »erős emberei«, akikre számítani lehet, akik vállukon viselik a terhek javát. Az anyák sokszor végeznek emberfölötti munkát, hiszen többségük ma dolgozó ember, aki nemcsak otthon látja el teendőit, hanem a termelőmunkában, a társadalmi életben is. Politizálnak és vitáznak, részt kérnek az élet formálásában. A békéért aggódva figyelik a politikai látóhatárt, hiszen az ö számukra a békesség a legszentebb dolog, mert gyerekeik biztonságát, jelenét és jövőjét látják abban. A mi társadalmunk sokat tett már azért, hogy könnyítsen az anyák terhein. A napközi otthonok, a bölcsődék, az anyasági segély nagy segítség a dolgozó édesanyák számára. De a családnak is kötelessége a figyelmesség. A családtagok is kötelesek megosztani az édesanya terheit. Nem elég a meghatott öröm és a virágcsokor május első vasárnapján. Erezzék az anyák a hétköznapok sodrában is mindig övéik háláját és odaadó szeretetét. | Ötperces riport ... vk.V.V Josephhez mentünk oda. Olyan közvetlenül és fiatalosan szólalt fel a nagygyűlésen, hogy úgy tetszett, egy régi kedves ismerőst szólítunk meg. — Válthatnánk néhány szót? — Szívesen — mosolyodott el, is az órájára mutatott —, de indul a vonatunk Budapestre. öt percünk van. Akkorra már háta mögé sorakozott Zsalahezs és Ahmed is. — öt perc? — szólalt meg a zárkózott természetű Ahmed. — Tudod milyen Soltra elég az az öt perc? Ugye? — nevetett föl, miközben elismételgette még néhányszor az ugye szót. Valahogy »e« helyett mindig »-é« szaladt a végére. . Így kezdődött a riport. A három kacagó fiatal lepakolta öléből a «ok ajándékot, a vörös szegfűre ügyeltek a legjobban. A kollégium bajnoka — Zenét hallgatok. Imádom a zenét És kézilabdázók. A sport szükséges a nagy szellemi munka ellensúlyozására. Joseph Aj- louni honfitársa Zsala- hezsnek. ö is damaszkuszi. — Igen, csak én már három és fél éve vagyok itt. A budapesti műszaki egyetem híradástechnikai karán tanulok. — Volt már otthon? — Nem. Néha föl is sóhajtok: mindenütt jó, de legjobb otthon. Szíriában nehéz most az élet. Az izraeli agresszorok létünket fenyegetik. Akinek a tanulás az életcélja és szereti hazáját, az elmegy a baráti országokba tanulni. Tudást, kincset gyűjteni, hogy a legmagasabb szinten segítse hazatérte után országát. Ma az számít embernek, aki mindig többre vágyik. — Szeme lázasan Emberszerető vagyok. Sok barátom van, jól érzem itt magam. — Szabad idejében mit csinál? — Mindent, ami jólesik, ami fiatalos. Táncolok, olvasok, moziba, színházba járok és sportolok. Focizok, pingpongozok. Azért a sport a legjobb kikapcsolódás. — ö a kollégium bajnoka — egészíti ki Zsalahezs. Pingpongban verhetetlen. A kiránduló bokszoló Ahmed eddig csak hallgatott. Mindig ilyen árulták el ismerősei. Szaeed szudáni jött Budacsendes, Sid Ahmed fiú. Khartúmból p6ßtr6 — Otthon két évig már jártam az orvosi karra, de a szüleim akarata az volt, hogy jöjjek Magyarországra tanulni a köz- gazdsági eg->'ptom kiilK-er°«V delmi tagozatára. Szüleimnek kereskedelmi vállalatuk van, jó lesz majd, ha segítek as üzleti vállalkozásokban. Tizenegy testvérem van ... Szudán szép, gazdag ország, de csak néhány éve lett független. — Hány nyelven beszél? — Angolul, arabul és most már magyarul