Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-15 / 109. szám

Start a párizsi versenyen Svoboda elnök meghívására a szovjet hadsereg volt haditudósítóinak küldöttsége tartózkodik Csehszlovákiában. A küldöttség látogatást tett a Csehszlovák Üjságíró Szö­vetségen. A képen: Stanislav Malecek (jobbról), a szövetség titkára Borisz Pole- vojjal, a neves íróval, a szovjet küldöttség vezetőjével. (Teleíotó: CTK—MTI—KS) napirenden a gazdasági fejlesztés időszerű kérdései A CSKP KB ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának Elnöks 'ge Gustáv Husáknak, a központi bizottság első titká­rának elnöklésével május 13- án Prágában ülést tartott. A széles körű vita során, amelyben gazdasági felelős személyiségek vettek részt, a kormányszervek által kidolgo­zott javaslatok beható mérle­gelése alapján az elnökség a népgazdaság helyzetével és to­vábbi fejlesztésével összefüggő problémákkal foglalkozott. Megállapította, hogy a népgaz­daság jelenlegi bonyolult és ellentmondásos helyzetében tükröződik a szocialista építés folyamán kibontakozott egész­séges, kedvező irányzatok ha­tása, valamint a különféle aránytalanságok és a negatív tendenciák befolyása. A lakosság és a vállalatok jövedelmeinék gyors növeke­dése, fontos külkereskedelmi feladatok teljesítésének elma­radása, az új beruházások rendkívüli elaprózódása, a termelés és a munkatermelé­kenység növekedésének meg- lassulása az utóbbi idő­szakban fokozta a fent em­lített káros tendenciák hatá­sát. A negatív jelenségeket mielőbb energikusan lei kell küszöbölni —, állapította meg az elnökség. Ennek megfelelően a szövet­ségi kormány és a cseh, illet­ve a szlovák kormány hala­déktalanul intézkedéseket fo­ganatosít. A központi bizottság elnöksége elvárja, hogy a kom­munisták és a többi dolgozók maradéktalanul támogatják ezeket az intézkedéseket. Ugyanakkor kidolgozás alatt vannak egy hosszú lejáratú konszolidációs program elvei, valamint a gazdasági reform megvalósításának útján teen­dő konkrét lépések. A Csehszlovák Kommunista Párt továbbra is síkraszáll a gazdasági élet egészséges, a múlt hibáitól mentes fejlesz­téséért, annak a fejlődésnek megfelelően, amely a csehszlo­vák szocialista társadalmat jelenlegi szakaszában jellemzi. Ennek fő jellemvonása az ipari fejlődés viszonylag ma­gas színvonala. A Csehszlo­vák Kommunista Párt olyan politikát szándékszik követni, amely a termelés racionalizá­lása és korszerűsítése alap­ján, a tudományos-műszaki forradalom eredményeit, a modern tudományos vívmá­nyokkal összhangban álló ve­zetési módszereket felhasznál­va elvezet a népgazdaság tar­tós felvirágzásához. A párt gondot fordít a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésére, mindenekelőtt a szocialista táborhoz tartozó országokkal. Ezért szükségesnek tartja el­oszlatni azokat az aggodalma­kat, amelyek szerint fenyeget a visszatérés a gazdasági ve­zetés múltbeli hibáihoz, szük­ségesnek tartja, hogy minden­kiben felkeltse a meggyőző­dést: a párt megingathatatla­nul szocialista gazdaságunk tartós felvirágoztatására tö­rekszik. Ezt a vonalat igen komolyan és a realitásoknak megfelelően kell vinni, a tu­dományos vívmányok, vala­mint tárgyilagos elemzések és sokoldalúan átgondolt tervek alapján. Nem szabad teret ad­ni az ösztönösségnek, mert ez károsítaná, hatástalanná tenné erőfeszítéseinket. A fenti célok érdekében ha­tározott lépéseket kell tenni a népgazdaság irányításának szilárdítására, valamint a ve­zetők felelősségének fokozá­sára minden szinten. Az elnökség elhatározta, hogy a központi bizottság leg­közelebbi plénuma elé terjeszti megvitatás végett a gazdasági fejlesztés néhány időszerű kérdését, különösen a népgaz­daság konszolidációjával ösz- szefüggő leginkább halasztha­tatlan feladatokat Az elnökség feladatul tűzte ki, hogy ősszel vitassák meg a gazdasági élet konszolidálá­sának konkrét és részletes programját a legközelebbi két- három évre vonatkozólag. Az elnökség megvitatta a központi bizottság legközelebbi plénumának előkészítésével összefüggő kérdéseket is és úgy döntött, hogy a plénumot május 29-re kell összehívni. Az elnökség tudomásul vet­te a párttagság létszámának alakulásáról szóló jelentést és jóváhagyott néhány személyi jellegű javaslatot. Végül az elnökség jóváhagy­ta a Csehszlovák Kommunis­ta Párt azon küldöttségének összetételét, amely a kommu­nista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozását előké­szítő bizottság május 23-án Moszkvában megnyíló ülésén részt vesz. (MTI) Pavel tevékenységéről Május 12-én és 13-án Prá- gozót árulással és kollaborá­gában értekezletet tartottak a csehszlovák belügyminiszté­rium kommunistái, akik tár­gyilagosan és bírálóan elemez­ték a csehszlovák belügymi­nisztérium pártbizottságának tevékenységét, majd megvá­lasztották a szövetségi bel­ügyminisztérium és a cseh belügyminisztérium pártszer-, vezetének vezető, szerveit A felszólalók mint szocialis­taellenes ‘jelenséget bírálták a belügyminisztériumban időn­ként még előforduló szovjetel­lenes. nacionalista és sovinisz­ta megnyilvánulásokat. Számos felszólaló negatívan értékelte Pavel volt volt szö­vetségi belügyminiszter tevé­kenységét, részben azért, mert magas posztján az ötvenes évek elején aktív része volt a különböző torizításokban, más­részt pedig azért, mert az 1968-as hivatali ténykedése negatív következményekkel járt a belügyminisztériumra. Ezzel összefüggésben bírálták a belügyminisztérium pártbi­zottságát is, amely ugyan meg­kísérelte helyrehozni a Pavel tevékenységében mutatkozó hibákat, de később teljesen kapitulált, opportunista állás­pontra helyezkedett, sőt ezt Pavel lemondása idején nyi­latkozatban még is erősítette. Az értekezlet részvevői a to­vábbiakban szót emeltek az ellen, hogy nem is olyan rég számos becsületes belügyi dol­lással vádoltak. Követelték, hogy ezeknek az embereknek tekintélyét haladéktalanul ál­lítsák vissza. A szövetségi és a cseh bel­ügyminisztérium kommunistái értekezletükön teljes támoga­tásukról biztosították a CSKP új vezetőségét. (MTI) A június 1-1 franciaországi elnökválasztás indulói már is­mertek. Lezárult a nevezési határidő. Már csak egynéhány formaság van hátra: a jelöl­teknek be kell nyújtaniuk száz ajánló (képviselő, polgármester stb.) névsorát, le kell tenniük a neun túlságosan nagy össze­get kitevő óvadékot, az úgy­nevezett alkotmányos tanács ellenőrzi a jelöltség feltételei­nek meglétét. Az elfogadott jelöltek névsora május 16-án jelenik meg a francia hivata­los lapban. Amint Párizsban ez ilyen esetben mindig előadódik, tu­catszám vannak önjelöltek is. Alain Krivine. egy fiatal pe­dagógus például a trockisták színeiben akar indulni. Jelölt­ségét — eléggé sajnálatos mó­don — még Jean-Paul Sartre, a’ világhírű író is támogatta, Daniel Cohn-Bendit pedig, a vörös hajú nyugatnémet— francia »lázadó diákvezér" táviratban köszöntötte Kri- vine-t, s nyomban felajánlko­zott — miniszterelnökének ... Persze Krivine indulása ép- úgy valószínűtlen, mint az, hogy elfogadott jelölt lehessen a fasiszta Pierre Sidos, a fel­oszlatott Ifjú Nemzet mozga­lom vezére, vagy egy bizonyos Salazanou csillagjós, a Saint Denis-i »szabad obszervató­rium« vezetője, aki »a csil­lagok nagyköveteként" akar a francia választók elé állni... Komolyabb dologról van szó Franciaországban, nagy a tét az elnökválasztáson. Az új el­nök örökli az ötödik Köztár­saság alkotmánya szerint az államfő kezében összpontosuló rendkívüli széles jogkört, amellyel De Gaulle tábornok — igaz, kezdetben roppant személyes tekintélye birtoká­ban — olyannyira élni tudott. A legesélyesebb elnökjelölt mindmáig Georges Pompidou, De Gaulle egykori miniszterel­nöke, aki a Rothschild-bank- ház vezérigazgatói székéből került annak idején a Mat’g- no-palotába, a miniszterel­nökségbe. Pompidou ma a tá­bornok hívei nagy többségé­nek a bizalmát és szavazatait a magáénak mondhatja. Ezen­kívül számíthat az úgyneve­zett Köztársasági Függetlenek Pártjának (jobboldali párt. amely 1958-ig, a Negyedik Köztársaságban sok miniszter- elnököt adott) támogatására. Gíscard d’Estaing, e párt ve­zéralakja, aki éppen Pompi­dou kormányában egy ideig pénzügyminiszter volt, e tár­ca visszaszerzésének reményé­ben a gaulle-ista jelölt mel­lett agitál. Pompidou esélyeit csökkentet­te némiképp Alain Pohernak, az ideiglenes francia állam­főnek a bejelentése, hogy ma­ga is indul az elnökválasz­tási küzdelemben. Furcsa mó­don e nehezen meghatároz­ható pártállású, 60 esztendős politikusnak éppen az szolgál a javára, hogy — alig ismerik az országban! Egyszer vitte csalt az államtitkárságig, vi­szont negyedszázada otthonos a politikai életben és a pol­gári pártok intrikáiban. Nem­zetközi tapasztalata onnan adódik, hogy sokáig elnöke volt a Strassbourg-ban szé­kelő európai parlamentnek. 1968 októbere óta pedig a francia parlament felsőházá­nak, a szenátusnak. Ebbéli minőségében került automati­Alain Poher ideiglenes köz­társasági elnök, a június 1-i francia elnökválasztás centrista jelöltje program­ját ismerteti a szenátorok előtt. (Teleíotó: AP—MTI—KS) kusan, az alkotmány értelmé­ben, ideiglenesen az Elysée- palotába, a De Gaulle távozása után megürült elnöki székbe. Poher mögött a nagytőke régi pártja, a Radikális Párt áll, valamint az egykori keresz­ténydemokrata MRP maradvá­nya, az ún. Demokratikus Centrum, amelyhez az elnök­jelölt maga is tartozik. És valószínűleg rá fognak sza­vazni mindazok a polgári csoportok, amelyek bizalmat­lanok a gaulle-izmus iránt, bármennyire is Ígéri Pompi­dou a De Gaulle-i politika megváltoztatását... Mi történnék akkor, ha a június 1-i választáson nem alakul ki abszolút többség, és a június 15-én sorra kerülő második szavazáson Pompidou és Poher között kellene vá­lasztani? — tették fel a kér­dést a minap a francia rádió­ban Georges Marchais-nak, a Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága tagjának. Marchais válasza: »Pártunk gyakran alkalmazott formulá­ja ez: nem akarunk a pestis és a kolera között választani.« A Francia Kommunista Párt, amely szinte az utolsó pilla­natig azon volt, nogy az egész baloldal egy közös kormány- program alapján egyetlen je­löltet állítson, a Guy Mollet- féle úgynevezett »Szocialista Párt" egységbor.tó akciója, Gaston Defferre-nek, a jobb­oldal felé kacsintgató, szovjet- és kommunistaellenes politi­kusnak a jelölése láttán úgy döntött, hogy Jacques Duc- los-t, a francia munkásmoz­galom régi, tekintélyes harco­sát indítja a választási küz­delemben. Duclos maga mögött tudhatja a CGT, a nagy bal­oldali francia szakszervezetet is és legalább 4 millió fran­cia szavazatára számíthat, azokéra, akik mindig hűsége­sen felsorakoznak a párt je­löltjei mögött. Ha Pompidou az első me­netben nem szerezné meg az abszolút, hanem csak a vi­szonylagos többséget, ha a jobboldal és a »középpárti" szavazatok megoszianának Po­her és Defferre között, ha a Szocialista Párt munkástöme­gei Defferre helyett Duclos- ra szavaznának, előállhatna az a helyzet, hogy a gaulle-ista jelölt mögött másodiknak a Francia Kommunista Párt je­löltje futna be. Kettejük kö­zött dőlne el aztán június 15-én az elnöki szék sorsa, s ha Pompidou-tól ez esetben aligha lehetne is elragadni a szavazatok többségét, a Fran­cia Kommunista Párt jelölt­je minden bizonnyal olyan imponáló szavazatarányt érne el, amit az elkövetkező évek­ben a francia baloldal egysé­gének kialakításáért folyó po­litikai harcban érvként lehet­ne felhasználni. A francia baloldal azonban sajnos ma még megosztott. Az erők szétforgácsolódása a jobboldalnak kedvez. A fran­cia köztársasági elnöki méltó­ság és hatalom megszerzését a jobboldali szervezetek dönt­hetik el. Ezek megkaparintá- sáért folyik a harc, amelybe a Francia Kommunista Párt természetesen nem képes, nem is akar bekapcsolódni. Le­hetséges azonban, hogy a jobboldali erők mostani ma­rakodása a baloldal későbbi sikerei számára készíti elő a talajt Pálfy József fl malaysiai fővárosban továbbra is feszült a helyzet A malaysiai fővárosban Nem hivatalos források sze­meghirdetett rendkívüli álla­pot és kijárási tilalom elle­nére a szerdára virradó éj­szaka tovább folytak a poli­tikai ihletésű faji zavargások az államszövetség maláj és kínai lakossága között. A fővárosban, valamint Selangor és Penang szövetsé­gi államokban hivatalos je­lentések szerint körülbelül dUkzavarcís az amerikai déled. A Louisiana állambeli Baton Kooge egyetemén a seriff és he­lyettesei őrködnek a letartóztatott diákok előtt, miközben az állam nemzeti gárdája könnygázbombákkal próbálja helyreállítani a rendet az USA-nck ebben a déli vá­rosában. (Teleíotó: AP—MTI—KS) rint az áldozatok száma el­érheti a százat is. Szerdán hajnalban Kuala Lump”!’ ostromlott város ké­pét mutatta. Körülbelül 30 ház égett 1j — főként a külvárosokban —, több mint száz autót, motorkerékpárt és más járművet zúztak szét, illetve gyújtottak fel. A je- húsz ember vesztette életét, lentések szerint több ezer------------------------------------------------rendőr és katona cirkál K uala Lumpur utcáin. Pa­rancsot kaptak arra, hogy lőjenek a k'járási tilalom megsértőire. Az iskolák és az üzletek zárva vannak, az új­ságok nem jelentek meg. Az AP hírügynökség kü- löntudósítójának sikerült el­jutni a fővárostól nem mesz- sze fekvő Kampong Bahru városába és szemtanúja volt annak, mint a maláj és kí­nai fiatalok késekkel, vasru- dakkal és lőfegyverekkel tá­madtak egymásra. Ebben a maláj többségű városban fő­ként a muzulmán vallású maláj fiatalok garázdálkod­tak: betörtek a kínai üzleti negyedbe, felgyújtották a kí­nai boltokat és számos em­bert megöltek. A legújabb jelentések sze­rint a rendőrség közölte: ura a helyzetnek. Ha a vé­res incidensek száma csök­kenni is fog, megfigyelők í -r vélik, a helyzet tovább­ra is feszült marad. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. májas 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom