Somogyi Néplap, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-15 / 109. szám
A fala ma — -és holnap Változik a falu. Napról napra emelkednek középületek, kulturális, egészségügyi intézmények a kis falvakban" is. Falu vagy város? Mi a fejlődés iránya? A növekvő igényeknek, az emelkedő élet- színvonal, a bővülő lehetőségek elindították a fejlődést, hogy kialakuljon a szocialista falu. A falu szocialista urbanizációja nem azt jelenti, hogy miniatűr kis város lesz belőle, hanem azt, hogy olyan településsé fejlődik, amelyben a városi és a falusi elemek célszerűen, a település mezőgazdasági jellegéből adódóan, arányosan keverednek. Tartalmazzák már az urbanizáció technikai előnyeit, egyesítve a falu természetes környezetét utánzó előnyeivel. A szocialista falu középpontjában is lesz — a mezővároshoz hasonló —városias, központi rész. Lesznek itt is több szintes épületek, de csak középületek. A tanácsháza, a kultúrház, a tsz-irodák, a tisztasági fürdő stb. a falu főterén helyezkedik majd el. Távolabb a fő forgalomtól, a zajtól, a portól már jól elszigetelve, parkosított környezetben a gondozóintézet, a bölcsőde, a sportpályák. Az üzemi épületek csakúgy, mint a mezővárosban, a falun kívül az egyes üzemegységekkel csoportosulnak. A helyesen telepített, egészséges szerkezetű falu harmonikusan illeszkedik be a tájba, szép, természetes környezetével is szolgálja lakóinak egészségét Más jellegű, más szerkezetű falut alakított ki az egyéni gazdaságon alapuló termelés, és egészen más rendszerű falut követel a szövetkezeti, nagyüzemi termelés. Növekedett a parasztság igénye — szervezettebb ellátást közművesítést, utakat, közintézményeket kívánnak. Ha a magyar falut meg akarjuk indítani a szocialista urbanizáció útján, elsősorban közművesíteni kell. Ehhez viszont a falu lakóterületét az eddigiekhez képest lényegesen tömöríteni és a kis falvak lakásszámát alaposan növelni kell. Mert a szórvány településeket nehezen, drágán lehetne csak ellátni. Az ÉVM Városépítési Tudományos és Tervezőintézet foglalkozik az országos településhálózat-fejlesztési tervvel. Perczel Károllyal, a tervező- intézet igazgatóhelyettesével beszéltem erről. — Milyenek most a magyar falvak? — Általános képet adni nagyon nehéz. Hiszen az ország más-más vidéke szerkezetileg, gazdaságilag és népességben nagyon különböző településeket foglal magába. Lakás- és közműellátottság szempontjából a mai falu nagyon rosszul áll. Még ahol vízmű, és csatornarendszer van is — általában nem a falu lakosságát látja el —, egyes közintézmények számára építették. Dr. Bakács Tibor profesz- szor, a falu kommunái egészségügyi kérdéseiről írt tanulmányában olvasható, hogy mezővárosainkban és falvaink- ban csaknem 20 ezer jó minőségű, zárt közkút áll rendelkezésre. 600 községben van már törpe, körzeti és középvízmű, amelyek 800 ezer lakost látnak el jó ivóvízzel. Ez azonban az ország 6 milliónyi falusi lakosságához képest elenyészően kevés. Az elmúlt években ugyan a veze- tett-vizes ellátás kiépítése éppen a termelőszövetkezetek kezdeményezésére meggyorsult. Évente átlag 50—60 falusi törpe vízmüvet építenek, mégis. mint a fenti adatok mutatják, a magyarországi 3200 község zöme vízellátásának megoldása, rendezése még hátravan. E települések elmaradottságára jellemző, hogy a Tiszántúl 27 mezővárosában a lakóházak 99 százaléka földszintes, tégla- és betonfalazattal 7 százalék rendelkezik, alápincézve csak 2—7 százalék van. De ilyen szempontból a Dunántúl és az északi hegyvidék törpe és kis falvai sem állnak jobban. A falusi lakosság elvánilrtrlácn városba kölvanaoriasa, töZése, ipari munkavállalása összefüggésben van a mezőgazdasági technika fejlődésével, a mezőgazdaság csökkenő munkaerő-igényével. Eegjobban a szórvány és kis településeken csökken a lakosság, de ugyanígy a nagy falvak lakói is elvándorolnak, ahol még nincs ipar, s a meglevő néhány 'kis üzem és a me- zőgazdság kevés munkaalkalmat biztosít. Más a helyzet a város környéki falvakban, pl. Miskolc, Győr, Pécs, Szeged, Szolnok egyre több környékbelit foglalkoztat az iparban és a szolgáltatásban. Jelenleg a lakosság 44 százaléka él városban. Két-há- rom évtized múlva már 65 százalék lesz városlakó. Ez a folyamat és a falusi lakosság csökkenése nem akadályozható meg. S nem is lenne célszerű. Az elvándorlással viszont javul a falu lakáshelyzete (igaz csak számszerűen). Az utóbbi 10 évben az országban éppen a falusi lakáshelyzet javult a legjobban — sok helyen 50 százalékban. Ez a tény tükrözi egyébként a lakosság társadalmi, gazdasági átrétege- ződését is. A közös gazdaságok fejlődése, az egyéni gazdálkodásról a szövetkezeti termelésre való áttérés életszínvonal-emelkedéssel jár. Éppen ezért a falvak korszerűtlen lakásállománya kicserélődik, új házak épülnek. Ott is tömegesen építkeznek, ahonnan a lakosság elvándorolt. Évekkel ezelőtt volt egy elképzelés, mely szerint az ország 6 különböző típusú községét kísérleti, mintaközséggé építik ki — központi irányítással és beruházással. Egyebek között az Országos Tervhivatal, az Építésügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Országos Közegészségügyi Intézet is foglalkozott. a Városépítési Tervezőintézet e tervével, amelyek el is készültek. Senki sem vetette el. Az érintett megyék, községek örömmel fogadták — a tervek mégsem valósulnak meg olyan ütemben és mértékben, ahogy azt a tervezők elképzelték. Hogy miért nem? — egyelőre nincs rá magyarázat. 600 falunak van általános rendezési terve és 1962-ben a tanácsok helyileg, szakmai irányelvek alapján készítettek fejlesztési terveket, amelyek még most is érvényben vannak. Ezek alapján épül, fejlődik a mai falu. A Városépítési és Tudományos Tervezőintézetben elkészítették az országos település- hálózat fejlesztési tervét — amely még az idén a kormány elé kerül. — Mit tartalmaz ez a terv? — kérdezzük Perczel Károlyt. — A 3200 falusi és vagy 300 külterületi település közül kijelöltünk 1050 alapfokú központot, amelyet fejleszteni kívánunk — úgynevezett alapfokú intézményekkel, közművel, utakkal. Az ellátó intézményeket a környező tanyák, szórványtelepülések lakosaira és a később beköltözőkre számítva építjük meg. Ahol Sok a kis település, 2—3, esetleg 6 falué lesz a központ — lehetőleg a jelenleg is legnagyobb, közlekedésileg jól megközelíthető településen. A nagy falvak nagyobb körzet ellátására alkalmas egységet kapnak. Az 1050 fejlesztésre kijelölt község közül is kiválasztottunk 140-et, ahol a legsürgősebb, legfontosabb a fejlesztés. Ezek a kiemelt alapfokú központok bővebb ellátást kapnak — több üzletet, esetleg gimnáziumot vagy más középfokú intézményt — mint az alapfokú fejlesztésre kijelölt községek. Kádár Márta A KISZÖV választmánya e!5tt A kisipari munka értékelése Gyakornokok az állattenyésztésben Szedik a melegágy! zöldpaprikát a fonyódi Magyar Tenger Tsz kertészetében. 15-e után naponta már 500—600 darab paprikát értékesítenek. Mezőgazdaságunk fejlődése és szakosodása megköveteli a szakemberképzés magas fokú fejlesztését és a specialisták kiképzését. Megyénk az állat- tenyésztési hagyományok birtokában megkapta a jogot az állattenyésztő szakemberek kiképzésére a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban. Az 1967—68-as tanévben a fölemelt tanulmányi idő és az új tantárgyak széles körű elméleti képesítést nyújtanak az állattenyésztési szaktechnikusoknak. A tanulmányi idő után a nagyüzemekben, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetben szereznek szakmai gyakorlatot a fiatalok. A technikumban a gyakorlati tanszék vezetése alatt szervezett naposi szolgálatok az állattenyésztés ágaiban, majd a telepvezetői tennivalók, összefüggő közös gyakorlatok közelebb hozták az elméleti anyagot a gyakorlati munkához, és sok segítséget nyújtanak a friss diplomás gyakornokoknak. Mi is a gyakornok feladata? Azt hiszem a válasz egyszerű: a gyakorlati munka, a vezetés, az elmélet kivitelezésének mielőbbi tökéletes elsajátítása. Államunk a tanulmányi idő alatt anyagi segítséget, szociális ellátást ad a mezőgazdasági felsőoktatási intézményeken. A diplomaszerzés utáni egyéves gyakornoki idő alatt államunk fizeti a gyakornokokat, és az egy éve megjelent miniszteri rendelet értelmében az alkalmazó nagyüzem ehhez, fizetéskiegészítést adhat az oklevél átlagától függően. A gyakornoki idő után, ötéves szerződés aláírása esetén 10 000, illetve családos szakembereknek 15 000 forintot adhat az illetékes járási tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya letelepedési segély címén. 1968 júliusában kerültem gyakornoknak a hetesi Egyesült Erő Termelőszövetkezetbe. Sok minden nem olyan, mint amilyennek elképzeltem és tanultam, de a gyors fejlődés magával ragadja az embert, munkára serkenti. Egy dolog az üzemekbe kikerülő fiatalokra különösen serkentő hatással van: a biztos jövő. A Kaposvári Járási Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya mint közvetlen felügyelő szervünk,' nem feledkezik meg rólunk, és problémáinkkal mindig nyugodtan felkereshetjük. Az ankétokon, amelyre meghívják a járás fiatal agrárértelmiségeit, érdeklődnek helyzetünkről, munkánkról, problémáinkról, gondjainkról, s ezeket ilyen légkörben bátran feltárhatjuk. A mindennapi feladatok megoldásában nagy segítsékünkre vanank őszinte véleményükkel és javaslataikkal a gyakorlati munkában megőszült kollégák és a szövetkezeti parasztok. Mint említettem, probléma általában a gyakornoki idő letelte után az elhelyezkedésből adódhatna, de járásunk az elmúlt évben is elhelyezte az összes gyakornokot. Szeretnék ebben a termelőszövetkezetben maradni, ahol vezetőim és munkatársaim tanácsai nagyon jól elősegítették a gyakorlati , munka megismerését. Tervemben szerepel, _ hogy a tsz jutái üzemegységében, a most kialakuló szakosított tehenészeti telep állattenyésztő- jeként dolgozzam. Szerencsés helyzetben vagyok, mert az üzemegységünkben indult szarvasmarha-tenyésztő szakmunkásképző tanfolyam oktatójaként a jövőbeli beosztottjaimat magam oktathatom. A hazai és a külföldi szakirodalom tanulmányozása mellett a szélesebb körű mező- gazdasági ismeretszerzés érdekében tanulok tovább a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola levelező tagoza tán. Bárdos Tamás Egyesült Erő Tsz, Hetes Az új mechanizmus bevezetésével megpezsdült a gazdasági élet a .reform serkentő hatásával lépten-nyomon találkozni a tervek megszületésétől egészen a piaci körülmények változásáig Az elmúlt másfél év alatt lényegesen javult a kisipari tevékenység is. A forgalmi- és jövedelemadót szabályozó rendeletek megváltozása, az újabb rendeletek megjelenése mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a kisiparosság egyre nagyobb részt vállal megyénkben a javító, szolgáltató munkák ellátásából. Mindamellett 1968 óta lényegesen nem emelkedtek a kisipari árak. Az iparosok többsége ma is idegenkedik a szabad áraktól. és azt kéri, minél több irányárat dolgozzon ki számukra a KIOSZ. Az eredmények mellett mind a mai napig a legnagyobb gondot a kis települések javító-szolgáltató ellátása jelenti. Ez nemcsak Somogybán, de országosan is így van. A közelmúltban megjelent új jövedelemadó-rendelet az ötezernél kevesebb lakosú községekben kétéves adómentességet biztosít az iparjogosítvány kiváltójának. A nyugdíjas korú nők, férfiak ugyancsak adókedvezményt kapnak, ha iparengedélyt váltva segítik a falvak szolgáltatásának megjavítását. A szakmunkás- tanulót foglalkoztató kisiparost minden tanuló után 15 százalékos adókedvezmény illeti meg. Ez egyben az utánpótlás biztosításának záloga is. Fokozatosan nő megyénkben azoknak a szakembereknek a száma, akik vállalatnál dolgoznak, ugyanakkor másodállásban végeznek kisipari munkát. A KlOSZ-nál úgy tartják számon, hogy Somogybán a kisipart érintő szakmákban a lakossági igényeknek mintegy ötven százalékát elégíti ki a magánkisipar. Csupán fél év alatt százzal többen — most már háromezer-négyszázhu- szonheten — dolgoznak különböző szakmákban egészen friss iparengedéllyel. A másodállásban dolgozó kisiparosok száma 186, és több mint százan jogosítványuk megtartása mellett vállaltak munkát üzemekben, vállalatoknál. Erre azért volt szükségük, mert a kis falvak nem adtak elég munkát nekik a szakmájukban. Becsülendő viszont, hogy elhelyezkedésük után továbbra is ellátják azt a szolgáltató-javító tevékenységet, amely rájuk vár. A megye foglalkoztatási gondjain is segít, hogy a 205 kisiparos 271 alkalmazottnak ad munkát. A somogyi falvak kisipari ellátottságának most még meglevő «»fehér foltjai« csak akkor tűnnének el, ha a szükséges szakmákban háromszázzal több magániparos dolgozna. Ezt szolgálják részben a mestervizsgákra előkészítő tanfolyamok- és maguk a vizsgák. Az országos versenyben tavaly ősszel még ötödik helyen állt a somogyi kisipar, most a tizenötödik helyre szorult vissza. A következő fél év versenyértékelése előtt a korábbinál nagyobb igyekezetre lesz szükség, hogy a somogyiak visszaszerezhessék régi hegemóniájukat. Az elmúlt rövid időszakban két szakmai, akadémiai előadássorozat tizennyolc foglalkozásán vettek részt a KIOSZ tagjai. A tájékoztatást, a szakmai képzést különböző fórumokon is sikerült eredményessé tenni. A jövőben arra törekszik a KIOSZ, hogy helyi csoportjai minél több szakmai tanfolyamot, rendezvényt szervezzenek. A féléves munka értékelésekor szólni kell arról is, hogy a kisiparosok mindjobban magukénak érzik a »-Tegyünk többet Somogyért!« mozgalom céljait: 29-en huszonötezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az elmúlt fél évben. A napokban megtartott megyei választmányi ülésen End- rédi Lajos, a KIOSZ megyei elnöke adott számot a kisiparosok félévi munkájáról. Részt vett az ülésen Simon György és Krisztián István, a KIOSZ országos központjának munkatársa, s ott voltak a megyei párt- és tanáos-vb illetékesei is. A beszámolót — amely reálisan értékelte a somogyi kisiparosok munkáját — a választmány elfogadta. A kritikai észrevételeket pedig a jövő feladatainak megtervezésénél veszik figyelembe. Nagy József Épül az új, kétemeletes tűzoltólaktanya Kaposváron. Az épületben kapnak kényelmes helyet a járási és a megyei parancsnokság, a legénységi körletek, a tantermek és a raktárak. A tervek :zerint október 30-ra készül el az új létesítmény. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. május 15. 3