is. — Hallottam, hogy fáradhatatlan kiránduló. Elneveti magát. — Hallotta? Igaz. Legkedvesebb időtöltésem a bokszolás mellett az utazás. Különösen a dunántúli tájakat szeretem, Esztergom, Visegrád tetszett eddig nagyon, és most Somo- gyot is a szívembe zártam. Észre se vettük, hogy tizenkét percet beszélgettünk. Ahmed örült, hogy bebizonyíthatta, mennyi mindent el lehet mondani öt perc, illetve kétszer öt perc alatt. Bán 7— A zenebarát Az »anyáskodó« Zsalahezs azonnal intézkedett, füzetlapra írni kezdte a fiúk nevét és címét. — Nehéz itt Magyarországon megszokni az arab neveket — mondta csendesen, de hibátlanul. Pedig szabadkozott, hogy ő csak két éve van Budapesten, nehezen értik meg, ha elkezd valakinek magyarul magyarázkodni. Zsalahezs Hígam szíriai kislány. Törékeny, halk szavú. Damaszkuszból jött Magyar- országra tanulni. Ideggyógyásznak készül. — A tanulásért, a tudásért mindenre képes az ember. Nem igaz, hogy nem vágyom haza. A lányok egyébként is hamarabb elszomorodnak, de azért, hogy egyszer orvos legyek, mindent megteszek. — Megszokta már Budapestet? — Meg. Szeretem, mert itt a jövőm. A testvéreim hiányoznak néha. Két bátyám és egy nővépem van. — A tanulás után mit szokott csinálni? Ahmed, Zsalahezs, Joseph éi az ajándékok. Mit fogott a hálótok?" Gyakorlatban jól vizsgáztak A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában a napokban volt a honvédelmi oktatás gyakorlati vizsgája. Az iskola sportpályája szinte gyakorlótérré alakult át. A csapatok tagjai összedugott fejjel húzódtak meg a pálya szélén, s beszélték meg a csapatgyőzelem lehetőségét, mert a legjobb eredményt elérő őrsök dicsérő oklevelet kapnak. A gyakorlati oktatásnak sok előnye van: fölkelti a tanulók érdeklődését a honvédelem iránt, megismerkednek a gyerekek a lövészettel és a polgári védelemmel stb. Először az egyéni versenyek kezdődnek, s pillanatok alatt születnek a jobbnál jobb eredmények. A lányoknak háromszáz, a fiúknak négyszáz méteres akadálypályán kell »vé- gigtomászniuk-« magukat, természetesen a legkevesebb hibaponttal és a legrövidebb idő alatt. Hogy milyen az akadály- pálya? Bizony elég nehéz a terep, az akadályok pedig igen változatosak. Háromméteres gerendán egyensúlyozva, majd kötélhídon füg- geszkedve kell áthaladni. EzNem könnyű egyensúlyozni... után következik a gránátdobás, a vizesárok átugrása és a lövészet, végül elsősegélyt kell nyújtani egy-egy megadott sérülésnél vagy balesetnél. — Három éve atlétizálok és kézilabdázók. 1967-ben és 1968-ban voltam Csillebércen az úttörőolimpián, s távolugrásban ezüstérmet, a négyszer százas váltóban pedig bronzérmet nyertem — mondja Széles Katalin, aki a mai versenyen 3:10 perc alatt ért el nagyon jó eredményt Ezzel bekerült a győztesek sorába, s kilenc társával együtt részt vehet a városi versenyen Kati nemcsak jól sportol, hanem kitűnő tanuló, kiváló úttörő, s nagyon szépen rajzol. A honvédelmi oktatás nagyon hasznos a gyerekeknek, s a játékos formában megrendezett vetélkedőn lelkesen vesznek részt. A szervezési munkának és a verseny lebonyolításának oroszlánrészét Lengyel Tibor, az iskola tornatanára vállalta, de ugyanilyen aktivitással vett részt a munkában a tantestület minden tagja. Nádasdi Frigyes százados és az iskolát patronáló egység néhány katonája lelkesen segítette a gyerekek felkészülését, hasznos tanácsokat adott az oktatáshoz és a verseny érdekessé és hasznossá tételéhez. A népdal évszázadom, a foglalkozás évezredes. A hatvan éve vízen élő halász kuriózum, a pákász-, haLászmesterség szerszámai a múzeumok féltett kincsei közé tartoznak. A háló ma már műanyagból készül, a sodrott kenderszál is a múlté. A hálókészítés állítólag soha nem felejthető, a beidegzett mozdulatok sok éves kihagyás után is ott szunnyadnak az idegekben. Somogyszentpál. Szikrázóan tűz a nap, a kertekben virágok nyújtózkodnak, kelyhüket cirógatja a fény. — Itt lakik — állunk meg az egyik házacska előtt. Az iskolaigazgató előremegy, állítólag harap a kutya. Az aprócska ablak előtt idős néni üldögél, kezében szaporán szalad a vető, a háló már jó méter hosszú. Bebics Istvánná nyolcvan- négy éves, a falu egyik legidősebbje, fél évszázada készíti a hálókat. — Jaj, édes telkeim, ilyen betegen akarnak lefényképezni? Megnyugtatjuk, hogy ez nem látszik a fényképen, de nem olyan egyszerű a nénivel, mint gondoltuk. — Elpakolok az asztalról, nem tudtam, hogy jönnek, nagy a rendetlenség. Majd én, csak nyugodtan legyen, fiatalember — legyint le, amikor segíteni igyekszem. A rendrakás és az öltözködés — mert ugye illik egy másik kendőt is feltenni — között beszélgetünk. Elmeséli, hogy itt született ebben a faluban, az ura megjárta Amerikát, s mialatt távol volt, ő megtanult hálót kötni. Az árok itt csordogál a falu határában, a Balaton sincs messze, volt kelete portékájának, s jól meg is fizették. A harmadik kendő kerül elő a szekrényből, a fotóriporter szeretne már fényképezni, de a kötő megkötése — a kendő alatt szorítja le a haját — lassan megy. A Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat fölvesz kőműveseket, segéduun^sokil. kubikosokat, vasbeton-szerelőket, gáz- és fűtésszerelőket Nagykanizsa, Zalakaros, Lenti és Zalaszentgrót környéki munkahelyekre. Fizetés teljesítménybérben. Kiemelt normák, jó keresti lehetőség. Különélési pótlékot, esetenként munkahelyi pótlékot, brigádonként napi vagy heti hazaszállítást, étkezést, munkásszállást biztosítunk. Jelentkezni lehet Zalaegerszegen, Rákóczi u. 8. sz. alatt a vállalat munkaügyi osztályán és Nagykanizsán a fő-építésvezetőségen, Somogyi Béla u. 39. — Majd én segítek — ajánlkozik készségesen az igazgató —, s a néni nagyokat nevetve igazítja a pertliket a férfi kezébe. Az ablakfélfára kötözve négy-öt kész háló. Emelő, dobó és szák, ez utóbbiban a kifogott halakat tartják. Hány gombolyag spárga kell egy háló elkészítéséhez? — Attól függ, mekkora! Két méterhez három-négy gombolyag cérna — spárgát a világért sem mondana — is elfogy. — Mekkora volt a legnagyobb, amit készített? — A kaposvári múzeumnak csináltam egy harminc méte- teres eresztő hálót, olyan szép levelet kaptam utána tőlük, hogy mindenki megirigyelte, aki olvasta. Elkészül a fénykép, és gyor- 1 san búcsúzunk is, sokáig feltartottuk, pedig még ma szállítási kötelezettsége van. Két- helyről és Marcaliból jönnek egy-egy emelő hálóért. Lógyakorlat légpuskával. (Horváth) (56206) Saly Géza SOMOGYI NÉPLAP Yasarnap, 1969. május 4. 5
