Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-21 / 114. szám

Folytatja útját az Apollo—io Külpolitikai napi összefoglaló Kedden, magyar idő sze­rint hajnali 5.49 órakor az Apollo—10 már 251 800 kilo­méterre volt a Földtől és ez­zel a Föld—Hold távolságnak több mint a felét megtette. Az űrhajó jelenleg óránként 4753 kilométer sebességgel száguld a Hold felé. Maguk az űrhajósok hajnalban nyu­govóra tértek. A hétfő este tartott újabb televíziós közvetítés 204 000 kilométer távolságból mutat­ta a Földet. »Nagyszerű lát- látvány. Minden olyan, mint a tudományos—fantasztikus regényekben. Az embernek eszébe sem jut, hogy valaki lakhat ezen a bolygón« — így kommentálja a látottakat Thomas Stafford, az űrhajó parancsnoka. Az esti színes tv-közvetítés minden tekintetben sikeres volt. Mint az UPI megálla­pítja, nehéz lenne megmon­dani, kik örültek jobban en­nek, az űrhajósok vagy a földi irányító központ alkal­mazottai. Stafford és társai tréfálkoztak, bohóckodtak és magnószalagról lejátszották Frank Sinatra Vigyél el a Holdra című számát. A képek minősége kitűnő volt, különösen az űrhajós- fülke belsejét mutató képek voltak élesek. Az űrhajósoknak már szin­te szabályos napirendjük van a világűrben. Magyar idő szerint déltájban ébrednek, az esti órákban — ha szük­séges -- újabb pályamódosí­tást hajtanak végre, késő este tv-közvetítéssel jelentkeznek, majd a hajnali órákban tér­nek nyugovóra. Az Apollo—10 legénysége tegnap már a szerdai nagy eseményre készült Az űrhajó Az USA kétarcú vietnami politikája — Mit hoz a Nixon—Thieu találkozó? A négy nagyhatalom és a Közel-Kelet Az Apollo—10-ről közvetített színes televíziós adás egyik érdekes felvétele. Az űrhajó belsejében Thomas Stafford vezető pilóta ül, s mellete — féjjel lefelé — John Young, a holdkomp vezetője látható. Íme, a súlytalanság állapo­tában ez is lehetséges! A felvételt akkor sugározták, ami­kor az Apollo—10 mintegy 200 ezer kilométer távolságra volt a Földtől. (Telefotó: AP—MTI—KS) este 21 óra tájban éri el a Hold térségét és megkezdi körforgását a hozzánk leg­közelebb eső égitest körül. A houstoni űrkutatási köz­pont közlése szerint az Apol­lo—10 űrhajó kedden, ma­gyar idő szerint 8 óra 49 perckor 264 800 kilométer tá­volságban volt Földünktől és óránként 4539 kilométeres se­bességgel haladt a Hold felé. Az Apollo—10 űrhajósai kedden közép-európai idő sze­rint 13.30 órakor ébredtek. Közölték, hogy kilenc órán át mélyen aludtak. Ebben az idő­ben az Apollo—10 csaknem 300 000 kilométerre távolodott el a Földtől és másodpercen­ként 1,18 kilométeres sebes­séggel haladt a Hold irányába. * * * Felhőtlen idő esetén a csil­lagászok megfigyelhetik csü­törtökön este az Apollo—10 Hold körül végzendő manőve­rét. Közép-európai idő szerint 21 óra 35 perckor valószínű­leg még szabad szemmel is látható lesz a holdkomp ra­kétájának begyújtása. A hold­komp további útját távcsővel lehet majd követni. (MTI) Enyhén szólva is felemás az amerikai magatartás a vietna­mi háború kérdésében. Nixont azzal az ígérettel választották meg elnöknek, hogy véget vet a háborúnak. A múlt héten, oly régen várt beszédében — mert január végi hivatalba lé­pése óta az első átfogó prog­ramja volt Vietnammal kap­csolatban — ismét azt hangoz­tatta, hogy az USA be akarja fejezni a vietnami háborút és nem óhajtja többé a katonai megoldást. Ezzel szemben az elmúlt negyvennyolc órában határozottan megélénkült az amerikaiak harci tevékenysége a dél-vietnami hadszíntéren. Kedden újabb erősítésekkel megkétszerezték a Dong Ap Bia elnevezésű hegycsúcsot immár tizedik napja rohamo­zó amerikai és dél-vietnami csapatokat, Bomba- és na­palmtámadás, ejtőernyős és gyalogos roham, heves harcok — mindez nehezen egyeztet­hető össze Nixon egyébként is ellentmondásos nyolc pontjá­val. Vajon változást hoz-e végre az amerikaiak magatartásá­ban a kedden bejelentett Ni­xon—Thieu találkozó? Bizo­nyos, hogy az USA elnöke és a saigoni rezsim elnöke jó né­hány tisztázni való kérdést ta­lál majd június 8-án, a csen­des-óceáni Midway szigetén kezdődő megbeszélésein. Ki­vált, hogy ez lesz az első sze­mélyes találkozójuk. Minden­esetre, Nixon egyre kevés­bé hagyhatja figyelmen kí­vül — bármennyire akar­ja is majd rávenni Thieu — azt az Amerika-szer- te fokozódó elégedetlenséget és türelmetlenséget a háború­val szemben, azt az erősödő követelést, amelyet a minap Fulbright szenátor, az USA szenátusa külügyi bizottságá­nak elnöke röviden így fogal­mazott meg: Vonjuk ki csapa­tainkat Vietnamból! Befejezésül a közel-keleti helyzet rövid ismertetésével egészítjük ki keddi körképün­ket. A legérdekesebb hír e problémakörben az AFP jelen­tése, amely tudni véli, hogy a New Yorkban tanácskozó négy nagyhatalom képviselői — akik április 3-a óta jó néhányszor ültek össze már — rövidesen összefoglaló jelentést adnak ki, A francia hírügynökség úgy tudja, hogy a négy nagyhata­lom bizonyos kérdésekben (a Szuezi-csatomán és a Tiran- szorosban a hajózási szabad­ság biztosítása) közeledik a megegyezéshez, ugyanakkor Jeruzsálem kérdését csak fu­tólag érintették. Alaposan ki­munkálták viszont a Paleszti­nái menekültek problémáját. A világ közvéleménye érdek­lődéssel várja: sikerült-e csak­ugyan elfogadható javaslatot kidolg'oznia a négy nagyhata­lomnak, s ha igen, lesz-e lehe­tőség e tervek végrehajtására A kínai nemzetiségek helyzetéről TUDOMÁNYOS KOMMENTAR Az utolsó főpróba Vasárnap délután, a Kennedy-fok- ról, a Merrit Island 39 jel­zésű kilövőáll­ványáról a magasba emel­kedett egy újabb Satum— 5 típusú óriás hordozórakéta, amelynek csú­csába illesztet­ték a 45 ton­nás Apollo—10 űrhajóit. Az űr­hajózás év­könyvei sze­rint ez a 43. holdrakéta s egyben a, má­sodik, ameiy embereket visz mellékboly­gónk felé. Mi­vel az űrhajó­zás feladatai egyre bonyo­lultabbak, az Apollo—10-et egy másik kate­góriába is be kell sorolnunk: az ember vezette űrhajók so­rában ez a harmincadik. Eb­ből 28 a Föld körül keringett. Mit tud a Satum? A most indított Satum—5 hordozórakéta — az Apollo űrhajóval együtt — több mint 110 méter magas, startsúlya meghaladta a 2820 tonnát. E roppant tömeg felemelését a rakéta első fokozatának 5 da­rab F—1 típusú, Douglas gyártmányú motorja — köte­gelt hajtóműve — végezte kö­rülbelül 3450 tonna tolóerővel. Ennek a fokozatnak 42 méter a magassága és mintegy 2000 tonna petróleum-oxigén üzem­anyagot tartalmaz. A hajtó­művek fogyasztása oly nagy, hogy ez a roppant üzemanyag- mennyiség alig 150 másodperc alatt elfogy; a fogyasztás időnként eléri a másodpercen­kénti 15 tonnát! Csupán az el­ső fokozat maximális teljesít­ménye 172 000 000 lóerő; több mint hárommillió átlagos gép­kocsi összteljesítménye ez! Az ugyancsak öt J—2 haj­tómű kötegeléséből álló má­sodik fokozat 25 méter magas és 470 tonna súlyú. Ebbői 430 tonna a hajtóanyag (70 tonna hidrogén, 360 tonna oxigén, mindkettő cseppfolyós állapot­ban). Míg az első fokozat 2.72 kilométeres másodpercenkénti sebességre gyorsítja és 67 ki­lométer magasba emelt a ra­kétát, addig a második foko­zat már 150 kilométer fölötti magasságban ég ki, s a rakéta sebessége itt már 6800 méter má s od percenként. A parkolópályára vezérlést vagy ha leéli, a Hold felé in­dítást a 18 méter hosszú har­madik fokozat hajtóműve vég­zi s adott esetben másodper­cenkénti 11,2 kilométeres se­bességre gyorsítja a vele ösz- saekapwnlt Apollo űrhajót. LJjhoid után Az Apollo—10 indítási kö­rülményei látszólag azonosai! a múlt év decemberi Apollo— 8-éval. Van azonban egy je­lentős különbség. Bár mindkét indítás újhold után két nap­pal történt, most azonban a Hold apogeumban (földtávol- ban) van, decemberben vi­szont oerigeumban (földközel­ben) járt. Ez annyit jelent, hogy a Hold most messzebb van, mint aa Apollo—8 indu­lásakor, ezért az Apollo—10- nek nagyobb sebességre kell gyorsulnia és természetesen hosszabb utat kell befutnia, mint Öt hónappal ezelőtti elődjének. Ez sok égimechani- kai problémát okoz, hosszabb lesz az odautaaási idő, több hajtóanyag kell, mint decem­berben. Mivel a júliusra tervezett tényleges leszálláshoz még egy-két kijelölt landolási te­rep pontos megfigyelése szük­séges, a tervek szerint az Apollo—10 legalább két, eset­leg 3 napig is kering majd a Hold körül. Ismeretes, hogy az idő múltával a Holdnak nem­csak a Föld körüli helyzete, hanem a megvilágított sági fo­ka is változik. Jelenleg úgy áll a Hold és a Nap, hogy inkább a Hold tőlünk nem látható ol­dalát világítják meg a Nap sugarai. Visszainduláskor már majdnem első negyed lesz, a Hold innenső oldalának csak­nem a felét megvilágítják a napsugarak. Várható manóverek Az előzetes tájékoztató sze­rint két Föld körüli keringés után az Apollóról leválik a harmadik fokozat, majd a pa­rancsnoki fülke 180 fokos for­dulatot tesz, amikor is orra menetirány szerint hátra ke­rül, ehhez kapcsolják az ad­dig a szolgálati rakéta mö­gött elhelyezett kétfokazatú holdkompot, az egész holdex­pedíció legfontosabb darab­ját. Az űrhajó-vonat (elől a szolgálati rakéta, mögötte az Apollo-kabin, majd a hold­komp, ezt ábrázolja rajzunk) ezután elindul a Hold felé, majd három nap múlva a haj­tómű megfelelő működtetésé­vel Hold körüli pályára »ka­nyarodik«. Szükség szerint, de maximálisan 32—34 keringést végeznek a Hold körül, ez 66—68 órát vehet igénybe. A legutolsó bejelentések sze­rint — a földi irámví tóköz­pont utasítására — Hold kö­rüli keringés közben Thomas P. Stafford ezredes, az űrhaió parancsnoka és Eugene A. Cérnan. a he’dkomp navigáto­ra egy légzsilipen átkúsznak a kompba (annak felső részébe). Ezután a holdkompot elvá­lasztják az anyahajótól, amelyet John W, Young irányít ezután. Az első foko­zat hajtóműve olyan pályára állítja a kompot, hogy időn­ként 15—16 kilométerre meg­közelítik a Hold felszínét. Az anyahajó kétóránként. 110 ki­lométer magasságú körpályán kerülgeti a Holdat, a hold­komp legalább 4 keringésre elliptikus pályára kerül, de 2 óránként összetalálkoznak. A komp pályájának Hold-távol pontja éppen 110 kilométer lesz, ezért lehetséges szabá­lyos időközönként a találko­zás. Holdközeiben színes fel­vételeket készítenek és szem­ügyre veszik az elméletileg kijelölt esetleges landolási te­rületeket. Ezután bekapcsolják a hold­komp második (felső) hajtó­művét, azaz olyan pályakor­rekciót hajtanak végre, hogy pályájuk pontosan azonos le­gyen a parancsnoki hajóéval. A találkozás után a két testet ismét összekapcsolják, a két űrhajós visszabújik a csonka­kúp alakú parancsnoki fülké­be, s a holdkomp maradvá­nyait ismét lekapcsolják, sor­sára bízzák. Néhány újabb keringés után bekapcsolják a szolgálati rakétát, kiszabadul­nak a Hold vonzóköréből, s a Föld felé veszik útjukat. Az elmúlt év decemberében három ember már közelről látta a Holdat (Apoollo—8). de nem volt velük a Holdra szál­lás legfontosabb eszköze, a holdkomp. Ez év márciusában világűrbeli körülmények kö­zött, a Földet kerülgetve ki­próbálták a holdkompot (Apollo—9). Az asztronautiká­ban mindig a fokozatosság el­ve érvényesül, lépésről lépés­re haladnak a cél felé. A mos­tani kísérletben a holdkomp már 15—16 kilométernyire megközelíti a Holdat. Sikeres küldetésük esetén az igazi és régen várt holdutazás főpró­bája lesz ez. Július középé" az A"ollo—11 lényegiben ugyanezeket a manőverek»* focn'a végezni egy »csekély« különbséggel; az Anniin—11 holdkompja megkísérli legyűr­ni az utolsó 15 kilométert s az emberiség évezredes álma be­teljesül; ember lép a Holdra. Gauser Károly A Komszomolszkaja Pravda keddi számában cikket közöl a kínai nemzetiségek tragikus helyzetéről. Rahimov, a cikk írója, em­lékeztet, hogy Kínában több mint száz különböző nemzeti­ség és népcsoport él, összesen mintegy 80 millió ember. A nem kínai népek Kína jelen­legi területének körülbelül hatvan százalékán élnek. Ezek­nek a népeknek megvannak a nemzeti sajátosságaik, saját történelmük, önálló állami ta­pasztalataik, nemzeti hagyo­mányaik. A kínai forradalom győzel­mét és a Kínai Népköztársa­ság megalakulását az évszá­zadok folyamán elnyomott né­pek nagy reményekkel fogad­ták. Az 1949 után bekövetke­zett események tanúsága sze­rint azonban a maoisták sutba dobták a nemzeti kérdés meg­oldásának marxista—leninista elveit. A maoisták, hangoztatja a szerző, a hagyományos nagy­hatalmi nacionalista politikát folytatják a nem kínai népek­kel szemben. Ennek lényege az erőszakos asszimiláció. Ezeket a népeket megfosz­tották önrendelkezési joguk­tól és az önálló nemzeti állam létrehozásának lehetőségétől. A Kínai Népköztársaságban lét­rehozott úgynevezett »nemzeti autonómiák« csupán arra hi­vatottak, hogy leplezzék Mao törekvéséi a népek megosztá­sára, s a kínaiak asszimiláció­jára. Rahimov számos tényt sorol fel Tibet, Belsö-Mongó- lia és más nemzetiségi terü­letek helyzetéről. A leggazda­gabb nemzetiségi területeket a kínai áttelepülők kapják, a he­lyi parasztokat viszont erő­szakkal elüldözik szülőföldjük­ről. a maoisták kínaizálni próbálják a kis népek kultú­ráját, még attól sem riadnak vissza, hogy kényszerházassá­gokat erőszakoljanak ki a he­lyi lakosság és a kínaiak kö­zött.. A Kínai Népköztársaság tör­vényeivel ellentétben a nem­zetiségi vidékek közigazgatási kulcspozícióiban mindenütt kínaiak ülnek. A kínaiak ál­tal vezetett úgynevezett forra­dalmi bizottságok létrehozása a formális autonómia utolsó maradványainak felszámolását jelenti. Törvényesítették a kí­nai népek vallásos érzelmei­nek megcsúfolását. A nemzeti­ségi vezetőket üldözik, sőt sokukat fizikailag megsemmi­sítik. Külföldi tudósítók ér­tesülései szerint a nemzetiségi területeket most koncentrációs táborok rendszere hálózza be, amelyekben a nem kínai né­pek képviselőinek tíz- és száz­ezrei sínylődnek. Ezekben a táborokban napirenden van­nak a tömeggnill-.osságok. A nagyhatalmi sovinizmus dühöngése mély felháborodást kelt a nem kínai népek köré­ben — állapítja meg a cikk­író, s példákkal illusztrálja, hogy a nemzetiségek minden módon, fegyveresen is harcol­nak a maoisták ellen. (MTI) Karjalainen Varsóban Stefan Jedrychowski meghí­vására háromnapos hivatalos látogatásra Varsóba érkezett Ahti Karjalainen finn külügy­miniszter. Karjalainen lengyel- országi tartózkodása idején ta­lálkozik a politikai élet veze­tőivel. Tárgyalásai elsősorban az európai biztonság kérdései­re és a kétoldalú kapcsola­tokra vonatkoznak. Lengyelor­szág nagyra értékeli a finn aktív semlegesség politikáját és Helsinkinek azt az állás- foglalását. hogy kész részt ven­ni az össz-európai értekezlet előkészítésében és megszerve­zésében. Varsóban hangsúlyozzák, hogy »Suomi és Puola« viszo­nya őszinte, jószomszédi és baráti. A két ország pártjai, politikai társadalmi, kulturá­lis és tudományos szervezetei között élénk együttműködés bontakozott ki. Egyben rámu­tatnak azonban arra, hogy a gazdasági és kereskedelmi együttműködés távolról sem meríti ki a lehetőségeket. Len­gyel részről nagyon fontosnak tartják az ipari együttműkö­dés fejlesztését és hangoztat­ják a kereskedelmi forgalom növelésének szükségességet. A lengyel sajtó kifejezi meg­győződését, hogy a finn kül­ügyminiszter látogatása előse­gíti a két ország együttműkö­désének fokozását, s jelentő­sen hozzájárul az európai biz­tonság és béke ügyéhez. (MTI) Gépkocsi-nyereménybctétkönyyek sorsolása Hódmezővásárhelyen Az Országos Takarékpénz­tár kedden Hódmezővásárhe­lyen tartotta a gépkocsi-nyere- ménybetétkönyvek 32. sorsolá­sát. A húzáson a január 31-ig váltott és április 30-án még forgalomban volt betétkönyvek vettek részt. A Somogy megyében vál­tott 5000 forintos betétköny­vek közül a 13. sorozatú, 517151 számú Wartburg de Luxe gépkocsit nyert. A 13. sorozatú 10 000 forintos könyvek közül az alábbiak nyertek: 007 599 sz.: Trabant, 009 851 sz.: Trabant, 011893 sz.: Moszkvics 408, 506 842 sz.: Skoda, 511 686 sz.: Trabant, 515 815 sz.:' Moszkvics 408, 515 931 sz.: Moszkvics 408, 516 437 sz.: Moszkvics 408. SOMOGYI NÉPLAP m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom