Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-30 / 122. szám
Az életre készülnek Évadzáró előadói est volt hétfőn a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban. Nagy Attila Jásziai-díjas színművész, a Thália Színház tagja Juhász Ferenc műveiből válogatott összeállítását mutatta be. Mint rövid bevezetőjében elmondta, két és fél évvel ezelőtt azzal a céllal állította össze ezt az egy költőt bemutató műsorát, hogy hite szerint is hozzászóljon — előadóművészként — a Juhász Ferenc körüli vitához. A néhány évvel ezelőtt fellobbant vita ma sem hunyt ki, a nemrégiben megjelent utóbbi kötete, A szent tűzözön regéi — csak tovább szította. Nagy Attila »protestálása« a mai magyar költészetért, személy szerint annak egyik legnagyobb egyéniségéért, Juhász Ferencért figyelemre és elismerésre méltó. A líra »hordozója«, az előadóművészet ugyanis sokat tehet a költő és a közönség, a mű és az olvasó, a hallgató mélyebb kapcsolatának megteremtésében. Nagy Attila a hallgatóságlat is a vita aktív részesévé tette a Juhász Ferenc-i mű mélységének feltárásával, annak megmutatáA korábban megismert Prizma történelmi revüsotrozat legújabb részéként izgalmas vállalkozás tanúi lehettünk. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttse A világ teremtése című kétrészes szatirikus műsorával vendégszerepeit a Latinka Művelődési Házban. Hajdani stúdiumokból és a népszerű raj zs okozatból már ismert »sztorit« a rendező, Balogh Géza alkalmazta magyar színpadra L. V. Stok komédiája és Jean Effel szatirikus rajzai nyomán. Ez a vállalkozás azonban iskolapéldája annak, hogy a nagyszerű rendezői koncepcióval kitűnő alapötletre épített és nagyvonalúan, jó ritmusérzékkel revüsített szatirikus. 'komédiát hogyan képes a szerző-rendező önkezével — agyoncsapni. A darab első részében kitűnően szórakoztunk. Világűr és mennybéliek: a nagyszakállú joviális öreffúr (Besztercei Pál) — mint »főnök« és két beosztottja: a talp- nvailó Első és a cinikus Második Arkangyal (Horváth Ottó /-s Pusztai Péter), akik terrné- ‘--»‘esen fáradhatatlanul »fúr- ! egymást. Megkezdődik a- " 'T teremtése: sziporkázó öt'•ozattal és — a szerdai-< után — nagyszabású '•’«besttel«, vagyis a mennyeitek robbanóan temperamentumos »házibulijával«... Min- (' -nhová jut egy-egy ötlet, egy- r«y színfolt. Mindaddig, amíg ez Atyaúristen végül is megteremti az embert. Innen saj- 'os a szerző már nem marad következetes. A paradicsomból ■»aló kiűzetéssel és visszaosa- toga Hatással beiktat egy stílusidegen és szerkezetileg Is széteső cselekményszálat drámai és nem oda való, érzelgős lírai elemekkel. Az első részben olyan nagyszerű szatirikus alaphang itt teljesen elnémul. És nem segít rajta a befejezés néhány ötlete és zenés-tánoo; betétszám sem. Száznvolcvan- fokos fordulattal megtörik, tömény unalommá válik, prédikáló tanmese ízű lesz a kitűnő szatíra korábbi játékossága. A három főszereplő jól ösz- szehangolt játéka adja elsősorban a darab humorát. Méltó társaik a kacagtatásban a szatíra bohózati elemeit képviselő mennyei dalnokok; Szerafin szeráf és Kerubin kerub szerepében Pavlovits Károly és Magyar Béla. Bodó Györgyi (Éva) és Kristóf Tibor (Ádárn) vénszegényre sikerült szerepésával, hogy a költő dómanikus harcában mivel áll szemben. Juhász Ferenc a Minden ség költője lett. Ügy érzi, a Min- denséggel van dolga, mert a Mindenségért »kell naponta Dózsa Györgynek lenni.« A kaposvári publikum ez esetben kíváncsi volt: mi lehet a Juhász Ferenc műveiből ösz- szeállított előadói est tanulsága? Nagy Attila a művek gondolat-, kép- és érzelemgazdagságát (»Az ember dolga, hogy embernek lenni érdemes«) bizonyította: A Történelemmel, az Ady Endre utolsó fényképe, az Óda a repüléshez, a Könyörgés hűségért, a Meggyötört, szomorú arcod, A sejtelem harangjai és a Babonák napja, csütörtök, amikor a legnehezebb című versekkel. Az esten Körmendi Klára zongoraművész is bemutatkozott a kaposvári közönség előtt. Az egyes versek közé úgy választotta meg a zongo- raműveket. hogy azok a zene nyelvén járuljanak hozzá a költői gondolatvilághoz. Bartók, Durkó Zsolt, Jemei Zoltán. Bozzay Attila modem hangvételű műveit mutatta be kiváló tolmácsolásbanH. B. ben kevés művészi feladatot kapott. Ki kell emelnünk viszont Katona Piroska szellemes, a darab hangvételét erősítő kosztümjeit és Decsényi János kitűnő, hangulatfestő zenéjét, melyet kupiék, songok, kórusok és önálló zenekari betétek formájában Pödör Béla vezényletével hallhattunk a művészegyüttes tehetséges, szép hangú zenekarától. A világ teremtése című kétrészes zenés komédia szerkezeti és stílusbeli hibái ellenéire is hatásos ideológiai fegyver a tudományos világnézet terjesztésének szolgálatában. Nagy kár, hogy akik igazán értékelnék: a politikai szatíra iránt fogékony kaposvári közönség ezt sem (és az együtttes más irodalmi-történelmi revüössze- állításait sem) láthatja. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese változatlanul zárt körben tartja meg előadásait. W. E. Jantner Ilona gondosan nyesegette körmeit, aztán ügyesen kikanyarította a sarkokat. Amikor ezzel végzett, a részeidért nyúlt. Itt tartott, amikor kopogtak a hivatali szoba ajtaján. Szerény, illedelmes kopogás volt, amolyan »bocsánat, hogy élek« féle. Jantner Ilona önkéntelenül is kihúzta magát, mint a harci mének, ha kürtszót hallanak. Homlokán három hosz- szanti redő jelent meg, ezzel egy időben szemöldöke összeszaladt. Orra fölött jobbról balról konok dudorok keletkeztek. Tisztában volt az ügyfél lelkében lejátszódó változással: annak a szemében ő most képviselője valaminek. Jobb kezének energikus mozdulatával felnyitotta az előtte fekvő dossziét és elfoglalt- nágot mímelt. Közben egy villanásnyi manőverezéssel felrakta feketekeretes szemüvegét és afölött tekintett a belépőre. Harmonikázó nadrágú, esetlen emberke állított be, és zavart topogással a lábtörlőn állt meg. Ujjai között mor- zsolgatta kalapja szélét. — Elhalálozás? — villant rá Jantner Ilona szemüvege. Szokásos trükkje volt ez: meglepni az ellenfelet. Nem kellett hozzá sok, csak jó megfigyelőképesség. Most a — Mindig szerettem a mezőgazdaságot, ezen belül az állattenyésztést. Talán furcsa, hogy nő létemre így érzek és így beszélek erről a szakmáról. Ha az ember jól körültekint, nemigen talál ilyen ágon női szakembereket. Az állattenyésztésen belül a kisállattenyésztési szakot végzem. S ha sikerül, akkor Pécsre megyek dolgozni egy keltetőüzembe. Ez közelebb van az otthonhoz, a családhoz. — Mi az, amit különösen szeret? — Legszívesebben juhtenyésztéssel foglalkozom. Szakköri témaként, s ha nagyon jól sikerül, akkor szakdolgozatként is, így nem kell az államvizsgához külön szakdolgozatot írni. — S hogy áll a szerelemmel? Csodálkozva rám néz, s félénken megkérdezi. — Ez is az anyaghoz tartozik? — Bizony ez is — válaszolom, s mindketten elnevetjük magunkat — Hát jó, beszélek róla. Szerintem minden ember másképpen érez, s ezért más a felfogása, mondanivalója is. Az ember életében a legszebb és legmaradandóbb úgyis a diákszerelem marad. Két éve járok egy évfolyamtársammal. Matematikából korrepetált eleinte. A matekból semmi sem lett, a szerelem azonban még mindig tart. S hogy fog alakulni — még nem tudom. Ha befejeződik is, azért kis fekete gyászszalagról, mely ott szerénykedett ügyfele gomblyukában, rögtön felismerte a helyzetet. — Igen, kérem. A feleségem ... — motyogta zavartan az ember. Szomorúnak látszott, bajsza lekonyult a szája szélére. — Foglaljon helyet — intett királyi mozdulattal Jantner Ilona, s kicsit engedett feszes tartásából. Felragadta a keze ügyébe eső tollat. — Neve? — szárazon csapott le a hangja, aztán a következő mondatába enyhe árnyalatát vegyítette a részvétnek. — Mármint a maga neve ... A kis ember egyszerre kihúzta magát. Mindig nehezen lépte, át r. hivatalok küszöbét, gátlásos lett, megizzadt a vizslató tekintetek súlya alatt. — Lázár Lázár, kérem, Lázár Lázár... — Foglalkozása? — A vasúton dolgozom, kérem. MÁV ellenőr vagyok. És büszkén nézett Jantner Ilonára. Az levette szemüvegét. Sőt! Egy alkalommal mén mosoluoott is. Csak a szája sarkából, egészen diszkréten, mint a haraphi készülő oroszlán. Körv’ökét az asztal lmjára helvezte és érdeklődéssel figyelte TAzár Lázár MÁV ellenőrt. aki zavarában nagyokat pislogott. Jantner IlonáMagas, zömök fiú Dóra János, az iskola csúcs KISZ-tit- kára. — Nógrád megyei gyerek vagyok, s hogy közelebbit mondjak, egy kis faluban, Kallón születtem. Kecskeméten végeztem el a gimnáziumot, utána egy évig gyógyszer- készítőként Kőbányán dolgoztam. Előzőleg egyetemre jelentkeztem, sajnos a felvételim nem sikerült. így kerültem ide. Mindeddig más volt az elképzelésem érről az iskoláról, itt kezdtem megbarátkozni a mezőgazdasággal és az állattenyésztéssel. — Milyennek tartja az iskola oktatási módszerét? — Nagyon sok elismerést kapott már az intézet, biztosan merem állítani, hogy országszerte a legjobbak közé tartozik. Minden érdem a tanárainké. Sokan közülük már megszerezték a doktori és ban talán akkor fogalmazódott mondatokká a terv ... — A beszédet én fogom mondani — mondta. — Szép beszéd lesz. Egyszer még a tanácselnök is majdnem elsírta magát rajta. Lázár Lázár hálásan motyogott. Amikor fölemelte izzadó arcát, a nőt látta maga fölé tornyosulni. — Milyen volt az elhunyt? — kérdezte röpke sóhajjal Jantner Ilona. — Jó asszony volt — mondta Lázár Lázár. — Tiszta asz- szony volt. Egyszer egy egész éjszakát a konyhában töltöttem, mert nem átallottam sáros nadrágban leülni a fotelbe. Magára zárta a szobaajtöt és nem engedett be. Ilyen tiszta asszony volt... Jantner Ilona mosolygott. Harminckét éves volt, szétfolyó, kelttésztaszerü. Szeme horogként kapcsolódott lAzár Lázár szemébe. Az zavartan próbált félrenézni, de a nagy barna szemek a fekete szemhéjakkal és a hosszú, gondosan ápolt szemmllákkal odaszögezték a székéhez, mint a nyulat a reflektor fénye. Még beszélgettek, de Lázár Lázár később sem tudta volna elmondani. miről. Talán a. gyászbeszédet mondta el Jantner Ilona, mert ilyen töredékek maradtak meg agyában: »... meglegyint az elkandidátusi címet. Valameny- nyien foglalkoznak kutatással, és országos eredményeket érnek el. Ezeket tanítási módszereikben is alkalmazzák, így mi állandóan az újat, a korszerűt tanuljuk és az iskola befejeztével közvetlenül visz- szük ki az életbe. Az intézetnek országos és külföldi viszonylatban is nagy hírneve van. Az itteni eredmények alapján 1971-re főiskolai rangot kap. A Duna partjáról került a-' intézetbe Molnár Miklós, ahogy ő mondja: »Hamisítatlan dunai srác vagyok.« — Mezőgazdasági politech nikára jártam, s már másodiAz idő kedvezőnek ígérke zik, s remélhetőleg ilyen marad június 1-én, a honvédelmi napon is. A rendezők — a Hazafias Népfront, a KISZ, az MHSZ és a honvédség — legmúlás szele ...«, '»a legjobb feleség __« K ésőbb kávét ittak. Jantner Ilona elérkezettnek látta az időt, hogy kilépjen asztalbástyája mögül. Röpke pillantással felmérte a terepet és a stratégiailag legmegfelelőbb helyet választotta. Az ajtó és Lázár Lázár közé állt. testével zárva el a menekülés útját. A szobában bódult legyek pilinckáztak, az asztal fiókjából sárgára érett körte illata lopakodott Lázár Lázár orrába. Ádámcsutkája röviü- távfutót megszégyenítő gyorsasággal kezdett le-föl futkosni. Később csak annyira emlékezett, hogy nagyon árvának érezte magát és Jantner Tlona ezért az a*cát simogatta. Elborította öt, min* dagály a partot. A temetés szép volt, több'• zokogtak annál a résznél amikor Jantner Ilona az elhunytról beszélt, n-gki oda- adóan ávolta a családi éle' tűzhelyét-«. Ennél a mondat nál kecses mozdulattal előhúzta fekete szenéhiü zsebkendőjét és szeméhez emelte Mén a n"ós«év le*el*e előlJ Összekáznsnd.tn'k, I n sár úi b ázass árján nlr első ua.nsvojnhomi nem, sikerült. Ár é! szakát egy hokedlin vészelt át. mert neje. született jantner Ilona ezzel büntette amiért poros ci/nővel akart belépni a szobába ... Leskő László diákjai szobaközösségeket hoztak létre. Lényege, hogy a fiatalok maguk választják meg, kivel akarnak egy szobában lakni. így olyan csoportok alakultak ki, amelyek egy téma területen belül folytatják tanulmányaikat, tehát nagy segítséget tudnak nyúj- fani egymásnak a tanulásban, egrütt beszélik meg a problémáikat és közösen készülnek fel a vizsgára. Közösek örömeik és gondjaik is. — Mennyi a havi ösztöndíja? — Szerződést kötöttem az alsószentiváni tsz-szel, hogy tanulmányaim befejeztével három évet a tsz-ben fogok dolgozni. így havi nyolcszáz forint a jövedelmem. Ennek egy része elmegy kollégiumi alább tizenötezer nézőre számítanak, s mindent megtettek, hogy az érdeklődök időben kijussanak a nagyszabású légiparádé színhelyére, s onnan vissza a városba. Az érdeklődést jelzi, hogy már eddig négyezer jegy kelt el elővételben, ebből kétezret a Volán Utazási és Szállítási Iroda vett át, s a nagyobb üzemek is százával kértek, hogy tömegesen jelenhessenek meg a kaposújlaki repülőtéren.. A 13. sz. AKÖV tizenöt autóbusza áll készenlétben, és egységes áron, három forintért szállítják a kaposváriakat a légiparádéra. A város főbb pontjairól indulnak ezek a feltűnő jelzéssel ellátott különjáratok. Emellett a vállalat dolgozói személygépkocsival járják maid a várost, s ahol sok a repülőtérre igyekvő, illetve buszra váró utas, oda irányítják a járműveket. Ez a módszer feltehetően megyorsítjá a kiszállítást. Az állami és szövetkezeti vendéglátóipar is kivonul. Külön sátrakat állítanak fel részükre, s remélhetőleg jegelt üdítő és hűsftő italokból, valamint virsliből, szendvicsből, fagylaltból sem lesz hiány. A honvédelmi nap programjában részvevők most tartják a főpróbákat. A harcászati bemutatón szereplő katonák, az ejtőernyősök és a repülők még egyszer átismétlik a gyakorlatokat, hogy vasárnap minden jól sikerüljön. Szombaton reggeltől vasárnap este 20 óráig lezárják a Kossuth I.a jós utcának a Május 1. és a Bajcsy-Zsilinszy utca közötti szakaszát. Itt és a Latinka téren rendezi meg a honvédség a technikai bemutatót. A hatalmas, különleges gépek, járművek kiállítása, zavartalan megtekintése csak így oldható meg. Jegyzetek kulturális eseményekről Nagy Attila előadói estje M ásodéve, sek, fiatalok. Tele vannak energiával. Mindannyian mást és mást terveznek az iskola elvégzése után. Magukkal viszik mindazt, amit sok-sok nehéz éven keresztül magukba szívtak, hogy kinn az életben újat, merészet alkothassanak. Mosolygó, barna szemű lány Kis Tóth Irma, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum másodéves hallgatója. Mezőgazdasági szakközépiskolát végzett Szentlőrincen, s az érettségi után azonnal jelentkezett a technikumba. egy életre a legszebb emlék marad. kos gimnazista koromban komolyan gondoltam, hogy állattenyésztési pályára jövök. Szeretem a lovakat, szakköri témában is a lótenyésztéssel foglalkozom. Pontosabban az ügetőcsikó előidomításával. — Ügy tudom, komoly tisztséget tölt be a kollégium életében. — Igen, kollégiumi felelős vagyok és ez nem kis dolog. Sok idejébe, fáradságába kerül az embernek. Igaz, nagyor jól kijönnek egymással a fiatalok. Hogy példaként említ sem, a második évfolyam költségekre, a többivel özvegy édesanyámat segítem. x — Mivel tölti a szabad idejét? — Szenvedélyesen gyűjtöm a különféle madártojásokat és próbálkozom madárkitöméssel is. Tervem, hogy ha majd kikerülök a gyakorlati életbe, tovább folytatom a gyűjtést. — Mik a további tervei? — Szeretnék komoly állást betölteni, és ha ez sikerül, minden további gondolkodás nélkül megnősülök és családot alapítok. Gyertyás László Készülődés a honvédelmi napra Négyezer jegy elővételben — Tizenöt autóbusz szállítja az érdeklődőket A világ teremtése ^ ^ SOMOGYI NÉPLAP 5
