Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-21 / 114. szám
Fehér folt Tab árnyékában Vajon mit jelent a gyerekeknek ez a szó: Élelmiszerbolt? A munkások jogaiért — szervezetten Az osztállyá szerveződött és politikai hatalommá lődöt magyarországi munkásosztály 1S99. május 21-én és 22-én, hetven évvel ezelőtt tartotta meg első országos szakszervezeti kongresszusát. Nagy jelentőségű esemény, mozgósító erejű seregszemle volt ez, amely feltárta a szervezett és szervezetlen munkások kegyetlen sorsát, s megfogalmazva követeléseit meghirdette az újabb, minden eddiginél határozottabb és keményebb harcot jogaiért. Akkor összesen 126 szakszervezet — önálló csoport — működött 23 693 taggal, ámde az üldözések következtében, nagyrészt illegalitásba szorítva, mintegy 35 000 földmunkás is létezett, s ezekkel együt a politikai öntudattal rendelkező munkások számát ez az első kongresz- szus 60 000 főre becsülte. A beszámoló — az eredeti jegyzőkönyv adatait idézzük — elborzasztó képet festett a munkásság helyzetéről, A termelés az iparágak túlnyomó többségében kisipari jellegű volt. A segédek és a tanoncok napi munkaideje 16—20 óra volt ebben a szektorban és a legmagasabb hetibér 6 forint, a legkisebb 2 forint 50 krajcár. Ebből lakásra 60 krajcártól 1 forintig, élelmezésre 2—3 forintot kellett költeni hetenként. Az ipar más szektorában »találkozunk 9 és fél órai munkaidővel és 2,50 forint napibérrel is, de csak szórványosan« — hangsúlyozza a jelentés. A munkaviszonyok rosszak, pinceműhelyekben dolgoznak, pusztít a tüdővész és gyakori az a körülmény, hogy »a rosszul táplált munkás takarékosságból és kényszerűségből beteg társával együtt hál, egy ágyban kénytelen aludni, s legtöbbnyire csak azért, hogy nyomorúságos bérét ne legyen kénytelen megfelezni a lakás- adóval«. A szakszervezeteket és azok négy szaklapját üldözte a hatalom. Ezen a kongresszuson a munkások képviselői szilárd egységben vonultak fel a tőkés kizsákmányolás ellen. Követelték a jobb munkafeltételeket, a magasabb béreket, a szabad szervezkedést, a munkások és a munkaadók közötti egyezkedés jogát, a sztrájkjogot, a sztrájksegély fizetésének jogát, az önsegélyezés és önművelés minden formáját. A kongresszus kimondotta: »A munkás életérdeke követeli meg, hogy egyetlen árujáért, a munkaerőért magasabb béreket követelhessen és ennek a célnak elérésére ugyanazon eszközöket használhassa, mint a vagyonos osztály, amely kapzsiságból tesz meg mindent áruja értékének és árának emelésére«. Ezt a szakszervezeti kongresszust a szervezkedés további fellendülése követte. Sztrájkok, tüntetések, felvonulások és gyűlések egész sora jelezte, hogy a magyarországi munkások politikai öntudata és szervezeti ereje megnőtt, s hogy az osztályharc mind keményebb formákat ölt. Munkás- és parasztasszonyik baráti találkozója A falunak nincs jellege. A kis házakat minden meggondolás, minden rendszer nélkül építették, szinte úgy szórták Sér- sekszöllősre. Amint a kusza házak között igyekszünk kiigazodni, a vegyesbolt felől furcsa hangoskodásra leszünk figyelmesek. A boltban tíz-tizenkét férfi már meglehetősen jó hangulatban szórakozik. Az italbolt csak a reggeli és az esti órákban van nyitva, nappal pedig a vegyesboltot »alakítják« át kocsmává. Galgóczi Ferenc szobafestő kényelmesen üldögél egy liszteszsákon, sörösüvegektől körülbástyázva. Beszéde akadozik, de egy mondatot még »értelmesen« lök felénk: — Ne fényképezzenek, előbb fizessenek egy üveg sört! A bolt forgalmának egyhar- madát az ital teszi ki. Havonta ezer üveg sört, kétszáz liter bort és több mint harminc liter pálinkát vásárolnak a sérsekszöllősiek. Gyakran előfordul, hogy nincs mosószer, vagy kenyér, italból azonban mindig megfelelő a készlet — Az italboltban pedig naponta két liter pálinka, tíz liter bor és száz üveg sör fogy. Azután jöhet a verekedés. Szinte nincs nap verekedés vagy késelés nélkül — mondja Ferenczi Lászióné, az italbolt vezetője. S hogv mi az oka a vere- kedésne ? Van a faluban néhány kötekedő ember, s a szóváltásokat, verekedéseket mindig ők provokálják, persze akkor, amikor már felöntöttek a garatra. Az incidensek, verekedések nem mérgesednek el, a következő napon a sértettek puszipajtások, s együtt folytatják az ivást. Amikor az iskolába értünk, szünet volt. Már messziről hallatszott a zsivaj és a vidám kacagás. Két osztályterem van az iskolában, egyikben az alsósok, másikban a felsősök tanulnak. A szünetben Horváth Istvánná tanítónő — aki jelenleg szülési szabadságon van — a gyerekek között volt. Szabadsága idején is gyakran foglalkozik a kicsikkel és a gyengébb tanulókkal. Néhány évvel ezelőtt Budapestről jött családjával Sérsekszöllősre. Munkáját nagy ambícióval kezdte. — Kézimunka- és szabásvarrás tanfolyamot szerveztem az asszonyoknak — de nem jöttek. A KISZ-szervezetben kezdtem dolgozni, de a KISZ felbomlott. Esti iskolában tanítottam az analfabétákat, de munkámat nem igényelték, s még ma is több írni-olvasni nem tudó ember él a faluban. Tanítványaimmal még munkaidő letelte után is sokat foglalkoztam. Kedves ünnepségeket rendeztem az iskolában, de sok szülő csak olyan »áron« jött el, ha szeszes ital is volt. És a legszomorúbb az, hogy itt nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is isszák a pálinkát, a bort Gyakori, hogy egy-egy tanítványomat haza kell küldenem az iskolából, mert bűzlik a pálinkától, s majdnem részegen bukik a padra. — Mondd, kisfiam, szereted a pálinkát? — kérdeztem egy tüskehajú másodikostól. — Azt nem szeretem, mert egyszer nagyon berúgtam tőle. Én bort szoktam inni. Azt mondja apukám, hogy úgy tudok inni üvegből, mint a felnőttek — húzza Iá magát. Miközben a kis tüskehajúval beszélgetek, egy sereg gyerek gyűlik körém, s kórusban kiabálják: »én a sört szeretem« — »minden reggel egy stampedli pálinkát iszom« — »én mindent szeretek, csak a nohát nem«... és még sok hasonló »büszke« felkiáltás. A szünetnek végé, s Fe- renczy Györgyné — aki Tabról jár ki helyettesíteni — folytatja a foglalkozást az alsó négy osztállyal. A táblára gyöngybetűkkel van felírva: »Élelmiszerbolt«. Elgondolkoztató, vajon ezeknek az apróságoknak a tudatában milyen képet takarhat a szó? Tudják-e, hogy valójában milyen egy élelmiszerbolt, vagy a szó hallatán a sérsekszöllősi bolt jelenik meg képzeletükben? A falu szélén a tsz kukori- cagóréi. öt asszony morzsolja a kukoricát. Boldogok. Van munkájuk. — Sajnos, csak az idénymunkák idején dolgozhatunk. Nincs munkalehetőség a szövetkezetben. Így a jövedelmünk nagyon kevés — mondja az egyik fiatalasszony, de keze még beszéd közben sem áll meg, fürgén rakja a csöveket a morzsológépbe. —> Hogy fizet a tsz? — kérdezzük Pék István bácsitól. — Zárszámadáskor munkaegységenként tizennyolc forintot kaptunk. Mindenki elégedetlen volt Tizennégy fiatal lépett ki a szövetkezetből, s ment el Tabra dolgozni különböző üzemekhez, vállalatokhoz. Major lAszló, a tsz darálósa is bekapcsolódik a beszélgetésbe. — A környéken itt van a legjobb föld, s mégsem megy semmire a szövetkezet. Az a baj, hogy az emberek között nincs összetartás. Esett az eső, amikor visszaindultunk a faluba. Sártengeren evickélfünk át egyik háztól a másikig, s közben kerestük a járdát, de csak salakfoltokat találtunk. Pedig reggel Hajdú István, a községi taA Közép-somogyi Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége felmérte a termelőszövetkezetekben folyó szocialista versenymozgalmat Megállapították, hogy a brigádok vállalásaiban központi helyet kapott a termelés, a munka termelékenységének növelése, a szövetkezeti közös vagyon védelme. Az eddigi eredmények és tapasztalatok alapján igyekeznek a versenymozgalmat minél szélesebb alapokra helyezni és ezt nagyban segíti a területi szövetség versenybizottsága. A versenyformákban már lassan hagyományok alakulnak ki; az idén is meghirdetik a kom- bá.inosok betakarítási versenyét. nács elnöke azt mondta: »Most építettünk a faluban járdát«. Visszamentünk a tanácsra, s elmondtuk, hogy még egy méternyi járdát sem találtunk. Hajdú István zavartan keresgélte a szavakat, majd egy kézlegyintéssel elintézte: — Hát majd megépítjük jövőre. Sérsekszöllőst egyre több szál köti össze Tabbal. Két éve épült meg a bekötő út a kis falu és Tab között, egy éve pedig buszközlekedés is van, ami a sérsekszölíosieknek nagyon sokat jelent. Régen esőben, hóban szinte lehetetlen volt megközelíteni a községet, s ez rányomta bélyegét az emberek életére. A téli hónapokban el voltak zárva a világtól. A bekötő út megépülésével az embereknek többé nem jelent problémát bejárni Tabra. A körzeti orvos kéthetenként kijön rendelni, a védőnő pedig rendszeresen jár Tabról tanácsadásra. Tehát a falu fejlődését gátló okok egy része megszűnt. Amit Sérsekszöllősön tapasztaltunk, az egyedi eset, s a többi hasonló kis lélekszámú somogyi falura nem jellemző. Szükséges lenne, ha a környező fejlettebb községek segítséget nyújtanának a falu fejlődéséhez. A termelőszövetkezet és a falu életében nagy előrelépést jelenthetne, Ea a sérsekszöllősi Augusztus 20. és a tahi Üj Elet Tsz egyesülne. A gazdaságilag erősebb, tapasztaltabb tabi szövetkezet sok segítséget adhatna, és erősíthetné a még »gyerekcipőben« járó tsz-t A falu képe, az emberek élete hamarosan megváltozhat, és Sérsekszöllős elérheti a többi somogyi kis falu gazdasági és kulturális színvonalát. A Kaposvári Járási KISZ- bizottság szervezésében meghirdetik a Szakma ifjú mestere és a Legjobb ifjú traktoros címért folyó versenyt Az MSZMP és a KISZ járási bizottságának vándorzászlaját kapták a tsz-majorok parkosítási versenyének győztesei. A mezőgazdaságban dolgozó fiatal értelmiségiek versenye lesz a Kiváló ifjú mérnök és Kiváló ifjú technikus mozgalom a mezőgazdaságban, ahol az első helyezettek a KISZ központi bizottságának oklevelét kapják majd. A kaposvári járási nőtanács baromfi- és nyúltenyésztési, valamint tojástermelési ver- i senyt szervez. Munkás- és parasztasszonyoknak szervezett baráti találkozót a napokban a megyei nőtanacs és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A találkozó célja az volt, hogy a mezőgazdaságban is fellendüljön a szocialista munkaverseny, és felszabadulásunk huszonötödik évfordulójának tiszteletére új termelőszövetkezeti női brigádok alakuljanak. A megyeszékhelyről és a kaposvári járásból több mint kétszáz asszony és lány vett részt a találkozón. Az ülésen megjelent dr. Szőke Pál, az SZMT vezető titkára, Kelemen Ilona, a megyei nőtanács titkárhelyettese és Ternyik T. Lászlóné, a kaposvári járási nőtanács titkára. Az ülést Kelemen Ilona nyitotta meg. Elmondta: a szocialista munkaverseny előrehaladásához feltétlenül szükséges, hogy a termelőszövetkezetekben egyre több szocialista címért küzdő női brigád alakuljon. Kérte az üzemek tapasztalt brigádjait, hogy vállalják egy-egy új szövetkezeti brigád támogatását. Ezután dr. Szőke Pál tartott beszámolót. Többek között elmondta: — A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben az asszonyok körében a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom, ha lassan is, de továbbfejlődött. A verseny elősegíti a tsz-ek termelési eredményeinek növelését, az új módszerek bevezetését, az önköltség csökkentését és mindezen keresztül a termelőszövetkezetek további megszilárdulását. —r A mai tanácskozással szeretnénk elérni, hogy az üzemek és a tsz-ek brigádvezetői az elmondottak alapján kicseréljék tapasztalataikat, s minél több termelőszövetkezet nyújtson segítséget a szocialista brigádmozgalom szélesebb körű kibontakozásához. A beszámoló után az üzemek brigádvezetői és brigádtagjai sorra jelentkeztek felszólalásra. Néhánv szóban beszámoltak brigádjaik életéről, munkájáról és az elért eredményekről. Hasznos tanácsokat adtok a fiatal, illetve a közeljövőben megalakuló termelőszövetkezeti brigádoknak, örömmel ajánlották fel segítségüket egy-egy tsz-brigád felkarolására. A hozzászólások nagyon tárgyilagosak voltak, s a hozzászólók nemcsak a pozitívumokat, mondták el, hanem a gondokat és a hibákat is. Papp Józsefné, a textilművek szakszervezeti bizottságának munkatársa, a brigádmozgalom továbbfejlesztésére tett javaslatot. Az aranyplakettet elért brigádok további fejlődése érdekében újabb feladatokat, követelményeket kellene kitűzni, újabb fokozatot kellenelétrehozni. Így az arany- plakettes brigádok az új fokozat eléréséért további eredményeket tudnának felmutatni. Koletár Józsefné, a kapós- füredi tsz párttitkára, hozzászólásában fölvetette, hogy a termelőszövetkezetekben — az üzemekhez hasonlóan — szükséges lenne valamilyen pénzügyi alap megteremtése, melyből a brigádokat, illetve a brigádtagokat jutalmaznák. Puska Lajosné, a somogy- szili nőtanács elnöke hangsúlyozta: »A termelőszövetkezetek vezetőit rá kell bírnunk arra, hogy a tsz-brigádok támogatására anyagi alapot biztosítsanak.« Ezután Csizmadia Pál, a közép-somogyi tsz-szövetség munkatársa megköszönte az üzemi brigádok felajánlásait. A termelőszövetkezeteknek arra kell törekedniük, hogy elérjék az állami gazdaságok színvonalát, vagyis korszerű, gépesített nagyüzemekké kell átalakítani a tsz-eket. Ehhez nagy segítséget nyújthat a szocialista munkaverseny. A megyei nőtanács és az SZMT megszervezi az üzemi és a termelőszövetkezeti brigádok együttműködését, az új brigádok munkáját és előrehaladását a legmesszebbmenőkig támogatja. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. május 21. — Sajnos, a fiatalok mind elmentek a tsz-ből — mo ndja Pék Pista bácsi. — Most már fényképezhetnek..; Horváth Mária Mezőgazdasági versenyek